Wilde

@MissKarrde @kolmilan Boldog születésnapot mindkettőtöknek!

Elden Ring - Shadow of the Erdtree Már egy ideje a végére értem, de nyaralás és egyéb dolgok miatt csak most jutottam odáig, hogy írjak róla pár sort, bár nem tudom @Cpt. Rex-en kívül valaki játszott e vele, de mégis az idei nyár slágeréről van szó. Sok dolgot vártam az elmúlt időszakban foci eb, Acolyte, House of the Dragon, de amivel maradéktalanul elégedett voltam az a SotE volt. Valahogy úgy érzem, hogy Miyazaki egyszerűen nem tud hibázni... ott volt ugyan a Dark Souls 2, de azt egyrészt nem ő csinálta, másrészt szerintem nem is annyira rossz, mint amilyen negatívan van kezelve a fanok megítélése szerint. Az Elden Ring esetében nagyot kockáztattak, bevállalták ezt a nyíltvilágú, a felfedezésre, a szabadságra épülő felépítést és sikerült sallangmentesen összeházasítani ezt a soulslike formulával. Voltak, akik ugyan felvetették, hogy veszített a hatásából az a fejlődési ív, amit az alap soulslikeok megkövetelnek, elsősorban a spirit summonok miatt, de közben a summonolás (más hús vér játékosokkal) kezdettől fogva a sajátja ennek a műfajnak és ez továbbra is opcionális, maga a játék pedig továbbra is annyira nehéz, amennyire te magadnak nehézzé teszed. Az alapjáték mindenesetre óriási siker volt, emlékszem amikor kijött, akkor mennyire letarolta a világot és tényleg olyanokhoz is eljutott, akik amúgy egy Dark Soulst se vettek volna elő. (Ha jól emlékszem @Cpt. Rex is ilyen volt.) Régóta vártunk már a DLC-re és idén nyáron végre eljött és azt kell mondjam, hogy a FromSoftware megint megcsinálta. Kiadtak egy olyan fullos DLC-t kb. 15.000 ft-ért, ami tartalmát tekintve pariban van az első két Dark Souls-al. Gyakorlatilag egy teljes értékű új játékot adtak ki, nem teljes áron. Ha hasonlítani kéne valamihez én csak a Witcher 3 DLC-ket tudnám egy lapon említeni ezzel. Kerültek változtatások is a játékba, amit egyrészt jól oldottak meg atekintetben, hogy ne legyen nagy különbség a játékosok szintje között (be lehet jönni a DLC-be 100-as, meg 200-as szinten is, jó meg persze level 1-on is végig lehet nyomni az egészet), hanem a DLC-nek saját fejlődési rendszere van. Hasonlóan a Sekiro-hoz nem önmagában a soulokat/runeokat kell gyüjtögetni, hanem egy adott itemet, amivel lehet fejleszteni a karakter életerejét, sebzését, védelmét egyszerre. Itt lenne egy kritikám is a SotE-vel, mert míg a Sekiro-ban ez a boss-ok legyőzéséhez van kötve ami természetes módon követi az előrehaladásodat a játékban, addig itt fel kell fedezgetni a terepet és néhány ilyen item eléggé nem egyértelmű helyre van eldugva, úgyhogy simen elkerülhetőek. Ez csak azért probléma, mert ez a sava borsa a DLC-nek, enélkül jóval nehezebbek a boss-ok. Ezen a ponton rá is térnék a játékkal kapcsolatos kritikákra, amelyek a nehézséget illetően érkeztek. Úgy érzem, hogy azáltal, hogy az ER ekkora siker lett és nyitni tudott olyan csoportok felé, akik a soulsborne időszakban nem voltak a célkeresztben megérkezett egy olyan elvárás, hogy legyen könnyebb a játék (jó igazából most hogy írom ezt, eszembe jutott, hogy 5 éve már a Sekiro-nál is voltak, akik amiatt méltatlankodtak, hogy túl nehéz a játék és ezzel csináljon valamit a FromSoft). Akik így gondolkodnak alapvetően egy félreértésben vannak, egy souls játéknál nem az a baj, ha túl nehéz, hanem ha túl könnyű (az ER-nél sok olyan véleményt is olvastam, hogy egy-két kivételtől eltekintve a boss-ok mennyire könnyűnek tűntek). Ettől még nem mondom, hogy a DLC egyszerű lenne, de aki végigjátszotta az alapjátékot és (Elon Muskkal ellentétben ) tud egy normális buildet csinálni, felfedezi a DLC-t és használja az upgrade itemeket, annak nem lesz sokkal nehezebb ez a kaland, mint az előzőek. Van benne kihívás, sokszor neki kell futni, meg kell tanulni a boss-okat, kevesebb az opening, de egyáltalán nem éreztem unfairnek. Az utolsó boss tényleg combosabb, de annak is megvannak a weaknessei, amit ha jól támadsz, akkor simán le lehet szedni. Azt veszem észre mostanában magamon, hogy egyre kevesebb kedvem, energiám van játszani. Sokszor elkezdek valamit (legutóbb pl. a Hogwarts Legacy-t) és semmi kedvem befejezni, egyszerűen elunom és inkább nézek egy filmet, vagy olvasok. Ez a SotE egy ilyen teszt is volt saját magamnak, hogy van e még kedvem ehhez az egészhez és ez a játékstílus továbbra is megmozgat, azt az adrenalint, amit egy nehezebb pályaszakasz, vagy egy táposabb boss legyőzése után érzek, azt egyetlen másik játék sem tudja visszaadni. Ahogy a gyásznak, a soulslike formulának is megvannak a maga fázisai, először elakadsz és totál lehetetlennek tűnik minden, aztán kezdesz ráérezni, már-már úgy tűnik, hogy ez nem is nehéz és mégis rosszabbul megy, mint a legelején... aztán már éppen csak egy hangyalábnyi hp-je marad a bossnak, de még mindig meghalsz és a végén, mikor egy olyan körön vagy, hogy nem is gondolnád, hogy most meglesz, akkor meg tök simán leszeded. Na ezt tudják a Miyazaki játékok, fantasztikus pálya design-al, a felfedezés valós örömével, ahol nem azért nézek meg valamit, mert van egy nagy kérdőjel a térképen, hanem mert csak mászkálok a világban szétnézek és maguk a tereptárgyak vonzzák oda a figyelmed mindenféle kiírt szöveg, vagy segítség nélkül, nem fogja a kezed, hanem felnőttként kezel és kitartásra nevel a nehézségével. Ezért az érzésért pedig még mindig van kedvem bekapcsolni a PS-t, úgyhogy egy ideig még maradok gémer. @Cpt. Rex Neked hogy tetszett, kipróbáltad már?

