Néhány sort erről a részről is írok. Tetszett az epizód, főleg Cham visszatérése miatt, akinek provinciális gondolkodásmódja láthatóan nem igazán változott a Klónháború óta. Bár a Sith Nagyurak olvasása után e tekintetben éreztem némi inkonzisztenciát: ott a könyv végére Syndulla láthatóan már elkezdett nagyobb összefüggésekben gondolkodni, ehhez képest személyiségében most visszalépés történt.
Ezekkel együtt is jó volt látni egy felmerülő viszályt a különböző lázadó sejtek között, amely az eltérő stratégiából és a célok prioritásának megjelöléséből fakadó különbségekből volt eredeztethető. Igazából akkor lennék egyszer nagyon elégedett, ha olyan sejtet is megismernénk, amely a gyakorlatban abszolút terrorista-módszerekkel operál, rengeteg civil áldozattal (robbantások, politikai merényletek, gerilla-módszerek, civil lakosság adóztatása stb.) Nyilván ilyet a Rebels-től nem lehet elvárni, de talán majd egy komolyabb hangvételű filmben, könyvben, képregényben stb.
Bár Gobira és Numára (!) nem sok szerep hárult, ennek ellenére örültem, hogy Cham kíséretében nem nevenincs twi'lek statiszták voltak, akik még neadjisten egymás klónjai is lettek volna. A rész végén az akció rendben volt, bár én azt túl lebutított magyarázatnak tartom, hogy egy lángoló birodalmi hajó látványától a Ryloth lakói majd fellázadnak. Nem is örültem neki, hogy hőseink és Cham is megkapta, amit akartak.
Ja és mindenképp meg kell jegyeznem a rész legviccesebb momentumát: Kanan találkozóját az "apóssal". Ilyen-olyan eltéréssel, de talán már minden férfi átesett hasonló jeleneten, át tudtam érezni. Bár nekem még továbbra sem 100%-ig tiszta, hogy most Kanan és Hera egy párt alkot-e, ezekután szeretném azt hinni, hogy igen.