Darth Riddick Hozzászólás ideje: 2013. Március 2. Hozzászólás ideje: 2013. Március 2. Sam Witwer -nek volt egy érdekes szólása a Blu-Ray kiadás erről a szálról szóló kommentárjában. Sokan kérdezték a rész uitán, hogy vajon akkor most Talzin meghalt (itt is felmerült a dolog)? Szerinte talán helyesebb lenne úgy feltenni a kérdést, hogy élt-e valaha is? Höhh?? Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2013. Március 2. Szerző Hozzászólás ideje: 2013. Március 2. Ennyit tudok én is csak hozzáfűzni. Válasz
Darth Riddick Hozzászólás ideje: 2013. Március 2. Hozzászólás ideje: 2013. Március 2. Ezek után merje a Disney nem berendelni a 6. évadot! Válasz
KisKósa Hozzászólás ideje: 2013. Március 5. Hozzászólás ideje: 2013. Március 5. Most így belegondolva biztos vagyok benne, hogy Sam Witwer ferdített egy keveset. Talzin jól láthatóan aggódott a saját biztonsága miatt. Amikor megküzdött a droidok ellen, védőpajzsot emelt maga köré és amikor Grievous megjelent, akkor is jól láthatóan aggódni kezdett, meg is lépett, amilyen gyorsan csak tudott. Tehát Talzint el lehet pusztítani, biztos vagyok benne, hogy élőlény. Válasz
Wilde Hozzászólás ideje: 2019. Július 11. Hozzászólás ideje: 2019. Július 11. Erre a részre szinte egyáltalán nem emlékeztem szemben a következővel, amiben benne van Boba Fett is, innen egyedül a Grievous vs. Ventress párbaj maradt meg. Nem emlékszem arra sem anno hogy reagáltam rá, de ez a mágikus vetülete a SW-nak itt már egyszerűen sok volt. Savage Opress kapcsán annyira nem zavart ez, de itt a barlangban kántáló öregasszony, meg Talzin woodoozása (amitől ragyák nőnek Dooku fején ) sokkal nehezebben voltak befogadhatóak nekem, mint az, hogy Savaget felpumpálják egy izomkolosszussá. Ettől eltekintve a csatát élveztem, az Éjnővérek dizájnja továbbra is nagyon jó, ezek az íjfegyverek pedig nagyon ötletesek voltak, egyébként az epizód képi világához is nagyon jól tettek hozzá a színekkel (maga a Dathomir barnás-vöröses árnyalata, Talzin mágiájának zöldje és az Éjnővérek lila nyilai, keveredve a lövedékek és Ventress fénykardjának piros színével egy remek elegyet alkottak). A halottak feltámasztása egy az egyben a Gyűrűk Urát idézte meg, de a fénykardpárbaj is jó volt, még ha kicsit szűkre szabott is. Viszont amit még kiemelnék ebből a részből, hogy milyen komoly érzelmi hullámvasúton is megy át Ventress. Úgy gondolom, hogy a TCW-nek Ventress az igazi tragikus hőse. A végén a segélykiáltása remekül összefoglalja az egész sorsát, elszakad a családjától, majd még elveszíti a mesterét is. Aztán Dooku is cserben hagyta, most az Éjnővéreket és Talzint is elveszíti, ráadásul itt gyakorlatilag ő hozta a bajt az egész kolóniára (ennek tükrében különösen erős jelenet, amikor a droidok halomra lövik az erősítés nélkül maradt Éjnővéreket – itt amúgy a droidok legalább nem tűnnek bénának). Ezt feldolgozni és innen újra felépítenie magát nem kis feladat! Válasz
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2019. Július 11. Szerző Hozzászólás ideje: 2019. Július 11. 1 órával korábban, Wilde írta: Nem emlékszem arra sem anno hogy reagáltam rá, Talán érdemes visszaolvasni a topikot ez ügyben. Válasz
Wilde Hozzászólás ideje: 2019. Július 12. Hozzászólás ideje: 2019. Július 12. 21 órával ezelőtt, Ody Mandrell írta: Talán érdemes visszaolvasni a topikot ez ügyben. Akkoriban még pont nem voltam tag, úgyhogy nem is írtam róla (csak az 5. évadtól) arra meg már nem emlékszem, hogy amikor 7 éve megnéztem mit gondoltam róla csak úgy. Válasz
Nabopolasszar Hozzászólás ideje: 2019. Július 14. Hozzászólás ideje: 2019. Július 14. 2019. 07. 11. - 14:06, Wilde írta: de itt a barlangban kántáló öregasszony, meg Talzin woodoozása (amitől ragyák nőnek Dooku fején ) sokkal nehezebben voltak befogadhatóak nekem, mint az, hogy Savaget felpumpálják egy izomkolosszussá. Hát ezzel nem vagy egyedül 1 Válasz
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.