Évadértékelés

[Ody Mandrell]

A szokásos bő lére eresztett évadértékelések helye. 

[Szisz]

Ne tolongjatok. Alig tudom végigolvasni.

Sokat én sem írnék, röviden összefoglalom a benyomásaimat az évadról.

Mivel én tavaly futottam rá a Mandalóri vágányra, mégpedig Boba Fett vitt rá, hogy végre megnézzem, ezért nekem ez volt az első évad, amit részről-részre követtem. Sokat adott az élményhez, hogy a lányommal együtt vártam hétről-hétre.

Az eredmény tömören: eklektikusra sikerült. Gideon szerkójára elég ránézni, Maul-Vader-Grievous-Mandó jelmez.

Az első 3 rész egy vers, felvezetés, aztán volt egy törés a 4. résznél, mintha elkanyarodtunk volna. Leválasztva a sorozatról nekem bejött az epizód. Az 5. . Az 6. stílusában fokozta a különc hangulatot, érdekes színfolt. A 7. engem nyomasztott, rossz előérzetem volt, amiből semmi nem jött be és a végére megnyugtatóan kikeveredtünk a partra, s így hibáival együtt, remek lezárást kaptam.

Összességében az évad egyensúlytalanabb, a korábbi évadokhoz képest. Feldobáltak témákat és a végén egy sötétkardvágással lemetszették a sok sárkányfejet, amit növesztettek menet közben. Mint, amikor valaki próbálgatja a különböző színű extrém ruhákat, aztán a végén felvesz egy jól bevált feketét.

Részletiben nézve nagyon aranyos és szerethető elemekkel és szereplőkkel telt az idő és az általam kevésbé szeretett Gideon is ment a levesbe.

Érezhető, hogy komplexebben szövik a sztorit, a szálak átkötődnek más sorozatokba és emiatt az ív kissé cakkos. A karakterek fejlődését azért szépen megoldották.

Látványvilágban, akcióban, zenében, hangulatban kifogástalan.  Pontozni nem szeretnék. A 2. évadot nem szárnyalta túl.

 

 

 

 

Szerkesztve: 2023. Április 22. - Szisz

[Pildi]

Én sem pontoznám, s pláne nem a másik két évadhoz hasonlítva. Kicsit mindegyik évad más volt eddig, ami jó, mert nem ment egy kaptafára, s haladtunk szépen előre a történetben. De amit a végével műveltek, az annyira, de annyira tetszett, hogy most úgy érzem, ez volt a legjobb évad eddig!  

 

Az első évad legelső epizódjától szeretem ezt a sorozatot (pedig nem hittem volna előzőleg, hogy érdekelni fog), és természetesen voltak benne olyan részek korábban is, és ebben az évadban is, amelyek kevésbé tetszettek, de a színvonal így is végig magasan volt. S nem véletlenül ünnepelte a rajongói tömeg a készítőket és a közreműködő színészeket annyira a Celebration-ön: Din, Grogu, Greef Carga, Gideon, a Fegyverkovács és a többiek nélkül szegényebbek lennénk sok-sok élménnyel.  

 

A sorozat címe alapján és a kezdetekben valóban a történet arról szólt, hogy egy magányos Mando fejvadász hogyan keveredik bele egy kényes megbízás alapján a Birodalom maradványait képviselő hadurak hatalmi játszmájába. Az élete teljesen megváltozik, amikor úgy dönt, hogy a Céh szabályait felrúgva nem hagyja ott az aktuális megbízással megszerzett kis fickót, s innentől az első két évad leginkább Grogu és Din Djarin története, hogyan hozta őket a sors össze, Grogu elvesztése majd kiszabadítása, a megfelelő Jedi képzést neki nyújtható megoldás megtalálása, majd annak felismerése, hogy nekik leginkább egymásra van szükségük, mert mindkettő megmentette a másikat bizonyos értelemben és mert remek csapatot alkotnak. 

