Dzséjt: Vaderként azért Anakin már kissé nehezebben lépkedett, gondolom, ezért nem tudta legyőzni az ősöreg Bent. Bár tudom, Yodát nem zavarta az öreg kora a klónokban, de azért egy lélegeztetős páncélban vívni mégiscsak nehezebb.
Ami meg a konkrét vitát illeti: van igazság abban, amit mondasz, de ez Qui-Gonn felelőssége is, nem? Mert ha Anakin harcosságát Obi-wan nevelésére fogjuk, akkor Obi-wan harcosságát is számon kell kérnünk Qui-Gonnon. Jó kérdés, hogy az a Jedi, aki felfedezte a halhatatlanságot, ergo remekül ismerte az erőt, miért nem tanította meg Obi-want annak használatára? Persze, mondja neki, hogy figyeljen az élő erőre, stb., de mégis, Obi-wan kardpörgetéseiből és harcos modorából arra kell következtetnünk, hogy Qui-Gonn is kudarcot vallott az Erőre való inspirálásakor.
Vagy, ami számomra szimpatikusabb: a mesterek nem erőltetik rá jellemüket a padawanjukra, csupán orientálják őket. Persze, aki erő centrikus, az inkább inspirálja tanítványát az erő tanulmányozására, de alapvetően szerintem a tanítványukra bízzák, hogy a fénykard pörgetésbe vagy az erő használatba akarják-e magukat inkább beleásni. Szóval én úgy gondolom, hogy igen, igaz, hogy Obi-wan fénykard centrikus volt, de ez csak inkább pech volt, mint kényszer Anakinra nézve. Ettől a fiú még választhatta volna az Erőben való elmélyülést, hiszen attól, hogy a mestere fénykard centrikus, még neki nem kell feltétlenül annak lennie -- ld.: Qui-Gonn-Obi-wan. De ebből még egy dolog következik: Anakin könnyen válhatott volna fénykardcentrikussá Qui-Gonn oktatása révén is, hiszen Obi-wannal is ez történt...