Nute Gunray

Nekem ez esti program marad. De legalább van miért végigmelózni a napot.

Star Wars: The Mandalorian: The Ultimate Visual Guide lesz a címe. Remélem, tényleg megjelenik, jó pár karakter, helyszín stb. kaphatna már nevet.

Boldog születésnapot @ati és @Adrián!

Olvastam egy magyar kritikát az évadnyitóról (direkt nem linkeltem be, mert elég bicskanyitogató a stílusa, ráadásul több ponton is égbekiáltó a szerző tájékozatlansága), ahol azt írták, a twi'lekek úgy néztek ki, mint valami gagyi SW tematikájú pornófilmben és alapjában is cosplay "rémálmot" emlegetett az összes jelmezt illetően. Nekem ezzel szemben Garsa Fwip-et látva pont az jutott eszembe, hogy a Mandalorian legkorábbi részeihez képest mennyit fejlődött az idegen fajok jelmeze. Az aqualish pl. egyenesen fenomenális volt (persze ez még a Mando 2. évadának érdeme), ahogy a gamorraiak is jobban sikerültek a Mandalorian második évadnyitójához képest. De nem volt gond a többi jelmezzel sem. Az elején talán kissé a rodiai volt furcsa, de aztán az is helyre került.

Kritikámban elfelejtettem írni, hogy örülök, hogy most már szépen keverik a régi klasszikus és az új fajokat. Volt itt rodiai, twi'lek, trandoshai, aqualish, gamorri és bith, de emellett az olyan sequelhez vagy spin-off filmekhez köthető lények is felbukkantak (bár inkább nagyon a háttérben), mint a hassk, melbu vagy caskadag.

Még szép, Seagal az alja mindannak, amit "színészetnek" hívunk. Hozzá képest bárki jogosult arra, hogy "thespian"-nak titulálja magát.

Azért ez ne legyen már érdem. Egy rész után azért nehéz ítélni, de 20 évvel ezelőtt Morrison nekem jobb színésznek tűnt (ld. a feszültségteli jelenet Tipocavárosban). Most itt egyelőre nem annyira, Ming-Na Wen simán lejátszotta a színről. A Mandalorian-ban sem éreztem őt erősnek. Mindenesetre ide, egy ilyen jellegű sorozathoz ez elég.

Honnan tudod, hogy a későbbiekben nem lesz visszaemlékezés a Kaminón?

Legalábbis egyelőre így véljük. Igazából Jango előéletéről alig tudni valamit, és ez még a régi Legends-ben is így volt. Egyébként én gyerekkorom óta azt gondoltam, hogy a sarlacc gyomrában az áldozat valahogy életben marad 1000 évig (mondjuk a szörny folyamatosan gondoskodik a sejtregenerációról vagy valami ilyesmi) és úgy emésztődik.

Jango azért jobban tartotta magát. Lehet, ő nem töltött el 5 évet egy olyan életenergiát elszívó helyen, mint a Tatooine.

Jó megismerni a taszkenek civilizàltabb énjét, ennyiben mindenképp árnyaltabb most már a róluk kialakult kép. Az egyszerű farmert teljesen megértem, aki elindul levadászni a buckalakókat. Anakin azonban Jedi létére irtott ki egy teljes falut. Megérdemelték a sorsukat, de ez ettől teljesen független.

Boldog új évet kívánok mindenkinek! Jövőre SW-ban nem lesz hiány, a rajongói énünk nem fog panaszkodni.

Azt a képregényt imádtam. Nagyon adnám, ha így lenne.

