Nute Gunray

Rhaenyra-t felesleges lenne öregíteni, a színész(nő) szerintem idősebbnek néz ki a koránál.

Dexter itt még jó formában volt.

Hogy rühelltem mindig ezeket a kosztümös holofedélzetes epizódokat a Star Trek-ben. Alibi részek.

Remélem azért, Daeron Targaryen karakterét nem hagyták el a készítők, és később majd szerepelni fog. A könyvben ugyanis négy testvér van.

A Strange New Worlds-nél megvan az epizodikus jelleg, az a sorozat direkt a ST nosztalgiára épít.

Lehet, hogy politikai házasságról van szó.

Én a Phasma-tól nem voltam elájulva.

Ha ebből a csoportból nem jutunk ki, akkor soha.

Október végén elvileg jönni fog magyarul.

Dedráéknál én csak kollegiális viszonyt éreztem.

Körbe udvarolhatjátok magatokat, de ha jut időtök rá, majd olvassátok el mit is írt pontosan Dzséjt.

Nyugis rész volt, de ez szerintem most kellett, mert a karakterépítés nagyon jóra sikeredett. Cassian szerintem most volt a legjobb, hiába címszereplő, eddig leginkább szürkének éreztem, de most olyan helyzetbe került, ahol személyisége ki tudott bontakozni. Nagyon jó volt a kifakadása a félelemről és hogy ne merjék alibinek használni őt, ha a nagy rablás előtt a csapat tagjai berezelnek és inkább kiszállnának. Megkedveltem a csapat tagjait (talán a nagypofájú, de ezzel együtt totálisan alkalmatlan Taramynt kivéve), így igazából sajnálnám, ha bármelyikük fűbe harapna. De a veszteségek szerintem ennél a pontnál elkerülhetetlenek. Meg kell említenem a TIE fölösleges erőfitogtatását is. Tökéletesen jellemzi a Birodalmat ez a röpke jelenet. Szóval Mon Mothmának van egy gyereke is. Szegény nőt nagyon sajnálom a diszfunkcionális család miatt, ezt a Perrint is legszívesebben kidobnám a siklóból. Most nézem, a Wookiee szerint anno a Legends-ben szintén volt Mothmának egy Leida nevű lánya. Igazából jó volt látni a coruscanti hétköznapokat két "család" szemszögén keresztül. Mothmáék az elit, míg a kisember Syril egy kisebbfajta konténerlakásba, egy végtelenül ingerszegény környezetbe ér haza, hogy hallgassa anyja dorgálását. Syril roppant szánalmasnak hatott, ahogy saját helyzetén siránkozik miközben ücsörög a gyerekszobájában és eszegeti a gabonapelyhet. Valószínűleg tényleg Dedra Meero fogja majd kizökkenteni őt ebből a holtpontból. Jó volt látni az aggódó Luthent. Ezen az akción tényleg sok minden áll vagy bukik. Szerintem az asszisztense, Kleya egyben a szeretője is. Ha lassan is csordogált a cselekmény, egyáltalán nem untam. Az ilyen univerzum-építő jelenetekre is nagy szükség van. Mert végülis, mikor láthattuk eddig, hogy egy átlagpolgár - tehát nem a felhőkarcolók tetején az elit és nem is a mélyben a söpredék - hogyan él a Coruscanton? Szerintem most először.

Ki lehet az a Garvish és Mossy, akiket Saw Gerrerával emleget együtt az egyik felkelő csóka? A szavaiból úgy tűnik, hogy talán a partizánokhoz hasonlóan szervezett és jelentős lázadósejtek vezetői.

Azért utána még történt egy s más, Han Solo befagyasztása, vagy épp Luke kezének elvesztése, ami hozzájárul hogy ezt a címet kapta a film. Ha önmagában nézzük a Hoth-ot, az a legkevésbé jelentős csapás a lázadásra. Persze ha egy referenciakönyv azt írja hogy a lázadók fele meghalt, akkor ez úgy is van. Kár hogy a film ezt a brutális emberveszteséget nem érzékelteti. Sőt.

