Dzséjt

És pl az adott bolygó katonái? A vukik jól láthatóan a Jedik mellett voltak. Ők is kérdezősködhetnek. Vagy Utapau katonái. (bocs a kötözködésért, de a 66-os parancs számomra nagyon lényeges rész és kíváncsi vagyok a véleményetekre ezekben a kérdésekben)

- Halott? – döbbent meg Mara. – Nekem nagyon is élőnek tűnt. Biztos jól olvastad? – hitetlenkedet. - Biztos, ezt nem lehet csak úgy félreolvasni. Dzséjt Ön Frájn egy halott Jedi lovag, aki valószínűleg mostanában egyszerűen csak Dzséjt néven körözött bűnűzőként éldegél. Tipikus Jedi mi? - Ez furcsa. – morogta Mara. - Az, de több, mint amire számítottunk. Mi van, ha mégis túlélte a solomini mészárlást, de ezt senki nem tudta meg. A holtest végül is nem került elő. Aztán elhagyta az Ön Frájn nevet és kalózként kezdett tevékenykedni, így olyan életmódot élhet, ami egyáltalán nem jellemző egy Jedire. Senki sem gondolná, hogy ki ő valójában, tehát tökéletes az álca. Ha ezzel nem bírjuk szóra, akkor semmivel sem. - Igen. – Mara előtt kezdett összeállni a kép – És mi van a testvérével. Valószínűleg ő is potenciális Jedi. Lehet Dzséjt jóvoltából tűnt el. - Nem hiszem. – vágott közbe Szeláni – Mármint, nem úgy tűnik, mintha tudna a testvére hollétéről. - Ezt a rövid beszélgetésünkből szűrted le? – gúnyolódott Jade. – Vagy az óta már találkoztál vele és megkérdezted? - Ez csak egy megérzés. Tudom, számodra idegen ez a fogalom. – vágott vissza – Visszatérve, szerintem fel lett volna tűntetve, ha tudná hol a testvére. Mint Jedi felkereshette volna, hogy kiképezze. - És ha már meg is tette? - Ugyan már! Ha két Jedi kalózkodna a Birodalomban, Vader vagy az Uralkodó már rég eltakarította volna őket. De legalábbis Stark admirális. – Mara felvonta a szemöldökét – Te nem is hallottad a pletykát? - Azt a pletykát, hogy az admirális megszállottan üldöz egy kalózt, aki már többször gúnyt űzött belőle? – mosolygott Mara – Ez a Dzséjt lenne az? – újra átgondolta az egészet és vigyor ült ki az arcára – Képzeld el, ahogy kiszedjük belőle a Dorrbazra vonatkozó információkat, aztán dolgunk végeztével átadjuk a császárnak. - Az Uralkodó repesni fog a boldogságtól, minket pedig bizonyára megjutalmaz. – ábrándozott Szeláni. - Főleg, ha ezt az apróságot is megemlítjük a testvéréről. – tette hozzá Mara fondorlatosan. - Szerintem ezt nem kéne. – lohadt le Szeláni jókedve – Az egész csak egy feltételezés. Ha nem igazolódik be, megüthetjük a bokánkat. - De ha igazunk van? – vonta fel szemöldökét Jade. - Akkor természetesen már más a helyzet. Ha Dzséjt mellett a testvérét is megtaláljuk, mindkettőt átadjuk az Uralkodónak. – Mara egyetértően bólintott – És te, jutottál valamire? – váltott témát gyorsan. - Apróságokra. Kérdezősködtem a kikötőben, de az ottani főnök szerint Dzséjt Ön Frájn – hangsúlyozta – nem ott szállt le, sőt, hónapok óta nem is hallott róla. Ezután a városban is kutattam utána…eredménytelenül. Azonban gondolkodtam. – mondta Mara és Szeláni hitetlenkedve felvonta szemöldökét. Jade tudomásul sem véve folytatta. – Mikor megmentett minket, azt mondta, a felhőjáróját próbálta ki. De mi van, ha nem? Lehetséges, hogy a feltűnést kerülve a városon kívül landolt, és éppen ide tartott, amikor meglátta azt a trozt. – mindketten elfintorodtak az állat nevének hallatán – Ha pedig ez így van… - Akkor a part környékén kell lennie. – fejezte be a mondatot Szeláni. – Szerezzünk egy siklót és menjünk, nézzünk körül. - Aha. És szerinted adnak azután, amit műveltünk a másikkal? – kérdezte Jade. - Hiszen vissza sem vittük. Azt sem tudják mi lett vele. – vont vállat Szeláni. - Hát ez az. – bólintott Jade melankolikusan. A nap alacsonyan járt, mire elérték azt a helyet, ahol találkoztak Dzséjttel. A troz teteme még mindig a part menti úton feküdt. Testéből madarak, rovarok és különböző dögevők táplálkoztak. Körülötte elviselhetetlen bűz terjengett. Mara a siklójuk roncsaiban kutatott pisztolya után. Pár perc alatt meg is találta. Övébe csúsztatta és a parton álló Szelánihoz sietett. - Meg van? – kérdezte társa mikor Mara odaért. - Meg, mehetünk. Elindultak a part mentén. Minél lejjebb járt a nap, a vízszint annál jobban emelkedett, végül már az utat nyaldosta. A lányok úgy vélték, hogy Dzséjt hajója egy közelben lévő domb mögött lesz, ám amikor felértek annak tetejére belátták, hogy tévedtek. - Erről ennyit. – legyintett Szeláni és elindult visszafelé. – Gyere, menjünk haza. - Várjál. – utasította Jade keményen. – Nézd. – mutatott egy távolabbi bucka felé, ami mögül halvány fény szivárgott ki. – Mi a véleményed? - Tábortűz. – mondta Szeláni a fényt fürkészve. - Inkább egy hajó reflektorai. – helyesbített Jade. – Menjünk oda. Elindultak a