Bomarr

Fel voltam rá készülve, mert olvastam, hogy lesznek ilyenek. Nyeltem egy nagyot és úgy voltam vele, hogy ám legyen. Tetszeni azért nem tetszettek, de úgy voltam vele, hogy egy rész erejéig elférnek. Grivi tényleg jól nyomta. Meglepődtem mikor felszúrta az öreg boszit

Igen, nagyon vártam, mert kellemes ifjúsági olvasmány volt és már akkor álmodoztam róla, hogy milyen jó lenne nagyvásznon látni ezt. A könyvet viszonylag hűen követi. Ami konkrét történetbeli módositás történt az inkább az előnyére változtatta az alapsztorit. A baj vele az hogy átrohan a cselekményen. Mindent letudtak benne, ami meg volt emlitve a könyvben és érdekesnek tűnt, épp csak emiatt hangulat-épitésre nem futotta. Egy-két jelenetet leszámitva.

Meglepődtem a ragyákon Tényleg nem finomkodták el.

Mondjuk a John Carter gyengeségei nem a durvaság elmaradásán múlnak. Az Avatarnál például jelen állapotában is sokkal durvább, mégis sokkal gyengébb nála.

Mint egy rész a sok közül, végülis elment. Annak nagyon örültem, hogy kinyirták az éjnővéreket: egyik legkevésbé kedvelt EU-s karaktereim voltak (én a Maul-os képregényben találkoztam velük anno először és annak ellenére, hogy az egy kifejezetten érdekes sztori volt, a boszik koncepcióját látva magasra húztam a szemöldököm). Érdekes látni egyébként, hogy az éjnővérek mennyire tudatlanok: gyakorlatilag Talzin anya meg a nála is öregebb nő van képben. A többiek kb. jó nyilazók és ennyi. Úgy gondolnám, hogy Talzin eleve számolt azzal, hogy ki fogják nyirni a rendet és van valami nagyobb terve ami még nem világos. Mivel eléggé jól informált szerintem számolnia kellett vele, hogy az éjnővéreknek nagyon kicsi az esélye bármilyen komolyabb sereg ellen. Dookut viszont úgy tűnt tényleg kiakarták nyirni. Nagyon kicsin múlt, hogy életben maradt.

Ami mondjuk nekem fura volt: mivel Disney film egy rakás 10 év körüli gyerek volt bent. Lehet én vagyok lemaradva, de nekik szerintem ez durva volt. Oké a vér nem piros, hanem kék, de néhány jelenetben mikor Carter kaszabol akkor folyik rendesen. Ha az ott piros lenne simán menne rá az R. De vannak benne Szóval egyrészt visszafogták magukat, de azért nem annyira, hogy klasszikus értelemben vett gyerekfilm legyen. A vágatlan, durvább verzió érdekesen hangzik. Ha egy ilyen kijön, akkor valszeg újranézem.

És igen, tényleg Csak néztem mi ez a tök sötét a hajón. Egyébként még "csak" négy és fél órája tolom, tehát felteszem még eléggé az elején vagyok, de eddig nagyon tetszik. Az akciók szerintem sokkal jobbak - változatosabbak, a köztük lévő kapcsoló-keresés kellemes szinesítő elem, a hackelések elhagyását nagyon dijazom. Ahogy azt is, hogy megváltozott az űrrepűlős rész is és egy csillagrendszerben repkedve is észnél kell lenni nehogy elkapjanak a kaszások. Végre van izmos főszál is. Nekem a második részben a főszál is inkább tűnt egy nagyon massziv mellékszállnak. Most tényleg óriási a tét. Szóval eddig le a kalappal.