Már az első képsoroknál (Kamino és Geonosis) tudtam, hogy ezek engem megint megvesznek kilóra. Erős nosztalgikus érzések lettek úrrá rajtam, ma meg is néztem az EP2-t. A sarlacc-ból való kiszabadulást nem bonyolították túl, de ennek örültem. Bármiféle heroikus küzdelem most fölösleges lett volna. Amit elsősorban ki tudnék hangsúlyozni, hogy mi is tetszett igazán, az a világépítés. Eddig annyit tudtunk, hogy Jabba számított a Tatooine tényleges urának. Ez csak egy puszta tény volt, amelynek hátterét nem ismerhettük meg. Most azonban el kezdtük felfedezni a Tatooine "politikai" életét, amely itt egyet jelent a szervezett bűnözés kiépítésével. Ott van ugye ez a vazalussi rendszer, ahol a klienseken keresztül lett kiterjesztve az alvilág különböző szegmenseire a huttok befolyása. Nagyon látványos ennek megnyilvánulása a rész elején, amikor a különböző helyi alvezérek ajándékokat visznek az új főnöknek, Bobának. És igen, az a trandoshai bizony vukiszőrmét vitt. Jó volt viszontlátni a droidot, 8D8-t. Egy renitens már van, a mos espai polgármester. Amennyire merész volt az udvarmestere, csodálom, hogy élve hagyhatta el a tróntermet. Az is látványos különbség a régi, Jabba fémjelezte rezsimhez képest, hogy Boba Fett értékeli a hűséget... akkor is, ha ez a hűség az ellenoldalnál nyilvánul meg. A két gamorreai pedig minden bizonnyal a végsőkig szolgálni fogják új urukat (a maszkjuk szerintem itt sokkal jobban sikerült, mint a Mandalorian 2. évadnyitóban). Nagyon tetszetős volt a Boba és Fennec közti interakciók is, remekül kiegészítik egymást. A rész bemutatta a Tatooine valamelyest virágzó részét is. Ennyire élőnek Mos Espa soha nem tűnt. Régi ismerősök tűnnek fel újszerűnek tűnő kaszniókban, lásd Max Rebo. Ha már Tatooine, a helyi jellegzetes kultúrák bemutatása sem maradhat el. A jawák most kimondottan rohadékok voltak, egy az egyben leszedték a haldokló Fettről a páncélt és hagyták a fejvadászt ott pusztulni. Pedig korábban inkább pozitív színben tűntek fel, lásd Cobb Vanth megmentését. Persze ahány jawa jármű-közösség, annyi habitus és becsületesség. Ezzel teljes ellentétes hatást értek el a buckalakók esetében. Már a Mandalorian-ban megkezdődött a "rehabilitációjuk", és ez itt csak folytatódott. Bár egyértelműen erőszakos népségről van szó, mégis ismerik a becsület, tekintély vagy az elismerés jelenségeit. Aztán ott vannak a buckalakó gyerekek. Egy kegyetlen harcos világban szocializálódnak, de nem lehetett nem észrevenni azt az univerzális gyermeki ösztönös izgalmat, ami látszott a kölykön, amikor Fett megölte azt az ijesztő négykarú szörnyeteget. És mindezek bizony egészen más színezetet adnak annak a sorsdöntő jelenetnek, amikor Anakin dühödten magyarázza Padménak, hogy minden buckalakót megölt... még a gyerekeket is. Persze nem tudom hibáztatni, hisz végsősoron, külvilágiakat tartanak fogva... akkor Shmi, most egy szerencsétlen rodiai és Fett. De ez a rész is azt mutatta meg, hogy nincsen fekete és fehér, és a dolgoknak egyszerre létezhet több aspektusa is. Egyetlen dolog nem volt tiszta. Kik voltak azok, akik kifosztották azt a kunyhót? Valami jelet is felfirkantottak a kunyhó falára.

Boldog születésnapot @reaper!

Hát igen. Itt nem nagyon lesz mód szelektálni.

A kísértetiesen hasonlító logóból kiindulva nem lennék meglepve, ha mondjuk Exar Kun és Ulic Qel-Droma lázadását dolgozná fel. A nevük már egyébként is visszakerült a kánonba.

Remélem, azért egy-két ismertebb karakter fel fog bukkanni Jabba palotájából. Persze kérdés, hogy anno Fortunán kívül volt-e még valaki, aki túlélte a bárka pusztulását a sarlacc verménél. De azért örülnék mondjuk Tessek, Ephant Mon vagy akár a Max Rebo-banda megjelenésének. Az is kicsit fura, hogy Jabba rokonsága nem igyekezett 5 év alatt átvenni a gazdátlanná vált tatooine-i üzletet és az alvilág teljesen szétaprózódott a Galaxisnak abban a szeletében.

Ha a HR elmegy a EP1-et megelőző évekig, akkor én jó sokáig el leszek ezzel a projekttel.

A Quantic Dream szerintem pont hogy garancia a minőségre, a történetmesélést illetően mindenképpen. A David Cage körüli ellentmondások meg körülbelül minden videojátékfejlesztőcégnél megvannak.

@Bomarr, milyen kiegészítéssel lehet újra láthatóvá tenni a dislike-ok számát a Youtube-on?

Cecil Castellucci – Jason Fry: Mozgó célpont Egy könnyed, egyszerű, ám mégis élvezhető ifjúsági regény, amely révén megtudjuk, hogy a lázadók hogyan tettek szert egy birodalmi kompra nem sokkal az Endor előtt. Ezentúl olyan morális problémákkal is foglalkozik, hogy meddig mehet el egy lázadó a szent ügy érdekében, valamint nem hallgatja el a polgári lakosság szenvedését sem, hiszen Leiák akcióját szinte azonnal követi a kemény megtorló válasz a birodalmiak részéről, de a fogolykínzást sem bagatellizálja el. Ezek nagyon tetszettek. Jó volt olvasni Nien Nunb karakteréről, de a csapat többi tagja is érdekesre sikeredett. Annak idején az EP7 elé jelent meg ez a kaland: a sequelhez Ematt karakterén kívül ez a történet semmit sem tett hozzá. Az EP5 és az EP6 közötti történésekhez viszont fontos adalék. 4/5

Boldog és békés karácsonyt kívánok minden fórumtársamnak!

Igen, az rendkívül amatőr húzás volt.

A Ronin nagyon gondolkodóba ejtett engem is. Lehet hogy ez lesz az első Szukits-féle SW kiadvány, amit nem veszek meg.