Nute Gunray

Nem véletlen generál ennyi hozzászólást egy-egy rész ennél a sorozatnál.

Délután nézem meg én is. Legalább életben tart meló alatt. YouTube-ot addig kerülni kell.

Hiába Indara a misszió vezetője, a tekintélyt nem tudja magának érvényesíteni. Torbin azon padawanok sorát gazdagítja, akik a nagy békében elkényelmesedtek, élik a coruscanti "kiváltságos" életet, kutatgatnak, olvasgatnak (ebben nagyon hasonlít a High Republic-érás Reath Silas-ra, aki azonban a kezdeti nehézségek dacára ezen felül tudott emelkedni, saját korlátait is meghaladva). Ez az életét végső soron megpecsételő eseménysor Torbint teljesen megváltoztatja, amelynek már legelső jele itt tapasztalható: bár forrófejűsége nagyban hozzájárul az események eszkalálódásához, a legvégén már ő képviseli a higgadt erőt Sol ellenében. Igazából annyiban nem tudom hibáztatni, hogy Torbint egyszerű vágyak vezérelték: honvágya volt, haza akart térni, és ez irracionális cselekménybe csapott át elsősorban Aniseya sötét mágiájának köszönhetően. Erre egy jedi, aki valódi ellenséget soha életében nem láthatott, nem készülhetett fel. Torbin számomra inkább áldozat. Senki sem láthatta előre, hogy egy ilyen egyszerű és meggondolatlan cselekedet a részéről ily tragikus eseménysor láncolatát indítja el. Sol számomra más tészta. Végig annyira irracionális. Mintha már a legelejétől fogva Osha (és kezdetben Mae) megszállottjává válik, aztán Osha szándékának megismerése majd a vérvizsgálat eredménye után ez már-már fanatizmussá alakul át. Indara ezt ugyan észre veszi, ám ennek a veszélynek a mértékét súlyosan alábecsüli, és végsősoron ez indítja el a lavinát. Torbint gyerekes vágyak fűtik, Sol azonban tudatosan kívánja érvényesíteni a jedik hatalmát. Indara végzetes hibát követ el, amikor Solt küldi Torbin után. Mindazok után, hogy látta, Solt teljesen elragadják az érzelmei, és tényleg úgy viselkedik, mint azok a fanatikus Jedik, akik a próféciák megszállottjai. Én nem vagyok benne biztos, hogy nem a Sötét Oldal dolgozott Sol-ban, amikor leszúrta Aniseyát. Egyrészt ott volt a félelem, hogy elveszítheti Oshát. Másrészt az a gonosz kis hang is lejátszódhatott fejében, hogy ezzel a döféssel szó szerint, egy csapással megoldja a helyzetet. Sol számára itt már csak is kizárólag Osha a fontos, nincsen semmi higgadt megfontolás. Indara tehát teljesen elveszíti a kontrollt az események felett, Torbin és Sol is - más-más okokból, de - pillanatok alatt szétzúzza az autoritását, ezután pedig a nő már csak sodródik a fejleményekkel. Tragédiája, hogy a végén még akaratán kívül tömeggyilkossá válik. Oda a morális autonómiája is, most már ő sem vonhatja ki magát a felelősség alól, érdekeltté válik az események eltussolásában, hiszen nem csak a vezetői alkalmassága, tekintélye kérdőjeleződött meg, hanem most már, nem szándékosan, de bűnrészessé is vált. Az eltussolás azonban súlyos hiba lesz a részéről: az összes szereplő cipeli tovább a fel nem dolgozott és ki nem beszélt terhet, és végsősoron ez tönkretesz megannyi életet és prosperálónak látszó karriert, köztük a sajátját is. 16 év után azt láthatjuk, a misszió összes tagja, Solt valamelyest kivéve, a renden belül perifériára szorult, olyannyira, hogy Torbin teljesen eltaszítja az evilági életet (hol van már a Coruscant iránti honvágy), a legkevésbé bűnös Kelnacca elvonul az Galaxis egyik utolsó szegletébe, de Indara ambíciói is jócskán veszítenek nagyságából, ha egy olyan jelentéktelen helyen volt egy Jedi outpost egyszemélyes képviselője, mint az Ueda. Szóval, eltussolás ide vagy oda, a sorsukat nem kerülhetik el, az utoléri őket, a látszólag halálból visszatérő Mae igazából csak a kegyelemdöfést adja meg nekik. Végsősoron aztán ugyanígy említhetjük Osha és Mae életének alakulását is. Osha nem tudott akklimatizálódni a helyzetéhez, a Jedi Rend soha nem fogadta be őt igazán, és távozásának részleteit még nem tudjuk, de bizonyos, hogy soha nem is tudott beilleszkedni, és cipelte a Brendokon történtek súlyát magával. Ennek feloldásához még Sol is kevés volt, aki azóta is a démonaival küzd, amely mostanra az új fejleményeknek köszönhetően teljesen ráborult. Az a Sol volt kénytelen elengedni Osha kezét, aki ott, akkor, a