Darth Revan9

Amerikában megjelent a Dark Disciple.

Aftermath bővebb fülszöveg: As the Empire reels from its critical defeats at the Battle of Endor, the Rebel Alliance — now a fledgling New Republic — presses its advantage by hunting down the enemy’s scattered forces before they can regroup and retaliate. But above the remote planet Akiva, an ominous show of the enemy’s strength is unfolding. Out on a lone reconnaissance mission, pilot Wedge Antilles watches Imperial Star Destroyers gather like birds of prey circling for a kill, but is taken captive before he can report back to the New Republic leaders. Meanwhile, on the planet’s surface, former Rebel fighter Norra Wexley has returned to her native world — war weary, ready to reunite with her estranged son, and eager to build a new life in some distant place. But when Norra intercepts Wedge Antilles’s urgent distress call, she realizes her time as a freedom fighter is not yet over. What she doesn’t know is just how close the enemy is—or how decisive and dangerous her new mission will be. Determined to preserve the Empire’s power, the surviving Imperial elite are converging on Akiva for a top-secret emergency summit — to consolidate their forces and rally for a counterstrike. But they haven’t reckoned on the Norra and her newfound allies — her technical genius son, a Zabrak bounty hunter, and a reprobate Imperial defector — who are prepared to do whatever they must to end the Empire’s oppressive reign once and for all. Borítók az új ifjúsági regényekhez: http://clubjade.net/?p=64479

Viszonylag jól néz ki.

Köszönöm szépen a fordítást! Végre egy új sztorivonal. Bár, most kevesebb dolog történt, nyilván a nagyobbak később jönnek. Talán ez is 6 részes lesz. IG-90 tisztára úgy beszél, mint a HK orgyilkos droidok a Régi Köztársaság idejéből.

Köszönjük a fordítást. A jobb pillanatok ellenére is csak egy gyenge közepes volt az egész sztori. Nem élveztem maradéktalanul.

Eric Scott de Bie: Szellemharcos A Forgotten Realms-es Harcosok sorozat második kötete már szerencsére fényévekkel jobb, mint az előző kötet, A lánc mestere. Ebben a regényben minden benne volt, amit az előző részből hiányoltam. Mélyebb átélés, sokkal jobb ábrázolás, érzékelhető dráma és érzelmek, nagyszerű csatajelenetek. A történet egyébként olyan, mintha A holló című film Forgotten Realms változata lenne. Ennek ellenére, vagy talán pont ezért nagyon élveztem. Szerencsére újat is bele tudott vinni az író ebbe a bosszúálló szellem témába. A regény azzal indít, hogy harcosok egy csapata üldöz egy tizenkét éves gyereket, akit aztán elkapnak és brutális módon megölnek. 12 évet ugrunk előre az időben, Quaervarr városa környékén feltűnik egy sötét köpönyegbe öltözött alak, aki elkezdi gyilkolni ezeket a harcosokat. Hamar kiderül, hogy az illető valójában az a fiú, akit megöltek. Szellemszerű, földön túli erővel rendelkezik. Jelen tud lenni a valós világban fizikailag és a szellemvilág erejét felhasználva szellemszerű lidérc alakká is át tud változni. Természetesen azért nem olyan könnyű a dolga a holtak közül visszatért ifjú harcosnak, neki is vannak korlátai. Az egyik fő gonosz, a gyilkosok egyik főkolomposa Dharan Greyt, a dalnok, a volt kalandozó, aki hősnek akar látszani a nép szemében, de valójában át akarja venni a hatalmat Quaervarr városa felett. Hazug, képmutató és kegyetlen. Törvénytelen fia, Meris talán még nála is rosszabb, némely esetben már szadista kegyetlenség is párosul hozzá. A pozitív hősök közül Arya Venkyr, az ifjú lovag nagy kedvencem lett. Ezüsthold városából érkezett, Alustriel úrnű megbízásából, hogy kiderítse, mi folyik a városban, miért tűnnek el a hírnökök. Az ifjú Arya talpraesett fiatal hölgy, aki pedáns lovag, hisz a becsületben és az igazságszolgáltatásban. Kóbor, a szellemharcos Aryával ellentétben a bosszúban hisz, de a feltámadott fiúból sem hiányzik a jóság. Hamarosan mind Kóbor, mind Arya a gonosz Greyt és bandája útjába kerül, aki mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy eltávolítsa őket. A szellemharcos és Arya útja keresztezik egymást, szívük lángra lobban egymás iránt. Kóbor korábban csak sötétségben élt, mégis az ifjú paladin lány miatt megtanul szeretni. Szerelmi száluk kifejezetten a könyv legjobb, legszebb részei közé tartozik. Kóbor pártfogoltja: Gylther’yel, a szellemdriuda szintén fontos szerepet tölt be könyvben, hozzá kötődik több csavar is. Az író sikeresen beépített több váratlan fordulatot is, a szereplők közül több minden csak később derül ki. A csatajelenetek fantasztikusak, vannak olyan jók, mint Salvatore, vagy Kemp leírásai. Az egyik legjobb FR regény. Kiváló, csodás darab.

