Donát

Én is így gondolom. Remélem, a pénzt nem osztják teljesen szét a játékosok között, hanem felhasználják új játékos vásárlásra is. Új éra kezdődik szerintem jövőre Debrecenben.

Na, majd összeszedem magam, és folytatom. Január-februárban úgy sem lesz előreláthatólag sok dolgom.

Akkor pár szóban valaki össze tudná nekem foglalni, hogy az eredeti TRON (a régi) miről szól? Spoiler kapcsoló mögött mehet nyugodtan az egész, nem tervezem megnézni, csak a Legacyt.

Én láttam a Fórumban (Debrecen) a Samsung boltban 3d-s tv-t (800e-ért), szemüveggel lehetett belepillantani az Avatarba, és... Hát egyáltalán nem nyűgözött le. Olyan volt az egész, mint valami videojátékos animáció. Moziban sokkal szebben festett. Nem tudom, én 100ezret sem adnék érte, nemhogy 800ezret. Egyáltalán nem volt meggyőző.

Majd.

Annyira nem vészes, szerintem a netbookom sebessége illetve a kémprogramok is közrejátszottak a dologban.

Csak nálam lett lassabb a fórum egész kezelőfelülete, mióta "megújultunk"? Mert nekem így borzalmas fórumoznom pl. a netbookomról, sokkal lassabb lett a betöltés, mint volt.

Rosszul tudod, mert nem háromezer, hanem 2000 forint az Eredeti trilógia (plussz extrák) és az új trilógia is...

Erre próbálok rávilágítani. Ha megveszed, mindkettőre egyszerű telepíteni. Nem kell sz/rakodni a crackkel a daemonnal, stb-vel, mert könnyű felrakni, és már megy is.

Amit lehet, kerülök szinkronosan, úgyhogy természetesen felirattal kezdtem el.

Jelentem, hogy én is belekezdtem a Dexterbe. Eddig jó (1. évad 4. epizódjánál járok).

Tetszik! Már csak a betűket kéne világosítani, és tökéletes. Illetve még egy olyan kérdésem lenne, hogy hol lehet látni azt a jelet, ami korábban azokat a témákat jelölte, ahol volt új topik. Ilyen sárga világítós gömb volt.

Bomarr: vagy csak egész egyszerűen legálisan megvásárolod és nincs probléma. Beszélgethetnénk a chippeltetett konzolok pár éven belüli tönkremenéséről is. Mert a másolt játékot lehet, hogy egyből beteszed, és megy, de másolt játéktól PC még nem romlott el. Xbox/egyéb annál inkább (a chippeltetés miatt).

Gyönyörű volt ma a hóesés. Tesómat jól megdobáltam.

Na ugye.

Ez már volt, azt hiszem. De nagyon jó.

Frenkie: igen, középiskolában nem voltak vizsgák, de minden nap járni kellett suliba. Most nincs semmi dolgom. Se vizsga, se előadás, se szeminárium, csak egy felvételi januárban, de az meg nem vészes.

Köszönöm mindenkinek a gratulációt! Nem volt egyszerű, de sikerült. Miss: Nemzetközi Gazdaságtanon megyek tovább, ha minden jól megy. Annyira jó. Életemben először nem kell csinálnom semmit december 10 és február 10 között...

Rögtön indul a képzés, februárban.

Kapok egy diplomát, igen, de megyek tovább, MSC-re, szóval még 2 év.

Köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám! 5-ös lett a szakdolgozati jegyem, és 5-ös lett az államvizsgám is. Most pedig PIHENÉÉÉS végre... egy félév után ideje is már...

Köszönöm mindenkinek a buzdítást! Kezdődhet a tanulás!!!

Akinek holnap lesz egy kis ráérő ideje/ereje, gondoljon rám reggel. Államvizsgázok...

Részvétem, Frenkie .