@Ody Mandrell @Lada @PrincessLeia Boldog születésnapot kívánok!

Az előző rész végének (mármint a flashback előttinek) egyik nagy kérdése volt, hogy Sol miért menekült el Vernestra és a jedik elől. Most a rész nézése közben arra gondoltam, hogy tisztázni akarta Oshával, valójában Mae-vel, hogy mi is történt a Brendokon. Így viszont lehetőséget adott arra, hogy őt vádolják meg a Khofaron lévő halálesetekkel. Elsősorban a jedikkel kellett volna tisztázni a dolgokat, már csak azért mert felbukkant egy sith. Értem, hogy Solra lehet mondani, hogy teljesen meg van zavarodva és emészti a bűntudat, de Qimir megjelenése azért nagyobb hangsúlyt kellett volna kapjon. Ezzel szemben elmegy a Brendokra (azt nem tudom miből gondolta, hogy ott lesz Osha, eleve ő csak azért megy majd oda, mert bepillantást nyer a sisakot felvéve a jövőbe) és jelez a jediknek, hogy menjenek oda. Miközben odamehettek volna együtt is, azután, hogy tisztázta magát Yordék halálát illetően és felhívja Vernestra figyelmét Qimirre. Sol karaktere volt az egyik aki igazán felkeltette az érdeklődésemet (a másikuk Qimir), a végére viszont egyáltalán nem volt szimpatikus. Egyáltalán nem akarta belátni, hogy totál elbaltázták a brendoki küldetést és ez jelentős részben az ő felelőssége volt. Azt mondja baleset volt, ami igaz is, hiszen nem előre megfontolt szándékkal ölte meg Aniseyát, hanem a pillanat szülte hirtelen reakció volt, de akkor is az ő lelkén szárad. Mae frusztrációja teljesen érthető vele szemben, de Sol mintha semmit nem akarna belátni. Arra tudok gondolni még, hogy esetleg tényleg annyira megborult mentálisan, hogy már egyáltalán nem lát tisztán, de hogy minimális megbánást se mutasson, csak azért mert ő meg volt győződve róla, hogy őket csak a jószándék vezérelte mikor betörtek a kovenhez, úgy hogy látja azt a rengeteg áldozatot... ez számomra nagyon elszomorító volt Sollal kapcsolatban. Az is kissé zavaros volt, hogy miért akarta a konvergenciát bizonyítani. Eleve nem tiszta előttem, hogy most akkor a konvergencia az volt, hogy a Brendokon újra megjelent az élet (láthattuk a növényzetet), vagy konkrétan Osha és Mae megszületése/megalkotása? Amennyiben az utóbbi helyzet áll fenn, akkor nem lehetett volna ezt akkor is bizonyítani, mikor még anno magukkal vitték Oshát? Megvoltak Torbinnak a lányok véreredményei, ami alapján tudták, hogy ők ketten nem pusztán csak ikrek, hanem többek annál, szóval nem kellett volna a jediknek bemondásra elhinni mit mondanak Solék. Ráadásul emiatt még a kovenben történt incidensről alkotott meséjüket is megtarhatták volna, de emellett hozzáteszik, hogy mi a helyzet az ikrekkel, akik közül nekik ugyan csak az egyik van meg, de az eredmények ott vannak a számítógépben. Ami a legjobban tetszett a részben az Rayencourt szenátor volt. Nem tudom, hogy ő titokban a sitheknek frontol-e, de örülnék, ha ő megmaradna az egyszerű emberek józan hangjának. Amit elmondott a jedikről és az ellenőrzésükkel kapcsolatos elvárásokról, azok teljesen valid dolgok. Ettől még azt is meg tudom érteni, hogy Vernestra és a jedik féltik a szuverenitásukat, mert a hatalommal nem csak a jedik tudnak visszaélni, hanem azok a politikusok és bizottságok, akik az ellenőrző funkciót látják el. Később pedig ismerjük, hogy mi lett a jedikkel, hogyan sodródtak bele a politikába. Ezzel együtt szerintem Rayencourtnak igaza van, de amúgy az egész jelenet nagyon jó volt, tetszett a szereplők közötti differencia, ahogy a szenátor higgadtan, kimérten vonultatja fel az érveit, a jedi meg kissé hevesen reagál, érdemes az arcjátékát is megnézni Vernestrának, mint akinek ökölbe szorult a talpa. Amit sajnáltam, hogy Qimirről nem tudtunk meg többet. Manny Jacintót éreztem a színészek közül is Lee Jung-jae mellett, úgyhogy rá nagyon kíváncsi lettem volna. Plagueis feltűnésének egyelőre nem tudom, hogy örülök e vagy nem, ahogy nyújtogatta az ujjait, meg kilesett a fal mögül az kicsit rajzfilmszerű volt. Még sok mindent kezdhetnek vele, ha lesz folytatás és igazából mindig is egy izgalmas karakternek gondoltam, az alapján a kevés alapján, amit a filmekből tudtam róla. Mégis úgy érzem én jól meglettem volna, ha nem hoznak be egy ismert karakter Qimir mögé/mellé, aki később elveheti róla a fókuszt. Sajnos arról se tudtunk meg sokkal többet, hogy neki mi a története, de azt igen, hogy Vernestra tanítványa volt (bár ez lehet azoknak egyértelmű volt, akik olvasták a könyveket, én nem olvastam, úgyhogy számomra ez új információ volt). Azzal is egybevág ez, hogy láthattuk korábban azt a sebhelyet a hátán mikor lefürdött és Vernestrának meg mintha egy ilyen fényostora lenne, szóval biztos annak a sebhelynek is megvan a történet. Megintcsak képbe kerül a második évad, szóval ha ez ennyi volt, akkor sajnos ezt se tudjuk meg. A csatában amúgy Qimir csak