bucka felé. A nap már félig eltűnt a horizonton, mikor elérték a domb tetejét. A szürkület védelmében meglapultak, felmérték a terepet. A homokos part szélén egy méretes hajó állt. Leszállótalpai eltűntek a sekély vízben, csillogó felszíne pedig visszaverte a nap vörös fényeit, ezzel uralkodói aura vette körül az íves vonalvezetésű, hosszú orrú űrjachtot. Fényszórói megvilágították környezetét, ezzel elvetette annak lehetőségét, hogy észrevétlenül a közelébe lopakodjanak. Egyáltalán nem ilyen hajóra számítottak, sokkal inkább egy kivénhedt ócskavasra, ami a kalózokra leginkább jellemző. - Ez milyen típus? – kérdezte halkan Szeláni. - Fogalmam sincs. Sose láttam még ilyet, de az biztos, hogy nagyon drága lehetett. Ez a Dzséjt vagy dús gazdag, vagy nagyon, nagyon jó tolvaj. – súgta a választ Mara. – Szerinted otthon van? - Valószínű, különben nem lenne nyitva. – mutatott a leeresztett beszállórámpára. – Menjünk közelebb és kopogjunk be. – elindult de egy kéz megragadta a vállát és megállította. - Várj. A mérete alapján ez egy jacht. Egy embernél több kell az irányításához. Tehát vannak társai. – figyelmeztette Mara. - Na és? Azokat is elkaphatjuk. – vont vállat Szeláni, majd elindult a hajó felé. – Az Erő miatt legyőzhetetlenek vagyunk egy egyszerű ember számára. - Na ja, de Dzséjt Jedi lovag. Sokkal jobban uralja az Erőt, mint mi. – emlékeztette társát Mara. - A meglepetés előnye viszont nálunk van, és ha a gyengeségeit is kihasználjuk nem lesz probléma vele. - Ha egyáltalán meglepődik. – morogta Jade és követte Szelánit. Lesiettek a domboldalról, majd hangtalanul a hajó beszállórámpája mellé lopakodtak. Kézbe vették sugárvetőiket majd az Erővel kiterjesztették érzékeiket. - Fedezz. – mondta Szeláni és a rámpára lépett. Ebben a pillanatban egy zöld sugár függőlegesen áthasította a levegőt a lány előtt, akit csak éles reflexei mentettek meg a biztos pusztulástól. Leugrott a rámpáról és fegyverével rálőtt a támadóra. A zöld lézersugarak besuhantak a hajóba, majd egy negyed pillanattal később kivágódtak onnan. Az egyik Szeláni pisztolyába csapódott, megolvasztva az ívelt fegyvert. A lány fájdalmasan felszisszent és eldobta az olvadt fémkupacot. Mara döbbenten nézte végig a pár pillanatig tartó jelenetet, majd feleszmélve előre szökkent, megperdült s tüzelésre készen felemelte fegyverét. Szeláni is előkapta a csizmájába rejtett birodalmi sugárvetőt és térdre ereszkedve a hajó belseje felé célzott. Ám még mielőtt lőhettek volna egy fénykardot szorongató férfi vetődött ki a hajóból és lesújtott a fegyverekre. A lányok hátra ugrottak ijedtükben, majd elhajították a sugárvetők markolatait s fényszablyát ragadtak. A kék és lila pengék fénysebességgel vágódtak ki a hengerekből, a levegő pedig megtelt jellegzetes zümmögő hangokkal. - Szasztok. Szerintem ezekkel nem kéne játszanotok. – mutatott Dzséjt zölden fénylő szemekkel a kardokra. - Szerintem neked nem kéne játszani azzal. – vágott vissza Mara és az Erő segítségével megpróbálta elragadni Dzséjt fegyverét. - Ó. – lepődött meg a férfi, s szemgolyói máris ezüstösen kezdtek fényleni – Többre is képesek vagytok? Például, tudtok azokkal játszani? - Mindjárt megtudod. – sziszegte Szeláni élesen, szemei gyilkosan felcsillantak. - Akkor játszunk. – vigyorodott el Dzséjt, s szemgolyója égővörösen felvillant. Azonban nem sokáig volt jó kedve, mert a következő pillanatban Mara felszökkent, egy szaltóval átröppent a férfi fölött közben lefelé döfött. Dzséjt hárította a szúrást, de már pördülnie is kellett, nehogy Szeláni kettéhasítsa. A két penge sisteregve ért össze, de ekkor Marától újabb támadás érkezett a Jedi felé, amit alig tudott elhárítani. A két lány sebesen, egymás után sújtott le. Dzséjtnek minden tehetségét be kellet vetnie, hogy ki tudja védeni azokat. Minden csapás kemény volt és haragtól fűtött, amire a megkopott vívótudással rendelkező Dzséjt nem igazán számított. Bár ő maga Jedi képzésben részesült, a két lány kezdte legyűrni. Túl jól működtek együtt, szinte tudták mire készül a másik, amit Dzséjt nem mondhatott el magáról. A lemenő nap fényében a kecses, lágy de gyors támadások sorban záporoztak a férfira, aki rájött, hogy csak úgy győzheti le a lányokat, ha szétválasztja őket. Ehhez azonban ki kell szabadulnia a satuból, amibe befogták. Villámgyorsan Mara felé perdült, és elhárított egy nyaka felé sújtó, vízszintes csapást. Majd kardját függőlegesen háta mögé rántotta, és védte Szeláni támadását. A lányok egy pillanatra meglepődtek ezen a mozdulaton, ezt a pillanatot pedig Dzséjt ki is használta. Követhetetlen sebességgel, függőlegesen Mara felé sújtott, aki ösztönösen hátra vetődött. A Jedi nem állította meg