Bomarr

Szerintem meg nem kell megijedni az ilyen vitáktól, mert itt mindig csak gondolatok ütköznek és nem személyek. Az utóbbival ellentétben az elöbbi mindig érdekes. Én azért szeretem ezeket, mert arra sarkalnak, hogy egy adott téma kapcsán rendezzem a saját gondolataimat, összefoglaljam, hogy mit is gondolok a témáról és persze ha azt látom hogy egy érv szétcincálja az álláspontomat akár újra is gondoljam az egészet. Én a magam részéről nagyon unnám, ha mindenben egyetértenénk és ha az első véleménykülönbségre csöndbe maradnánk. Amig tisztában vagyunk vele, hogy az álláspontunk ellen felszólaló érv nem ellenünk szól és nem vesszük személyes sértésnak -ebben a kulturált légkörben ami itt a fórumon uralkodik ez magától értetödő- addig semmi probléma. Kulturáltan vitázni nagyon is jó. Voltak idők amikor ez külön mesterség volt. Persze ha már mindenki leirt mindent amit szeretett volna felesleges tovább rugózni az adott témán. Ha jól látom, ez -mármint a minőségi-nem minősgi irásokról szóló- például most éppen kifulladt.

Ezt igy nyugodtan aranyba lehet foglalni. Ez így van. Ahhoz persze hogy valaki különbséget tudjon tenni minőségi és nem minőségi irás között nem csak sokat de sokfélét kell olvasnia - látnia kell hogy irtak régen vagy hogy irnak most az igazi irófejedelmek. Hogy néz ki egy szépirodalmilag is jó szöveg, mi az amit tud egy Szerb Antal vagy egy Shakespeare - sajnos a diákokat elrontják azzal, hogy akkor mutatják meg ezeket amikor még nem elég érettek hozzá, pedig ezeket felnőttként kéne megismerni. De ha megtörtént a nagy áttörés: ha látjuk hogy milyen az amikor valaki tényleg tud bánni a szavakkal és milyen az amikor valaki csak pakolgatja egymás mögé őket mint egy jó iparos - akkor már kérdés sem lehet, hogy micsoda éles határvonal van minőségi és nem minőségi irás között. És Dzséjt jól irja: ez nem kell a tetszés-nem tetszés határvonala is legyen. Egy ponyva is lehet fergetegesen jó és egy kiválóan megírt regénynél is előfordulhat hogy -mivel mondjuk olyan témákat érint ami minket úgy isten igazán nem érdekelnek- nem köt le. Hogy ezt belássa az ember abban sokat segithet ha maga is elkezd írni. Ha képes összemérni a saját alkotásait másokéval észreveheti, hogy mi az amitől egy profi szöveg működik, és mi az ami mint kezdő iróból belöle hiányzik. Akkor láthatja hogy mennyi mennyi eszköz van, amivel valaki vagy jól vagy rosszul él. Ehhez persze helyén kell tudni kezelni a saját szövegünket.

A Harc az Endor bolygóért film sztorija is Lucastól jött pedig abban madárrá változó boszorkányok, lovak meg sárkányok vannak az Endoron. Én egyébként úgy öszintén szólva ezt az egész kánonosdit nem annyira értem. Nekem nincs kánon meg nem kánon SW csak jó meg kevésbé jó SW. A jókat szivesen nézem/olvasom/lapozom a gyengéket akkor is figyelmen kivül hagyom ha maga Lucas rendereli le őket... olyasmivel nincs kedvem foglalkozni amit rossznak tartok, de annyira meg nem is akarom túlreagálni, hogy csak azért mert valami nekem nem tetszik leálljak az egész SW-vel. Egyébként a TCW-nél mi most igy közösen csak Maulnál kezdtük rágni a gittet, de nekem legalább egy tucat olyan rész van már most is, ami a "figyelmen kivül veszem" kategóriába van. Ettől még érdekel mi jön és örülök, ha befut például egy Umbara kvadrológia.

A 3D Baljós egyébként 74 304 790 dollárnál tart.