nekem tűnt gyengébbnek? Az ötödik részben hihetetlenül badass volt, most meg Sol mintha csak játszadozott volna vel, ez kicsit csalódás volt. Ezek a belassított kung-fu mozdulatok is inkább erőltetettek voltak, mint tetszetősek, viszont volt egy nagyon jó vágás, amikor bent Osháék összerúgnak és utána úgy vált a kép, hogy kint a két fénykard pont olyan perspektívában keresztezi egymást, az nagyon emlékezetes volt. Az is tetszett, ahogy Osha és Mae között megfordultak a szerepek és a végén tényleg Osha lett az akolitus, de olyan érzésem volt, mintha nem akarták volna elengedni Oshát, mint pozitív szereplőt. Azok után, hogy bosszúból, az anyja megölése miatt hidegvérrel megfojtotta a volt mesterét, közben kivéreztette a kardját... vissza akar menni a jedikhez. Elmagyarázza, hogy mit tett Sol és azt várja, hogy azért amit ő követett el, meg majd félrenéznek. Mintha Qimirnek kellett volna észhez tériteni, hogy ennek semmi értelme. Aztán az érzelmes búcsú után, mikor elmennek Qimirrel, akkor is azt éreztem, hogy Osha egy kedves karakter, akin nem látszott, hogy igazán megváltoztatta volna amit tett, nem látszott rajta a változás, úgy mint Anakinon ami után levágta Windut és eladta a lelkét Palpatinenak. Mae emlékezettörlése egyáltalán nem tetszett. Még, ha droidokkal csinálják meg ezt az egy dolog, de így úgy érzem, hogy egy olcsó húzással próbálták meg elvarrni azt a szálat, hogy a jediknek nem lehet tudomása a sithekről a Baljós Árnyak előtt, de Mae mégse mehetett Qimirékkel third wheelnek, így ő a jedik kezére kellett kerüljön. Az egész sorozat egyik kérdése volt a kezdetektől, hogy a jedik miért nem tudnak majd a sithekről, ha egyszer itt találkoznak velük és akkor így oldják meg. Az előző gondolathoz még kapcsolódva, az is egy problémám volt a sorozattal, hogy a kezdeti lendület után mikor kiderültek az igazság úgy éreztem, hogy a jedik ebben az elvileg még emelkedettebb korban sem voltak sokkal különbbek morálisan, erkölcsileg véve, mint a prequelben. Jó tudom, ha minden igaz ez már a High Republic korszak vége, de erre az érzésemre most még rátettek egy lapáttal azzal, hogy Vernestra mester megpróbálja eltussolni ezt az egész ügyet. Rajta is azt érzem, mint Solon, hogy nem akarja belátni a másik igazságát, itt ezzel a reakciójával gyakorlatilag aláhúzza azt, amiről Rayencourt beszélt. Az érzelmei által vezérelve hozott egy döntést (hogy ne derüljön ki az igazság, nehogy rossz fényben tűnjenek fel a jedik) és semmit nem értett meg abból, hogy miért akarják őket korlátozni, hát pont az ilyenk miatt, mint ez az incidens. Továbbá, hiába próbálja az egészet Solra kenni a jedik így is úgy is komolyabb ellenőrzés alá kerülhetnek. A másik dolog ezzel az egész üggyel kapcsolatban, hogy azért nem kell egy Columbonak lenni, hogy valaki felgöngyölítse a tényeket, hogy nem áll össze Vernestra meséje Solról (lehet Columbo helyett elég lesz egy Yoda mester is). Az elején Oshát, majd Mae-t gyanúsítják Indara halálával, amire gondolom Solnak van alibije, másrészt mikor Torbin megkapja a mérget, akkor Sol konkrétan ott van a helyi jedikkel, ha valaki jobban a mélyére néz ennek a sztorinak kiderül, hogy nem Sol volt és összedől ez az egész hazugság... már csak ezért is örülnék annak a második évadnak. Vernestra pedig mintha nem firtatná Mae szerepét Indara és Torbin halálában, úgy hogy az egyiküket közvetlenül ő ölte meg. Oké, hogy nehéz gyerekkora volt, Indara is hibázott, de ez még nem jogosítja fel Maet, hogy elvegye valaki életét. Az meg, hogy elveszítette az emlékeit szerintem nem teszi semmissé a morális felelősséget, azzal kapcsolatban, amit ő követett el a múltban, amikor még emlékezett. Ez egy érdekes erkölcsi dilemma, kíváncsi vagyok rá mit gondoltok arról, hogy valaki mikor elveszíti az emlékeit, mintha azt az énjét is elveszítené, aki régen volt, a tettei, a múltja viszont adott, de mennyire lehet ezért őt felelősségre vonni, ha már gyakorlatilag olyan, mintha egy másik személy lenne? Igazából nagyon jót tenne a második évad, sok olyan dolog, ami itt nem tetszett a helyére kerülhetne és láthatóan sokat terveztek még ezzel az időszakkal, remélem a megfelelő következtetést vonják le a kritikákból és nem azt, hogy ne legyen második évad és ne próbálkozzunk semmi újjal, másik korszakkal, hanem visszatérnek valami jól bejáratott dologhoz, mondjuk Han Solo sorozat vagy nem tudom. Örülnék, ha folytatnák és meg fogom nézni hamarosan egyben is, sokszor éreztem azt, hogy jó a heti epizódonkénti adag, de jónéhány helyen rövidnek éreztem a heti részt (a 4. és az 5. az nyugodtan lehetett volna egyben) és egyben nézve a flashbackek sem törik meg majd annyira a jelenbeli történetszálat, úgyhogy érdekes lesz. Jó lenne, ha nem Yoda tarkójával érne véget az Acolyte, hanem mondjuk egy harmadik, vagy negyedik évaddal!

