Szerintem ez egy alapvető probléma ezen kérdés esetében. Vannak olyanok, akik annyira ragaszkondak ehhez, hogy az hihetetlen, pedig tök fölösleges. Egyrészt mert az emlék örökre megmarad, másrészt másodszor úgyse élheti már át. Viszont ebben a görcsös ragaszkodásban szerintem az is benne van, hogy már csak azt látja, mi az ami veszít (amit, mint írtam, egyáltalán nem veszít el), és egyáltalán nem tud örülni, rosszabb esetben nem is látja azt, ami nyer(ne). Ez egy másik fórumon fogalmazódott meg bennem, ahol elég hosszú vitát folytattam néhány emberrel pont ugyan erről a sorrendiségi kérdésről.
Nade, szvsz bőven marad meglepetés az ep4-5-6-ra éppen amiatt, mert felépítésében ez a sorozat jelentősen eltér a többi sorozattól. A mai sagak általában arra épülnek, hogy a jó mindig győz. Vegyük csak a Mátrix, a Gyűrűk ura, vagy bármelyik újkeletű "eposzt". A végén a jó megvívja aktuális csatáját, és ha van is némi tragédia, már előre vetítik, hogy az nem tragédia, csak egy kaland kezdete vagy folytatása. Ellenben a Star Wars az ep3-mal úgy zár, hogy nem minimális a tragédia, hanem az egész film az. A jók elpusztultak, a gonosz hatalomra jutott. A reménység elbukott és maga is gonosz lett. A jók legeslegjobbjai feladták. A halvány tragédia helyett itt csak halvány reménysugarat kapunk, azaz a két csecsemőt. De kompenzálásként csak felbukkan a halálcsillag. Tehát ott a nagy kérdés: Mi a fészkes fene jön ezután? És a válasz nem kézenfekvő. De had vezessem le, mire is gondolhat szerintem az, aki sorban látja a részeket (lehet van olyan, aki olvasta):
Sorrendben haladva, az ep1-ben nem tudod, hogy Palpatine=Darth Sidious. Bár mily hihetetlen is, nem esik le senkinek sem, aki sorrendben nézi. Így első blikre ott marad a kérdés, ki az a Darth Sidious, és mi a további terve, mert az ep1 végére nagyon úgy tűnik, hogy befuccsolt az, amire készült. Ennél fogva az is elhihető, hogy Palpatine tényleg a jóságos megmentő, akinek beállítja magát. Ráadásul a kis Anakint elnézve sem Darth Vadert látod, hanem tényleg csak egy kicsit különös srácot. Okod kapsz sorban megkedvelni, és ezáltal azonosulni sok karakterrel, leginkább a Jedikkel, mert nem fogsz azon gyötrődni, hogy ez úgyis meghal, akkor miért kedveljem meg? Ez aztán igaz Amidalára is, hiszen egyáltalán nem tudod, hogy róla az ep6-ban van néhány nyulfarknyi mondat, így ő érte is jobban lehet izgulni (persze aki a készítési sorrendet nézi, annak meg arra van oka izgulni, hogy ő hogyan hal meg).
Kanyarodjunk rá az ep2-re. A kis Anakin felnőtt, de még mindig nem egy véreskezű gépet látsz benne. Annyit érzékelsz, hogy a kedves kis srác kicsit beképzelt lett, na meg nagyon szerelmes. A szerelmi jelenetek alatt egy pillanatra sem merül fel benned, hogy ez a szerelem csúnya tragédiába fullad, és drukkolhatsz, hogy megtalálják a kibúvót. Ellenben felmerül, hogy Anakin húz a Sötét Oldal felé, de van okod drukkolni neki, hogy végül mégis a jó utat válassza, hiszen a jó mindig győz, és hát ha sorrendben nézed, akkor nem tudhatod, hogy ez nem lesz így elsőre. Aztán itt van újra Palaptine, aki még mindig a jóságos kancellár képét mutatja és nem tesz semmi olyat, ami arra utalna, hogy ő Darth Sidious. Bármi, ami vele történik, az vagy Mas Amedanak, vagy Jar Jarnak köszönhető. És mivel nem tudod, hogy ő lesz az Uralkodó, még akár neki is drukkolhatsz, hogy igen, ő lesz a Köztársaságot megmentő politikus, aki végül mégis eléri azt, amit kitűzött célul, vagy a Sith megöli és a helyére lép. És akkor jön a klón sereg. Fel sem merül benned, hogy ez később a birodalmi sereg lesz. Láthatod, mi hogyan milyen irányba fejlődik, harcigépek, fegyverek és felszerelések. És még azt sem tudod, mi a fene az a titkos fegyver, amit éppen csak mutogatnak. Hogy mire képes. Ott gondolkodhatsz rajta másfél részen keresztül.
