Nute Gunray

Boldog születésnapot!

Imádtam ezt a sorozatot.

Egyes történetek "kukába hajításáért" fáj a szívem, de összességében a teljes Legends-ért már nem annyira. Tiszta lapot kellett kezdeni, és egyelőre a Story Group kitűnően helyt áll, még ha nem lényeges dolgokban nyilván ezután is lesznek kisebb ellentmondások.

A Plagueis-könyv annak idején elég sok dolgot helyezett új megvilágításba (hogy jól vagy rosszul tette, az most lényegtelen), így szinte kizártnak tartom, hogy a sztorivonalat később egy az egyben átemelnék. Egyelőre a köztársasági éra egyébként sincs terítéken.

Más mozgóképes univerzumok (Alien, Star Trek, Warhammer stb.) könyvváltozataihoz képest a SW-regények szerintem magasabb színvonalt képviselnek, és nyilván mivel alapvetően kiegészítő, univerzumbővítő könyvekről van szó, ezért ezekhez érdemes hasonlítani, nem pedig mondjuk a Térség-szériához vagy Asimov műveihez, amelyek könyveken alapuló önálló világok. Ati-val értek egyet, nálam sem az határozza meg egy SW-könyvhöz való hozzáállásomat, hogy canon-e vagy Legends, hiszen ez csak annyit jelent, hogy valamikor 2014-ben húztak egy dátumot, és csak ez döntötte el, hogy melyik mű hova kerül (és erre még kitűnő szemléltető példa is akad, hiszen a Heir to the Jedi annak köszönhetően lett canon, hogy az írója elcsúszott a határidővel, míg az eredetileg egy trilógia másik két darabjának szánt művek átkerültek a Legends-be).

Én a prequel-trilógia hallgatag tanácstagjainak háttér-történetére is kíváncsi lennék: Yaddle, Oppo Rancisis, Yarael Poof stb.

Elég érdektelen a trailer, meg szerintem a kor kiválasztása is elhibázott döntés volt (én inkább a 24. sz. utánra tettem volna a sorozatot), de hát a Star Trek mégiscsak Star Trek. Nagyon várom.

Mivel ez az idővonal nem fejlődik tovább (nem születnek újabb Legends-történetek, képregények stb.), ezért szerintem nyugodtan lehet "törölt" idővonalnak nevezni. Ezen megsértődni egyébként is kár lenne, mert a korábbi élmények nem vesznek el, és a polcomon is bérelt helye van ezeknek a könyveknek (hogy a Kotor-t, mint életem egyik legmeghatározóbb pc-játékát már ne is említsem).

Nem néztem, de a 8. hely szerintem nagyon jó.

Meg kell néznem még a mai futamot. Ecclestone felett eljárt az idő, már ideje volt leváltani.

Az ismeretségük azonban régi. Egyébként nem kell a spoiler gomb, ez egy kibeszélő-topik.

Minden puzzle-darab szépen a helyére kerül. Imádtam ezt a könyvet, újra kéne már olvasni...

Gratulálok!

Mondjuk ha ismét Vangelis komponálta volna a zenét, azzal nekem már bőven meg lett volna a Blade Runner-hangulat.

Boldog szülinapot!

Beth Revis: Rebel Rising Az USA-ban már megjelent a könyv, ezért megnyitom a topikot. Aki nem várja meg a magyar fordítást, és elolvassa eredeti nyelven, ne fojtsa magában a véleményét. A könyv Jyn Erso lázadók között eltöltött életét meséli el akkortól kezdve, hogy Saw kimenekítette őt a Lah'mu-ról. A szerző Beth Revis, eddig ifjúsági regényeket írt, magyarul egy könyv olvasható tőle: Across the Universe – Túl a végtelenen.

Amerikában a napokban jelent meg a Rebel Rising.

Kezdésnek megfelelő könyv.

Igen, de te azt írtad, hogy inkább azt vártad, hogy míg Ciena otthagyja a Birodalmat és csatlakozik a felkelőkhöz, addig Thane maradni fog. Számomra ez elképzelhetetlen forgatókönyv lett volna. Thane minden egyes döntését a lánytól tette függővé.

Szerintem az általam leírtak kizárják, hogy Thane megtestesítse az elvhű birodalmi mintaképét, így az ő "lázadása" nem lepett meg.

A Birodalom azt az arroganciát testesítette meg, amelytől Thane a családja révén születésétől kezdve szenvedett. Thane egyébként is konkrétan csak egy személy szeretetéhez ragaszkodik, tőle a politika és az ideológia nagyon távol áll, a lázadás ügye is csak másodlagos számára.

Számomra ezek a közjátékoknak nevezett fejezetek inkább kínosak voltak. Ahhoz túl rövidek és gyermetegek, hogy érdemben bemutassák, a Galaxis egyes helyein miképp rázták le magukról a Birodalom rabigáját. A szándékot értem, árnyalni akarták a képet, illeszkedve az új érához (ezért szerepel olyan bolygó is, amely csak rosszul járt a Birodalom eltűnésével), de ennek érzékletes bemutatására az író szerintem kevés volt.

Biztos haknizik valahol vagy megint cameózik egy harmadvonalbeli sorozatban.

A könyv végén a galaxis eseményeivel csak nagyon érintőlegesen foglalkozott a könyv, nyilván nem véletlenül. Biztos vagyok benne, hogy lesz folytatás, mert mindkét főszereplő a szívemhez nőtt, szerelmük kiteljesedését jó volt olvasni. Nekem ez a könyv volt a legeslegelső kánon-regényem, azt hiszem, jól választottam. Már nagyon várok egy következő Claudia Gray-regényt.

Köszi a munkátokat!