 

S közben csatlakozott bele ebbe a sztoriba Bo-Katan Kryze és a Mandalori nép útkeresése. Bo-Katan eleinte mellékszereplőként volt jelen a sorozatban, de ebben az évadban egyértelműen főszereplővé lépett elő. Nagy utat járt be a karakter, és sok mindennek kellett történnie ahhoz, hogy mindenki, mi magunk is, meggyőződjünk arról, ő az igazi vezető, a Sötét Kard jogos tulajdonosa. Engem két dolog győzött meg erről végleg: az egyik, hogy ő látta a Mythosaurt és a Fegyverkovács ezért is, meg a saját éleslátásából adódóan is, egyértelműen mellé állt ebben a dologban, a másik pedig ahogy Din Djarin állt hozzá a nőhöz: bízott benne és előbb méltó társat, később pedig a jogos vezetőt látta benne maga is. Az évad alapján kimondhatjuk, hogy a karakterből nagyszerű főszereplő vált.  

 

Lehet mondani, hogy ebben az évadban Din csupán mellékszereplő volt Groguval együtt Bo-Katan mellett, de ha a nagyobb képet nézzük, akkor mindkettőjük fontos szerepet játszott abban, hogy a sorozat végére Mandalore-t visszafoglalták és Gideont az eredményeivel együtt elsöpörték. Lehet, ha Din nem jelenik meg Bo palotájában, akkor a nő még mindig csak csalódottan üldögélne, hogy nem jött össze a vezetői szerep. Din hite és Bo-Katan változni és változtatni akarása együtt vezetett eredményre: a nő Din Djarin és a szektája támogatása nélkül nem vált volna azzá, amire mindig is vágyott, valódi vezetővé.

Ma már vicces, hogy kételkedtünk benne, megérdemli-e, ahogy az is, hogy bárkit a Mandalore csapatból kémnek nézhettünk. Hála Istennek, hogy nem lett senki áruló, s így maradhatott ez az évad egy gyönyörű eposz arról, hogyan képes összefogni végre a Mando nép és hódítják vissza a bolygójukat.

 

Ami még szuper, hogy szinte mindegyik fontosabb karakterről csak a legjobbakat lehet mondani: Greef Carga, a Fegyverkovács, a hősi halált halt Paz Vizla, Gideon, IG-12 majd ismét 11, Carson Teva, DR. Pershing, Elia Kane, még R5 is - mindenki remekelt a szerepében.  

 

Az évad további nagy erénye a remek karakterek mellett, hogy nyitott a tágabb galaktikus események irányába, megértettük végre, kicsoda Gideon moff és mit is akart valójában, s nem utolsósorban, mi történt az Ezer könny éjszakáján. S hát a legvége, hogy Mando örökbe fogadta Grogut, szerzett "rendes" melót és letelepedtek a Navarro-n, hogy majd onnan kalandozzanak - na ez feltette az i-re a pontot.  Imádtam! Micsoda szép keret, egy magányos fejvadásszal indultunk, aki a klánjának segítése érdekében vállal megbízásokat anyagi haszonért és nem törődik mással, s a végén kaptunk egy közmegbecsülésnek örvendő hőst, aki annyi mindent vitt véghez, s aki a megérdemelt pihenőjét tartja családi körben, további jótettek előtt és majd közben.  

 

Tudom, hogy lesz 4. évad (szerencsére), és hogy a Birodalom maradványait minden bizonnyal neki sem sikerül majd eltakarítania, de ez az évad az eddigiek nagyszerű lezárása volt! Látványos, epikus, hősies, izgalmas. Nagyon-nagyon tetszett! 

 

[Ody Mandrell]

@Pildi én is kb. így látom, de természetesen fogok írni róla bővebben is.  

[Szisz]

2023. 04. 22. - 18:15, Ody Mandrell írta:

@Pildi én is kb. így látom, de természetesen fogok írni róla bővebben is.  

