LeeLee

Számomra öröm, Donát. Köszönöm mindenkinek!

Minden tiszteletem Williamsé, de nekem már a 3. epizód is nagyon egy tömbnyi zenének tűnt, kevés volt belőle az olyan kiemelkedő, egyedi darab, mint az előzőeknél, (Accross the Stars és társai). Ha elvállalja, és tud újítani, áldásom rá, de nem rettennék meg, ha bárki új kerülne a helyére. Akárki is kapná a pozíciót, mindenképpen megtiszteltetés egy ilyen örökség utódjává válni. Giacchinót én is támogatot, Silvestrivel és Desplat-val együtt, utóbbinál mostanában elképesztően hangulatos, és mindig formailag nagyon eltérő filmzenéket hallottam, és ez mindenképpen pozitívum - nem ismétlődnek a megszokott dallamok, mint mostanában Hans Zimmernél. Giacchinótól egyébként ez a kedvencem (és nagyban hozzájárult nálam, hogy az új ST-filmet ennyire megkedveltem): http://www.youtube.com/watch?v=Qu0QO1za64E

Amit én remélek, hogy végre a filmekben is megjelenik a különböző világok kultúrája, zenéje, divatja, az éjszaka kialudni nem akaró neonfényei, melyeket a TCW-ban már láthatunk. Legyen jelen ez is, amolyan adalékként a történetben, hisz a sok dráma és háború ezt mind annyira háttérbe szorította. Néhány apró részleten kívül alig tudni pl., mit esznek, hogy alszanak, hol tanulnak, hogyan szórakoznak a galaxis lényei, milyen sportok vannak, milyen zenét hallgatnak... Nem tudom, nekem ez úgy mindig is hiányzott kicsit. Hátha az új filmek egy "boldog békeidők" fílinggel nyit, ahol ilyesmivel találkozunk. Ez nekem sokat dobna a hangulaton. Emellett szerintem az is fontos, hogy ne a régi trió színészei legyenek a főszereplők, hanem teret kapjanak az ifjú, új karakterek. Leiát el tudom képzelni a szenátus élén, Hant nyugdíjas éveit élvezvén otthon, a közös lakosztályukban, Luke-ot, ahogy Yoda-szerűen kicsi növendékeket oktat. És persze szerintem se maradjon ki a Cad Bane vagy Hondo Ohnaka-szerű, új galaktikus söpredék a történetből. És nyilván lesz valami konfliktus is, ha már "WARS"-ról van szó.

Ó, most vérzik a szívem!! Mark mindig is a kedvencem volt a régi trilógia színészgárdájából (és nem titkoltan gyerekkori szívszerelmem ). Én is egy órán keresztül hiperventilláltam, az biztos. Melóhelyen a techie csoport néhány SW-rajongó tagjával aznap előjött belőlünk a gyermeki rajongás, és egy csomót csevegtünk a hírről.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy egy 1,2-1,4 milliárd alapból simán meglehet. Megint hosszú évek teltek el az utolsó élőszereplős filmek óta, a TCW fenntartotta ugyan az érdeklődést, de a filmes kánon szerelmeseinek ez ugyanolyan várva várt visszatérés lesz, mint a TPM. Ha ráadásul jó is lesz, még akár több is összejöhet.