kardját, hanem megperdítette és vakon hátra döfött. Szelánit váratlanul érte a támadás, és kénytelen volt egyet hátra lépni, nehogy felnyársalja a zöld penge. Dzséjt maga elé rántotta fegyverét, majd kiugrott a lányok közül, és egy fordulattal szembe került velük. Átható tekintettel mérte végig ellenfeleit, ítélte meg saját helyzetét. Marán és Szelánin a fáradtság legapróbb jelei sem látszódtak, ellenben Dzséjt teste kezdett gyengülni. Ellenfelei kiváló vívók voltak, mint régen ő. Ha továbbra is hagyja, hogy egyszerre támadjanak rá, hamarosan legyőzik, tehát szét kellett választania őket. Ám ezt elérni elég nehéz lesz. Az Erő és az eszed, ezeket használd csatában. Az Erő legyen a szövetségesed, az eszed pedig a legjobb barátod. Mindkettő szükséges a győzelemhez. Ha ezeket együttesen használod, nem találsz legyőzőre az egész Galaxisban sem. – csengtek agyában mestere szavai. Hajdan Dzséjtet a Jedi Rend egyik legjobb vívójának tartották, és nem a technikája miatt. Hanem az esze és az Erőre való fogékonysága miatt. Ne támadásra, védekezésre használd az Erőt. Ezt vésd jól az eszedbe. – jutottak eszébe Yoda szavai. Dzséjt lazított izmain, lejjebb engedte kardját és behunyta szemét. Hagyta, hogy az Erő, amit nagyon régen használt, átáramoljon a testén. Érezte a mindent összekötő energiát, a végtelen óceánt és annak minden rezdülését. Szemei felpattantak, lábait megvetette, kardjával pedig maga előtt, függőlegesen egy félkört írt le, elkaszálva Szeláni lila pengéjét. Aztán megállította Mara pengéjét, nem sokkal a nyaka előtt. Szeláni ismét támadásba lendült, egyenesen Dzséjt feje felé suhintott. A Jedi kis félkört leírva kardjával beakasztotta Mara pengéjébe saját pengéjét, majd megtaszította a fegyvert és megállította Szeláni támadását. Dzséjt Mara kardjával védte ki Jorsz csapását, de ezzel még nem fejezte be. Visszarántotta szablyáját, ezzel majdnem fejét szegte Jadenek, akinek hídba kellett lemennie, hogy elkerülje végzetét. Dzséjt megperdült s egy felfelé irányzott csapással kizökkentette Szelánit egyensúlyából. Jorsz hátratántorodott, de sikerült talpon maradnia. Végül Dzséjt kirúgta a még mindig hídban lévő Mara lábát. A lány tehetetlenül a vízbe rogyott. Dzséjt megperdül, ellépet Jade közeléből és szembe fordult Szelánival. A lány meglepetten nézte a férfit, akinek elszánt tekintete a lány szemébe mélyedt. - A játéknak vége. – jelentette ki a férfi higgadtan, ennek ellenére piros szemekkel, majd támadásba lendült. Hirtelen Szeláni előtt termett, aki alig bírta feje fölé emelni fénykardját, nehogy megváljon skalpjától. Dzséjt sebesen sújtott le egyre beljebb kényszerítve a lányt a vízbe. Derékig jártak a vízben, csapást csapás követett és nagyon úgy tűnt, hogy a Császár Keze elbukik, mikor a Jedi hibázott. A lány nyaka felé suhintott és védtelenül hagyta derekát. Szeláni ezt látva lebukott a zöld penge elől, majd vízszintesbe rántva kardját lecsapott a férfi derekára. Dzséjt hallgatva az Erő figyelmeztetésére hátraugrott, de a lila penge hegye még így is megperzselte tunikáját. Ám azzal, hogy hátraugrott hibáit egy újabbal tetézte. A víz ereje és az iszap instabilsága miatt elvesztette egyensúlyát és hanyatt vágódva a víz alá zuhant. Szelánin úrrá lett a győzelem mámora, s újra elfogta a jól ismert kéjes gyilkolási ösztön. Lila pengéjével újra és újra belecsapott a sistergő vízbe, pont oda, ahol Dzséjt egy pillanattal azelőtt elmerült. Egyre gyorsabban és hevesebben csapkodott, mígnem egy kék fénykard meg nem állította. - Szeláni! Higgadj le! Higgadj már le! – rivallt rá Mara dühösen és egy kicsit megtaszította kardjával. – Élve kellett volna, nem darabokban! Szeláni eszelősen csillogó szemekkel nézett fel, ami aztán minden átmenet nélkül megszűnt, ahogy a düh köde szerteoszlott tudata körül. Szédelegni kezdett a felismeréstől, hogy lekaszabolta az egyetlen esélyüket feladatuk teljesítésére. - Ó ne, ezt elcsesztem. – nyögdécselte ijedten. - Hát ezt el. – értett egyet vele Mara és dühösen a csillogó víz felszínét kezdte figyelni. Pár méterre Szeláni háta mögött Dzséjt ugrott ki a vízből és az Erővel kinyúlva elragadta a fénykardját. Aztán mikor a fegyver a kezében volt újra az Erőhöz folyamodva megtaszította a lányt, aki szinte kivágódott a partra. Eszméletlenül terült el a homokos talajon. Mara elég gyorsan kapcsolt ahhoz, hogy ne jusson Szeláni sorsára. Fénykardját megszorítva támadásba lendült. Dzséjt kivédte az első csapást, de kis híján levágta önmagát. Új fegyvere kisebb és könnyebb is volt saját kardjánál, ami most az övén száradt. Ám hamar megszokta a markolatot, és bár a lila penge még mindig zavarta, a harmadik vágást már zökkenésmentesen elhárította. Mara