Nute Gunray

Zootopia Mindenkinek ajánlom, rendkívül klassz animációs film, nekem jobban tetszett a tavalyi Agymanóknál, amely néhol talán már túlzottan is felnőttes volt, itt viszont sokkal jobban eltalálták az arányokat (de ha csak a Disney elmúlt évekbeli munkáit veszem alapul, a Voltnál, a Rontó Ralph-nál és a Hős6os-nál is jobb, hogy a Jégvarázsról már ne is beszéljek). Pörgős akciók, jól felépített nyomozós rész, szerethető karakterek, pazar látvány és rengeteg kikacsintás (a Lemming Brothers nálam nagyon ütött ). Remélem, lesz folytatás.

Hát igen, és ezekre csak a hosszú évek során jöttem rá fokozatosan.

És ez már itt durván OFF.

Nálam sajnos Coruscantnál durván beszaggatott a gépem annak idején, lebutítani meg nem akartam a felbontást, mert úgy élvezhetetlen volt, így a TOR alapvetően kimaradt az életemből. Sokan játszanak még vele világszerte?

Ennek bemutatására kezdetnek jó volt a Tarkin, remélem ezt a vonalat elmélyítik.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a Kirajzásból, ahol többé-kevésbé foglalkoznak Thrawn korai pályafutásával, mennyi elemet vesz át Zahn.

Fulcrum, köszi az infókat! Vajon mi lesz a bevett rövidítés? ST:DIS? Különösen örülök, hogy a korábbiaktól eltérően összefüggő történetmesélés lesz az epizódikus felépítés helyett. Egyedül az zavar, hogy érdemesnek tartották kihangsúlyozni, hogy lesznek meleg karakterek.

Ez se kerül majd a könyvespolcomra, az biztos.

Köszi, felírtam a listámba.

Emlékszem, az első rész 2010 karácsonya tájékán jött ki. Totálisan meglepetésként ért, mikor megláttam a könyvesboltban. Miután jöttek a Szukits-bonyodalmak, és nem jelent meg több könyv, a SW-rajongásom mélyponton volt, amelyet akkor még a TCW sem tudott igazán ellensúlyozni (3. évadtól lettem igazán nagy rajongója a sorozatnak, előtte csak el-elnézegettem). Aztán ahogy beindult a könyvdömping, "visszatértem" Szóval személy szerint én sokat köszönhetek A pusztítás útjának, így még ha nem is a kedvencem, megkülönböztetett figyelemmel pillantok rá a könyvespolcomon.

Köszi szépen. Pótolnom kellene már ezeket. A sterilizáció okára nem derült fény?

Az első kötet igazából egy képregény könyvadaptációja, az annyira nem tetszett. Én is a másodikat tartottam a legjobb kötetnek. A harmadikról sok helyen negatív(abb) véleményt olvastam, nem értem miért, én rendkívül élveztem azt a könyvet is.

Gondolom ez a képregényben volt. Leírnád nekem dióhéjban a történés körülményeit? (A képregényes topikban, ha gondolod)

Azért ne túlozzunk.

Csessze meg, hihetetlen, a szinkron csomó ilyet egyszerűen inkább körülírt (lásd Ord Mantell esetét, amit szintén utólag tudtam csak meg). Az a baj, hogy az eredeti trilógia esetében én a szinkronos verzión nőttem fel, az idézeteket az alapján tudom betéve (eredeti nyelven sokkal kevesebbszer láttam a három filmet). Most úgy érzem, jó pár felfedezéstől a szinkron egyszerűen megfosztott engem.

Amikor Chopper jelezte, hogy nincs életjel a Geonosison, nagyot dobbant a szívem (én nem olvastam a képregényt, amelyben ez az elem már feltűnik). Azért akármennyire is förtelmes faj volt, ezt még ők sem érdemelték. Nagy kár, hogy nem mutatták meg a bolygót, megnéztem volna a kihalt felszínt (mondjuk nagy különbség nem lett volna, lévén, a geonosisiak a föld alatt éltek javarészt). Lasatok, geonosisiak... nagyon kíváncsi vagyok, még hány faj eshetett áldozatául a Birodalom hideg kegyetlenségének.

Remek összegzése az elmúlt éveknek. A Memory Alphás dologról nem is tudtam, ha már vannak ezek a remek wiki online-enciklopédiák, az a készítők dolgát is egyszerűsíti.

Dióhéjban miről szól?

Most néztem meg, csodálatos epizód volt. Gondoltam, hogy írok egy terjedelmes véleményt, de Dzséjt a nyitóhozzászólásában olyan szépen leírt mindent, hogy azt ilyen formában nem tudtam volna megfogalmazni. Nálam eddig ez az epizód az abszolút TOP 1 az egész sorozatot tekintve.