A Töréspont szeptember 16-án jön és már előrendelhető.

Az egyik ismerősöm látta az új Terminatort és amit mesélt róla, csak még jobban elriasztott. Szeretem a Terminatort, de ezért a filmért nincs kedvem fizetni.

Minden bizonnyal. Csak ne legyenek olyanok a sztorik, mint A Jedik gyermekei, Sötétkard, Sötét Birodalom...

Hát ez nem hangzik valami túl izgalmasnak. Tök ugyanaz a szitu, mint a 90-es évekbeli Új Köztársaság sztoriknál.

Ha könnyedebbet szeretnél, akkor Megsemmisítés és Pengeélen. A Kenobi és Az elveszett Sith törzs nagyon jók, de nem könnyed olvasmányok. Sok dráma, eltérő szereplők, sok feszültség, illetve információ.

Az eddig bejelentett új kánon felnőtt regények közül melyiket olvasnátok szívesen elsőként a filmregénytől eltekintve?

Jess Lebow: A lánc mestere Sajnos elég gyenge könyv. Nem hittem volna, hogy ilyen rossz lesz. Az elején még jól indult a dolog, de ahogy haladtam előre sajnos egyre rosszabb lett a helyzet. A sztori alapja egyébként érdekes és jó. Purdun báró, Ahlarkham ura ifjú korában feléleszt egy nagy hatalmú vámpír hölgyet, Shyressát. Majdnem egy évtizedet ugrunk előre az időben. Egy testvérpár kerül fókuszba: Ryder és Liam. Az úgynevezett Karmazsin Karom nevezetű szabadságharcos csoportot vezetik. A felkelők Purdun báró ellen harcolnak. Az egyik akció során minden balul sül el. Ryder fogságba esik. Liam azt hiszi testvére meghal, később megpróbál boldogulni. Beáll Purdun testőrei közé. Ryder kiszabadul a fogságból és egy Törött Lándzsa nevű kalandozó csapathoz kerül, ahol megtanul harcolni a láncok segítségével. Ryder mindenáron meg akarja dönteni Purdun hatalmát, Liam viszont időközben rájön, hogy a báró nem is rossz ember. A történettel alapvetően nincs semmi baj, kifejezetten jó is. A karakterek: Ryder, Liam és Purdun érdekesek. Shyressa és vámpír szektája is jó fordulat a könyvben. A gond az, hogy szinte minden nagyon felületes a regényben. A karakterek nagyon kidolgozatlanok, Lebow nem tud mit kezdeni velük, pedig sokkal több mindent ki lehetett volna hozni belőlük. Az érzelmek szintén nagyon felületesek. A csatajelenetek között volt, ami nagyon jól ki lett dolgozva, de sok közülük rendkívül összecsapott, kapkodó. Ez főleg a regény vége felé érzékelhető. Az érdekes alap sztoriból és a konfliktusokból, valamint szituációkból is sokkal többet ki lehetett volna hozni. Még a regény végén lévő csavarok sem tudtak segíteni az élmény javításán. Összességében véve a könyv több szempontból is az elszalasztott lehetőségek tárháza. Hármas, még jó szívvel is.

