Pildi

Jaj, nagyon jó kép, s micsoda változáson ment át Chuck a 2. évadhoz képest...

Kicsit későn jött a kérés. De szerintem bármelyikünk megadja majd legközelebb.

Én tervezek.

Én is nagyon jól éreztem magam, megint jót dumáltunk. "Nincs rossz fénykard, csak kevés sör!" Obi1, jó hogy eljöttél, és reméljük nem utoljára.

Köszi a hírt, én egészen közel lakom, lehet, hogy elnézek.

Ezt jó olvasni a sok balul sikerült történet után, amivel eddig találkoztam, mert sajnos ez utóbbi sokkal gyakoribb. No majd holnap elárulhatod a cég nevét is, mert már kíváncsi vagyok.

Az ilyen típusú vállalkozással viszont egy nagy kockázat van: ha történik valami a cég lelkével, akkor legjobb esetben is erős visszaeséssel kell a cégnek számolnia, amíg az utódok megtanulnak az "öreg" nélkül boldogulni, de sokszor a vállalkozásnak egész egyszerűen lassan vége lesz. Gyakran a vér szerinti udódok sem képesek tovább vinni az üzletet, ha nincs meg bennük az alapító lelke, szaktudása, készségei. Sok sikeres magánvállalkozásnak ez a legnagyobb buktatója.

Ez érdekes, hiszen ha még nincs is, de lesz majd jövedelmed, lesznek kiadásaid, tervezned is kell majd ezekkel, beruháznod is kell majd dolgokba, és majdnem biztos, hogy legalább egyszer hitelt is fel kell venned erre-arra, amit majd valamiből vissza kell fizetni. Nem a bonyolultnak talált képletekre kell emlékezni ilyenkor (azok közül én is csak azokat ismerem, amiket napi szinten használok, a többi rég elfelejtődött), hanem a racionális szemléletre, amit a közgazdaságtan közvetít. Donát, belőled biztos sikeres vállalkozó lenne, nagyon jó szemléletben látod a dolgokat. Az ilyen emberek viszik a legtöbbre az életben, ezek a legjobb vállalkozók, akik ráadásul arra is képesek, hogy ha megbuknak valami miatt, akkor újra kezdjék. Őket én is nagyra becsülöm.

Nem-nem, Oldie esetében nem a sztori maradt nyitva, hanem a novella terjedelméhez képest túl részletgazdag lett a szereplők és egymáshoz fűződő kapcsolataik bemutatása, ráadásuk a történet lényegéhez nem igazán adtak ezek az információk túl sokat. Ezért írtam, hogy bevezetőnek tökéletes egy nagyobb szabású történethez, ahol minden fent említett részletnek még lehet jelentősége. A Te sztorid lezárása pedig annak fényében, hogy előzményt írtál, tényleg nagyon jó lett, hiszen nekem sem volt semmi hiányérzetem.... ... pedig valóban nem volt fogalmam az X-wing Alliance-ról. És ha már ilyen jól megrajzoltad ezeket a karaktereket, Oldie, érdemes lehet kezdeni velük valamit.

Valóban kár. De előbb-utóbb elvégzed a sulit, lesz egy remek állásod (vagy céged ), és akkor ez már nem lesz gond.

Jó lenne, ha egyszer eljönnél, mert jó kis beszélgetések szoktak kialakulni.

Ez lehet, hogy igaz, és sok esetben így lesz, de így nem szabad nekiindulni. Huszonévesen az a normális, ha hiszel a szerelemben. Lehet, hogy az, de viszont sok gyakorlati hasznát veheted a való életben is. Még nem késő szorgalmasnak lenni. Észben nem lenne hiány.

Úgy legyen.

Sky is jön? Nem is emlékszem, hogy írta volna.

Nem láttam semmit. Lehet, hogy elhamarkodott a vélemény, ezt aláírom, de mindig is adtam a véleményetekre, és ezekből azért sok minden kiderül. De reméljük, kellemesen fogunk csalódni.