olyan kecsesen és lágyan mozgott, mint egy angyal, bár egy kicsit színpadiasan harcolt. Jól forgatta a fényszablyát, de néha elhamarkodott egy-egy szúrást vagy vágást, Dzséjt pedig ezeket kihasználva szép lassan átvette a támadó szerepét. A küzdelem elhúzódott, a vízben elég nehézkesen lehetett a gyors lábmozdulatokra számítani. Végül a Jedi sorozatos függőleges és vízszintes vágásokkal kiterelte a lányt a szárazföldre, ahol megkezdődött a végső összecsapás. Mara fél másodperccel később indította rohamát, mint Dzséjt, így védekezésre kényszerült. A férfi rohama gyors volt és erős. Vágást szúrás, cselt csel követett. A sötétben a kék és lila pengék beragyogták a küzdő feleket. Dzséjt túlzottan ráhangolódott az Erőre, minek folytán Mara számára legyőzhetetlenné vált. Aztán az egykori Jedi függőlegesen lecsapott Jade fejére, aki lábait kitámasztva vízszintesbe rántotta kardját és védte a felé sújtó lila pengét. A szablyák sercegve egymásnak feszültek, és Dzséjt saját testsúlyát kihasználva elkezdte lenyomni a lányt. Mara alig bírta tartani magát, izmai megfeszültek az erőfeszítéstől. Ha elengedi magát, mindkét penge a nyakába váj. Nem volt más választása, tisztességtelen eszközökhöz kellett folyamodnia. Kinyúlt az Erővel és Dzséjt nyakába vájt vele. A férfi fuldoklani kezdett, de hamar legyűrte Mara támadását. Hamar, de nem elég hamar. Jade kihasználva a Jedi pillanatnyi figyelmetlenségét, térdével a gyomrába rúgott. Dzséjt fájdalmasan felnyögött és hátra tántorodott. Mara elvesztette egyensúlyát, minek folytán hanyatt esett, ám a következő másodpercben újra talpon volt. Dzséjt is legyűrte fájdalmát és hirtelen lobbant haragját, majd támadásra készen maga elé tartotta kardját. Jade támadt, egyetlen hatalmas erejű, gyűlölettel teli csapással sújtott le Frájn mellkasára. A férfi függőlegesbe rántotta kardját, hárított. A kardok olyan erővel ütköztek össze, hogy Dzséjt újfent elvesztette fegyvere fölött az uralmat és az kirepült a kezéből. De még le sem ért a szablya a földre, megragadta Mara karját, megcsavarta, majd a mozdulat végeztével átdobta válla fölött a tehetetlen testet. Mara nagyot huppanva esett a homokos talajra, hátába tompa fájdalom hasított, tüdejében elakadt a levegő. Fénykardja, akárcsak Szelánié, az ütközés pillanatában kikapcsolt. Dzséjt a lány vállára tette tenyerét, mire Mara elvesztette eszméletét. Dzséjt zihált és izzadt, izmai égtek. Régen kellett ennyit ugrálnia és kijött a gyakorlatból. Lerogyott a lány mellé, engedett izmai feszülésén, hagyta, hogy teste természetes módon nyerje vissza erejét. Közben Szeláni kardja felé nyúlt, hogy jobban szemügyre vegye a fegyvert, amivel eddig küzdött. Ám még mielőtt megmarkolhatta volna a hengert, az felröppent a levegőbe és zümmögve életre kelt Jorsz kezében. Dzséjt szembe fordulva a csitrivel felpattant. Az Erővel kinyúlt Mara fénykardja felé, ami a levegőben aktiválódva, szinte beleugrott tenyerébe. Az ujjai ráfonódtak a markolatra, kitapintották az aktiválómátrixot, a penge hossz és erősség szabályzót. A kapcsolók kiosztása szokatlan volt, ugyanígy a méret és a súly is, de mégis könnyebb volt megszokni, mint Szeláni kardját. A kék penge is jobban tetszett neki. Próbaképen háromszor megforgatta maga mellett. - Nem unjátok? – kérdezte, az egész szemürege tompán fénylett a sötétségben, aztán, mintha csak egy lámpát kapcsoltak volna le, kihunyt. – Mert én már igen. Kapcsold ki a kardot és szívjuk el a békepipát. – Szeláni szemei szikrát szórtak a dühtől, és ezt látva Dzséjt jókedve alább hagyott – Akkor folytassuk. – lombozódott le. Szeláni gyilkos gyűlölettel ugrott előre, kardjával oldalra kaszálva. Dzséjt oldalra lépett és hárította a támadást, majd ő sújtott le. Nem akart hosszú küzdelmet, így hát minden idegszálával az Erőre összpontosítva győzelemre tört. Addig akart támadni, amíg ellenfele annyira el nem fárad, hogy feladja a küzdelmet vagy összerogyjon. Sorozatos vízszintes vágásokkal ostromolt, s közben hajója felé terelte a lányt. Mikor elérték, Szeláni megpróbált jobbról lesújtani Dzséjt nyakára, de hiába. A Jedi védte. Egy percig a pengék sercegve egymásnak feszültek, majd Szeláni erejét vesztve engedett Dzséjt erejének. A kardok a hajó burkolatának vágódtak, ami szikrákat hányva engedett a fegyvereknek. Dzséjt a következő pillanatban belerúgott Szeláni csuklójába, aki kénytelen volt elengedni fegyverét és az kikapcsolva a vízbe esett. A férfi vállával megtaszította a lányt, majd öklével kaszált egyet, arcon vágva ellenfelét. A csitri az ütés erejétől és a fáradtságtól elterült a bokáig érő vízben. Dzséjt kikapcsolta kardját, majd elkábította a lányt. - Na végre vége. – zihálta.

