Fantasztikus rész volt! Ezra epizódja ez, de a kulcsfigura egyértelműen Tseebo. Hihetetlen mennyi mindent sűrítettek bele, de mindezt úgy tették, hogy kellemesen elférjenek a dolgok. A stáb hat év alatt szinte tökélyre fejlesztette ezt a módszerét.
Rögtön egy meglepivel kezdtünk hisz Kanan ismét on-screen tanítja Ezrát. Kicsit már hiányoltam a Jedi tréning folytatását, de itt végre ismét képbe került. Kanan valóban fejlődött a bölcsesség átadásban, most mintha érettebb és nyugodtabb lenne. Valószínűleg Kanan is érzi, hogy Ezra elég zárkózott és nem enged igazán közel magához senkit. Talán még azt is érzi, hogy titkai vannak. Ez ügyben próbált valamit tenni, bár kevés sikerrel. Sabine kikacsintása is jó Ezra felé, főleg mert talán most először vehettük észre, hogy azért szemmel tartja a fiút. Továbbra is úgy vélem, hogy idővel ők lehetnek Kanan és Hera státuszának várományosai. Persze ezt az időszakot meg is kellene érnie a sorozatnak. Ami nagyon bejött még itt, az a tooka feltűnése és harca Ezra –val. Az SW macsek eddig csak háttér elem volt, de itt most egész kis harcias oldalát mutatta. Biztos ennek a fejére esett korábban az a valami is, amit a Ghost –ról ledobtak. Most megint fejbe csűrték és ez már sok(k) volt neki.
A tanítást három TIE szakította félbe, akik a helyi kantin udvarán szálltak le. Itt tudjuk meg, hogy valami gigszer van, mert lezárták az egész bolygót, a képek alapján egy Rodiait keresnek. Ez a jelenet arra is kiváló, hogy újabb példáját mutassa be a Birodalmi önkénynek. Lézerkarabéllyal felfegyverkezve kényszerítik az italozókat, hogy éltessék Palpatine –t és a Birodalmat? Nagyon jól eltalált diktatúra feelingje volt a jelenetnek. Viszont azt furának találtam, hogy nem ismerték fel Zeb –éket. Ezek szerint nincs benne még a képük a Birodalmi nyilvántartásban? Nem körözik őket? Ha másnak nem már Kallus –nak gondoskodnia kellett volna, hogy bekerüljenek a Birodalmi rendfenntartók köztudatába. Fura, hogy ez eddig nem történt meg. A másik érdekesség, hogy láthattunk Palpatine régi beszédéből egy meghamisított képet. Az érdekességekben majd benne lesz, hogy a nép előtt mindig a kiretusált Palpatine –t mutatták, így azok ilyen szép embernek ismerik a császárt. Ez eloszlat pár olyan feltevést, miszerint Palpatine évekig a torz ábrázatával akarta volna emlékeztetni alattvalóit a Jedik árulására.
Közben nagy meglepetésemre Ezre különvált a csapattól. Addig nem igazán tűnt fel, hogy valami bántja, de Tseebo felismerése után már nyilvánvalóbbá volt a dolog. Itt viszont jön egy olyan hangulatos jelenet, mihez foghatót a filmekben is csak ritkán láthattunk. Ugyanis kicsit megállunk…Ezra támaszkodik a torony korlátján és a várost nézi a lemenő nap fényeiben amint az Erő téma szól. Hát kérem ez az SW esszenciája! És ez ráadásul nem csak és kizárólag a hangulatról szól. A magányosság érzése is vastagon benne van a jelenetben. Hiába van ott a fiúnak a Csapat, valami nagy bánat nyomja a szívét. Ez itt és most látszott igazán. Csodálatos ez a jelenet, és mindez csak felvezetése egy meghökkentő felfedezésnek. Ezra beszélget a szüleivel? Ez nagyon megfogott! Vajon milyen képesség első felbukkanása ez? Én nem hiszem, hogy a szülők az Erőn át szóltak volna a fiukhoz. Ez azért túl nagy falat lett volna nekik, hisz tudjuk, hogy csak a legnagyobb Jedik képesek erre. Ráadásul azt se tudjuk, hogy a fiú szülei lovagok voltak –e egyáltalán. Szóval így ez elég mellbevágó volt, de persze pozitív értelemben.