Nekem kissé vegyesek az érzéseim a finálé után, nem volt rossz, de nem is vagyok teljesen elégedett... de bővebben majd később a rész topicjában.

A jobb csapat győzött tegnap. @Yoda József Köszönjük a szervezést, nagyon jó volt! Több ehhez hasonló játékban is részt vettem már korábban céges, baráti körben, de mindig az swsaga-t várom a legjobban.

A spanyolok jobban megérdemelnék az egész tornán nyújtott teljesítményük miatt, de most már úgy érzem a watfordi Verebes Mágus ezt is megcsinálja... Spanyolország - Anglia: 1 - 2 @Donát-nak nagy gratula a győzelemhez, úgy szórta a hárompontosokat, mint Steph Curry.

A Kúria nem rendelhetné el a pontok újraszámlálását? Hollandia - Anglia: 0 - 1

Nem akarom minden héten leírni az aktuális részről, hogy ez tetszett a legjobban, de itt tényleg ez a helyzet. Ebben az epizódban minden benne volt: reveláció, akció, gondolatébresztő morális kérdések és azzal együtt, hogy más megvilágításba helyeződtek az események és sok mindent megértettünk, maradtak még érdekes kérdőjelek a fináléra is!

Spanyolország - Franciaország: 1 - 0

HotD S02E04 Ez tényleg nagyon jó rész volt!

Anglia - Svájc: 1 - 1 (továbbjutó - Anglia) Hollandia - Törökország: 2 - 1

Spanyolország - Németország: 2 - 1 Portugália - Franciaország: 1 - 1 (továbbjutó - Franciaország)

Nekem majdnem jobban tetszett, mint a múlt heti rész. Abban nagyon látványos volt az összecsapás, meg jó volt látni, ahogy a karakterek szálai összeérnek, de itt meg tetszett, hogy több különböző helyszínen történtek a dolgok, más-más szeleteit láthattuk a sztorinak és egy kicsit a háttérbe is bepillantást nyerhettünk. Engem kifejezetten érdekel a galaxis, meg a Köztársaság helyzete ebben a korszakban, hogy hogyan hatnak az adott kor viszonyai a szereplőkre és ebben a részben ebből is kaptunk valamennyit. Itt a Vernestra és a szenátor közötti beszélgetésre gondolok. Érdekes volt látni, hogy már itt is mennyire hatott a politika a jedikre és egy kicsit úgy érzem, hogy ebben az emelkedetebb korban is azért a jedik nem olyan jók, mint ahogy eredetileg számítottam volna rá. A prequelben már a régebbi Jedi Rend végnapjait láthatjuk, ahogy haladnak a pusztulás felé, de igazából itt is kompromittálódottnak tűnnek a jedik, aztán majd meglátjuk, hogy mire fog kifutni a történet és ebben nagy szerepe lesz a Brendoknak. Örültem annak, hogy nem húzták nagyon sokáig Mae lelepleződését, hanem viszonylag hamar rájött Sol, hogy ki is van ott a hajóján. Azt is jó volt látni, hogy Bazilnak szántak még szerepet a Khofaron túl is, bár ahogy nekiesett Mae-nek, meg amikor lefújja a droid az tényleg fura volt. Én azt gondoltam amúgy, hogy szóba kerül, hogy Bazil nyelvét csak Yord beszélte (ha jól emlékszem) és esetleg megpróbálja Bazil elmondani a gyanúját Solnak, de az nem érti mit mond... de végül megoldották enélkül is. Ami viszont szóba került, hogy Sol találkozott Qimirrel az