Nute Gunray

Az ODR adatbázisában az összes könyvtár katalógusa megtalálható.

Mert Donald Glover mérföldekkel jobb színész, mint Billy Dee.

Én kicsit azt érzem, hogy a Solo "bukásáról" szóló narratíva hatása alá került a Disney, túl nagy jelentőséget tulajdonítottak ezeknek a hangos károgásoknak. Nem volt ez annyira bukta, hogy emiatt kaszálni kelljen a Stories filmeket. Remélem, pár év pihenő után ezt a projektet felélesztik, de ha sorozatgyártásra gyúrnának most rá, én azzal is kiegyezek.

Komolyan mondom, ez már tényleg csak szájtépés.... Amikor nem volt pénzem, mert csóró gimnazista voltam, én kölcsönöztem SW könyveket. Aztán évekkel később megveszegettem őket, hogy meglegyenek. De embere válogatja. Én sem egyszerre költöttem többszázezer ft-ot sw könyvekre, hanem cirka 15 év alatt. Megnyugtatlak nem 20ezresekkel törlöm a hátsómat. Egyébként is mindenkinek a magánügye, ki mire költ. Te pl. ha jól tudom USA-beli meccsekre, amely összesen tuti hatszámjegyű összeg, a repjegyről nem is beszélve. Mégsem gondolnám, hogy 20ezresekkel végzed a dolgod a mellékhelyiségben. Miért nem lehet már túllépni ezen a témán?

Könyvtárról még nem hallottál? Ha valaki el akar olvasni egy könyvet, a pénz nem lehet akadály.

Annak az előzménykötete, de önállóan olvasható könyv. Az EP1-gyel párhuzamosan játszódik nagyrészt. A Queen's Shadow-ból kiindulva, nem biztos hogy mi leszünk a célközönség. Persze el fogom olvasni, de nagy elvárásaim nincsenek.

James Luceno: A megtévesztés leple Másodjára is nagyon jó élmény volt elolvasni, de azért Luceno hat magyarul is megjelent Star Wars könyvei között valahol hátul foglal helyet, pl. a Darth Plagueis és A gonosz útvesztője is jobban tetszett nekem. Az akciókat, illetve a Jedik nyomozását kissé erőtlennek éreztem, és a Qui-Gon - Obi-Wan duó ábrázolása is meglehetősen szürkére sikeredett, főleg hogy azóta már van összehasonlítási alap is Claudia Gray Mester és tanítványa c. művével, ami e tekintetben azért nagyságrendekkel jobb. Az Asmeru bolygón történteket kimondottan untam például, de nagyon Cohl kapitány és nőjének karaktere sem fogott meg (viszont Havac érdekes figura volt). Ezen gyengeségeket azonban a politikai szál bőven ellensúlyozza. Luceno mesterien ábrázolta Palpatine manipulációt, és hogy miképp lehetetleníti el a jobb sorsra érdemes Valorum főkancellár ténykedését, aki a könyv végére két lábon járó politikai hulla lesz. Érdekes egyébként, hogy George Lucas személyes kérése volt, hogy Luceno úgy írja meg a könyvet, mintha Palpatine és Darth Sidious két külön személy lenne. Ennek ellenére a Sith ténykedései, cselszövései jól kitalálhatóak, a kirakós darabok a helyén vannak. A csavarok is működtek, az Eriadu csúcstalálkozón való történések zseniálisak, ahogy a Kereskedelmi Szövetség igazgatóságának tagjaival végeznek (mínusz Gunray), az mesterien meg van komponálva. Mindeközben a könyv remek háttért biztosít ahhoz a politikai környezethez, amelynek végkifejlete a naboo-i blokád lesz. A könyv másik nagy erénye, hogy élettel tölti meg a Szenátust és a fővárost, Coruscant, miközben a Szenátusban uralkodó politikai erőviszonyokat is megtapasztalhatjuk. A három prequel epizód háttérszereplői, statisztái itt komolyabb szerepet kapnak, jelentős mondatokkal, a teljesség igénye nélkül például Orn Free Taa, Sei Taria, Toonbuck Toora, Tikkes, Mon-Not-Rab, vagy éppen a későbbi kancellárválasztás vesztesei, Bail Antilles és Ainlee Teem. Mindezeket a figurákat Palpatine olyan könnyedén rángatja a zsinóron, hogy öröm nézni, kihasználva pénzéhségüket, hatalomvágyukat (pl. Taa) vagy akár éppen becsületességüket és jóhiszeműségüket (Antilles). A politikusokon túl a Jedi Tanács némán üldögélő szobrai is aktívan ténykednek a könyv során, gondolok itt elsősorban az olyan tanácstagokra, mint Saesee Tiin, Adi Gallia és Yaddle (utóbbi nekem ritka idegesítő volt). Amire a filmben nem volt mód és idő, azt itt ebben a könyvben részletesen megkapjuk. Aztán már az olyan baljós alakok is megjelennek, mint Wilhuff Tarkin, aki eriadui kormányzóhelyettesként egészen "véletlenül" hátráltatja a nyomozást a Nebula Front merénylete után, vagy éppen Mas Amedda, aki pedig Palpatine tanácsára kerül az alkancellári pozíciója, hogy aztán korlátozhassa névleges felettese, Valorum jogköreit. Minden klappol, a Sithek már az egész Galaxist és annak központját behálózó szövetségi rendszerrel rendelkeznek. Remélem egyszer a canon-ban is születik valami hasonló könyv, ami ilyen részletességgel és intelligenciával bemutatja az EP1-hez vezető politikai helyzetet.