Eztán jött a Birodalom napi ünnepség! Nahát, volt ott minden, mint a jó boltban. Az összes Birodalmi főnök jelen volt egyet kivéve, ez pedig a sokat emlegetett Pryce kormányzó. De hát ő most éppen Palpatine s*ggében volt Coruscant –on, így nem ért rá. Amilyen révetegen előadta ezt a tényt Tua, számomra nyilvánvalóvá vált, hogy Ő is oda vágyik. Egyébként igazán megnézném már a pofázmányát ennek a Pryce –nak csak úgy, mint Alton Kastle –nak. Itt is megjelent a diktatúra, mert nem elég, hogy kimennek a derék polgárok egy ilyen ünnepségre, még lelkesedni is kell. Aki erre magától nem képes, azt a Birodalmiak ösztökélik. A rész egyik legnagyobb poénja is itt volt, amikor Zebnek már majdnem csokis lett a bugyija a kezében egyre hevesebben pislogó gránáttól. Persze az csak egy jó kis tűzijátékra volt hangolva, ami a Naboo –n látott ünnepélyt jutatta eszembe. Meg kell említenem a jelenet alatt hallható átdolgozott Birodalmi indulót, ami szerintem telitalálat. Kanan részeg előadása is mókás volt, szerencséjére Ezra kimentette. Aztán jó volt végre együtt látni az eddigi gonosz főszereplőket: Tua, Kallus és az Inkvizítor egy körbe gyűlve. Megmondom őszintén nem hittem volna, hogy Tua ilyen magas pozícióban van, bár a beosztása (miniszter) azért árulkodó lehetett volna. Kíváncsi lennék, hogy egy Lothal –i miért tud ennyire belezúgni a Birodalomba? Gondolom az anyagiak miatt…
A térről való menekülés után ismét Ezra kerül előtérbe, illetve annak otthona! (itt kell megjegyeznem, hogy szinte az egész epizód este játszódik, ami tovább emeli a hangulati faktort, egyébként már nem először). Itt találjuk a szökött Tseebo –ot, aki már nem önmaga. Rögtön arra gondoltam, hogy vajon miként tudott ilyen tudat állapotban megszökni? Felsejlett előttem, hogy talán Ezra szülei is közreműködtek ebben. Így vagy úgy, de Tseebo pont alkalmas arra, hogy Ezra múltját felfedje. Összeáll a kép, megtudjuk miért is volt feszült a fiú, kik voltak a szülei és mikor született. Hát persze, hogy a Birodalom napján. Elég frusztráló lehet egy ilyen alkalommal együtt ünnepelni a születésnapodat. Arra is fény derül, miért keresik a Birodalmiak Tseebo -t: tele van a feje mindenféle Birodalmi taktikákkal, új harci járművekkel. A lázadóknak ez egy kincsesbánya. Nem mellesleg azt is megtudjuk, mi az a szerkezet a szerencsétlen fején, amit később majd Lobot is visel. Egy embertelen rendszer újabb égbekiáltó bűne! Egyébként már akkor megsajnáltam, amikor ott lent a lyukban gubbasztott, sírva. Apropó lyuk. Ez megint egy olyan hely, amit csak szimplán hangokkal varázsolnak irtó hangulatossá. Ez most is így történt, de erre ezúttal rájött még Ezra szüleinek ismételt felbukkanása. Valószínűleg ők is lázadtak a Birodalom ellen, legalábbis az infók erre utalnak. Talán azért vihették el őket a Birodalmiak, mert rájöttek mit is csinálnak.
Tseebo –t ki kell vinni a bolygóról! Ezzel a mottóval indult az epizód utolsó harmada, amiben ismét összecsapnak hőseink az Inkvizítor vezette bandával. Nekem nem volt bajom a blokád áttöréssel, simán belefér egy ilyen animációs sorozatba. A csata már annál izgibb volt, és főleg azért is, amit Bomarr említett. A Birodalmi katonák ezúttal nem inkompetensek. Még Kanan –t is elintézi az egyik….na jó csak úgy tűnik, hogy elintézi, de már ez is valami. Azt azért érdemes észrevenni, hogy a rosszfiúkat legalább annyira nehéz leszedni, mint a jókat. Kallus amit itt túlélt azelőtt le a kalappal. Hihetetlen jó katona. A rohamosztagosok bénaságát ő pótolja. A végén még beszáll az Inkvizítor is, és ahogy azt kell, egyetlen lövéssel beborítja a műszerfalba Hera –t, és kisüti Choppert. Ugye mondtam, hogy a keményebb arcok keményebb szívással fognak járni?
De ami igazán ütött, az Tseebo infója volt, miszerint tudja mi lett Ezra szüleivel. Ez a lezárás méltó befejezése volt az évad eddigi legjobb részének.
To be continued… Most először tűnt fel, de nem volt vele gond. Max. annyi, hogy én talán SW betűkkel írtam volna ki. Mindent egybevetve egy fantasztikus résszel gazdagodtunk, és természetesen hihetetlenül várom a folytatást!
