Timothy Zahn: Thrawn: Szövetségek

[Bence1997]

A mai nap nekem is sikerült végre végeznem a könyvvel. Nos, a Thrawn nekem határozottan jobban tetszett, de ez se szégyenkezhet. Szerintem ha a Lucasfilm rábólint Zahn ötletére és két könyvben jelenítik meg ezt a történetet, akkor sokkal jobban jártunk volna - és talán másfajta történetet is kaphattunk volna ezáltal.

 

A múlt szála különösen a közepén kezdett számomra érdektelenné válni. A kezdés tetszett, mind Anakin és mind Padmé szemszögéből. Azonban a közepe - pláne a Padmés részek - kisiklott a számomra. A vége valamelyest mentette a helyzetet, de még így is csalódást keltő a klónháborús rész megismerése ezzel a szakadár gyáros történettel. A szepik terve azonban tetszett.

A jelen eseményeit sokkal jobban élveztem, bár amikor a könyv kétharmadánál voltam, elgondolkodtam azon, hogy kicsit többet szerepeltette Zahn - érzésem szerint - Anakin és Thrawn duóját, mint a Vader/Thrawn duót - bár ezt valszeg belehet fogni annak is, hogy eredetileg a klónháborúkról szeretett volna írni egy történetet.

A csaták - különösen a végén - tetszettek, bár 1-2 nem volt az igazi számomra, Zahn leírásai - ha az akciókról van szó - akkor nem annyira részletesek. De mind Vader és Thrawn, mind pedig Anakin és Thrawn párbeszédei jók voltak.

 

A könyv letételekor egy olyan gondolatom támadt, hogy ez a könyv számomra kísértetiesen hasonlít a Legendás Állatok: Grindelwald bűntetteire. Az a film egy átmenet a LÁ 1 és a majdan megérkező 3. rész között, sok kérdést feltett, elindított sok szálat. Itt is ezt éreztem

Spoiler

hiszen a grysk konfliktus, a chiss polgárháború mind megemlítésre kerültek

szóval kíváncsi vagyok, hogy Zahn hogyan akarja bemutatni ezt a háborút az Ismeretlen Régiókban.

 

Nem lett rossz regény, így egy gyenge 4 -est adok rá.

Szerkesztve: 2019. Augusztus 17. - Bence1997

[Darth Revan9]

Timothy Zahn: Thrawn: Szövetségek

A második kötet eléggé elütött az első résztől. A Thrawn egyfajta életrajzi, fejlődés könyv volt. A chiss stratéga Birodalmon belüli felemelkedéséről szólt. Ez a kötet már sokkal inkább küldetés és akció központú lett. Annak idején Zahn egy Thrawn és Anakin regényt akart írni, melyben el akarta mesélni a két szereplő első találkozását. De s Disney-Lucasfilm egy Thrawn és Vader regényt akart inkább. Kompromisszumként végül a két sztori egy könyvben kapott helyet. És ráadásul nem is lett olyan vastag. A regény olvasása közben erős volt bennem a következő gondolat: ezt a történetet külön kellett választani és inkább két könyvben megírni. Akkor olyan lett volna, mint mondjuk annak idején A túlélők keresése és a Kirajzás. Kár, hogy nem így történt. Sok dolgot, cselekményt, háttérleírást, vagy éppen a Zahntól megszokott taktikus elemek ismertetését jobban és részletesebben ki lehetett volna fejteni. Ennek ellenére Tim így is kihozta a maximumot ebből a lehetőségből. A kötet osztott cselekménnyel rendelkezik. Egy része a klónháború idejében, kb., a háború utolsó hónapjaiban, másik része a Lázadók sorozat 3. évadának cselekménye után, tehát Yavin előtt 2-ben játszódik.

