Rog

Én ugyanarról a valakiről írtam csak akkor még nem tudtam hogy régebbi szereplő mert az nem volt számomra egyértelmű (another gay character). De az általam írt "újabb meleg figura" részben passzol a hírhez mert azt a valakit ismerjük és csak később tudjuk meg hogy meleg. Ha tisztában lettem volna a részletekkel idézőjelbe tettem volna az újabbat mert úgy passzosabb lett volna. Kicsit sután fogalmaztam meg de szerintem érthető a lényeg. Talán a nagy feneket kerítők és kihangsúlyozók túlságosan rosszindulatú homofóbok.

És milyen jól elhülyéskedtek a forgatáson. Például Stathis csonka lábbal való kínlódásának forgatása közben Getz padló alá rejtett lábát heccből egy trutymós vödörbe dugták. Vagy a vödröt ráhúzták a lábára. Valahogy úgy volt. Gondolom mikor a paródiaguru Mel Brooks (pl. Űrgolyhók, Robin Hood - A fuszeklik fejedelme, Drakula halott és élvezi rendezője) a BROOKSFILM nevezetű produkciós cégének közreműködése miatt elment a forgatásra beszállt hülyülni. Amúgy a "Be afraid. Be very afraid." szöveg az ő fejéből pattant ki.

Úgy alakult hogy lovagolok még a legyes témán és berakom a muvi végének forgatását bemutató vidit. 2007 elején két részletben már betettem de nem hiszem hogy gond ha újra bekerül. Néhol kicsit erős és elég szpojleres úgyhogy csak az nézze meg akit érdekel vagy aki talán sose akarja a muvit megnézni. Amúgy nagyon szép példája a bábuzós practical effect-es módszer alkalmazására. Ezért ez a fő favorit forgatási vidióm. "Come on, baby! You can do it!" Ezt akár a vidi megnézésére való buzdításnak is lehet értelmezni.

Valamennyien már láttuk. Néhány HSz-el feljebb található.

Hát elég jól teszi a tapsikolást. Végül is nem akarhatja kék-zöld foltokkal vagy komolyabb sérülésekkel elhagyni a termet.

Ja. Ő az üdítő kakukktojás.

Az én Cameron muvi listám: A mélység titka Terminator 2 (A mozis de a rendezőivel nincs komolyabb bajom úgyhogy néha azt is meglesem.) The Terminator (Csak picivel maradt a másodikkal szemben alul.) Két tüz között Aliens

Sok Boldog Szülinapot A pécsi (alias "Man from Pécs" )!

Ez a bohócos nem a félelmetességéről verte ki nálam a biztosítékot hanem azért mert az elején az a gané egy gyereknek harapta le a karját. Nem igazán zaklatnak fel a végtagelvesztős dolgok a muvikban és sorozatokban de ez az eset már sok volt mert egy gyerekkel történt. Úgy voltam vele hogy ha esetleg több gyerekgyilkolászás van benne akkor inkább hagyom a sunyiba. Amúgy szoktam értelmesebb horrorokat nézni habár ritkábban futok össze velük. Többre becsülöm őket mint esztelenül gyilkolászásokat bemutató társaikat.

Felőlem jöhet. Nincs bajom a melegekkel Amúgy néhány HSz-el korábban én is beszámoltam erről. Csak azért hoztam ezt fel mert talán kihagytad és ha elolvasod a HSz-t akkor olyan dolgokat is megtudhatsz amik esetleg tetszeni fognak. Ha olvastad az se baj. Lehet hogy a meleges dologról megfeledkeztél ami persze nem probléma.

Erre halványan emlékszem. Jót derültem rajta.

Gőzöm nincs hogy lesz. Ha normálisan elkezd érdekelni az első akkor a másodikat talán könnyebb lesz legyűrni. Még a Curry-s eresztést se láttam mert az se tud érdekelni. Mostanában elő szokott fordulni hogy olyan muvikat veszek elő amiket sokáig halogattam mert nem tudtak érdekelni. Aztán nemrég elcsíptem őket a tevében és bár nem láttam sokat belőlük mégis rávettek arra hogy letudjam őket. A Castle-lel is ez volt. Azok a muvik be is jöttek valamennyire. Ilyen a John Carter és az Amcsi kapitány amit múlt hétvégén csíptem el. Utána a korábban szintén nem érdeklős télkatonás eresztéshez is kedvem szottyant és pár napja az is megvolt. Aztán a korábban már látott polgárháborúsat is elkezdtem de csak a feléig jutottam mert nem volt időm tovább nézni. Lehet hogy holnap befejezem. Nem igazán passzolnak hozzám de ennek ellenére aránylag sokat elnézegetek. Úgy vettem észre hogy különösebb káros hatásuk lenne rám. befolyásolják a személyiségfejlődésemet. Három állandó kedvencem a Goldblum-os A légy, a Kurt Russell-es A dolog és az Event Horizon. Azokat többször is elő szoktam veszegetni. Azokon kívül megnéztem többek közt a második legyes muvit (azt kábé háromszor), a Fűrészeket, a francia Mártírokat, a Sikoly, a Gyerekjáték, a Halloween és a Péntek 13 széria néhány részét, a Rémálom az Elm utcában muvikat és A lény filmeket. Vannak esetek mikor nem nézek oda de az nem zavar különösebben. Például a nagyon bejövős A légy nézése közben három jelenet váltja ki azt belőlem. A kifordult cerkófot, a nyílt kartörést és az újságíró csajszi álmában szereplő újszülött nagy kukacot látni se bírom. Pedig a forgatásukat nézve semmi bajom velük. Szóval néha parásan ugyan de mégis horrorizálok ha olyanom van ami egy ideje nem túl gyakran fordul elő.