Martha Wells: Pengeélen A történet elsősorban Leiát állítja a középpontba, e mellett Han, Luke és Degoren szemszögéből is megismerjük az eseményeket. Mégis elsősorban a hercegnőé a főszerep. Mellette még Han kap jelentősebb részeket. A történet 2 évvel játszódik a yavini csata után. A lázadók az Echo-bázis kialakításán ügyködnek. Ehhez sok építőanyagra és alkatrészre van szükségük, melyeket kereskedőktől próbálnak meg beszerezni. Leia egy delegációt vezet, amelynek célja az alku megkötése. Útközben azonban támadás éri őket a Birodalom erői részéről. A lázadók menekülni kényszerülnek. Hamarosan tanúi lesznek annak, hogy a kereskedőket pedig kalózok támadták meg. A történet magjában egy olyan alderaani csapat áll, amelynek tagjai nem csatlakoztak a lázadókhoz, hanem inkább felcsaptak kalóznak. Leia megpróbálja őket jó útra téríteni, ám hamar kiderül, hogy az alderaaniak egy Aral tukor Viest nevű kalózvezérnek hatalmas összeggel tartoznak. Viest főhadiszállását egy aszteroida bányában rendezte be. A bázis egyfajta kalózfészek, rengeteg rablóbanda támaszpontja. A hercegnőnek és barátainak eléggé meggyűlik a baja Viest-tel. Ki kell valahogy szabadítaniuk a rabszolgának szánt foglyokat és el kell tűnniük. Ha ez még nem lenne elég Degoren parancsnok és birodalmi osztaga szintén a lázadók nyomában van. Leiáék sokszor tényleg pengeélen táncolnak. A regény úgy a sztori közepe táján indul be igazán. Leia szívén viseli az ártatlanok sorsát, ha lehet mindenkit meg akar menteni. Han mindent megtesz, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtsa. Elég sok a női szereplő: Viest, Sian, Terae, Metara.. Ők viszont inkább csak háttérszereplők. Wells ábrázolása magával ragadó. Nagyon ügyel a környezet és az akciók nagyszerű és részletes leírására. Leia lelki világát nagyon jól bemutatja. Luke szerepe itt tényleg elég csekély, de örülök, hogy őt is betette az írónő. A sztoriból nem hiányzik a meglepetés és a csavar sem. Összességében egy nagyon kellemes olvasmány. Wells még nem üti meg Karen Traviss mesteri szintjét, de már közel áll hozzá. A Gazfickókhoz vagy a Marvel most futó Leia sztorijához képest ez a könyv fényévekkel jobb. Nálam bekerült a kedvencek közé. Ötös.

Alan Dean Fostrer befejezte Az ébredő Erő regényváltozatát.

Bár engem nem A Baljós árnyak tett rajongóvá, mégis nálam az előzménytrilógia mélyítette el a rajongást. A Baljós árnyaktól kezdve csak fokozotsaon erősödött az érzés, ezért különösen fontos számomra a film.

Érdekes lenne, ha Csubi végre nagyobb szerepet kapna.

Riddick: boldog szüinapot! Merr: gratulálok.

Boldog szülinapot Cupsy!

Ez nagyon tetszik.

A felénél járok. Most kezd el beindulni a dolog. Újat szerintem nem nagyon mond, viszont Wells ábrázolása tetszik. Eddig sokkal jobbnak érzem a Gazfickóknál.

Elkezdtem olvasni a Pengeélent.

