Mivel kifogás volt a rapp muzsika, a fórumon, diszkriminatív jelleggel történő szerepeltetésének hanyagolása miatt, így gondoltam beteszek én is egyet. Ez a szám, amit naponta vagy 10x hallok, gondolom ti is. A szomszéd állandóan ezt üvölteti, ezért ma Az Ébredj Magyarral kellett visszavágnom. Személy szerint a fénykard kinyílik a zsebemben és az előadót, a producert és azokat, akiknek tetszik, alaposan hátsón billenteném egy péklapáttal. Igazából durvábbat akartam írni, de költséges neveltetésem és szép lelkem megakadályozott ebben.
Flour Tamás követte el, a címe Mizu?.
DE
Érettségi hét lévén csatolom hozzá a műelemzést is, majd kiegészítem a saját véleményemmel, aztán, pedig legalu avideót és azenét találhatjátok.
MŰELEMZÉS:
A költő nem sokat teketóriázik, azonnal szituációba helyezi az olvasót az első két sorral. "Zúzunk az éjszakában én meg pár haver” A zúzás tevékenység tulajdonképpen nem jelent semmit. Talán a „létezünk az éjszakában” lenne a közérthetőbb formája. ...A költő szóhasználatát némi művészi túlzás jellemzi, mintha az éjszakában való létezést valamilyen erős hang, vagy fényhatás kísérné. A második sorból az is kiderül, hogy a költő nem egyedül csinálja a zúzást. A következő két sorban némi képzavar érezhető. A dolgok állásáról érdeklődik a hallgatótól, de a választ meg sem várva egy örök érvényű igazságot sző mondanivalójába, mely szerint ha menni kell, hát menni kell. „na mondd csak, mi a pálya ha hívnak, menni kell” Miután meggyőződhettünk a költő bölcsességéről, egy újabb képzavarral találjuk szembe magunkat: „régóta nincs kiút csak lányok és fiúk” A költő míves soraiban tudatja abbéli elégedetlenségét, hogy csak két neme létezik az emberi fajnak. Csak lányok, és fiúk, és ebből hiába is keresnénk kiutat. Aztán mégiscsak elégedett ezzel az állapottal: „nekem bejön ez a szitu” Ezek után tanúbizonyságot tesz – zsenge kora ellenére – hiperrealista látásmódjáról: „Csak akkor bulizom, ha úgy van és általában úgy van” Csak akkor megy mulatságba, amikor úgy van, vagyis amikor mulatságba megy. És általában olyankor mulatságba megy. Ezen a ponton érezhető Dali festészetének hatása, vagy valamilyen szintetikus tudatmódosítóé. A költő fontosnak tartotta, hogy a hallgatóval megossza elérhetőségét: „lenn megtalálsz a klubban” A költő, mintegy nyomatékosítja mondanivalójában, hogy elégedett az állapottal, tetszenek neki a hallgatóról keringő bárgyú történetek. Aztán szeretné a hallgatót valami meggondolatlanságra bírni. Remélhetőleg nem a hegyoldalt akarják felgyújtani: „nekem bejön ez a szitu a sok buta sztori rólad csináljunk most olyat, amit megbánunk majd holnap” Ezek után a költő megszólítja hallgatóját (feltételezve, hogy az nőnemű, és szintén zsenge korú), és egy gyermeteg hasonlattal megpróbálja közösülésre bírni azt: „Kicsilány, óóó, szia, helló! álljunk össze, mint két kicsi legó” A következő sorokban újból képzavarral szembesülünk: „na figyu már, mondom mi a szitu te lány, én meg fiú na mizu, mizu, mizu?” Felhívja a hallgató figyelmét a nemek közti különbségre, és ezután roppant nyomatékosan, önmagát háromszor is megismételve érdeklődik a dolgok állása felől. Aztán egy hirtelen váltással másnap reggel lesz A költő ekkor szemlélteti a hajnalhasadtát, mellyel ellentétben áll az általa bonyolított mulatságok”keménységével”. Nyilván itt a jó ízlés határait feszegető mulatozásra utal a költő: „A klubok rég bezártak a város felébred világos van, de nálam a bulik kemények” A költő nem rejti véka alá trehány életmódját. Erre egyetlen sort szentel csupán. Aztán – nyilván a divatos „afterparty” szó rövidítésével tudatja, hogy a mulatság utóéletének egy szoba ad otthont. A hallgatót megpróbálja házipornó készítésére bírni. Undorító: „a cuccok szétdobálva after a szobában te és én a félhomályban filmezünk az ágyban?” Ez után némi anakronizmussal újra belecsöppenünk a mulatságba: „Te is tudod, hogy van ha Tomika felbukkan partyszemcsiben a klubban sapiban meg színes cuccban az F-L-U-O-R a partyállat, ezt tudnod kell mer' az élet csak úgy lesz jó ha felpörög, mint az electro” A költő kissé túlértékeli saját személyét, hiszen feltételezi, hogy a hallgató tisztában van azzal, milyen jelenség, amikor a költő megjelenik egy társastánc-összejövetelen. Ha mégsem lenne tisztában a hallgató ezzel, a költő kisegíti saját küllemének leírásával. A megjelenésének elemzésével kiderül, hogy a költő mentalitása a 16 év alatti ifjú hölgyekben férfias benyomást kelt, így nyilvánvaló, hogy a költemény nekik szól. Az általa viselt holmik becézett megnevezésével a költő maga ugrasztja ki a nyulat a bokorból. A napszemüveg, és a sapka becézett megnevezése, valamint a tiri-tarka ruházat viselete megkérdőjelezi a költő nemi identitását. Ezzel a költemény koncepciója is felborul, hiszen az olvasóban jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a költő vajon valóban csak a megszólított ifjú hölgyekhez vonzódik? Ezt megerősítendő a költő önmagát „partyállat”-nak, vagyis gátlástalan, féktelen ösztönlénynek titulálja. A férfi hallgató ezen a ponton összeszorítja a combjait rémületében. A költemény lezárásaként a költő tudatja, hogy számára csak akkor van értelme az életnek, ha az zajlik, mint egy divatos, effektekkel teletűzdelt zajfüzér, amit némi túlzással zenének nevez korunk ifjúsága. A költemény tartalmi, és formai értéke a nullához közelít, kizárólag erőteljes alkoholos, vagy kábítószeres behatás alatt képes élményt nyújtani. A célkorosztály, valamint a költeményben leírt szándékok összegzésénél felmerül a költő büntetőjogi felelőssége, hiszen kiskorú lányokat kér intim együttlétre, és szexuális tartalmú filmek készítésére.
SAJÁT VÉLEMÉNY: SZ.....R!!!!!!! Se hang, se hangszer ismeret........
A zene maga:
http://www.youtube.com/watch?v=t8ll4k0E6qc&feature=related