Tegnapi moziélmény: John Carter Az ilyen filmekre találták ki azt a szófordulatot, hogy "szódával elmegy". Nincs itt semmi emlékezetes, de egy nézést azért megér. A legnagyobb hibája, hogy az alapul szolgáló könyv sztorijának szinte minden apró részletét bele akarták zsufolni és emiatt viszont pont a hangulatépitésre nem maradt idő. Míg a látványelemek és a design a legmagasabb elvárásokat is teljesíti és a mai igényekre van szabva, addig a főhőst érintetlenül hagyták: pedig ha valakire akkor rá ráfért volna egy kis update. Amikor Edgar Rice Burroughs megírta a Mars hercegnőjét a fantasy és a sci-fi műfaj gyerekcipőben járt. Megbocsátható hát, amiért hőse meglehetősen sablonos: vonakodik belemenni a kalandba, majd amikor belemegy akkor meg akar menteni mindenkit. Se jó humora, se érdekes háttértörténete, se semmilye nincs. A szinészválasztásnál is mintha ehhez akartak volna igazodni: ahogy a haverom mondta: még érdekes arcéle sincs. Adja magát, hogy összemérjük a közelmúlt legsikeresebb sci-fi/fantasy-ával az Avatarral már csak azért is mert itt is egy földlakó bonyolodik bele egy másik bolygó problémáiba - egy ilyen összehasonlitásnál viszont szinte minden fronton alul marad a John Carter. Talán csak egy elemnél nem: míg Cameron fogott egy átlag dzsungel bennszülött törzset, megnyújtotta őket, kékre mázolta őket és kész is lettek a földönkivüliek, addig itt a tarkok sci-fisebbre sikerültek. De ennyi. A nézésről mégse beszélnék le senkit. Ahogy már annyi helyen megírták: a filmbe fektetett százmilliók minden centje meglátszik. Az akciók jól vannak megrendezve, némi kaland-érzet itt-ott átjön és ha villanásokra is, de néha a puffantgatásokon kivül is fel tud mutatni pár erős jelenetet.

Az első 8:16-os bejegyzést látva dettó ez jutott eszembe Ez nem elalvás, inkább lustaság

Boldog nőnapot és boldog Zoltán napot!

Nem biztos hogy ez a megoldás, de nekem akkor volt ilyen amikor a pendrive-om FAT32-es fájlrendszerű volt, ami bizonyos méret felett nem enged át fájlokat. Ha ez a helyzet akkor újra kell formázni a pendrive-ot ugy hogy NTFS fájlrendszerű legyen és akkor oké. Ha nem ez a probléma akkor passz.

ST-vel régóta szemezek, pláne hogy a mozifilmek nagy részét szeretem, de nem tudom melyik sorozattal lenne érdemes kezdeni. Nálad melyik a kedvenc?

Én nem látok világháborút. Csak a véleményemet mondtam el. Az amerikai sci-fiket pedig nem szóltam le, csak annyit mondtam, hogy a DW szerintem látványosabb. De egyébként épp nagy örömmel nézem újra a Firefly-t, amit úgy ahogy van zseniálisnak érzek. A DW-vel szemben nem is rangsorolnám úgy általában mert teljesen más műfaj. Újabban pedig elkezdtem tök elölről a Stargate SG-1-et (ez nekem teljesen új, eddig csak a mozifilmet láttam) és eddig az is nagyon tetszik

Teljesen félreértesz, ha sértődést látsz. Ez csak értetlenség. A DW több pénzből készül ugyanis mint egy átlag sorozat (attól már rég messze vagyunk hogy kisköltségvetésünek lehessen nevezni): kevés olyan van ugyanis, hogy egyetlen részért például átmennek egy másik országba forgatni (velencei epizód például, de most a hetedik évadnál például Spanyolországba ruccannak át egyetlen epizódért). Ez azért fordulhat elő, mert a DW-nek jóval nagyobb a nézettsége, mint egy átlag amerikai sorozatnak. Csak példának: a Battlestar Galactica 2-3 milliós epizódonkénti nézettsége áll szembe a Doctor Who 9-10 milliójával. Szerintem a beleölt plusz pénz látszik és pusztán csak annyi, hogy annyira egyértelműnek érzem a DW előnyét az amerikai sci-fikhez képest, hogy öszintén meglep, ha valaki másképp látja. De ha igy látod hát igy látod. Távol álljon tőlem hogy ezen megsértödjek.