Jöhet az ep3. Itt Palaptine ugyan az első körben felfedi magát, mikor kinyiratja Dookut (bár van olyan ismerősöm, akinek még itt sem esett le a tantusz, de azért itt már nagyon is lehet rá gondolni). De ha mégsem, gyanú már van és az ember elkezdhet azon aggódni, hogy ne legyen igaza, mert akkor minden hiába. És ahogy halad a rész, a gyanú egyre erősebb, mígnem a nagy lelepleződésnél már bevallás nélkül is mindenki tudja. És akkor lehet izgulni a Jedik miatt, mert a jó mindig győz, hogyan másznak ki ebből. Meglepődhetsz, mert sehogy, kiírtják őket. Lehet izgulni a Köztársaságért, de azért is kár, mert az is elvész. Ha láttad az ep4-5-6-ot ezekért már nem fogsz izgulni, mert úgyis tudod. Yoda megtámadja Sidioust, lehetne izgulni érte, hogy Yoda győzzön, de végül nem, a nagy Jedi, aki eddig mindent tudott kezelni, elbukik és számüzetésbe vonul. Meglepő fordulat, de csak annak, aki nem látta a későbbi részeket. És akkor itt az átállt Anakin, a végére maradt, aki sorrendben látja, izgulhat, hogy az utolsó pillanatban Amidala tud rá hatni, vagy Obi-Wan, de nem, a srác teljesen elmeháborodott. Rátámad Amidalára (ez ugyan a másik sorrendben is meglepő), rátámad Obi-Wanra. És végül Obi-Wan legyőzi, de nem öli meg. Nem, a néző meglepődhet, a jó nyomorékká tette a gonoszt, nem megölte. Anakin szénné ég, de aki nem látta a későbbi részeket, az agyalhat, hogy akkor ezzel most mi lesz? Mi lenne, Grievoust csinálnak belőle, csak kicsit fejlettebb kivitelben. Végül jönnek a gyerekek, Leia Alderaanra, Luke Obi-Wannal Tatooine-ra. Finálé. Általánosságban leírva kb ezek vesznek ki, ha nem kronológiai sorrendben nézed a filmet. Elismerem, hogy az ep4-5-6-ban lévő fordulatok úgy hatásosak, ha készítési sorrendben nézzük, de azoknak máshogy van szerepük a kronológiai sorrendben. Így értem:
Mit várna a néző ezek után? Mindenre a választ. Meglátja R2-t és C-3PO-t és hopp, eszébe jut, hogy ezek már mit át nem éltek. És akkor megjelenik Vader, és akkor már nem - egy amúgy nem lebecsülendő - borzongás kerít hatalmába, hanem belegondolsz, hogy ez valaha nagy reménység volt, ez egy ember volt. Van múltja, van személyisége, megfogható gonosszá vált. És semmi sem jobb, mint az ep3 végén. Felépült a Halálcsillag, de még mindig nem tudni, mire képes. Mire képes ez a cucc, amit már két rész óta mutogatnak? Gondolhatja a néző. Aztán elsöpörheti az izhalom, mikor bemutatják, mire képes. Vagy ott van Ben Kenobi. Ki a túró az a Ben. Obi-Wan? Talán tényleg csak a rokona? Kb ugyan az a bizonytalanság lehet úrrá, mint Luke-on. Érzi, hogy Ben=Obi-Wan de nem biztos az. És akkor az olyan apró finomságokról nem is beszéltem, hogy mikor Luke elmondja, hogy R2 Obi-Wanról zagyvál, Owen és Beru összenéz. Aki sorrendben látja, az pontosan tudja ekkor, hogy mire gondolnak. És aztán kiderül, hogy Luke-nak semmit sem mondtak el. Aztán kiderül, hogy Ben sem mond el semmit. Jöhet az izgalom, hogy akkor mikor mondják el neki azt, amit a néző már tud az ep3-ból. És az ep5 végéig kell erre várnia. Amikor eljön a pillanat, már akár ugrálhatna is, hogy gyerünk Vader, nyögd már ki, és végre kinyögi: "Én vagyok az apád." A néző pedig hátra dőlhet, végre. De nem, mert Luke fejest ugrik. Na jöhet a következő kérdés, ebből hogyan magyarázza ki magát Ben és Yoda? És hoygan dolgozza fel Luke? Ja, ráadásul elvesztette a kezét. Aki sorrendben látja, az tudja, mi történt, mire adott okot Anakinnak a kéz elvesztése. Na de vissza az ep5-re. Leia megérzi, hol van Luke. A néző tudja, azért mert testvérek. Hát végre ez is kiderül? Nem, és lehet tovább izgulni, hogy akkor mikor derül ki? Ők mikor jönnek rá. Ez miben fog segíteni. Leiából is Jedi lesz. Elmegy Yodához? Mi lesz, Ben és Yoda mikor mondják el végre az igazat? Vadernek mik a további céljai? Nem látészik, hogy Amidalának igaza lenne, hogy tényleg lenne benne jó.
