Nos tehát...
A hét közepén felvetettem, hogy ki mit hallott a legújabb törekvésről: az inflációs cél emeléséről.
Hogy tisztán lássunk, íme néhány összefüggés:
Egyrészről, amikor elkezdődött a Delors terv 1989-ben (melynek végső célja egy gazdasági monetáris unió megteremtése volt Európában, közös pénzzel), akkor alapfeltételként tűzték ki, hogy minden ország Jegybankja független legyen. A Jegybank kezében van a monetáris politika, a kormány kezében a fiskális. Ha a kormány rossz irányba terelné a gazdaságot, akkor a Jegybank korrigálhat, és vica versa. Jó esetben egymást segítik a döntéseikkel, de minden esetben függetlennek kellene lenniük.
Másrészről, az említett Unióhoz való csatlakozás feltételeként 1992-ben meghatározták az ú.n. Maastricht-i kritériumokat, ennek révén megállapították, hogy a csatlakozni kívánt ország inflációs rátája (árdrágulás mértéke) a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tag inflációjának átlaga + 1,5% lehet. Éppen ezért, a Jegybank elsődleges szerepe, hogy az árstabilitást garantálja, és egy középtávon teljesíthető és hiteles inflációs cél kitűzésével segítse az ország csatlakozását az Euró övezethez.
Harmadrészről, a Jegybanki alapkamat és az infláció közötti összefüggésről: az alapkamat meghatározza az állampapírok hozamát, ami alapján a papírok csábítóak/kevésbé csábítóak lesznek a külföldi befektetők számára. Minél magasabb a kamat -->annál nagyobb a hozam -->annál csábítóbb a magyar állampapír --> annál több külföldi vesz forintot Euróért --> annál erősebb a forint árfolyama --> annál kisebb az importált áruk forintra átszámított ára --> ergo annál kisebb az infláció. Összegezve: minél magasabb a jegybanki alapkamat, annál kisebb az infláció, és annál jobb hazánk külföld általi finanszírozhatósága (ami máskor a folyó fizetési mérleg egyenleg hiányának finanszírozása miatt is jól jöhet).
Negyedrészről: a jegybanki alapkamat minél magasabb, annál nehezebb élénkíteni a gazdaságot, hiszen a magas alapkamat beszűkíti a likviditást, azaz azokat a forrásokat, amiket igénybe vehetnek a vállalatok beruházásra, vagy kötelezettség rendezésre. Tehát minél magasabb a kamat: annál nagyobb a hitel ára, annál nehezebb beruházni, azaz annál kevesebb új munkahely teremtődik.
----
Mindezek után: a Fidesz tervbe vette, hogy egyrészről:
a) márciustól megváltoztatja a jegybanki monetáris tanács összetételére vonatkozó törvényt (=elveszti a Jegybank a függetlenségét, ami igencsak aggályos.)
b) növeli az eredetileg 3%-os középtávú inflációs célt 3,5%-ra, ergo lazítja a monetáris politikát, ami egyúttal alacsonyabb alapkamatot, viszont csökkenő befektetési bizalmat eredményez, gyengébb árfolyammal... ami egyrészről ösztönzi az exportot, másrészről dinamizálhatja a gazdaságot, végül nehezítheti a devizahitelesek sorsát.
És a csökkenő külföldi bizalom akár az alapkamat kényszerű emelésével is együtt járhat: nem az infláció miatt, hanem az államadósság törlesztése miatt. Ugyanis azzal, hogy a kormány elengedi az inflációt, nyíltan vállalja, hogy nem akarja betartani az EU-s kritériumokat, ergo nem lesz külső kényszerítő erő sem az államadósságra, sem az inflációra, sem a stabil kormányzás egyéb mérőszámainak betartására, ergo leminősítenek minket, az állampapírok kockázata nő, azaz csak növekvő hozamért cserébe lehet majd őket eladni: tehát az alapkamat növelésre így is úgy is sort kell majd valószínűleg keríteni.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az inflációs cél emelése egyúttal jelképes is lehet: nem érdekli a kormányt, ha elszalad az infláció (mondjuk 5-10% közé), ami további költségeket ró a társadalom nyakába (az árak folyamatos drágulása pedig a várakozásokba is beépülhet, tehetetlenséget idézve elő ezzel).
Mindent összegezve: eljátsszuk a Jegybank függetlenségét, a befektetői bizalmat, erodáljuk a lakosság jövedelmét, növeljük a devizahitelesek terheit, gyengítjük a forint árfolyamát, és valószínűleg hosszú távon az alapkamatot sem csökkenthetjük...
Az egyetlen pozitívum, hogy serkenthetjük az exportra termelő vállalatok teljesítményét, de a fenti negatívumok miatt erősen kétséges, hogy dinamizálni tudná a kormány a gazdaságot, s ezáltal a beígért új munkahelyek megteremtésére sort tudna keríteni.