Vajon honnan jött az a népszerű sci-fi elem, hogy az űrben bálnák úszkálnak? Nem is tudom, hány műben találkoztam már ezzel. Viszont ezzel együtt is tetszett ez az ötlet (még a hiperűrbe ugró lényeket sem tartottam annyira meredeknek, bár lehet, pár éve ez még megfeküdte volna a gyomromat). Egyébként hihetetlen, hogy Ezra mennyire ösztönösen használja az Erőt, mesterét ezzel messze túlszárnyalja. A Bányászcéh először kerül képernyőre, pedig már Lando is említette az ötödik epizódban (most nem tudom, hogy a szervezet nevét hogyan fordították le a szinkronban). Bár nyilván hőseinknek meg kellett védenie magukat, de nem tudok attól a gondolattól szabadulni, hogy a rodiai bányászok (a fegyverek ellenére) egyszerű szerződéses melósok voltak csak, akik áldozatul estek a Birodalom és a Lázadás közötti harcban (miközben nem biztos, hogy sok perspektívájuk lehetett más munkák iránt). A főnökük (Yushyn) halála meglepett, de jó, hogy ezt meglépték.

Csoli,

Talán most először éreztem azt, hogy egy ilyen volumenű történet elmeséléséhez kevés volt a 20 perc. Sajnos a végét így összecsapottnak éreztem, itt talán jobb lett volna egy kétrészes történetszál. Nekem fájóan hiányzott, hogy a lasatok őshazáját legalább néhány kép erejéig megmutassák. Talán majd egy képregényben vagy később egy epizódban. Ettől függetlenül kiváló hangulatú epizód volt, az egyik kedvenc Rebels-részem lett. Ha nincs az Interstellar-ra hajazó látvány és alatta az a fantasztikus hegedűdallam, akkor egyértelműen Hondo miatt lett volna emlékezetes az epizód. Amennyire utáltam a fazont annak idején, még a TCW legelején, olyannyira lett mostanra az egyik kedvenc mellékszereplőm. Nagyon jó szövegei voltak. A mitológiás részeket is rendben találtam, örülök, hogy a sorozatok lehetőséget teremtenek arra, hogy az Erő filmektől eltérő aspektusai, megnyilvánulási formái is megjelenjenek (és nem egy esetben egy egész nép mitológiája épül erre). Zeb háttérsztoriját tovább mélyítették, dilemmája remekül lett ábrázolva (viszont kár, hogy a többi részben inkább állandóan bohókás szereplőnek tűnik, karakterének mélységére kevés kibontakozási lehetőség volt). Kíváncsi vagyok, mit tud még az a bo-fegyver. Az utolsó két perctől eltekintve ez egy frenetikus epizód volt.

Jól indult az epizód, de a közepére ellaposodott. Hiába volt Sabine a középpontban, a hátteréről már megint csak információmorzsákat csepegtettek. A TCW-s és klónháborús (Mygeeto) visszautalások viszont jól működtek, kicsit elfogott a nosztalgikus érzés. Az űrcsata látványos volt, komoly veszteségekkel (bár itt is fellelhető aránytalanság, hiszen mikor egy birodalmi flottával találkoznak, nagyjából ugyanekkora a veszteség, mint most). Az epizód nálam egészen addig volt kiemelkedő, amíg Kanan vezetésével megindult a második misszió, onnantól hozta az átlagos (már-már unalomig ismételt) menetrendet (lopakodás, beszivárgás, robbantás stb.) A párbaj lehetőségére megcsillant a tekintetem, sajnálom, hogy Sabine és a mandalori főmufti is ezt sugárvetővel kívánta letudni (pedig vártam egy jó közelharci összecsapást már). Szóval ebben azért több volt, de az EP2-es dallamokért mindenképp jár a piros pont.

Jó szórakozást.

Persze, nem kell visszasírni a régi Star Treket, de ebből nem következik automatikusan az, hogy az Abrams-filmek előtt le kéne borulnia mindenkinek. A magam részéről mindkét eddigi film esetében volt hiányérzetem (főleg a forgatókönyv volt szerintem elnagyolt) Arra akartam rávilágítani, hogy az nem releváns érv, hogy "azért jó az új Star Trek, mert én korábban utáltam a franchise-t, de Abrams filmjei rajongóvá tettek". A régi rajongók körében azért finoman szólva is megosztó a két film (ami persze nem kell, hogy érdekelje az új rajongókat, de akkor cserébe sem kell úgy reagálni egy régi rajongó véleményére, hogy "no comment......")