William King: A Kígyók Tornya A Terrarch Krónikák második részének elolvasása előtt még újraolvastam az első kötetet: A Halál Angyalait. Tavaly az első rész óriási élményt jelentetett, már nagyon vártam a folytatást. William King-ben ez alkalommal sem kellett csalódnom. Ismét egy olyan könyvet tett lett az asztalra, mely felejthetetlen élményt nyújtott. A Halál Angyalai és A Kígyók Tornya között két hónap telt el. A Kárkeltők ezúttal Azaar Nagyúr szolgálatában átjutottak Kharadreába, abba az országba, mely a két nagyobb terrerchi birodalom Talorea és Sardea között helyezkedik el. Mind a taloreánok, mind a sardeánok a saját befolyásuk alá akarják vonni Kharadreát. A könyvben még jobban megismerhetjük a terrarchiak történelmét, a Skizma mögött meghúzódó okokat és a két nagyobb terrarchi frakció mentalitását is. Talorea, a Vörös Birodalom, mely elindult egyfajta liberálisabb úton, megpróbál együttműködni az emberekkel valamilyen szinten. E Birodalom királynője Arielle, ehhez a frakcióhoz tartozik Asea, Azaar és természetesen Rik és társai a taloreániak oldalán harcolnak. A sardeánok képviselik a Bíbor frakciót, vagyis az úgynevezett Sötét Birodalmat. Ők már hozzányúlnak olyan tiltott mágiákhoz, melyeket még az Árnyékhercegek alkalmaztak az Al’Terrán. Az Árnyékhercegek iszonyú ereje hozzájárult ahhoz, hogy a terrarchiak erre a világra érkeztek. A sardeánok szerint a cél szentesíti az eszközt. Az emberekkel ők nem együttműködni akarnak, hanem rabszolgasorba taszítani őket. A Kígyók Tornyában, Morven városa mellett lakik Ilmarec varázsló, aki sem Talorea, sem Sardea befolyásából nem kér. Kathea hercegnőt, Kharadrea trónörökösét a toronyban tartja és megpróbálja elérni, hogy mind a taloreán, mind a sardeán erők húzódjanak vissza. A Kígyók Tornya egy minden képzeletet felülmúló, bevehetetlen, óriási mágikus torony, melyet még az óvilági népek egyike, a sathurok, más néven a kígyónép emelt. A kígyószerű teremtmények már nagyrészt eltűntek Gaeiáról, csak fura építményeikből hagytak valamennyit. A Torony segítségével Ilmarec óriási mágikus erőknek parancsol, akár egész seregeket is képes megsemmisíteni, így a sardeánokat és a taloreánokat is sakkban tudja tartani. A könyv végén elképesztő dolgok derülnek ki a Kígyók Tornyáról, a hüllőszerű kígyóemberekről és azok mágus-tudósairól. Tehát, míg az előző kötetben a pókszerű ultárik, most pedig a hüllőszerű kígyóemberek kerülnek középpontba. Rik, a félvér ebben a részben többet is megtud a múltjáról. Anyja hajdanán egy sötét mágus szeretője lehetett, aki balszerencséjére thanatomantikus mágia tanúja volt, később ez lett a veszte. Aseának azt is sikerült kiderítenie, hogy Rik valószínűleg egy Árnyékvérű. A terrarchi varázslónő erősen sakkban tartja a főhőst. Az achenari események nem múlnak el nyom nélkül. Rik kénytelen belemenni abba, hogy Asea személyes ügynöke, illetve orgyilkosa legyen. Dúl benne a harag és az elkeseredettség. Nem akar mások bábja lenni, a saját útját szeretné járni. Olyan ember szeretne lenni, aki ér valamit. Nem képes megbocsátani Rénának az előző részben történtek miatt, inkább eltaszítja magától a lányt. Rik cselekedeteit az önállóság és a szabadság iránti vágy határozza meg, mindent megtesz annak érdekében, hogy szabad legyen. Sardec hadnagy nagy változáson ment keresztül. Kezdi jobban elfogadni az embereket. Sérülése miatt érzelmei meglágyulnak, és közelebb kerül Rénához. Asea mindent megtesz annak érdekében, hogy Talorea javára fordítsa a helyzetet. Hol Imarec-kel próbál megegyezni, hol pedig a Sardeából ideküldött Jaderac-kal és Tamarával tárgyal. Jaderac és Tamara, a Sötét Birodalomból ideküldött előkelők, akik Arachne királynő akaratát képviselik. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ellenségeiket eltegyék az útból, még a sötét mágia alkalmazásától sem riadnak vissza. A Jaderac által teremtett nergúl félelmetes és nehéz ellenfél. A nergúlon keresztül is megismerhetjük az eseményeket. Mindkét fél maga mellett akarja tudni Katheát azért, hogy Kharadreát a saját oldalára állítsa. Ehhez előbb viszont ki kell hozni a Toronyból. E feladattal bízza meg Asea Riket. A csaták és az összecsapások száma egy kicsit kevesebb az előző részhez képest, de azok nagyon jól leírtak és kellően izgalmasak. Nagyobb hangsúlyt kapott a terrarchiak múltja, a cselszövések világa, Rik útkeresése. A regény elejétől a végéig izgalmas és feszült, a jól kidolgozott karakterek és a világ háttértörténete nagyon élvezetes olvasmánnyá teszik a könyvet. Kifejezetten emlékezetesek lettek a Toronyban történt események, a kígyónép múltja, a nergúllal való összecsapások, valamint a hősök lelki világának bemutatása. Kiváló regény, alig várom a következő részt.

Boldog szülinapot Krande!