Tényleg nagyon ráhangolnak minket a következő X-szárnyú támadás hangulatára Én ugyan nem feltétlenül az ilyen jelenetek miatt szeretem a Star Wars-t, de az biztos, hogy ebben a filmben a Halálcsillag elleni támadás az egyik legjobb rész, és erre itt meg is kapjuk az ígéretet.
Luke-ot látni pedig olyan szívmelengető, ahogy lelkesen indul a küzdelembe (hiszen mindig is erre vágyott), és ragaszkodik R2-hoz, nem hagyja, hogy lecseréljék valami no-name másik asztrodroidra. Mi meg nosztalgiázhatunk azon, hogy vajon mit érezne, ha tudná, hogy már az apja is ezzel a kis droiddal repült csatába számtalanszor. És most pedig éppen őt készülnek megtámadni...
És persze mit érezhet R2, aki mindezt tudja?
(ez hihetetlen, én is szinte már úgy gondolok R2-ra, mintha élőlény volna...)