Classic Doctor Who: Most párhuzamosan nézem a legeslegelejéről, tehát az 1963-as I .évadtól (ezen a szálon a második évadnál tartok), plusz anno belekezdtem a 7. évadtól vagyis a Harmadik Doktortól, ahol szintén folyamatosan haladok. Most a nyolcadik évad Daemons című zárórészénél tartok. De ezeken kívűl nagy ritkán bele belefogok előrébb lévő részekbe is. Például annyi helyen írták, hogy mekkora alap az 1975-ös Genesis of the Daleks, hogy nem birtam kivárni mig oda eljutok és azt előre megnéztem. És mikor kiderült, hogy tényleg baromi jó kedvem lett egy másik dalekosból is szemezgetni: na igy jutottam 1988-as Remembrance of the Daleks-hez, aminél viszont a Doktor ahogy irtam szerintem irtó gáz

Csak hogy letegyem azért én is a magam két garasát: szerintem jobb azért élvezni valamit mert jól van megirva mint azért mert ott van rajta a Star Wars logó. Ilyen alapon szerethetnénk a Harc az Endorért filmet meg az ewokos képregényeket is

Tehát a keménymagnak teljesen mindegy mi jön, ők bármit lenyelnek és idővel megmagyarázzák maguknak, hogy jó az, mégha elsőre beléjük is hasitott, hogy óriási marhaságról van szó? Hmm...

Ez valami alternativ világ? Én ilyet sehol se láttam. Hét évvel vagyunk a Saga befejezése után és Lucas pont mostanában panaszkodott amiatt, hogy nem szeretik azt amit csinál (ami engem jól meg is lepett - mármint hogy az öreg ilyenekkel foglalkozik). Nem nagyon volt pártfordulás. Akiknek valami nem tetszik azoknak rendszerint évek múlva se tetszik az.

A filmekben fogalmunk sincs mi lett vele. Az se derül ki hogy apránként lett ilyen vagy hirtelen egyből ilyen 90 százalékos gép. A Clone Wars egyébként az előbbit sugallja és úgy meg is áll a lábán a lesérülés háttér-története. Maul nincs a képzeletünkre bizva: egy olyan jelenetben végezték ki, ahol a rendező kifejezett akarata volt, hogy a nézőben az rögzüljön, hogy Maul meghalt (eredetileg nem vágták volna ketté csak leesett volna, de Lucas úgy érezte ez kétségeket hagyhat maga után.) Ugyhogy ha már az alkotói szándék betalált ne rójuk már fel a nézőknek ha ezután hitetlenkednek, hogy ebből hogy lett túlélés (persze Maulnál ez a történet miatt is erőltetett ugye: ha a filmek vagy bármi más megágyazott volna a visszatérésnek az is más lenne: ez nem csak azért óriási baromság mert láttuk meghalni hanem mert egyik pillanatról a másikra húzták elő a kalapból ugy hogy egy ideig még maguk az alkotók is azt vallották hogy meghalt... erre irtam korábban: ilyen alapon egy SW karakter halála sincs biztonságban. Ma még halott, holnap meg már te véded hogy nem is halt meg Palpatine az ep.6-ban, ki látta azt, jól meg lesz az irva)

Szerda: $439,123

Köszi, hogy írtál róla! Nekem is nagyon bejött

Viszont fura, hogy még semmi marketing nincs: olyan szinten se, hogy bejelentenék. Az SE-nél azért nagy közös kampány volt.

Messze van az, meg ha azok nem Maulról szólnak, akkor tényleg csak az a kis mag tűnhet el akik élet-halál kérdést akarnak csinálni abból, hogy Maulnak halottnak kell lennie. Eleve gyerek sorozat: szerintem nekik nem annyira fontos, hogy mennyire nagy a kontinuitás a filmekkel.

Pont ezért lett beleerőltetve hogy növelje a nézettséget. Valószinütlen hogy csökkenne. Gondolom olyasmit akartak dobni ami átviszi akár az átlagnéző ingerküszöbét is. Maul-ra tán még az is emlékszik aki utoljára '99-ben látta a Baljóst és lehet ő is odakapcsol ha ráér.