A klónháborús sztoriban Padmé eltűnik, miután a Batuu bolygóra indul, ahol meg korábban az egyik szolgálója és testőre, Duja tűnt el. Anakin felesége nyomába ered, ahol a Batuu közelében találkozik Thrawn parancsnokkal, aki épp felderítés végez. Thrawn Anakin segítségére siet a nyomozásban. Elég hamar túl leszünk az együttműködési szakasz kialakulásán. Thrawn hamar bebizonyítja Skywalker tábornoknak, hogy nagyon előrelátó és taktikus. Anakin hasznát veszi a chissnek, és megtanulja tisztelni az intelligenciáját. A nyomok a Batuuról a Mokivj-ra vezetnek, ahová korábban eljutott Padmé is. Itt egy gyár és bánya van. Sem Padmé, sem Anakin nem értik, hogy hogy Solha, a serennoi herceg és Dooku miért telepítették ilyen helyre ezt a gyárat. Hamar kiderül a titok: kortózist bányásznak. Ez a fém képes a fénykardokkal és a sugárvetőkkel szemben ellenállóvá tenni a felületeket. Egyrészt olyan szuper harci droidokat gyártanak, melyeket ezzel vonnak be. Másrészt pedig olyan klónpáncélokat, melyeket szintén bevonnak ezzel az anyaggal. A tervet persze hőseink megakadályozzák. Anakin úgy dönt, hogy berobbantja a bányát, ezzel viszont a Mokivjot szinte tönkreteszi. A fenyegetés nagy és valós. A kortózissal bevont droidok révén a szeparatisták győzhettek volna. De kiderül, nem meglepő módon, hogy Darth Sidious keze volt a dolgokban és a kortózissal átitatott klónpáncélok legyártása volt a cél. Sidious ebben látta a 66-os parancs száz százalékos megvalósulását. Thrawn sejtette, hogy mire kellhettek valójában a páncélok. A Köztársaság korában játszódó rész kifejezetten jó lett. Sőt, ha ez egy külön regény lett volna, ez lehetett volna az egyik legjobb klónháborús sztori. Anakinnak két megnyilvánulása nem tetszett. Az egyik, amikor Jedi mivolta ellenére felveti a foglyok megölését a Batuun. A másik, amikor a Mokivjon csak Thrawn McGyver-es húzásával tudnak kiszabadulni, holott az Erő segítségével sikerülnie kellett volna. Értem én, hogy Thrawn zsenialitását sűrűn kell hangoztatni, de ebben a helyzetben nem kellett volna. Így is sokszor a chiss találékonysága menti meg a helyzetet.

A másik történet szál a Birodalom idejében van. Sidiosus zavart érez az Erőben, mely az Ismeretlen Régiókból ered. Thrawnt és Vadert küldi az ügy kivizsgálására. A Sith és a chiss már nehezebben működnek együtt, mint annak idején Anakin és Vader. Thrawn mindig pengeélen táncol, amikor valamilyen tervéről meg kell győznie a Sötét Nagyurat. De mindig sikerül neki. Még akkor is, amikor tényleg úgy néz ki: most az admirális tévedett. A birodalmiak megint csak előbb a Batuura majd a Mokivjra mennek. Feltűnik a grysk faj, az Ismeretlen Régiók egyik lakója, az ebből a térségből származó egyik veszélyforrás. Veszélyes harcos népség, melytől Thrawn meg akarja óvni a népét. És fel akarja használni a Birodalmat. Ügyesen győzi meg mindig Vadert, hogy miért szükséges a Birodalom érdekében beavatkozni itt. A grsykek Erő-érzékeny chiss gyerekeket rabolnak el. Nagyon érdekes volt, hogy a chissek elsősorban az Erő-érzékenyek révén tudnak navigálni. Thrawn ezekben a részekben is szépen csillogtatja a tudását, de Vader is kiveszi a részét a küzdelmekből. Egyik kedvencem, amikor a tartalék páncél segítségével harcol. Érdekesek voltak azok a rovarok is, melyek maradványai megszilárdulva megbénítják az ellenfelet. A gyermekek megmenekülnek. Érdekes volt az rész, amikor Vader majdnem Jediként viselkedett és nyugtatgatta a chiss gyerekeket. A másik kedvencem a kötet végi Vader és Thrawn párbeszéd. Eddig is sejthető volt: Thrawn tudja, hogy Vader valójában Anakin. A másik nagyon jó rész, amikor Vader felveti, hogy Thrawn a császár akarata ellenére is elviheti a Chimaerát, hogy a chissek odalán harcoljon a gryskek ellen. Végül is ezt Ezra megtette Thrawn-nak azzal, hogy eltüntette A chissek közötti lehetséges ellentét felvázolása homályban maradt, de ez is érdekelne.

A filmes karaktereket Zahn nagyrészt jól eltalálta, de volt egy pár karakteridegen megmozdulás. Illetve jó lett volna, ha ez a két sztori két külön könyvben születik meg. Épp ezért fél csillagot levonok. Csak azért felet, mert egyébként ez egy kiváló történet lett. Nagy élményt nyújtott így is, és nálam ez az ötödik Zahn regény, mely bekerült a kedvencek közé. Négy és fél.

 

 

 

[Darth Cupsy]

1 órával korábban, Darth Revan9 írta:

Az egyik, amikor Jedi mivolta ellenére felveti a foglyok megölését a Batuun.

Szerintem az ilyenek azért jók, mert megmutatják, hogy Anakin nem abban a pár napban fordult 180 fokot amíg az EP 3 játszódik, hanem előtte előtte is voltak problémás dolgai.