Szerintem borzalmas a rajzok, főleg Yoda. Úgy néz ki, mintha a Szörnyecskékből szökött volna, de nem a kis aranyos szőrös, hanem a randa éjjfél után - három kiló kokaint - zabált verzió.

Ezért mondtam, hogy olyan riporter, akit nem ellenőriznek Hm... KalózHoloNet adók lehetnek? Ezzel tényleg az a baj, hogy nem csak a Templomnál kérdezősködhetnek. Bárhol. És ha egy egyszerű ember már nem azt a teóriát halja, akkor tovább adhatja egy másiknak, aztán ők tovább adják még kettőnek, aztán így tovább. Végül már túl sokan tudnak róla, és ráadásul egy ilyen szájról-szájra terjedés ellenőrizhetetlen is. Túl nagy kockázat egyetlen klón miatt elbukni, egyszerűbb, ha az összes klón ismeri ezt a hazugságot (és még jobb, ha őszintén hiszi is azt). Bár ki tudja, talán éppen így tört ki a lázadás.

És mi van, ha egy kóbor Holonet riporter, akit nem ellenőriz a Birodalom a Maygeeton kérdez meg egy klónt, és az elmondja a 66-os parancsot, amit az Uralkodótól kaptak mielőtt Uralkodó lett, és semmilyen indokot nem tud mondani, egyszerűen csak agyon kellett lőniük azt a sok klónt, és erre a riporter azt közkincsé teszi a HoloNeten? A Birodalom likvidálja a riportert, a Lázadók meg Szövetséget kötnek