Érdekes volt átolvasni ezt a topikot, és a tartalmas, több évre visszanyúló beszélgetést erről a témáról. Én magam nagyon hadilábon állok az EU-val, hiába figyel legalább 70 SW-regény a polcomon, melyek nagy részét el is olvastam (na jó, a Darth Vader kesztyűje sorozatot nem teljesen, a 3. kötetig bírtam... ). Kétségkívül vannak benne kiváló gondolatok és nagyon jó, újonnan bevezetett figurák, melyekkel igenis gazdagodott a történet. Bár ezekkel is úgy vagyok, hogy lehet, hogy csak számomra tetszetősek, másoknak jelentéktelennek tűnnek, mert más figurákat preferálnak. A magam részéről mindig az olyan könyveket kedveltem az EU-s kiadványok közül, amelyek precízen illeszkednek a filmek univerzumába, semmit nem akarnak megbonyolítani, megmagyarázni, átírni, de el tudják mesélni a saját történetüket úgy, hogy az semmivel ne ütközzön ellentmondásba a nagybetűs kánonnal. Ezért tetszett például a Darth Maul - Vadászó árnyék, vagy a Jedi Növendék sorozat (Obi-Wan, de főleg Qui-Gon miatt), ami bőven megelőzi még az Ep1-et is, tehát semmit nem kavar be. Persze, a fentiek már "újgenerációs" irományok, könnyebb ezeknek illeszkedni a kontinuitásba, mint a régi történeteknek, amelyek a prequelek előtt készültek. Ez utóbbiak közül nekem nem tetszik sok igazán. A Birodalom Árnyain jót szórakoztam, bár sok helyen olvastam másoktól, hogy nagyon karakteridegen (igaz, az egyik kedvenc idézetem a mai napig abból a kötetből van: amikor 3PO elkezdi irányítani a Falcont, az egyik karakter megszólal: "Han hátast dobna a karbonitban." ) Az A.C. Crispines Han Solo trilógia nekem sokkal jobban tetszik a többi Hanról szóló irománynál, mert kicsit olyan érzésem van vele, mint a Vadászó árnyéknál: éveket felölelő, remekül megírt, humoros és izgalmas történet, szerethető és esendő, azaz nagyon emberi figurákkal, és gyönyörű az átvezetés az Ep4-hez, ahogy az utolsó kötet végén Han elkanyarodik a Mos Eisley cantina felé - és kezdődhet is a 4. film (ahogy a másiknál az első film). A sokak által annyira magasztalt Zahn-trilógia bennem sok nyomot nem hagyott, de tény, hogy imádom köszörülni rajta a nyelvem. Egy regényben sem olvastam nagyobb bugyutaságokat, mint ezekben a történetekben. A terhes Leia a vukikkal akciózik; klónozó hengerek ; Luke a saját, Bespinen levágott kezéből klónozott önmagával vív élet-halál-harcot; nem-emberi, kék bőrű admirális a birodalmi flotta élén (mikor a filmekből és jó pár más EU-regényből egyértelmű, mekkora idegenellenesség hatja át a birodalmi hadiflottát), akit a saját testőre öl meg az utolsó kötet végén (tegye fel szépen a kezét, aki ezt a klisés fordulatot nem látta előre!)... És persze ott van Mara Jade, akinél talán egy EU-s karaktert se utálok jobban (de, megvan, WINTERT!), aki az irodalmi szitokszónak számító Mary Sue-kategória Star Wars-os megtestesítője. Még a róla szóló képregényeket vagy sima rajzokat is gyűlölöm: Luke-ot öregedő vénembernek mutatják mellette, őt meg még a gyereke születése után (43 évesen!) is mindig úgy ábrázolják, mint valami szöszke huszonévest. Nagyon kevés pozitívuma van ennek a trilógiának, talán Talon Karrde és a csempészei, meg Wedge néhány jelenete képez csak ez alól kivételt. Bel Iblis űrcsatája szintén említésre méltó, de semmi más nincs számomra, ami ezekből a könyvekből maradandó lenne. :S A régi könyvek közül az X-szárnyúak sorozat volt az, ami messzemenően tetszett, pont azért, mert nagyrészt távol maradt a Zahn-féle ökörségektől, noha továbbra is elképzelhetetlennek tartom, hogy a birodalmat női hadvezér irányítson (Isard). Sok érdekes karakter került bele onnan a "kontinuitásba", köztük az egyik személyes kedvencem Tycho Celchu. Tudom, hogy őt végül az Ep6-ba retconnolták, akár még az Ep5-be is belemagyarázhatták volna az alábbi kép alapján (unatkozó szőke vadászpilóta a háttérben):

Én imádom a Zack és Mirit. Oltári poénok vannak benne, bár tény, hogy egyértelműen felnőtteknek szól. Agyonnéztem már, és a legtöbb dialógust kívülről tudom. :3

Nagyon sokan dicsérik ezt a játékot, én is rákészültem, hogy na akkor legyen ez az első SW-játék, amit kipróbálok, de nem futott a gépemen. A kollégák mind áradoztak, hogy tízszer, tizenötször is végigjátszották, annyira élvezték (az ember nem is gondolná, a munkahelyen hány kolléga lappang látens SW-rajongóként...), én meg azóta is bánkódok, hogy ez kimaradt az életemből.

Nagyon köszönöm a lehetőséget! A magam részéről én örökre hálás leszek a prequeleknek, mert gyerekkori szép emlékeket idéztek fel és újjáélesztették a rajongásomat a történet iránt. Persze, vannak gyengébb pontjai, de mindannyiszor élmény megnézni őket. Nemrég az egyik munkatársamat vittem el a 3D-s Baljós Árnyakra, és rá kellett jönnöm, hogy a csilivili 3D nélkül is teljesen vállalható, vizuálisan pazar és szemet gyönyörködtető az első rész, még így, lassan 15 év távlatából is.

Így van. Annyi minden iránt rajongtam már életemben, sok mégis elmúlt néhány év után. A Star Wars viszont mindig visszatér, újra és újra, és sosem unalmas.

