Nute Gunray

Egyelőre nekem is háttérbe szorult a Köztársaság fénykora, az első fázis végét még nem is olvastam el. Az Obi-Wan és Andor-sorozatok most elvitték nálam a teljes figyelmet más korszakok felé.

Zseniális epizód volt. Ki a magányos klón? A rész elején egyértelműnek tűnik a válasz: Crosshair. A végére ez fokozatosan átfordul, és Cody-t láthatjuk, mint egy letűnő világ egyik legutolsó képviselőjét. Azt a Cody-t, akit én nagyon sokáig (talán egészen mostanáig) a klón hidegvér és szenvtelenség megtestesülésének láttam. Ahogy az utasításnak megfelelően elrendelte Obi-Wan likvidálását, abban semmi habozás nem volt, pedig előtte még kedélyesen elbeszélgettek a Jedivel (és ez még jobban ki volt annak idején domborítva a film regényváltozatában, amely meghatározó volt számomra, hogy Cody volt számomra mindig is a legunszimpatikusabb klón). Mostanra azonban Cody is fokozatosan ráébred, hogy az ő szerepe már nem a béke és biztonság garantálása a Köztársaságot képviselve. Pedig a régi beidegződések megvannak, ahogy megpróbálja megnyugtatni a civileket. Ilyen empátiára a Birodalomban már nincs szükség. Ahogy Cody elidegenedik, ezzel párhuzamosan úgy integrálódik be az egyenhadseregbe Crosshair, de a rész eleje is mutatja, hogy hiába a szolgálat, mindig is kívülálló fog maradni. De akármennyire is maximálisan teljesíti a felettesek parancsát, azért továbbra is dolgozik benne a lelkiismeret. Láthatóan megrendíti, hogy végül Cody is dezertált. Mindeközben Rampart odavetett mondata nem hagy kétséget afelől, hogy Crosshair a radarja elé került és gyanakszik rá, hogy néhai bajtársait ő engedte szabadon a Kaminón. Ahogy egyébként teljesen egyedül Crosshair lenyomott 32 napot azon a platformon. Nem semmi. Nagyon fura volt nézni úgy az epizódot, hogy egyértelműen a szeparatistáknak szurkoltam. A B1-esek és a droidekák már-már szabadságharcosnak tűntek, akik az elnyomó Birodalom ellen harcolnak. Kíváncsi vagyok, hogy még hány helyen történhetett olyan, hogy kisebb-nagyobb szeparatista sejtek aktívak maradtak egy-egy félreeső helyen, jóval a háború után is. A moralista Tawni Ames révén a szeparatistákról kialakult kép ismét árnyalódott. Nagyon tetszett a néhai Mina Bonteri felemlegetése. A harcok a Desixen kimondottan látványosak és izgalmasak voltak, nem is tudom, a szeparatista droidokat mikor lehetett ennyire hatékonynak látni. Crosshair fémkorongos megoldása nagyon ötletes volt.

Jaj de jó ezt olvasni! Pár óra és nézem én is!

Jó lett az új rész?

Abszolút egyetértek, voltak bőven nagyon erős momentumok ott is (én ide tenném még a huttok felbukkanását is, 1983 óta most volt a leghatásosabb). De az mégiscsak egy kívánatos állapot, hogy a Disney folyamatosan képes emelni a lécet, így a The Book of Boba Fett már "csak" az utolsó lehet a többi élőszereplős sorozathoz képest (nálam mindenképp). Azért ez a tény egy tartós magas színvonalat jelöl. Remélem, hogy ezután még jobb sorozatok jönnek, ahol már az Andor sem lehet megkérdőjelezhetetlenül első.

Diego Luna abszolút jól hozta a karaktert, aki azonban - minden jellemfejlődésével együtt is - nem egy bonyolult szereplő. Szerintem Genevieve O'Reilly vagy Kyle Soller inkább megérdemelte volna a jelölést.

Akkor legyen Syril Karn.

Az azóta felbukkant karakterekkel bővítették.

A Kolibri most kiadta újra a SW szereplők könyvét (ez egy bővített változat), ami elég jól fogy, szerintem van esély erre az enciklopédiára is.

Tökéletes volt Glover, és éppen ezért én nagyon örülnék egy Lando-sorozatnak, amely a többihez képest egy könnyedebb, kalandosabb hangvételű lenne, sok-sok fekete humorral elegyítve.

Az szerintem tény, hogy Wrecker jellemfejlődése a chip kivétele után megakadt, pedig annak előtte úgy tűnt, hogy ő van a legszorosabb kapcsolatban Omegával, semmint Hunter.