Lehet nálam az a baj, hogy klón párti vagyok, vagyis nem szeretem őket üres fejű balfékeknek látni. És szerintem nem is azok. Azt belátom, hogy a parancsot minden körülmények között, legyen az bármilyen parancs is, végrehajtják. Ez olyan, mint az Asimovi három törvény. Megszeghetetlen. De azért maradjunk kicsit a realitás talaján, néha az SW-ben is van olyan Kizárt, hogy genetikailag beléjük kódolják, hogy ha valaki kérdezősködik, miért írtják ki a Jediket, azt mondják, hogy mert lázonganak. Szvsz meg se taníthatják őket, mert elfelejthetik. Parancsot kaphatnak a hazudásra, de baj van, ha mind mást hazud (vagy ha már egy mást mond). Tehát nem előttük kell igazolni, hogy amit tesznek az jó, hanem mindenki más előtt. Nem emlékszem ilyen mondatra. Csak annyit mondanak, hogy "... így kevésbbé önállóak, mint a mintaegyed." Egy papucs férj is lehet kevésbé önállóbb Jangonál

A Jedik is a vezetőik voltak mégis ellenük fordultak. Mi van, ha jön valaki, aki még magasabban ül, mint Palpatine? Teszem azt két Galaxis felett Uralkodik és ő csellel kinevezteti magát Uralkodónak aztán parancsot ad a klónoknak, hogy öljék meg Palpatinet Na jó, ez elég extrém helyzet.