Nem értem lehet van egy kis félreértés: mi Riddick-el folyamatosan az ötös-hatos évadokról beszélünk. Mint írtam abban egyetértek, hogy az újraindulás vagyis a 2005-östől a 2009-es évadokig sokszor olcsó volt a látvány, de utána a Moffat-érában, tehát az ötösben és a hatosban minden beállitás, minden effekt és minden makett első-osztályú. Ez a látvány még neked is kifejezetten tetszett mikor végignézted. Tőled idézek: Ha kiváncsi vagy mikor mondtad ezt: 2011.12.23 18:36 Nem fogok képeket kivágni már mert akit érdekel az majd megnézi és szerintem maga is láthatja, hogy első-osztályú a látvány. A sorozat magáért beszél.

Ugye Cronenberg régen úgy világitotta be a lélek pincéit, hogy csupa rémséget hozott fel: a Meztelen ebédben szörnyekkel dumcsiznak a kocsmában meg bogárrá változik az irógép. Tetszik, hogy nála az öregedés azt hozta magával, hogy bár a témáját meghagyta és továbbra is az emberi lélek sötét oldalát kutatjai, ezt ma már visszafogott eszközökkel, de -szerintem legalábbis- nagyon hatásosan teszi. Tetszett, hogy teljesen áthozza a kora XX. századi hangulatot és olyan emberi konfliktusokat mutat, ahol nem óriási orditozások, hanem olykor egy-egy baráti levél a dráma csúcspontja. Kimért, de nem művi. Eleve a témáját is érdekesnek találom: Freud-ból például pont az érdekelt, ami itt is megvan belőle mutatva: hogy egyrészt elsőként rájött, hogy a beteget nem gyógyszerezni, elzárni, hidegvizbe mártani, hanem beszélgetni kell velük.... ugyanakkor miközben forradalmár volt, vaskalapos is volt: mert mindent a szexualitásból akart levezetni és emellöl nem tágitott. Bevallom én eddig a filmig nem is tudtam, hogy ezzel a kettősségével már életében szembesitették és hogy emiatt olykor legjobb barátaival került szembe. Épp ezért mint történelmi filmet is érdekesnek találom: ebben a műfajban tipikus rossz példa szerintem a Vaslady, ahol a forgatókönyvíró nem tudta karakterként megmutatni a cimszereplőjét, nem tudta érzékeltetni, hogy egyik lelkiállapotból hogy jutott a másikba, ezért inkább csak szemezgetett az életútjából. A jó történelmi film ilyen szerintem, mint az "A Dangerous method", ahol hiába élt minden főbb szereplő a valóságban is, tényleg megelevenednek a vásznon, látjuk hogy mennek valahonnan valahova és azt is hogy mik ennek az útnak a mozgatórugói. Viggo Mortensen pedig mint Freud szerintem úgy ahogy van zseniális. Minden felbukkanása szenzációs szerintem, pedig csak diszkréten pöfékel a legtöbb jelenetében. Az külön jó pont, hogy a szexjeleneteknél nem akartak többet mutatni, mint amennyi szükséges. Mivel a filmnek ez az elsődleges témája nem kerülhették ki -és nagyon jól tették hogy nem kerülték ki-, de Cronenberg meghazudtolva régi önmagát most semmi öncélút nem vitt be. Tényleg csak annyit amennyit "kell".

A Firefly-t most nézem (újra) nagyfelbontásban és a kanyarban sincs. Nem rossz, de nagyon látszik a CGI. Össze se lehet hasonlitani azzal amit mondjuk az angyalos duplában látunk mondjuk űrhajó közeliknél. A BSG-ből csak az első két évadot láttam, de ott ugyanez volt a helyzet (persze ez lehet hogy a későbbiekre változott) Én a Docor Who új részeit a látványért is illetve azok változatosságáért is szeretem. Sci-fi környezet, történelmi környezet, űrlények ilyen olyan kivitelben, alternativ világok stb. Nagyon szárnyal itt a képzelet és néha effektek sem kellenek egy-egy erős képhez csak egy tó és egy sivatag, mint a hatos évad elején a Silencio tónál.