Már Clausewitz is aszerint értékelte egy csata kimenetelét, hogy az adott fél elérte-e célját. A Birodalomnak nem sikerült szétzúznia a lázadást és még Vader sem kapta el Luke-ot. A felkelők vezetősége sértetlen maradt és simán rendezte sorait a támadás után. A képeken még azt is láthatjuk, hogy a birodalmiak jóval több katonát vesztettek. A birodalmiak kijelöltek két célt, és egyiket sem sikerült teljesíteni, ergo a hoth-i csata számukra bukta volt.

A lázadók számára az igazi húsdaráló a Mako-Ta elleni birodalmi csapás volt. Ott tényleg majdnem vége lett a Szövetségnek. Ehhez képest a Hoth valóban totális kudarc a Birodalom számára. Bár a lázadók érzékeny veszteséget szenvedtek (ha idevesszük a kiegészítő művekből nyert információkat, akkor mindenképp), de én sem látom, hogy bármennyiben is visszavetette volna őket a hoth-i menekülés.

Holnap fogom látni szerintem.

Én ezen röhögök ma egésznap.

Tényleg. Durva, de még nem láthattunk rohamosztagost. Ez eddig fel sem tűnt.

Az epizódban Mothma szájából elhangzik, hogy a hajózási útvonalak megadóztatása és elvágása, amelyeket Sly Moore-ék szorgalmaztak, éhezést idézett elő a Ghorman népénél. Három évvel később, Mothma ugyanezért a bolygóért aggódott a Rebels egyik részében (Secret Cargo). Addigra a ghormaniak fellázadtak, de a Birodalom brutálisan szétverte az ellenállást. Mothma ezután választotta a nyílt szembe helyezkedést, deklaráltan megvádolva magát a Császárt a mészárlással összefüggésben.

Talán, ahogy Bail és Mothma, ő is kezdetek óta a lázadás szervezője? Nagyon kíváncsi vagyok az élettörténetére.

Én szívesen olvasnám a véleményedet, már persze ha leírnád. Mert a fenti szösszenet nem sok konkrétumot tartalmaz. Pedig erről a részről tényleg sokat lehet írni: Mon Mothma karakterének mélyítése (kb. eddig, mintegy 40 évig, tényleg csak a felszínt ismertük vele kapcsolatban), a BBH működésének prezentálása vagy akár Luthen... tényleg sorolhatnám. Nekem pl. az akció tényleg nem hiányzik ebből a sorozatból. Nagyon régóta várok már egy SW thriller & dráma sorozatra, és úgy érzem, ez most megkapom.

Szerintem is inkább a teljes közönyről van itt szó. Egy az egyben olyan mint Organáék sógora.

Elképzelni sem tudom, hogy jöttek ezek össze. Az biztos, hogy a csávó nyugállományú katonatiszt. Talán a Nagy Köztársasági Haderőben szolgált?