Eleve azért jelenhetett meg könyv formájában, mert a hangoskönyv nagyon népszerű volt és sokan szerették volna az írott változatot is. Én bizakodó vagyok, hogy előbb-utóbb lesz még Dooku-regény.

Szerintem lesz. Azért olyan könyvek már születtek a canon-ban is, amelyek nálam megütötték, még ha nem is haladták meg, a Darth Plagueis szintjét. Például Vérvonal vagy Thrawn. Amiért a Plagueis-t szeretem az a hideg logikával felvázolt története és merészsége, minden egyes utalás más könyvekben, képregényekben stb. előforduló személyekre, eseményekre a SW-olvasó számára hatalmas élmény.

Legalábbis a Rendből való kiválása utáni éveiről szívesebben olvasnék részletesebben. Arról, hogy hogyan környékezte meg Palpatine, pontosan miként került sor a klónhadsereg megrendelésére, hogyan verbuválta össze a szakadárokat, hiszen az EP2 előtt években már aktív politikai szereplőként lépett fel. Nagyon sok machinációt be lehetne mutatni, megjelenhetnének a valóban elégedetlenkedők a Külső Gyűrűből, meg a korrupt és hataloméhes gazdasági szereplők (Nute Gunray, Wat Tambor, Shu Mai stb.). És mindezzel együtt a Jedi Rend vajon hogyan kezelte a Dooku-problémát, hiszen a galaktikus politikában való megjelenése őket is reagálásra kellett, hogy késztesse. Bőven van itt potenciál.

Majd egy bővebb véleményt írj azért a könyvről, kíváncsi vagyok.

Restraint

A Plagueis-ben összesen kétszer van időugrás. Itt jóval többször.

A vadászó árnyék egy időben játszódik a Darth Plagueis utolsó fejezeteivel (vannak keresztutalások, sőt, egy jelenetet, amely szerepel a Vadászó árnyékban szintén láthatjuk itt egy másik szemszögből). Igen, a Szabotőr az egyik, A megtévesztés leple előtt játszódik, a Dorvalla bolygó van a központban.

Social justice warrior

Nálam is első helyen van. A politikai rész is teljesen követhető, de talán az lehetett a gond, hogy a sok-sok visszautalás a többi könyvre és novellára (pl. A megtévesztés leple, Vadászó árnyék, Szabotőr), nem is beszélve a képregényekre (Yinchorr, Fekete Nap etc.) nem volt érthető, mert ezek nagy részét nem olvastad. Az, hogy Plagueis muun lett, teljes mértékben George Lucas kívánsága szerint történt. Egyébként se nagyon ismertük meg a muunokat gyáva népségnek, kíméletlen vérprofi bankárok ők. Persze San Hill nyilván hasonló módon berezelt Vadertől, mint mondjuk Gunray, mikor elkezdődött a mustafari mészárlás, de azért ez megbocsátható, azt hiszem. Luceno azt nyilatkozta Tenebrous kapcsán, hogy szándékosan olyan fajt választott, amely magas intelligenciájáról ismert (lévén Rugess Nome egy Galaxis-szerte ismert tervezőmérnök). Azért választotta a bith-eket, hogy ne csak az a kialakult sztereotípia éljen róluk, hogy minden bith valami zenész egy ócska lebujban. Tartom, hogy ez minden idők egyik legjobb és legambiciózusabb SW könyve, amely újraértelmezi és átfogja az egész prequel érát, emellett Luceno csúcsteljesítménye is. Ezt a szintet nálam azóta sem tudta egy Star Wars könyv sem megütni (maximum megközelíteni).

Jobbulást! Legalább bepótolhatom az elmaradásomat, az EP3-as és a Solo beszélgetést még nem láttam.

Elvileg átállítottam a jogosultságot, így le lehet tölteni egyéni e-mailes kérelmezés nélkül is.

Sikerült a végére érnem, lefordítottam az End Game című novellát. Szerintem érdemes elolvasni, jól kiegészíti az EP1 történéseit. A novella azután játszódik, hogy Darth Maul először szembenéz Qui-Gonnal a Tatooine-on. Kudarca után a Naboo-ra vezényli mestere, ahol segít a KSZ-nek leigázni a gunganeket. Adalékként a zabrak dilemmáiba, kétségeibe is betekinthetünk. A Darth Plagueis eseményeire is történik utalás. James Luceno - End Game

Igen, az már nem sokkal a háború előtt játszódik.

Kicsit sokat ugrál az időben, elvégre kb. 60 évet ölel fel a cselekmény, így azért az események kifejtésére nincs túl sok hely. Ettől függetlenül szerintem is nagyon jó könyv.

Bár a saját példányom csak augusztusban jön, nem bírtam ki, így a munkahelyemről kikölcsönöztem egy példányt. Hamarosan én is neki kezdek.

Én elő is jegyeztem.

Boldog születésnapot!

Ez egy nagyon jó interjú volt, látszik, hogy Scott a SW iránti mély alázattal és rajongással áll a munkához.