Az semmi, de ahhoz képest hogy egy mezei tanitvány volt hirtelen akkora power lett hogy a fél galaxis érzi hogy visszatért. Az előzö elözetes jobban tetszett: nekem ez nagyon hatásvadász volt.

Az alábbi kép elvileg egy tesztfelvételen készült. A forgatás a tervek szerint továbbra is részben Budapesten lesz. Azt hiszem annyi változott hogy áprilisban kezdenek nálunk. Edit: közben most látom, hogy Oldie már megelőzött.

Azért durva lenne ha egymáshoz képest méretarányosak lennének. Mikor megjelenne a csillagromboló platós kocsival kéne kivinni a megrendelőknek. Bár a második halálcsillaghoz képest (ami ahogy nézem szintén a kollekció része) még az is kicsi lenne Egyébként köszi a kedvcsinálót!

Én nem voltam ilyen következetes. Ha jó napom volt és úgy kezdtem el játszani, akkor mindenkinek meghallgattam az ügyes-bajos dolgait és mindenhez a lehető legjobb arcot vágtam, de ha épp elcseszett napom volt akkor a játékban -ha engedte- akár a dumcsi közepén kidobtam az ablakon ha úgy tűnt hogy csúnyán nézett.

Én az első évad közepét azért untam. Ezért is nem olvastam el utána a könyvet, mert ha a tömörités ilyen akkor annyira nem érdekel, hogy hogy néz ki ez bővitve. Sajnos már más helyről is hallottam, hogy a második még ilyenebb. Kár.

Nekem a Spartacus első évada anno gyengén kezdett, de aztán a végére nagyon megszerettem. Ha egyszer csinálnék egy listát a kedvenc évadzáróimról biztos beleraknám a végét. A prequel sorozatot bevallom még nem láttam végig, csak az első két részét. Pedig tetszett amit eddig láttam, csak aztán valahogy jött egy csomó más és még nem találtam vissza, de be fogom pótolni ahogy majd valamikor a második évadot is. Viszont azt érteni vélem, ha valaki a túl sok explicitást korholja. Én sorozatban először talán a Rómában találkoztam ezzel először és eleinte nem is tudtam hova tenni. Oké, hogy szexelnek, de miért néz ki a levetkőzök 99 százaléka modell-alkatúan? Régen csak a szép emberek szexeltek? Ráadásul a szép is XXI. századi értelemben szép: tehát kifejezetten vékony alkat, aminek semmi köze az akkor megszokott nőideálhoz és persze látványos keblek. Most akkor a készitők azt szeretnék ha erre csorgatnák a nyálukat a férfi nézők? Ezzel akarják elérni, hogy a tinédzserek is nézzék? - mert nekik ez nyilván óriási élmény. Más ötletem nincs. És nem egy sorozatnál érzem, hogy mintha muszájból lenne ott a sok vér, meg a csőcs, mert felülről megmondták, hogy ez kell a népnek. Ez persze ritkán ront el egy sorozatot - a Róma is kiváló, csak néha komolytalanabbá teszi, ha látszik, hogy ilyen külsőségekkel próbálják még népszerűbbé tenni. A Gengszterkorzó is ott lett nálam nagykorú mikor már nem akartak minden részbe ilyeneket tenni és vitte simán a kiváló történet. Talán ilyen szempontból a legjobb egyensúlyt a Katedrálisban éreztem. Ha kellett durva volt, ha kellett volt szex is, néha mellek is lobogtak, de a körités és a prezentálás egyértelművé tette, hogy mindezek a hangulatépités eszközei és soha nem irányitották úgy a történetet, hogy az ezek köré összpontosuljon (pedig a Katedrális tipikusan az a regény amit akár úgy is lehetne adaptálni, hogy a végeredmény inkább hasonlitson egy vérgőzös pornófilmre mint egy történelmi filmre). A Spartacus első évadában pedig amellett, hogy kedvelem, néha én is azt éreztem, hogy na most jön a fan-service, avagy a kötelező meztelenség, meg az eltúlzott erőszak (és nem, természetesen nem az utolsó részben ahol minden kardcsapás és vérömlés katartikus és szerves része a feelingnek).