Imádtam én is, bár Bell kisasszony miatt voltak fenntartásaim a Veronica Marsos múltja miatt, de kellemesen csalódtam. Minden alkalommal sírva röhögök poénokon.

Möge die Macht mit euch sein, barátaim.

Ezzel én is így voltam. A "Szökevények" egyike azon kevés EU-regényeknek, amelyeket kedvelek, és abban Teneniel nagyon a szívemhez nőtt. Gyönyörű amazonnak ábrázolta őt a történet és az azóta keletkezett képregények, a CW-ban viszont visszataszító gyíklénynek tűnnek Talzin boszorkányai. Nekem az egyik örök kedvenc fajom a twi'lek, a hölgyeik olyan bájosak. Nagyon hasonlítanak rájuk a pantoraiak, a Clone Warsban megismert Riyo Chuchi szenátor messze az egyik kedvencem. Nagyon tetszik a mandalore-i világ és virágzó kultúrájuk, amit a sorozat bemutat, egészen addig nem nagyon érdekelt a galaxisnak azon fertálya (sose voltam fejvadász-rajongó, így ez kimaradt az életemből). Nagyon különös, hogy az ott bemutatott, legtöbb karakter szőke kék szemű, biztos ennek is van valami jelentősége. A kiffarok is tetszenek, bevallom, főként Quinlan Vos miatt.

A klipek alapján nálam eddig bejövős. Én mindig is azon a véleményen voltam, hogy a humor bőven elfér a messzi-messzi galaxisban. Épp elég dráma és tragédia történik főhőseinkkel, felesleges mindent szigorú, sötét szemüvegen keresztül nézni. A CW-ban is tetszik, hogy a droidok folyamatosan szolgáltatják a poénokat a csetlő-botló jeleneteikkel. A Robot Chickenen meg néha visítva röhögtem. Jöhetne már ez is.

Elmosolyodtam, ahogy ezeket olvastam. Valóra vált a kívánság. Remek lesz ezt megint megosztani másokkal! Sajnos a sw.hu elszállása óta nem tudom, hogy nekem mik voltak az első hozzászólásaim, de arra tisztán emlékszem, hogy a pályafutásomat azon a fórumon 2002 tavaszán kezdtem, a 2. prequel bemutatása után. A miskolciakkal (Beba-1, el aleph) sokat filozofálgattunk a Krayt Sárkány topikban, közös talikat tartottunk, olykor meglátogattak minket mások is (Royal, Plok, Atlas, Karrde és párja), és néhányszor fővárosi rendezvényekre, sci-fi napokra vagy Átjáró conokra is elmentünk együtt. Beba 1-gyel még mostanában is szoktunk találkozni olykor. egy-egy közös mozizás kapcsán. A Gyűrűk Ura- és Harry Potter-topikokban is megfordultam, még él az emlékeimben a sok ottani szájkarate, ami néha folyt. Felejthetetlen.

Sziasztok! PB-hez hasonlóan én is nemrég találtam rá a fórumra, és hosszas olvasgatás után úgy döntöttem, regisztrálok. A legtöbb név, akivel a topikokban találkoztam, ismerős, és örült is a szívem, hogy így nagyjából egyben maradt a régi starwars.hu közössége. Sok éven át én is írogattam oda, "brigichan" néven (szólíthattok Briginek ), és azóta nagyon sokszor hiányzott egy SW-közösség, ahol értelmesen, trollok nélkül lehet társalogni. Igyekszem beilleszkedni, ezt a témát is derülten olvastam, hátha jobban megismerem a már törzstagokat. Rólam röviden annyit, hogy gyerekkorom óta nagy rajongó vagyok, még apukámmal néztük anno az eredeti trilógiát, németül, úgyhogy alig értettem belőle valamit, de örökre bevéste magát a szívembe a történet. Mindkét trilógiát nagyon szeretem, az EU-t már kevésbé, bár kétségkívül vannak jó momentumai (a vadászpilótákról szóló történeteket, az X-szárnyúak sorozatot pl. nagyon kedvelem). A Clone Wars-sorozattól nagyon sokáig távol tartottam magam, mert nem szeretem, ha egy rajzfilmsorozatban annyira átüt a CGI, a "hagyományos" rajzolású anime sorozatokon szocializálódtam, és az ilyesmi eleinte bántotta a szemem. Aztán január közepén megnéztem a 100. epizód tiszteletére készített összeállítást a sorozat addigi kiemelkedő momentumaiból, és szerelem volt első látásra. Azóta maratonban toltam le az eddigi szezonokat, az utolsó két részt meg már a premierrel egyidőben. Valószínűleg sokat fogok forogni a CW-topikokban, de remélem, máshol is. Szeretek írogatni, jó tíz éve fan fiction-írással pazarlom töltöm a szabadidőmet.