Olegán, amit már korábban felvetettem és örültem most neki, hogy ezt megemlítették és hogy így Qimir ott volt egy karnyújtásnyira tőle, de nem látott át Sol az álcáján. Nagyon érdekes lehet az az irány, ami felé elmentek Sol esetében, hogy mintha őt gyanúsítanák a mészárlással. Ez egyrészt feloldást adna arra a dilemmára, hogy miért gondolják 100 év múlva is azt a jedik, hogy a sithek rég eltűntek, másrészt Sol egy nagyon szimpatikus karakterként indult és látni őt így megváltozni egy különleges ízt ad a karakternek. Láthatóan sokkos állapotba került a történtek után, de a legizgalmasabb kérdés, hogy mi történ ott a Brendokon és milyen sötét titkot cipel. Most még igaztalanul merült fel a gyanú Sollal kapcsolatban, de ott motoszkál bennem a gondolat, hogy mi van, ha egy ponton tényleg átbillen és elveszíti a kontrollt. Az Osha - Qimir jelenetek nem tetszettek annyira. Valahogy itt a szinészeken nem éreztem azt az átütő erőt, amit korábban láthattunk, főleg Manny Jacinto volt az előző részben nagyon meggyőző, most is tetszett ez a visszafogott, manipulatív vonal, csak az alakításával nem tudta ezt annyira alátámasztani. Amandla Stenberg kezdettől fogva jobban tetszett Mae-ként, mint Oshaként, itt ebben az epizódban egy eléggé összezavarodott, elveszett figurát kell hoznia és ő eléggé lefelé lógott ki nekem. A helyszín viszont remek volt, gondolom ez az a világ, amit az első epizód végén láthattunk, az, hogy "ismeretlen bolygó" volt a megnevezése külön hozzáad a hely misztikumához. Közben persze egy nem túl extra látvány, ami ezen a kietlen sziklás, vizes helyen fogad, de számomra megnyerő volt, hogy egy ilyen minimál helyen vackolta be magát Qimir. Az ahogy megpróbálta puhítani Oshát jó volt, de nekem nagyon hiányzik ezen a vonalon, hogy többet tudjunk a lány karakteréről. Eddig Osha ugyan mutatott jeleket arra, hogy képes impulzívan viselkedni, haragot hordoz magában Mae iránt (bár ez lehet pont a jedik félrevezetése miatt van), viszont a kiválásá után is bízik a jedikben. Ő beszéli le Solt Qimir megöléséről, ő mintha hordozná magában még mindig ezt a jedi eszményképet, de ahhoz, hogy tényleg átbillenjen - ha ez lesz az irány - ahhoz még mutatni kéne belőle valamit, mert nekem ő még mindig inkább a világos oldal felé húz. Az az ötlet pedig nagyon tetszene, amit Nute is írt, hogy a maszkban lehet valami extra és azáltal, hogy felveszi nem csak szimbolikusan, hanem valami sötét oldali forrás által is jobban Qimir céljai felé sodródik. Így a maszk azon túl, hogy menő és harc közben is hatékony előnyhöz juttat, még kapna egy plusz réteget. Ez a rész is jó volt, de most már hetek óta gyakorlatilag a 7. részt várom, arra mondjuk kíváncsi vagyok, hogy végig flashbacket kapunk, vagy haladunk közben a jelenbeli szállal is, mert az is érdekelne Sol miért "menekült" el a Khofar mellől, hiszen ő nem tudja, hogy a jedik esetleg rá gyanakodnak elkövetőként.