Nagyon jó, akciódús rész volt, felvezetőnek tökéletes az évadhoz. Moralizálásra így is jutott azért némi idő. Jól jelzi, hogy Dooku mennyire kifordult magából, miután Sith-nagyúr lett, hogy ugyanazt követte el a saját népe ellen, amiért korábban kishíján megölte Dagonet szenátort és amiért végül szembefordult a Köztársaság politikájával: kizsákmányolta önös céljai érdekében saját népét. Nagyon jó, ahogy az öreg tudatosította Techben, hogy a serennóiak a háború előtt is léteztek, ami szintén jó reflektálás arra, hogy a klónok számára az időszámítás a Geonosis-szal kezdődött. És az is fontos, hogy egy népet sem szabad azonosítani annak hirhedtté vált képviselőjével. Serenno, a serennói átlagemberek nem egyenlőek Dooku-val. Tragikus, hogy ennek a kultúrának is befellegzett, és Romar-nak úgy kell összecsipegetnie a megmaradt kulturális hagyatékot. Jó, hogy ketté lett szedve a csapat az akció során, így mindenkire jutott idő. A sokszor mellőzöttebb Tech és Echo most több játékidőt kapott. Különösen Echo és Omega beszélgetése volt szívmelengető a rész végén. Omega szófogadásával és parancsteljesítésével továbbra is gondok vannak, sokszor önfejű, és emiatt veszélybe kerül a csapat. Most is ez történt, de mégcsak fejmosást sem kapott. Túl sok mindent elnéznek neki, érzésem szerint, ami ilyen veszélyes körülmények között szerintem megengedhetetlen. Az meglepett, hogy a csapat végül üres kézzel tér haza, így abszolút kudarc lett ez a küldetés. A végén beköszöntött az új idők felemelkedő csillaga, Rampart, akinek most helyre kell tenni egy súlyos mulasztást. Látszik, hogy Wilco még a régi világban, a nagy köztársasági haderőben szocializálódott, aki hisz a becsületben és a bajtársiasságban. Ahogy lezuhant a holtteste abból az irdatlan magasságból, az kellően hatásos volt. Ha hozzávesszük, hogy Rampart tudomást szerzett a 99-esek életben maradásáról, akkor duplán is kudarc ez a küldetés. Hunternek igaza volt, meg kellett volna húzniuk magukat.

Hihetetlenül szép ez a sorozat, ezt most is meg kell állapítanom. Amíg néztem az epizódot, rájöttem hogy én ehhez a csapathoz kötődöm, minden egyes tagjához, annyira jó volt őket viszont látni. A neveket illetően a Disney+ feliratát még szoknom kell. Serenno szép volt, a vár egyszerre tükrözi a fényűző modernitást és az ódon hangulatot. Nyilván egy bolygó urának, mint amilyen Dooku, több kastély, kúria stb. is lehetett a birtokában a Serennón. A Birodalom itt is kezdi eltüntetni a nyomokat, úgy látszik Dooku egyben a legutolsó gróf volt a bolygón.

Hát Tipoca City pusztulása még most is nagyon odaver, pedig azt az epizódot most láttam vagy nyolcadjára. Uh, de brutális, ott a helye a legjobb SW-pillanatok között.

Boldog és sikerekben gazdag új évet kívánok minden fórumtársamnak! Reméljük, jobb év lesz a mostaninál. SW tekintetében legalább nem panaszkodhatunk majd.

Nem, ez már utána van, kb. 4-5 évvel.

Pelé mondjuk soha nem játszott Európában, szinte az egész karrierjét a Santosban töltötte. Azért ez is hozzátartozik a képhez.

R.I.P.

Igen.

Még azt se lehet tudni hogy lesz majd lebonyolítva a csoportkör.

Nekem ez a könyv csalódás volt, nagy sajnálatomra. Azt vártam, hogy végre megismerhetjük részleteiben is a Kereskedelmi Szövetséget, Cato Neimoidiát vagy éppen a neimoidi fajt, kultúrát. Ehhez képest a könyv szinte bárhol játszódhatott volna. A TCW-ben megismert viszonyokhoz nem sokat tesz hozzá ez a regény, nevezetesen hogy Gunray, amikor csatlakozott a szakadárokhoz, nem képviselte az egész KSZ-t és frakciója szélsőségesnek minősül (persze, mi tudjuk azóta, hogy Lott Dod kétkulacsos politikát folytatott és nagyon is szeparatista volt). A nyomozati szál is elég kurta-furcsa volt, nem igazán derült ki, hogy akkor most ki is robbantott Cato Neimoidián. Az tetszett, hogy a könyv próbált leszámolni azzal a képpel, hogy minden egyes neimoidi gyáva és kapzsi kereskedő lenne. Az igaz, hogy Obi-Wan és Anakin kapcsolata szépen be lett mutatva, talán ezekben a hónapokban voltak ők ketten a legharmonikusabb viszonyban. Ez a vonal nagyon rendben volt, de összességében kevés ahhoz, hogy jó szívvel gondoljak vissza erre a regényre.

Hol van a listán A király vagy az Aranybulla?

Minden kedves fórumtársamnak áldott és békés karácsonyt kívánok!

Tényleg nem könnyű. Nálam Dooku is felmerült, mert az ő karaktere is jelentős árnyalást kapott. Persze eddig is lehetett tudni, hogy ő eredendően nem az a velejéig romlott Sith-karakter volt, de erről most konkrétumokban is megbizonyosdhattunk. Luthen viszont akkora monológot nyomott le a Birodalom elleni lázadás valódi természetéről, a csillogó Luke és Han-kultusz mögötti valóságról, a felkelés apró fogaskerekeinek kulcsfontosságáról, hogy nem tudok másképp szavazni.

Dedra, egy kompetens és komplex birodalmi karakter.