Egy 22,4 milliós hétvége után egy 7,8 milliós hétvége nem annyira jó. Ilyen ütemben pár hét alatt vége (bizonyos ponton öngerjesztő lesz a folyamat: mivel kicsi a nézettsége ezért néhány mozi leveszi a műsoráról ami miatt viszont még nagyobbat zuhan). A külföld viszont tényleg kellemes meglepetés és én is azt gondolnám, hogy megvolt az elvárható. Meglepne, ha ennél sokkal többet vártak volna a Lucasfilmnél.

Az USA-n kivüli bevételeket is update-elték. Ott $37,100,000 dollárnál tartunk. Az összbevétel tehát kb. 70 838 000 dollár eddig.

Amazon.co.uk Örülök, hogy tetszett a leírás. Szerintem ár/érték arányban nagyon kimagasló kiadvány

Na egy kis DVD-teszt. Bár ahogy már több ízben írtam én a Doctor Who-ból főleg az utolsó két évadért vagyok oda, azért persze az elsőket is szeretem ráadásul potom pénzért eszement sok extrával árulják őket. A doboz négy évadot, vagyis a majdnem teljes Russell T. Davies-érát tartalmazza (a negyedik évad speciáljai nincsenek rajta egyedül). A 23 lemezes kiadványon tehát 52 epizód plusz 3 karácsonyi különkiadás van. Az annyi mint -puskázok az amazonról- 2661 percnyi DW. Minden rész 5.1-es hanggal van fent és már az első részek is meglepően jól szólnak. A képminőség viszont kezdetben inkább csak simán oké. Hozza a kötelezőt. De igazán minőségi képet csak a harmadik és a negyedik évadnál látni. Bár a DVD tán épp a végnapjait éli, de arra aligha érdemes számítani, hogy ezek a közeljövőben Blu-rayen is kijönnek. A Doctor Who 2009-ben váltott először full HD-ra. Az ezelőtt készült részek és különkiadások effektjei még gyengébb képminőséghez lettek igazítva. Rettenet sok CGI effektet kéne újrarenderelni ahhoz hogy azokból valódi full HD legyen. Ezért is vettem meg: ezek minőségben valszeg egy jó darabig a csúcsminőséget fogják képviselni. Az extrák: Doctor Who Confidential: Mind az 52 részhez (!) jár egy 10-13 perces werkfilm. Hogy ne váljanak sematikussá és ne mindegyik az újabb diszletépitésekről meg a maszkolásokról szóljon, ezért mindegyikkel egy-egy konkrét témát ragadtak meg. Az első rész értelemszerűen a franchise újraindításáról szól, de van hogy a speciális effektekre koncentrálnak, vagy épp a felolvasásokra, a forgatókönyv adaptálására, a külső forgatások nehézségeire stb. Semmi fölös marketing duma. Nagyon érdekesek! Egyéb werkfilmek: A Confidential-okon kivül főleg azokkal a momentumokkal foglalkozik külön kisfilm, amiknél úgy érezték, hogy nem elég a 10-13 perces időlimit. Ilyen az például, hogy Russel T. Davies mit érez a Doctor Who iránt vagy az hogy . Ezek is jók! Eccleston interjú: A kilépése után készült. Nagyon szimpi csávó: a totál átlagos kérdésekre mind szivből és öszintén válaszol. Itt persze inkább Ecclestont lehet jobban megismerni semmint magát a sorozatot. David Tennant videónaplója: Először azt hittem, hogy ez majd valami helykitöltő marhaság lesz. Hát ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Már rögtön az eleje nagyon érdekes: Tennant a videóba elmondja mennyire izgul: most megy az első felolvasásra. Már megkapta a szerepet, de mi lesz ha most újra castingolják? Általában a leglehetetlenebb helyzetekben kapcsolja be a felvevőt: van hogy az ágyban fekve osztja meg a gondolatait az aznapi forgatásról. Aztán persze viszi magával a forgatásra is: van hogy felveszi a szinészekkel a közös marhulást, megmutatja milyen gané van "Jack kapitány" lakókocsijában, sőt még akkor is nyomva van a Rec, mikor a családjával megnézik az első