Nos tehát... A hét közepén felvetettem, hogy ki mit hallott a legújabb törekvésről: az inflációs cél emeléséről. Hogy tisztán lássunk, íme néhány összefüggés: Egyrészről, amikor elkezdődött a Delors terv 1989-ben (melynek végső célja egy gazdasági monetáris unió megteremtése volt Európában, közös pénzzel), akkor alapfeltételként tűzték ki, hogy minden ország Jegybankja független legyen. A Jegybank kezében van a monetáris politika, a kormány kezében a fiskális. Ha a kormány rossz irányba terelné a gazdaságot, akkor a Jegybank korrigálhat, és vica versa. Jó esetben egymást segítik a döntéseikkel, de minden esetben függetlennek kellene lenniük. Másrészről, az említett Unióhoz való csatlakozás feltételeként 1992-ben meghatározták az ú.n. Maastricht-i kritériumokat, ennek révén megállapították, hogy a csatlakozni kívánt ország inflációs rátája (árdrágulás mértéke) a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tag inflációjának átlaga + 1,5% lehet. Éppen ezért, a Jegybank elsődleges szerepe, hogy az árstabilitást garantálja, és egy középtávon teljesíthető és hiteles inflációs cél kitűzésével segítse az ország csatlakozását az Euró övezethez. Harmadrészről, a Jegybanki alapkamat és az infláció közötti összefüggésről: az alapkamat meghatározza az állampapírok hozamát, ami alapján a papírok csábítóak/kevésbé csábítóak lesznek a külföldi befektetők számára. Minél magasabb a kamat -->annál nagyobb a hozam -->annál csábítóbb a magyar állampapír --> annál több külföldi vesz forintot Euróért --> annál erősebb a forint árfolyama --> annál kisebb az importált áruk forintra átszámított ára --> ergo annál kisebb az infláció. Összegezve: minél magasabb a jegybanki alapkamat, annál kisebb az infláció, és annál jobb hazánk külföld általi finanszírozhatósága (ami máskor a folyó fizetési mérleg egyenleg hiányának finanszírozása miatt is jól jöhet). Negyedrészről: a jegybanki alapkamat minél magasabb, annál nehezebb élénkíteni a gazdaságot, hiszen a magas alapkamat beszűkíti a likviditást, azaz azokat a forrásokat, amiket igénybe vehetnek a vállalatok beruházásra, vagy kötelezettség rendezésre. Tehát minél magasabb a kamat: annál nagyobb a hitel ára, annál nehezebb beruházni, azaz annál kevesebb új munkahely teremtődik. ---- Mindezek után: a Fidesz tervbe vette, hogy egyrészről: a) márciustól megváltoztatja a jegybanki monetáris tanács összetételére vonatkozó törvényt (=elveszti a Jegybank a függetlenségét, ami igencsak aggályos.) b) növeli az eredetileg 3%-os középtávú inflációs célt 3,5%-ra, ergo lazítja a monetáris politikát, ami egyúttal alacsonyabb alapkamatot, viszont csökkenő befektetési bizalmat eredményez, gyengébb árfolyammal... ami egyrészről ösztönzi az exportot, másrészről dinamizálhatja a gazdaságot, végül nehezítheti a devizahitelesek sorsát. És a csökkenő külföldi bizalom akár az alapkamat kényszerű emelésével is együtt járhat: nem az infláció miatt, hanem az államadósság törlesztése miatt. Ugyanis azzal, hogy a kormány elengedi az inflációt, nyíltan vállalja, hogy nem akarja betartani az EU-s kritériumokat, ergo nem lesz külső kényszerítő erő sem az államadósságra, sem az inflációra, sem a stabil kormányzás egyéb mérőszámainak betartására, ergo leminősítenek minket, az állampapírok kockázata nő, azaz csak növekvő hozamért cserébe lehet majd őket eladni: tehát az alapkamat növelésre így is úgy is sort kell majd valószínűleg keríteni. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az inflációs cél emelése egyúttal jelképes is lehet: nem érdekli a kormányt, ha elszalad az infláció (mondjuk 5-10% közé), ami további költségeket ró a társadalom nyakába (az árak folyamatos drágulása pedig a várakozásokba is beépülhet, tehetetlenséget idézve elő ezzel). Mindent összegezve: eljátsszuk a Jegybank függetlenségét, a befektetői bizalmat, erodáljuk a lakosság jövedelmét, növeljük a devizahitelesek terheit, gyengítjük a forint árfolyamát, és valószínűleg hosszú távon az alapkamatot sem csökkenthetjük... Az egyetlen pozitívum, hogy serkenthetjük az exportra termelő vállalatok teljesítményét, de a fenti negatívumok miatt erősen kétséges, hogy dinamizálni tudná a kormány a gazdaságot, s ezáltal a beígért új munkahelyek megteremtésére sort tudna keríteni.