Hm... ez az Organás dolog érdekes és kicsit alátámasztja az én elméletem, vagyis hogy a 66-os parancs védelmi parancs. Lássuk csak miért: 1. Palpatine mindenre készült, ezt láttuk. Ahogy tervei haladtak előre, egyre több dolgot lehetett tudni a Sithről. Mi van ha egy balszerencse, véletlen vagy akármi idő előtt felfedi Sidioust. Akkor valószínűleg a Jedik azonnal az életére törnek (ahogy azt láttuk is). Ennek elkerülésére tökéletesen kapóra jön a 66-os parancs. Ha a Jedik az életére törnek a közvetlen támadókat ő, míg a többit a klónok takarítják ki. 2. Persze ez nem olyan egyszerű dolog. A Szenátust Palpatine tartja kézben, de ha a tervei idő előtt lelepleződnek a Jedik előtt az eliminálásukra hathatós indokot kell adnia. Nevezetesen árulók. Másrészt, ott a közvélemény is. Palpatine-t nem az egyszeri emberek tették Kancellárrá majd később Uralkodóvá, hanem a megvezetett politikusok. A közvélemény szemében a Jedik még mindig a béke bajnokai lehetnek, hiszen a háborúban is ők vezetik a seregeket. Ők jófiúk. Ha váratlanul kiírtanák őket minden ok nélkül kérdések merülnének fel, majd lázadás törne ki. És még ott vannak az akadékoskodó politikusok. Mindet nem lehet eliminálni, mert abból is csak lázadás lenne. Tehát ezen személyek és a köznép beetetésére a 66-os parancs úgy kerülhetett be a szabálykönyvbe, hogy a lázadások elfolytására létrehozott parancs, ami az Köztársasági hadseregre egyedül potenciálisan veszélyes fél, a Jedik felől érkezhet. A klónoknak is ezt adták be, ők így is hiszik, és ha bárki ellenőrizetlenül megkérdi őket, egyből őszintén azt válaszolják, hogy lázadás tört ki a Jedi Rendben. Erre ott van még Palpatine megtámadásának és megsebzésének látható jelei, különböző bizonyítékok és lám, az akadékoskodó politikusok és a nép is kushad, mert bekajálta mindazt, ami Palpatine kieszelt és még a klónok is őt igazolják. De a klónoknak éppen az az egyik előnye a droidokkal szemben, hogy gondolkodnak és önállóak. Egyedüli korlátjuk, hogy a parancsot mindenképpen végrehajtják, de ettől még tudnak gondolkodni. Ha megkérdezik őket, hogy mi folyik a Jedi Templomban nem azt mondanák, hogy zavargás tört ki, hanem hogy parancsot kaptunk a Jedik kiírtására. Egész mondatokat nem táplálhatnak beléjük. Parancsot kaphatnak a hazudásra, viszont akkor fenn áll a veszély, hogy mind mást mond. Mondatot megtaníthatnak nekik, de három év kemény háborúban egyetlen mondatot gyorsan elfelejthetnek, akár milyen klónok is. Egyetlen lehetőség, a parancs meghatározása, vagyis hogy a 66-os Jedi zavargás elhárítására való. A klón nem kérdőjelezi meg ennek lehetőségét, főleg, ha magától az Uralkodótól kapják az infót. Azt viszont nem tudom, miért szólították a klónok azonnal Nagyúrnak... :39:

Yodának és minden Jedinek első sorban az életet kell szolgálnia. Minden életet. Kiválasztotatt, egyszerű embert, amőbát, bármit. Ezért is folyamodnak csak és kizérólag önvédelemből ölésért, akkor is már csak a legvégső esetben. Tehát nem politikai csoportosulást szolgálnak, mert akkor ezek szerint ha a Kamino kérne tőlük segítséget a kisujjukat sem mozdítanák, mert nem része a Köztársaságnak. Anakin és Obi-Wan élete ugyan olyan fontos, mint több millió másiké. Ha hagyja, hogy ez a két élőlény laposra préselődjön ("Laposra préselődni nem a legszebb halál.") miközben megmenthette volna őket, egyáltalán nem Jedi szokás. Dooku elfogására volt még lehetőség, Yoda is tudta, hogy lesz még alkalom. Ha az a két ember akkor ott meghal, nem lesz egy alkalom sem visszahozni őket az életbe. A háború kitörése pedig Dookuval vagy anélkül, de mindenképpen bekövetkezett. Sidious tett volna róla (és EU szerint Grievous már a Geonosison is rendezgetett).

Hát ez agybeteg

Nagyon jó. Az FPS nézet kicsit szokatlan, de a játékban már megszoktam Priest, szerinted milyen film lesz? A díszletek remekek, a szörnyek nagyon jók, de arról véletlenül nem tudsz, hogy a történet milyen? Remélem nem szúrják el, mint ahogy azt mostanában szokás (Resident Evil, Alien vs Predator, BloodRayne - bár ez még nem készült el, de a rendezője eddig csak xar filmet csinált). Várom ezt a filmet, remélem nem lesz elcseszve.