lány megszerzéséért szinte minden olyan tanítást félretett, aminek keretében addig szervezte egész létezését. Hol volt már akkor a konvergencia és a lány létezésének mibenléte? Sol feláldozott mindent, számos élet tönkrement, mégsem tudta azt az életet biztosítani a lány számára, aki pedig ezért egész addigi életét és "családját" megtagadta. Osha mellett aztán ott van az újabb tönkrement élet, Mae is, akinek egyetlen értelme maradt létezése folytatásához: hogy bosszút álljon azokon, akik mindent elvettek tőle. A Jediken, akik a semmiből jöttek és pillanatok alatt elpusztítottak mindent és mindenkit körülötte, egész addigi életének összes komponensét. Azt hiszem, nem kellett mély praktikákhoz nyúlnia Qimirnek ahhoz, hogy ezt a bosszúszomjat és gyűlöletet tovább táplálja a lelkileg súlyosan sérült lányban. Legvégül meg kell említenem Korilt, akivel kapcsolatban csak kibújt a szög a zsákból. A Jedik iránti gyűlölete jóval erősebbnek bizonyult, mint a boszorkány közösséghez való tartozása. Utóbbiak számára csak eszköz volt, és minden teketória nélkül úgy fordította az események szerencsétlen sorozatát a javára, hogy a konfrontáció és a másik iránti elpusztítási vágy elkerülhetetlen legyen. Itt nem a közösség védelme, nem Osha, de még csak nem is az általa addig ajnározott Mae számított, hanem a pusztítási és gyilkolási hajlam gyűlöletének tárgyai, a Jedik irányába. És ezt látva szerintem nagyon erősen feltételezhető, hogy Korilnak volt már korábban dolga Jedikkel, akik valószínűleg egykor súlyos veszteségeket okoztak neki. Egyetlen célja volt, hogy ártson a Jediknek, és mindvégig, tudatosan, olyan döntéseket hozott, olyan irányba terelte az események folyását, amely elkerülhetetlenné tette annak a kérdésnek az eldöntését, hogy vagy a Jedik, vagy a boszorkányok nem fogják túlélni ezt a szerencsétlen és véletlen találkozást a Brendokon, ott, akkor, 16 évvel ezelőtt. Sajnos ehhez Sol és a többi jedi (bár eltérő arányban), pedig tudattalanul is asszisztált. ------------- Összegezve: - Indara megbukott, mint vezető, majd be is mocskolta a kezét, bár ezzel sajátjait védte. Legvégső döntése, az ügy eltussolása, bűnösségét csak tetézi, végsősoron az összes jelen lévő, az eseményeket túlélt szereplő életét tönkreteszi, köztük a sajátját is. - Sol kezdeti természetes ösztöne, hogy kiszabadítsa a lányokat, átcsap irracionalitásba és fanatizmusba, és ezeknek mindent alárendel, főleg hogy a vérvizsgálat igazolja (a már csak) Oshába vetett hitét. Sol nem méri fel döntéseinek, tetteinek következményét, az érzelmei hajtják, teljesen szűklátókörű lesz, Indara tekintélyét teljesen megsemmisíti, aztán jelentős szerepe lesz abban, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogy. Sol itt megbukik, mint Jedi, és ez sok-sok halált és traumatizációt eredményez. Kiszakítja Oshát egy alapvetően szerető közösségből, de alternatívát már nem képes nyújtani, igazából "átverte" a lányt, mert saját bűntudata őt magát is felőrli az évek alatt. - Torbin forrófejű, meggondolatlan, talán elkényeztetett is, igazából erre a misszióra alkalmatlan volt, és ez Indara kudarca javarészt. Torbin azonban inkább áldozat, hiszen rajta kívülálló okok miatt fajult el a helyzet a "mészárlásig", az ő meggondolatlan tette nem predesztinálta azt, hogy a végén összeomlik minden. Torbin élete ezután teljes kudarc és bánat, a végén az a méreg valóban feloldozást jelent neki. Neki annyi volt a bűne, hogy még fiatal és tapasztalatlan volt. - Kelnacca az abszolút áldozat, elméjét a boszorkányok behatolása végérvényesen korrumpálja, a fekete mágia hatása alatt elkövetett tettei teljesen szembe mennek a vuki eszményeknek és erkölcsiségnek, amelyet aztán soha nem lesz képes feldolgozni és elvonul. Talán nem véletlen, hogy nem vette fel a harcot Qimirrel, amikor az démonai megtestesüléseként manifesztálódott, hogy elvágja életének fonalát. - Koril az abszolút gonosz, a tüskés fejű démon. Úgy manipulálja, úgy alakítja az eseményeket, hogy a mészárlás és vérengzés elkerülhetetlen legyen. Bosszúszomjának, gyűlöletének kielégítésére pillanatok alatt félrehajítja azt a közösséget, ahol szeretetre, gyengédségre (Aniseya), védelemre és megbecsülésre számíthatott.