Ezek után tényleg kíváncsi leszek a jövő hetire, mert azt már korábban is írtad, hogy a negyedik rész nagyon jó lett.

Románia - Hollandia: 0 - 2 Ausztria - Törökország: 3 - 1

Én nem gondolom, hogy teljesen borzalmas ez az eb, de a nagycsapatok alulteljesítése számomra eléggé rányomja a bélyegét az idei tornára. Az előzetesen két legjobbnak tartott válogatott például elkezdhetne végre játszani. Az angolok gyenge teljesítményéről csak annyit, hogy én több, mint 20 éve amióta válogatott tornákat nézek, a magyarok hiányában mindig az angoloknak szoktam szurkolni. Mostanra eljutottunk oda, hogy rosszul vagyok ettől az angol csapattól, tegnap kifejezetten örültem volna, ha szépen kiesnek. A francia támadójáték pedig eddig összesen egy öngólt és egy tizenegyesből szerzett találatot adott ki... no comment. Hozzáteszem ők ma még javíthatnak, de mondjuk a belga, holland duó sem kápráztatott el. Az különösen beszédes volt, amikor Kevin De Bruyne a "világverő" Ukrajna ellen a szöglezászlónál tartja a labdát (ami már önmagában az egyik legellenszenvesebb cselekedet futballmeccsek végén), mert jó nekik a 0-0, meg a második hely is... ezt az ambíciótlanságot tegyük már a Man City mentalitás mellé. Egyedül a nagyok közül, akik úgy játszottak, hogy érdemes volt bekapcsolni a tv-t, azok a németek, meg a spanyolok voltak eddig, az első két meccs alapján még talán a portugálok, de azzal a grúzok elleni alibizéssel nem lopták be magukat a szívembe. Nem mondom, hogy minden rossz, mert vannak szimpatikus kisebb csapatok is, Ausztria, Svájc, vagy akár Grúzia is ilyen volt, de ez az említett alulteljesítés nagyon zavaró. Ennyi kreatív, tehetséges játékosból ilyen látványtalan, semmilyen, nézhetetlen focit kihozni, amit láttunk az angoloktól és néhol a franciáktól már-már művészet. A címvédő olaszokat csak azért nem említem meg, mert az egy egyértelműen rosszabb keret szerintem, mint amivel legutóbb nyertek, de Spalletti, amilyen ötletes focit játszatott a Napolival és lett bajnok, ahhoz képest ennek az írmagja sem látszott ezzel a csapattal és ennél azért többet lehetett volna kihozni az olasz válogatottból, nem csak eredmények, hanem a mutatott játék, kreativitás, próbálkozások terén. Mai tippek: Franciaország - Belgium: 1 - 0 Portugália - Szlovénia: 3 - 1

HotD - S02E03 Most egy picit elveszített a sorozat...