És elérünk az ep6-ra. Luke, fekete ruhában, egyik kezén fekete kesztyűben. A néző már borzong. Anakin pont ugyan így nézett ki a döntése előtt. Luke kardot ragad, felvillan a zöld penge és a néző megérti, Jedi lovag, tényleg az, hiszen nem egyszer látott akkor már Jedit így akcióban. Elérünk Yodához. Yoda kitér, de végül bevallja. Ja, hozzá teszem, a hala alatt immár négy rész eseményei idéződhetnek fel és sokkal kedvelhetőbb lett, mint azelőtt. Apropó Yoda, az ep5 kapcsán kiamaradt, de aki sorban nézi, az felteheti magának a kérdést először az ep4-ben, hogy "hová lett Yoda?", majd az ep5-ben, hogy "mi a bánat, megőrült Yoda?". Mi baja lett a bölcselkedőnek, a tanítónak, a harcosnak? Ennyire megártott neki a vereség? Vagy csak próba? Mi folyhat ott? Na de térjünk vissza a halálához. Yoda végre megerősíti Luke-ban a dolgot, hogy Vader az apja, és a néző már tényleg sóhajthat, hogy erről végre lehullott Luke előtt a lepel. És akkor, a Yoda teljesen váratlanul utolsó szavával elmondja, hogy van még egy Skywalker. De meghal, és nem tudja elmondani, hogy ki az. A néző már foghatja a fejét. "Szent ég, Leia, hát hogyan fog ez kiderülni? Talán Leia jön rá valahogy?" Nem, Luke, Ben sugallatára. Persze végre, három rész után Ben is vallomást tesz, amit a néző már az ep4 óta hallani akart. De ő végég azt harsogja, hogy meg kell ölni Vadert. És akkor felcsendül Luke szájából az ismerős mondat: "Van még benne jó." Igen, Amidala szelleme és az Anakinban való hite tovább él, de ezt csak a szerettei látják. Közben láthatjuk Vader agóniáját, és tudjuk, mit él át, mert már láttuk. Tudjuk, hogy mit követett el a szeretteiért, és ennek milyen ára volt, így érthető az is, amit mond: "Nekem már késő, fiam." Tudjuk, hogy miért hezitál, miért nem választ. Mert láttuk az első választásának a súlyát. De új adalék, hogy az Uralkodó nem csak most, már azelőtt is hazudott neki. Ismerjük a kettejük közti kapcsoaltot. És végül, eljön a pillanat, mikor Luke levágja az apja kezét és mi ötlik fel a nézőben? Nem csak az, hogy Luke kezd elgépiesedni. A hasonló sorsot pontosan látjuk. Emlékezhetünk, hogy anno Anakin elvesztette a kezét, ezért az Uralkodó parancsára végzett azzal, aki elvette a kezét. Most ugyan ez a felállás. Amikor Luke először apja, majd a saját kezére néz, már sokkal többet lát, aki kronológiai sorrendben nézte végig először. És Luke félre dobja a kardot, és a néző tudja, erre Anakin sosem volt képes. Ám ott az Uralkodó, jöhet a kérdé: Na és most mi lesz? Mind meghalnak a nagy Bumban? Előbukannak Palpatine erővillámaim, ami már nem félelmetesek, hanem elősegítik az emlékezést. Mintha csak a két fél között látványosan hezitáló Vader fejébe látnánk, emlékezünk arra, hogyan pirította meg Palpatien Windut, emlékezünk az Uralkodó hazugságaira, Amidalára, Shmire, mindarra, amit Anakin akkor eldobott, amikor az Uralkodó utoljára kieresztette előtte a villámokat. Szinte Vader bőrében érezzük magunkat. És amikor az ember már az ep3-4-5-6 óta azt hiszi, hogy nincs remény, hogy Anakin tényleg elveszett, akkor az utolsó pillanatban lehajítja az Uralkodót.