Doctor Who részt amiben ő szerepel. Láthatjuk hogy reagál rá a nagynénje például... és aztán ahogy telik az idő Tennant lassan popkulturális ikon lesz: szemet merezgetve nézi az akciófigurát, amit az ő Doktoráról másoltak. Amikor már ismeri a közönség rajongók hada várja a forgatásokon. Ez nem egyszerüen a legjobb Doctor Who extra, de általába véve is a legjob extra amit valaha láttam. Annyi minden derül ki belőle a forgatás légköréről, a cimszereplő érzéseiről, amit egyetlen professzionális werkfilm se adhat át. Komolyan mondom: csak ezért megérné a kiadvány (a második évadhoz 82 percnyi anyag van, a harmadikhoz már sokkal több, de nem találom hogy az pontosan mennyi; mindenesetre több estés elfoglaltság megnézni). Billie Piper videónaplója: Nem Tennant az egyetlen aki kamerát ragadott, de ez nem is mérhető az előbbihez. Piper csak néhány percnyi felvételt készített. A forgatást mutatja be picit más szemszögből. Érdekes, de az előbbivel nincs egy súlycsoportban. Mark Gettis videónaplója: na ez rövid, de velős! Gettis forgatókönyvíróként illetve egy rész erejéig szinészként is részt vett a DW-ben (Fun fact: a BBC Sherlock sorozatában, amit Moffat csinál ő játsza Sherlock tesóját). A legjobb életkép, amikor az írók egy kocsmában összeülnek és mindenki megosztja a gondolatait a saját sztorijáról. Children in Need speciálok: Ezek azok a pár perces kis rövidfilmek amik a Doktor néhány kisebb -néhol inkább viccesebb- kalandját mesélik el. Szerintem alap, hogy ezeket fel kellett tenni. Freema bemutatja a stúdiót: Na ez is azok egyike ahol azt hittem, hogy egy fölös extráról van szó, majd kiderült, hogy közel sem. Miközben úgy tűnt, hogy a fentiekből már minden kiderült a forgatásról, ebből a stúdió túrából kiderül, hogy még mindig vannak fekete foltok: itt kapunk képet arról, hogy mekkora területen hányan dolgoznak a sorozaton. Néhány munkás le is van szólitva. Jópofa és informatív kisfilm. Kivágott jelenetek: Nem számoltam mennyi, mindenesetre jó sok van. Ezek nagy része azért nem véletlenül került ki a végleges verzióból, de azért így is érdekesek. Egy nézést megérnek. Music and Monsters: Kettő az egyben: egyrészt egy koncertfelvétel, amin a Doctor Who zenéjét játszották, másrészt a zenei anyagot néha megszakítják werkfilmes részletekkel. Ilyenkor Murray Gold értekezik arról mi inspirálta vagy épp mit szeretett volna elérni a zenéjével, de megszólal néhány másik készítő is a témában. Más sorozatoknál talán nem lenne sok értelme ennek egy órát szánni, de itt annyira erős a zene, hogy ennyi minimum kijár (egyébként egy órás). Elrontott jelenetek: Ugyanaz mint ami ebben a műfajban lenni szokott: senki nem fogja hülyére röhögni magát, de néhány mosolyt megér. Elözetesek: Hát ha már vannak, végülis miért ne pakolják fel őket a DVD-re. Elférnek. Audio és in-vision kommentárok: Valamilyen kommentár minden részhez jár, de a legérdekesebbek az in-vision kommentárok. Ilyenkor nem csak halljuk hanem látjuk is a szinészek reakcióit. Ezeket akkor vették fel velük, amikor először nézték az adott epizódot. Jópofa látni mik az első reakciók, pláne azt jópofa látni ahogy Tennant zavarba jön a saját csók-jeleneteinél. Füzet: Mint fentebb is látható jár hozzá egy füzet is, amiből részletesen kiderül melyik lemezen milyen extra van (hasznos!). Másrészt vannak benne rajzok, fotók és néhány gondolat a készitőktől a sorozat kapcsán. Számomra döbbenet, hogy egy ilyen fullos kiadvány alig 16 ezer forintot kóstált.

Jaja.