Anglia - Szlovákia: 1 - 0 Spanyolország - Grúzia: 3 - 0

Svájc - Olaszország: 1 - 1 (továbbjutó - Olaszország) Németország - Dánia: 1 - 0

Szlovákia - Románia: 0 - 0 Ukrajna - Belgium: 1 - 2 Csehország - Törökország: 1 - 1 Grúzia - Portugália: 0 - 1

Nekem ez a rész tetszett eddig a legjobban. Kis túlzással annyi jelentős dolog történt ebben az epizódban, mint az előző négyben összesen. Elnézve az epizódok hosszát, ez simán lehetett volna egy rész a múlt hetivel és akkor nem lett volna olyan idétlenül elvágva pont az összecsapás előtt, ráadásul így az a bogaras közjáték is értelmet nyert, mert szerepe volt a bogaraknak, a Qimir elleni ütközetben. A legjobban az tetszett az egészben, hogy ennyire bevállalósak voltak az alkotók és a fontosabb szereplők közül is kiírtak kettőt. Mondjuk, ha tényleg csak egy évad lesz, akkor nincs nagyon hova húzni halasztani a dolgokat, de valahogy arra számítottam, hogy csak a töltelék karakterek, az a sok noname jedi lesz feláldozva... ezzel szemben meghalt Yord és Jecki is. Főleg az utóbbi volt, akiről azt feltétleztem, hogy komolyabb szerepe is lehet, ő olyan naívan testesítette meg a jedikbe vetett eszményeket, meg elég fiatal is volt, de mégis meghalt. Viszont azt nagyon díjazom, hogy ilyen bátran mertek belenyúlni ezekbe a halálokba és így Qimir is nagyobb súlyt kapott, hogy olyanokat is megölt, akikhez érzelmileg már kötődhettünk, nem csak az ilyen nevenincs biodíszlet jediket, akik csak azért voltak ott, hogy legyen kiket feláldozni. Esetleg akkor lehettek volna még kegyetlenebbek, ha a kis Bazilt is egyszer csak átszúrja Qimir, de az már talán sok lett volna. Azt amúgy nem tudom, hogy erre a csontkovácsolós megoldásra gondolt e Qimir, amikor ezt a fegyver nélkül való jedi ölést forszírozta, de nekem a méreggel történő akció sokkal inkább testesítette meg azt az elvet, hogy a jediknek a saját gyengeségét kell ellenük fordítani. Ott Mae direkt Torbin bűntudatára játszott rá és igazából nem is ő adta be neki a mérget, míg itt annyit láttunk, hogy puszta kézzel, de mégis harc közben ölt meg Qimir egy jedit, ami nem érződik számomra olyan különlegesnek ahhoz mérten, hogy mégis egy az egybe harcolni kellett vele. Sol esetében is felmerült bennem egy ponton (mikor nagyon hullottak a jedik), hogy akár ő is meghalhat még ebben a részben, azért mégis ő a vezetője ennek a kis csoportnak, nélküle más irányba mehett volna el Mae/Osha is, de tetszik ez a fordulat, hogy Mae beáll Osha helyére és így annak a megkülönböztető jelnek is szerepe lehet a homlokán. Ezt a hajvágást mondjuk technikailag nem értettem, jól nézett ki így ez a shot, de a tarkóján is kellett volna még maradni lelógó hajfürtöknek, amit csak úgy tudott volna egy mozdulattal levágni, ha közben levágja a saját fejét is. Szerintem az lesz Mae terve, hogy megöli Solt is, úgy hogy beszivárog Osha képében. Volt egy pont, amikor valószínűsíthetően félelemből, de megpróbált visszadörgölőzni Qimirhez és, ha meg tudná ölni Solt, akkor lehetne számára visszaút, mert így bizonyítaná, hogy a megingása a múlté. Ettől még valószínűbb, hogy pusztán csak maga akarja hidegre tenni, azok után, hogy neheztel a jedikre a Brendok miatt, de elképzelhetőnek tartom, hogy a Sollal való kapcsolat közben megváltozik a véleménye és nem akarja majd megölni Solt. Ez pont a fordítottja lehetne annak, hogy közben Osha meg Qimir kezére kerül, aki manipulálhatja benne a kételyeket, félelmeket, esetleg felfedve Sol és a jedik sötét múltját. Most Osha is érzelmileg egy nagyon nehéz