Jó évadkezdet volt! Kissé meglepett, de egészen más hangulatot ütött meg, mint a nagy előd Mandi. E téren nem tudtam mire számítsak, de inkább vártam valami hasonlót, mint teljesen mást. Szerencsére már most megkapta Boba a maga védjegyét és hangulatát.
Tetszett a két szálas történetvezetés, ami utat enged Boba múltjának felfedezésére. Talán a legtöbb rajongó erre volt a leginkább kíváncsi. Meglepő lehet, hogy ezt nem intézték el két percben, hanem úgy tűnik egy egész sztorit fűznek fel rá. Amúgy már az elején megvettek Kamino feltűnésével, majd a Geonosisi jelenet beidézésével. Fantasztikus alapozás volt, a sarlaccról nem is beszélve. El nem tudtam képzelni milyen az, amikor „1000 éven át emészti önöket” ez a lény. Ezt most megmutatták, iszonyat hangulatosan. Csak találgatni lehet meddig volt ott Boba ebben a vegetációban. Talán a sarlacc lassú emésztése olyan, hogy életben is hagyja az áldozatot? Vagy Bobának egyszerűen szerencséje volt a beskar miatt? Láttuk, hogy a rohamosztagos már rég halott volt, és a páncélját is felmarta a gyomorsav. Vajon ő milyen régen lehetett ott? Ezek mind érdekes kérdések, és mindez három perc alatt.
A buckalakós rész szenzációs volt! Már Djarin története közben is bepillantást nyerhettünk az életükbe, amit most tovább mélyítettek. Igazából nekem az EPII óta a szívem csücske ez a brutálisnak tűnő primitív faj, de amit a TV sorozatok csinálnak velük, arra sose gondoltam volna. Főleg itt, ahol talán először vagyunk részesei a mindennapi életüknek (Bomarr elbeszélését nem számítva ). Részben arra is választ kapunk, miért nem ölték meg Shmi-t anno. Mert a betolakodókat kínozni és megalázni jobb. A halál nem opció, amíg bírják a szenvedést. Lehetne ezért gyűlölni őket, de valószínűleg terület védelemről van szó, és valószínűleg csak azt torolják meg, amit ők is kaptak a másik oldaltól. A törzsfőnök és a felesége(?) feltűnő jelenségek, már ha az a predator utánzat valóban a felesége volt. Az egyik negatívum a résszel kapcsolatban számomra épp a nő kinézetével kapcsolatos, a másik pedig az éjszakai harc a sivatagban. Ott nagyon érződik a műterem feeling. De ezek csak nüánszok a többihez képest. Apropó nő…azt a furkós botot amit használ, később Fetnél látjuk. Érdekes lesz látni miként kerül hozzá. Az első lépést már az epizód végén megteszi a megemlékezés végén látható lenyűgöző harccal, amit azzal a hat végtagot számláló lénnyel vív ( aki egyébként olyan, mintha egy Ray Harryhausen filmből lépett volna ki). Boba ott megmutatta igazi kvalitásait, és bár később a táborban a tusken fiú úgy adta elő, mint a saját győzelmét, a rutinos rókák, mint a fater egyből levette, hogy ez bizony Fett műve. Kapott is egy korty vizet érte.
Fett jelenkori helyzetének lefestése is teljesen rendben volt egy sorozat kezdéséhez mérve. Megismertünk néhány fontosabb szereplőt és a környezetet. Tök jó volt, ahogy jöttek hajbókolni a kisstílű gengszterek az új főnök előtt: volt, aki egy kis aprót vitt, más egy szőrmét, vagy éppen semmit. A polgármester embere máris nagy kedvencem, igazán egyedi figura. Ebbe a sorba tartozik a két gamorrai őr is, akik gyorsan megdöntötték azt a mítoszt, hogy ezek a zöld „malacok” semmire se jók. Fett remekül ráérzett, hogy hasznára tud válni a két hűséges testőr. És milyen jól döntött. Remélem, később nevesíteni fogják őket.
Ejtsünk szót a környezetről is. Dobtam egy hátast azon, hogy ez a város Mos Espa! A fene se gondolta volna, hogy cirka 45-50 év alatt ennyit változott, fejlődött. Most már van polgármester, meg olyan klubok, amik szinte minden igényt kielégítenek. Ezek az első jelek arra, hogy a Tatooine-on is van fejlődés és nem csak a nihil.
Az első epizód főleg Bobáról szól, őt teszi nagyon emberivé, hozza hozzánk végre igazán közel. A későbbi ellenfelekről csak morzsákat szór el, de ez a különös elegy pont elég arra, hogy izgatottan várjuk a következő részt.
Arra viszont a nyakam rá tenném, hogy Boba össze fog komázni velük. Az Anakin mészárláshoz ajánlom az alábbi topikot.
