Kolozsvári Zsófia: Shajaran: Sorsvető
Különleges regény volt ez több szempontból is. Hozta a M.A.G.U.S.-ra jellemző kifinomultságot és erősen vegyítette nagy adag misztikummal. Sodró lendületű a történet, gyorsan lehet azonosulni a szereplőkkel és érzelmeikkel. Az írónő nagy hangsúlyt fektetett a kalandorok háttérsztorijának felderítésére és lelki világuk bemutatására. Sőt, ezen volt elsősorban a hangsúly. Lelkek utazásának lehettünk tanúi, a küldetés, a shajaronok közötti konfliktus inkább csak töltelék volt, ami a szereplők lelki világának bemutatását szolgálta. Kwithriat a kedven mágusom lett. Nagyon szimpatikus varázsló, tudtam vele azonosulni. A koldus jelleme tökéletes rá. Sajnos a boldogságban nagyon szegény életet élt, szeretetre volt éhes és áldozatkész volt a jelleme. Lara, vagyis Lorana sokáig önző figura volt, aki csak kihasznál másokat, mégis a története folyamán egyfolytában változik. Mire rájött, hogy szereti Kwithet már késő volt. Yandra is érdekes lett, csak a könyv végén derül ki, hogy ő kicsoda is valójában. Az Őrizőt végigkíséri a misztikum. A Sors hálóját szövi, meghatározza mind Lara, mint Kwith végzetét. A sors különös ösvényeket helyez az életünkben elénk. Sokszor nem ismerjük fel, kire van szükségünk a boldogsághoz. A könyv egyik tanulsága az, hogy erre érdemes odafigyelni. [spoiler] Kwith halála meghatott, Lora sorsa pedig kesernyés és elgondolkodtató. Kár, hogy nem ismerte fel időben, ő is szereti Kwithet. A sorsa pedig az lett, hogy átvegye az Őriző szerepét és várja, hogy mit ró ki rá a végzet, mikor lép színre a következő gonosz entitás, amelyet meg kell állítani. [/spoiler] Mély gondolatokat, érzelmeket tartalmazó regény lett. Az egyik legjobb M.A.G.U.S. és az egyik legjobb fantasy, amit olvastam. Kifejezetten a mély élményekre vágyóknak ajánlom.