Ez így szépen összefoglalva valóban elég rosszul hangzik, főleg annak fényében, hogy itt aztán minden megvolt a kiváló eredményhez: pénz, paripa, fegyver, és még idő is, hiszen egyáltalán nem siették el. Érthetetlen. Ez már nem olyan kérdés, minthogy kellett-e Jar-Jar az Ep1-be, ami anno annyira elkedvetlenítette a rajongók egy nagy részét, és nem tudom elképzelni, hogy egy profit csapat hogy nem gondolt ilyenekbe bele.

Már szavaztam tegnap , de vissza is jött reggel a válasz, hogy valami kis körítést is tegyek hozzá, mert kiteszik a vélemények közé. Szóval körítek valamit. Bevallom, hogy nem volt könnyű választanom, de végül Dzséjt írására adtam/adom a voksom, mert annak a mondanivalója és a megvalósítása épp egy ilyen terjedelmű munkára illeszkedett pontosan, amellett, hogy tetszett. Oldie, a Te munkád egy nagyobb szabású történet bevezetőjének hat inkább, s ami az erénye (sokszínű karakterskála, részletes kidolgozás) az a novella műfajához túl sok is szerintem. Viszont egy regény bevezetéséhez tökéletes kezdés lenne. Persze ez sem nagy gond, de valami szerint választanom kellett, és másképpen nem találtam különbséget, mert mindkét történet tetszett.

Hiába, ezt még szokni kell. Lehet, hogy nem lesz rossz így, de az a baj, hogy ez nem biztos egyáltalán. Az ember arra készült, hogy megveszi a kedvencét immár tökéletes kép- és hangminőségben, és nem arra, hogy valami mást vesz, amiről nem tudja biztosan, hogy szeretni fogja, és ez nem igazán komfortos dolog. Olyat pedig nem szeretnék, hogy a kép ezen a hordozón tetszik, egyes jelenetek viszont a másikon, és majd variáljuk.... No mindegy, ez az egy jelenet még esetleg belefér, de remélem, több változtatás már nem fog kiderülni.

Én is hasonlóan gondolom.

No, elolvastam mindkét itteni pályamunkát, és gratulálok hozzájuk. Érdekesek a történetek, jók a karakterek, élvezetesen lehetett olvasni. Dzséjt írásában az tetszett, hogy viszonylag egyszerű alapszituációt épített fel, kevés szereplővel, és mégis sikerült nagyon jól megragadott lehetséges élethelyzetet bemutatnia a 66-os parancs keltette következményekről. Oldie írásában ezzel szemben számos aprólékosan kidolgozott karakter párbeszédjein keresztül halad a történet előre, s bár a lezárás sokkal szimplább, maga a környezet és a személyzet, ami bemutatásra került, folytatásért kiált, mert jól ki lett találva. Remélem, valamelyikőtök meg is nyeri.

Az ilyen mértékű változtatásnak szerintem csak negatív hatása lehet, hiszen kijavítanának vele valamit, ami nem is volt hibás, magyarul elrontanák.

Csatlakozom. Egyébként is, ilyen jellegű újításokra semmi szükség, senki nem hiányolta ezt a szavakba öntött érzelmi kitörést eddig, mert enélkül is remek volt a jelenet. A BR kapcsán vizuális jobbítások kellenek maximum, de az egész maradjon meg dramaturgiájában olyannak, amilyen volt.

Ez nagyon igaz.

Én is sajnálom, hogy így alakult, és hogy éppen én lettem a gyújtópont. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár szívesen olvasgatom a gazdasági témájú itteni hozzáértő fejtegetéseket, de mivel gazdasági dolgokkal foglalkozom munkaidőben, így a szabadidőmben itt már nem nagyon akarok sok időt arra szánni, hogy bővebben és és esetleg tényadatokkal alátámasztva reagáljak. Én már esténként egyszerűen csak kikapcsolódni szeretnék itt, és pozitív dolgokkal foglalkozni. Nekem is van egy ismerősöm, aki ezzel sikeresen leszokott annyiban, hogy a korábbi napi adagjának sokkal kisebb része is elég. Pontos számra nem emlékszem, de kevesebbet szív, az biztos.

Nekem is jó a 11 óra, odamegyek.