Hát ez valami fantasztikus volt, egy megvalósult álom. Politika a köbön, igazi karakterdráma és feszültséggel teli thriller. Menjünk szépen sorjában. Ezúttal nem kapunk flashback jeleneteket, de egy elejtett utalás (Mimban) alapján most már biztos, hogy Cassian nem egy dologban vetített a múltjával kapcsolatban. Igazából semmit sem lehet nála készpénznek venni, de előbb-utóbb szerintem tisztázódni fognak fiatalkorának kérdéses adatai. Luthen talán itt mutatta meg először, milyen karizmatikus egyén ő. Sikeresen meggyőzte Andort a csatlakozást illetően, majd fizimiskáját elváltoztatja tökéletesen meggyőző módon hozza a joviális gazdag műkereskedő képét. Egy "inverz Palpatine", ahogy már korábban is írtam valahol. De a prímet most Mon Mothma vitte. Elöljáróban meg jegyzem Genevieve O'Reilly nagyon szép színésznő. Gondolta vajon anno, hogy egy 2005-ös nyúlfarknyi szerep, amelyet aztán ki is vágtak, ennyit lendít majd a karrierjén mintegy 10-15 évvel később? Nálam most már ő az abszolút Mon Mothma, semmint a még mindig élő Caroline Blakiston. És az Andor olyan mértékben mélyítette ezt az eddig inkább csak egysíkú karaktert, hogy az valami eszméletlen! Mothma fél, paranoiás, kétségek gyötrik, az ő helyzete tökéletesen mutatja, hogyan működik egy, a felszínen a látszatot azért fenntartani igyekvő totális diktatúra. Megfigyelések, beépített emberek, kémek, lehallgatások, a politikai és banki szektor teljes uralása indirekt hálózati eszközökkel. És mindeközben ott van a férje, Perrin, egy birodalmi szimpatizáns vagy legalábbis politikailag közömbös, kicsit nagyviláginak tűnő figura, az elit bebetonosodott tagja, a rendszer egyik pillére, hiszen igazából minden diktatúrát a közömbös tömeg és elit tart fenn nihilizmusával és cinizmusával. Megjegyzem, amikor elhangzott Ars Dangor és Sly Moore neve, kábé felsikoltottam. Mindkettőjük a csúcselit tagja, nekik már csak egyedül Palpatine a felettes. Iszonyat lehet Mothma számára ily körülmények között is a lázadás élére állnia, hiszen állandóan szerepet kell játszania. A Szenátusban és a hétköznapokban, otthon egyaránt. Leiának ezzel soha nem kellett szembesülnie, ilyen mértékben biztosan nem. Nem gondoltam volna, hogy a Birodalom politikai-bürokratikus működését valaha is ily mértékben látni fogjuk. Az, hogy Coruscant 2005 óta most jelenik meg először élőszereplős alkotásban úgy igazán (a RO-beli cameót most nem sorolom ide), elég durván hangzik. 17 év! Egyes fórumtagok még épphogy csak megszülettek akkor. a Szenátust még nem láttuk, de ez csak idő kérdése. Ami viszont mindenképp fantasztikus, hogy a BBH-t láthattuk munka közben. Adatelemzés és jelentések, kommunikációs lehallgatások. Vérbeli titkosrendőrség. És mindeközben, oly természetszerűleg, jelen vannak a hatásköri konfliktusok és karrierista törtetések is. Partagaz már most az egyik kedvencem (Anton Lessert már a Trónok harcában is imádtam). Remélem a későbbiekben majd Yularen ezredes is tiszteletét teszi. Felkészültem a legrosszabbra, de pozitívan csalódtam. Már ami az Adhanit illeti. Egyáltalán nem tűnt vészesnek, szerintem köze sincs a Bakonyhoz (inkább a skót vagy ír felföldhöz hasonlított), és nem volt SW-idegen a helyszín. A négyszarvú kosok persze lehettek volna kreatívabbak, de ezt sem találtam gagyi megoldásnak. A felébresztett tag mondjuk tényleg egy székely birkapásztornak tűnt valahol az erdélyi hágóknál, de annyi baj legyen. Az AK egyelőre nem volt feltűnő- Nagyon tekintélyes volt, ahogy a TIE-ok elhúztak a táj felett, mint ahogy az EP6-os speederek hangjának is nagyon örültem. Andor nehezen illeszkedik be egyelőre új szerepkörébe, az elején még komolyan fontolgatta a szökést. Vicces, hogy Luthen gépének komputere azért szemmel tartotta. Rengeteg kulturális utalás történt az epizód során. Először is a rakaták! Ezzel hivatalosan is kanonizálták őket. Oda-vissza voltam örömömben. De elhangzott itt a Hosnian Prime, az Utapau vagy éppen Hanna City neve is. A nem emberi fajok komplett hiányára kicsit neheztelek. Azt hiszem, a Morlanától végleg elbúcsúzunk, Karn jól leépítette a saját karrierjét, a felettesét sajnáltam kicsit (kár, hogy a megaláztatás után nem szólt be "főhősünknek" valamit). Aztán ahogy Karn bekopog az anyjához... teljes megsemmisülés. Tele lehet frusztrációval, igazi incel figura. Addig nem fog nyugodni, míg bosszút nem tud állni a sérelmeken. Ha ez ennyire jó volt, bele sem merek gondolni, mi lesz még itt.