Nem szeretek hosszasan írogatni, ám olvasni jó ezeket. Most is máshogy látom már az évadot, hogy egy nézőpontnál többről tudok. @Pildi-ére gondolok.

Történetépítés és karakterépítés szempontjából tényleg jól működik az évad, ha a nagy egészet nézem és nem a pillanatnyi érzések szűrőjén keresztül. Nem is lehet már az évadokat egymástól elválasztva és a követő sorozatoktól és filmektől leválasztva szemlélni. Ez tulajdonképpen a multidimenzionális látásmód felé segít minket. Remek lehetőség az is, hogy ugyanazt a történetet több nézőpontból követhetjük! Az idővonalon ugyan itt még nem jártunk korábban, a visszamelékezős jelentek miatt jön ide. Mégis hány olyan történet van, amit ennyi oldalról, ennyire részletesen megmutatnak? Olvastam két könyvben ugyanazt a történetet két nézőpontból, az is lenyűgöző (Az Alkonyat sztori, amúgy ). Akár az élet nevű film, amiben szerepelünk. Ugyanazt a történetet nézzük sok szemen keresztül.

Nem tudom milyen lenne az évad, ha Grogu marad Lukenál, ahogy eredetileg tervben volt, csak ugye tartottak attól, hogy visszavetné a sorozat népszerűségét. A humorhoz sokat tesz hozzá és a záró epizódot nem is tudnám elképzelni nélküle.

Nyilván rám hatása volt a lányom reakcióinak is Mandi nézés közben, kicsit az ő unatkozása rész közben vagy sem is befolyásolta, ahogy éreztem magam tőle. Talán érdemesebb újranézés után elemezni.  Várom több türelemmel a többiek összefoglalását.

[Ody Mandrell]

Múltkoriban gondoltam belenézek a harmadik évadba, amit azzal a lendülettel majdnem sikerült is végig nézni. Közben jutott eszembe, hogy még nem is írtam értékelést, amit most pótolok.

 

Még egy éve sincs, hogy bemutatták az új etapot, de már nagyon távolinak tűnik. Arra tisztán emlékszem, hogy a sorozat nézése közben nem igazán tudtuk merre halad a történet, és mi is a cél. Ezt a trailerből és egyéb előzetesekből se nagyon lehetett sejteni. Persze így a végén már minden tiszta: az első évaddal megkezdett történet végére került egy határozott pont, a mandik egyesülésével, Mandalore visszafoglalásával,  Gideon elpusztításával és a Din család "hazatérésével". Szinte minden kérdésre választ kaptunk ami az előző két évadban felmerült, emlékezetem szerint nem is maradt lezáratlan szál. Az évad nagy erénye mindezek mellett, hogy roppant ügyesen fűzte bele a lezárásba a folytatás finom szövetét. Ez pedig nem más, mint az ÚK és Thrawn visszatérése. Teljesen egyértelmű, hogy Djarin és Grogu ebbe a szálba kapcsolódik majd be a negyedik évadban.

Ám ez még a jövő zenéje, viszont egy szavam sincs az eddigi történetszálak lezárását illetően. Kaptunk egy fantasztikus csatát, melyben hőseink végre eltakarították az útból Gideont és klónjait. És bár volt pár olyan dolog ami épphogy belefért a keretbe (gondolok itt a Plazir-15 -re), ám ha egy hajszállal is, de sikerült megmaradni a Mandi szintjén, és nem átmenni burleszkbe. Számomra a legerősebb részek az első három és az utolsó kettő volt.

 

Másokkal ellentétben én nem gondolom, hogy esett volna a színvonal, sőt, látványban minden bizonnyal ez az évad volt a legerősebb. Örömmel láttam, hogy a sorozat mert változtatni, és néha kilépni saját komfortzónájából ami jól állt neki. A népszerűsége töretlen, így nagy izgalommal várom merre halad tovább két főhősünk története.

Szerkesztve: Január 19. - Ody Mandrell