Az újraindulás utáni első évadok tényleg néha olcsók és néha kilóg a lóláb, de az újak ezen a fronton szerintem elég erősek.. Mondjuk én nem vagyok túl járatos a sorozatokban igy annyira nem mérvadó, de én ennél jobb látványt sorozatban még nem láttam, mint az új részekben. Például: A maszkok is elég jók:

Egyébként csak most olvasom, hogy Spielberg kifejezetten a Doctor Who miatt kereste meg és bízta meg Moffat-ot, mivel azaz egyik kedvenc TV-sorozata. Mondjuk ez annyira talán nem is meglepő. A Doctor Who kalandossága nagyon hasonló ahhoz, ami a Spielberg filmekben is sokszor visszaköszön.

Itt mondjuk azért nem annyira élhette ki magát, mivel alapvetően egy pontos és képregényhű adaptáció volt a cél. De egyetértek kudar-al: tényleg jó lett

Én TV-játékokkal kezdtem (Television Computer System volt a neve az ilyen TV-hez csatlakoztatható kütyüknek). Ott főleg ilyen pár pixelből álló figurákat lehetett tologatni a képernyőn (bowling, lólasszózás meg ehhez hasonló gémek voltak rajta). Aztán egy haver egyszer áthivott és megmutatta a Commodore gépét. Az nagyon menőnek tünt ahhoz képest ami nekem volt otthon. Aztán '95-ben kaptam egy 486-os gépet VGA monitorral. Ez akkor a környéken csúcsgépnek számított. Főleg platformjátékok (Coolspot, Prehistorik, Aladdin stb) voltak rajta no meg Wolfenstein 3D és a Doom 1. De a haverokkal főleg a Mortal Kombat-tal játszottunk.

Én nem is tudok szakmailag filmet nézni. Vagy élvezem a filmet vagy nem. Viszont ha tetszik akkor utólag néhány gondolat erejéig szivesen utána járok miért volt ez ennyire jó (egyébként is hogy ne csak állandóan azt szajkozzam mi nem tetszik: nemrég néztem meg Cronenberg-től az "A Dangerous Method"-ot és valami elképesztően erős film volt). És ugyanez forditva: ha nem tetszik azon is kattog az agyam hogy miért nem. A tetovált lánynál mondjuk már filmnézés közben is folyamatosan egyértelmű volt miért nem (Úristen, ezt így oldották meg? Ez is igy visszaköszön... nane!). De természetesen mindig minden filmnél csak egy számít: hogy szórakoztató-e vagy sem. Én sosem amellett állok ki, hogy szakmailag jó-e egy film, csak és kizárolag a saját véleményem mellett. Nem írom oda, hogy ez csak az én véleményem, de úgy vagyok vele, hogy ha mindig leirnám ezt ahányszor valamiről véleményt mondok az feleslegesen sok plusz energiát venne el és azt gondolom ha én mondok valamit az egyértelmű, hogy az az én álláspontom.

Rendicsek. Egyébként épp akartam mondani, hogy kifejezetten érdekelne a véleményed a nézés után, pláne hogy láttad az eredetit is

Sajnos nem cáfolja: a filmre ezek a vádak ugyanis zokszó nélkül állnak. A legtöbben ezt lenyelték, esetleg úgy voltak vele, hogy a szűrő felrakása már saját stiluselem, esetleg nem látták az eredetit és nem látták milyen borzasztó lopás... a végeredmény szempontjából sajnos mindegy. Ha már Rotten Tomatoes: ott az elképesztően bugyuta Peter Jackson-féle King Kong is 84 százalékon áll... de nálam ebből se következik, hogy Jackson itt remekelt volna.

Mármint az 1982-es Dolog volt a remake. Az eredetije egy 1951-es B-film (The Thing from Another World) Obi1: Sajnos nem mérvadó. Ez alapján a Hugo is jó film lenne, de sajnos az is csak néhány elemében jó, több helyen gyengélkedik ráadásul évek óta nem láttam ilyen rosszul megírt gyerek párbeszédeket. Ennek ellenére az imdb pontok nekem is mankóul szolgálnak: az esetek 95 százalékában ami itt magasra van pontozva az jó. Sajnos vannak kivételek és attól a Tetovált lány nem lesz jobb a szememben hogy sokan szerették.