helyzetben van, a találkozás Mae-vel, a sok jedi, aki meghalt és még ha kiderülne, hogy Solék hazudtak neki... nem lenne nehéz átcsábítani, főleg, hogy Qimir nagy manipulátornak tűnik. Amúgy mikor Sol úgy beszélt Qimirről, hogy ismerősnek tűnik én először arra gondoltam, hogy arra gondolhatott, hogy az Olegán találkoztak abban a boltban, ahol szemtől szemben is álltak egymással, ez így utólag nagyon tetszik, hogy Qimir így felfedte magát, mutatva a magabiztosságát, egyben felmérve közelről az ellenfeleit is. Mondjuk az nem tetszett annyira, hogy így egyenesen bemondja nekik, hogy sith vagyok és most meg kell, hogy öljelek benneteket. A régi James Bond filmekbe volt, hogy a főgonosz mindig elmondta előre a tervét Bondnak, hogy úgysem győzik le, aztán a végén mindig az ellenkezője történt. Itt tudjuk, hogy elvileg a jedik száz év múlva is abban a hitben vannak, hogy a sithek ezer éve kihaltak, de itt jobban tetszett volna, ha Qimir rejtélyesebben fogalmaz. Az mondjuk tetszene, amit Bomarrék vetettek fel, hogy ő egy Ren lenne. Ettől még lehet, hogy amúgy Sol tényleg arra gondolt, hogy már a Brendokon is ott volt Qimir (a színész valós életkorából kijönne, hogy kb. 20 év körül lehetett Qimir, amikor a boszorkányok elleni események zajlottak) és emiatt érezte ismerősnek, csak akkor felmerül bennem, hogy a boltban nem érezte a jelenlétét, vagy ezt így el tudja rejteni? Abba gondoltam még bele, hogy Mae mikor kerülhetett össze Qimirrel? Egyrészt Qimirrel, másrészt a sith Qimirrel, mint tanítóval. Nekem úgy tűnik, hogy Qimirrel nem olyan régi az ismerettség, az előző részben úgy kérdez rá, hogy ő miért is van sith szolgálatában, mintha ezt annyira nem tudná, pedig arra gondolnék, hogyha tizenéve ismernék egymást, akkor ez egy nyilvánvaló dolog lenne kettejük között. Ez csak azért merült fel bennem, hogy mi történhetett Mae-vel azok után ami a Brendokon történt, hiszen akkor még gyerek volt valahol, valakivel, valahogy túl kellett élnie és mikor csatlakozott ezután a sith-hez...? A harcok is tetszettek, bár azért a duel of the fateshez nem ért fel ez a csihi-puhi, de Qimir jól nyomta és leginkább az tetszett, hogy szedett áldozatokat is, mert a TCW-ben is voltak látványos párbalyok, de a vége legtöbbször az lett ezeknek, hogy valami patthelyzet után mindannyian elkullogtak, na itt nem ez volt, itt írtás volt ezerrel. Először nem értettem, hogy tudja úgy semlegesíteni a fénykardokat a sith, de aztán olvastam Dzséjt hozzászólását és tetszik ez a megoldás, ötletes is volt, hogy ilyen a felszerelése és tényleg a jedik elleni harcban is bír funkcióval, nem csak az arcát takarja és badassen néz ki. Sol szerintem felmérte, hogy nem tudná legyőzni Qimirt és eleve sokkos állapotban van a sok haláltól, ezért is akarhat erősítést hívni. Vernestra majd idejön, de nem szól Ki-Adi-Mundinak, meg a Tanácsnak sem, "nehogy a politikai ellenfeleink felhasználják ellenünk" és aztán őket is hidegre teszi a sith, így a végén nem derül ki a kiléte. Azért nagy sokkhatás lehet ez a jediknek, akik nem találkoztak már sithel évszázadok óta és most nem nagyon tudják mihez kezdjenek. Várom a jövő hetet, de méginkább a hetedik részt, mert már nagyon kíváncsi vagyok rá mi is történt pontosan a Brendokon és mi köze lehetett hozzá akár Qimirnek!

Ma este akkor come on England! Franciaország - Lengyelország: 2 - 0 Hollandia - Ausztria: 2 - 1 Anglia - Szlovénia: 2 - 0 Dánia - Szerbia: 1 - 0

Albánia - Spanyolország: 0 - 2 Horvátország - Olaszország: 1 - 1

@Darth Riddick Boldog születésnapot!