Nah, nem tudom mi okozta a változást (nem én, az biztos, nem nyúltam hozzá semmihez), de ha most kilépek a tartalomjegyzékbe megjelenik az ikon, bárhol máshol eltűnik. De ne legyek telhetetlen alapon nekem ez is elég, legalább látom.

Nem. Sajnos. Csak akkor hajlandó, ha beteszem újra a kedvencekbe (akkor is csak akkor, ha az előző verziót kitörlöm, simán fellülírásra nem reagál).

Miért, Maygeeton is este volt, mégis láttuk a hepalyt.

Van neki ikonja? Nem... nem is tudtam róla, hogy van neki...

Ja, oksa, akkor megnézem.

ADP-s találka nagyon jó volt, de az igencsak különleges találkozó volt Én még ott voltam az sw.hu fórumos mozizáson is, az is jó volt, akkor több emberrel tudtam megismerkedni, mint a DP-sen.

Akkor vagy átállok firefoxra, vagy beletörődöm, hogy expolerrel nem lesegethetek ikont... de az átállás előtt még megnézem a beállításokat, hátha lesz valami.

Legörgettem én, de ott akármire kattintok, csak a kezdőoldal jön be. Na majd mustrálom az oldalad.

Az kellemetlen, mert nálam nincs sehol...

Nos, ha másért nem, a csata hangulatáért lehet szeretni ezt a filmet. Egy haverom mondta az ep1 megnézése után (ő nem szereti ezt a részt), hogy a vége vitathatatlanul Star Wars hangulatú. De sorba. Eldördül egy lövés, és a másodperc tört része alatt minddenki lő mindenkire. És miközben Panaka csapatával foglalkozik mindenki, Amidaláék simán belógnak. Egyszerűen bámulatos és magával sodró képileg és hangilag egyaránt. Nekem máig nagy kedvencem. A Star Wars filmek érdekessége, hogy földi ütközet még nem zajlott sötétben, mindig nappal van. Naboo, Geonosis, Utapau, Kashyyyk, Hoth, Endor ezek az összecsapások mind világosban történtek. Lucas ezzel szimbolizálja, hogy ezek a csaták minde egy szálig a jó ügyért vannak, legtöbbszőr egy adott bolygóért (Naboo, Kashyyyk), egy Galaxisért (Endor) vagy éppen emberekért (Hoth) folyik a harc. A hangárbeli csata pedig egyenesen a kedvencem. Ahogy nyomulnak előre a Jedik oltalma alatt a nabooiak, a pilóták pedig ugranak be a gépekbe, és elindulnak az első vadászok. Az induló vadászgépek remekek, néha én is lehúzom a fejem, nehogy fejbe vágjon egy gép Amikor először láttam a filmet észre sem vettem, hogy egy tank lövöldözik a vadászokra, azt hittem, az a gép egy oszlopnak csapódott neki, mert nem fért el, és csak a moziban döbbentem rá, hogy szegényt kilőtte egy tank. Sokszor bele gondolok, hogy milyen xar lehetett annak a pilótának. Elindul, hogy megvívja hősi harcát a bolygójáért, túlélte a nehézkes beszállást, erre a felszállásnál lövi ki egy átok tank, és a tetejében még a zuhanása is elégé elhúzódik.

Hehe. Hát, a filmbe egye fene még benne is lennék, ha az időpont belepasszol az iskolai beosztásba (amiről még fogalmam sincs, hogyan alakul), de hogy hogyan lehetne azt megoldani... na jó, meg lehet, csak hát elég babra munka azt a sok maszkot meg modellt meg mindent elkészíteni. Szvsz egyszerűbb SW fanfilmet csinálni (legalábbis tapasztalatom szerint az utóbbit nem nehéz összehozzni). A farscape.hu-val nekem egy bajon van. Nem frissítik és ami volt rajta azt is levették.

Van rá lehetőség, hogy ez a kis ikon tartalmas időre ott maradjon a helyén? Beteszem az oldalt a kedvencekbe, megjelenik, majd egy nappal később eltűnik.

Én meg jó magyarosan: Felúcia

Hát, én csak akkor leszek hajlandó pénzt kidobni egy újabb kiadásra, ha újabb módosítások történnek. Az extra anyag engem hidegen hagy, max lemásolom az extra korongot. De ha újra belenyúlnak a filmbe, akkor kiadok érte akár 30 ropit is (bár annyi szerintem se lesz).