Jaj, ez a kép most fejbeütött így estére

@Yoda József, én is megköszönöm a színvonalas lebonyolítást!

A második félidő nagyon jó volt! És az a csapat nyert, ami abszolút megérdemelte. Nem volt jó EB, de ez az eredmény azért valamelyest kárpótol. A Harry Kane-átok meg továbbra is él.

Spanyolország - Anglia 0-1

Azért ha egy fajról hihető, hogy hosszú életet él, az pont a cereai.

Dehogy van rá példa, ezt honnan vetted?

Jövő héten lassan fel lehet újra tenni ezt a kérdést.

Szembejöttek velem már délelőtt fikázó videók, cikkek. Most megnéztem a részt, és néha tényleg azt érzem, hogy egyes önjelölt "kritikusokkal" nem ugyanazt a műsort nézzük, de valami félrecsúszik, az biztos.

Hollandia - Anglia: 0 - 1

A spanyolok nagyon megérdemelnék ezt az eb-címet.

Na ebből egy jó meccs is kerekedhet.

Imri amúgy elég instabil személyiség volt, de ezzel együtt jólelkű, és képessége révén könnyedén rá tudott hangolódni a szerettei lelki világára, amelynek persze az árnyoldalait is megtapasztalta. De a nagy időtávolság miatt én sem hiszem, hogy Imri az. Amúgy teljesen jogos lenne a felháborodás, azért sok minden belefér az alkotói szabadságba, de egy ilyen nem.

Igen, ezek azok a lények. Úgy látszik, ezen a bolygón ez rendszeresen előfordul.

Amikor Palpatine az iroda túlsó végébe villámozza Yodát, na ott lehet tetten érni, hogy végre önmagát adhatja és annyi év után már nem kell megjátszania magát a "zöld manó" előtt. Qimirnél is hasonlóan éreztem. Amíg nem került le a maszk, élvezte az egész csetepatét, úgy játszadozott a jedikkel, ahogy nem szégyellte.

Spanyolország - Franciaország 1-1 tj: spanyol

A fent leírt politikai játszmákat már a Darth Plagueis regény is hasonlóképpen vázolta fel. Abban egyetérthetünk, hogy a sitheknek a felső politikai, gazdasági körökkel kialakult kapcsolata kell, hogy legyen 100 évvel a TPM előtt.

Szerintem az korai, talán ott még nem tartanak a sithek. Ha egyáltalán lesz bővebb szerepe, szerintem Rayencourt inkább egy hasznos idióta lehet a sithek számára, csakúgy mint később Nute Gunray, San Hill és a többiek.

Ha egyszerre jön ki 2-3 rész, én éppen ezért szoktam gyorsan írni egy kritikát rögtön az adott rész után, mielőtt folytatnám. Persze, ez azért nem várható el mindenkitől, és látszik is, hogy mondjuk mennyivel kevesebb hozzászólást generál egy olyan epizód topikja, amelynek folytatása rögtön a rendelkezésre áll. Én is érteni vélem, hogy @Yoda József, pusztán arra akartál utalni, hogy egyben jobb ezt a sorozatot nézni. Én a magam részéről azzal nem értek egyet, hogy ezt azzal az érvvel támogatod meg, hogy az epizódok nem különülnek el jól érzékelhetően egymástól. Én ezt egyáltalán nem érzem így. Még külön flashback-epizódot is kaptunk, a legutóbbi rész meg az "újrarendeződés" volt az előző epizód katarzisa, mindent felborító egyvelege után. Nem érzem úgy, hogy a készítők random módon, csak úgy hasraütésszerűen vágnák el az epizódokat egymástól. Nagyon is volt íve mindegyiknek, és ez majd meg fog látszani az évadértékelő szavazáson is.

Nagyon retro, a jó értelemben persze

@Yoda József, ez most olyan, mintha azt mondanád, hogy a Lost-nak is egyben kellett volna kijönnie, mert bizony sok rész esetében kapkodtuk a fejünket, hogy most mi a f... És ott aztán nem is egy évadon belül magyaráztak meg dolgokat, hanem évekkel később (ha egyáltalán ugyebár). Szóval nincs itt semmi baj a formátummal. Mintha az emberek a streaming óta türelmetlenek lennének, és minden kérdésükre azonnal követelnek választ. Persze azt is lehet, de ha a Disney minden sorozatát egyben küldte volna ki, szerintem ezt a fórumot már kinyírta volna.

Hát azért az nem ma kezdődött, és bőven voltak jó tornák az elmúlt évtizedekben.

Amióta az eszemet tudom, ez a legrosszabb futballtorna, amit láttam.