Régebben az elsőt elkezdtem nézni de kábé fél óra múlva megszakítottam. Nagyon úgy néz ki hogy sose fogom az egészet letudni. Emez meg talán a nézés elkezdéséig se fog eljutni.

Jimmy bátya elég jól viseli hogy a bosszúállók elsüllyesztették a Titanic-ját.

Inkább kék humanoid macsekok azok.

Nagyon klasszul indul a NETFLIX-es Lucifer. Luci az elején és a vége felé nagyot alakít. Detective-vel való kapcsolata nem valami sima ügy. Nehézkesen tudják feldolgozni a múltkori részben felmerült problémát. Maze és Dús nyomozó szála is frankóra sikerált. Az aktuális bűneset tűrhető. Detective valami ütősnek ígérkező meglepivel fog később előrukkolni. Ja és Luci újra nótázott egy kicsit.

Ráleltem egy klassz kis Végjátékos harc alatt játszódó jelenetkét bemutató forgatási klipre. Sajna a jelenet nem rémlik. Talán be se került a muviba.

Nekem a nem Star Wars-os zene+Star Wars-os katonák témából Dzséjt Merülő Manson egyik számára legyártott klónok és rohamoszik akciózásait bemutató Best Soldiers klipje a kedvencem. Az előbb meg is néztem ha már eszembe jutott. Sajna a Jutyubin nem találom. Oda talán fel se került. A Lightspeed meg úgy tűnik megszűnt.

Nekem a 2:00-tól induló főtéma jön be a legjobban. Igaz az MCU muvik zenéivel az első Vaspasis eresztés mjuzikját kívéve nem igazán szoktam foglalkozni. Egyedül a muvikban hallottam őket és már semmi se rémlik belőlük.

Sokan nagyon lehúzták ezt a muvit. Talán még a WC-n is.

S.H.I.E.L.D. ügynökös űrbéli részlet az első részből:

Nekem nagyon bejön a muvi rendezői változata. Igaz legutóbb kábé négy éve láttam. A végén még egész jól belejön a színészkedésbe az a Momó gyerek. Kár hogy nincs kedvem megnézni azt a muvit.

Nem nyavalyogni vagy magamat sajnáltatni akarok de ezek a dolgok elég problémásak nekem. Az elköltözésre én is gondoltam már. Azzal az a gond hogy begyógyszerezve hajlamos vagyok lassan reagálni és lassan csinálni a dolgokat plusz nem tudok rendesen koncentrálni ami miatt sokszor össze-vissza keverem és felejtem a dolgokat, Így a munkavégzés se hatékony. Az albit meg az egyebeket úgyse tudnám sokáig rendesen fizetni. Gyógyszer nélkül meg vagy gyakran durván magam alatt lennék vagy engem ért erős inzultálás miatt rohadtul bedühödnék és csak nehezen tudnék lenyugodni. Verekedés szerencsére még nem volt de úgy érzem a bennem felhalmozódott feszültség eléggé megnőtt és ha nem lenne lehetőségem elnyomni akkor a fene tudja mit csinálnék ha eléggé felmenne bennem a pumpa. Az is gond hogy nem sikerültem talpraesettre. Nincs meg a magamhoz való eszem. Sokan már huszonévesen melóznak és sokan jól keresnek mert van motivációjuk és életcéljuk plusz életösztönük. Nekem előbbi kettő sose volt míg utóbbi már jó ideje alig van. Évek óta minden év végén azon mélázok hogy a kövi évben el kéne már patkolnom. Az itthonról elköltözés még azért is problémás mert a házunk rám van íratva. Az egyik felét megörököltem míg a másikat a faterom rám íratta mert az első házasságából való gyerekére semmit se akar hagyni. Már vagy 42 éve nem foglalkozik vele. Szóval elég hülyén venné ki magát ha a jogilag vagy hogy saját házamból nekem kéne elhúznom. A helyzet akkor lenne kritikus ha a fater meghalna mert a ház utáni fizetés egyedül rám maradna és egy idő után beállna a csőd. Plusz a kutyánkat se akarom itt hagyni. Barátaim egyáltalán nincsenek mert nem bízok annyira a közelembe kerülők zömében ahhoz hogy ismerkedni kezdjek velük. Nőm sose volt és talán sose lesz. A csajoktól mindig tartottam és úgy vagyok a témával hogy úgyse fogadna el egy csajszi se. Nem vagyok párkapcsolatra vagy családalapításra alkalmas. Szerintem nem bírnám elviselni még azt se ha a csaj hozzám érne mert már azt is utálom ha valaki megérint. Csoda hogy a kézfogást kibírom. Egy alkalommal került csaj bensőségesen a közelembe. Kábé 19 évesen egy kisebb idegösszeomlás miatt három hétig egy pszichiátriára kerültem. A teraszon ültem mikor az egyik zakkant ápolt csaj odament hozzám és leült az ölembe majd szájon csókolt. Aztán azt mondta hogy ha kell valami akkor keressem meg. Asszem hancúrozásra gondolt. A három hét után jó ideig segítséggel ugyan de tűrhetően okés voltam. Később elmentem melózni de az ott töltött idő alatt visszaestem és elég közel kerültem ahhoz hogy kicsináljam magam. Szerencsére a próbáig nem jutottam el. Jól is jött hogy a szerződésem lejárása miatt elküldtek. Onnantól aránylag helyre jöttem de anyám halála után megint összeroppantam. Azóta kettő vagy három havonta újra pszichiáterhez járkálok. Inkább befejezem és nem írkálok többet a bajaimról pedig tudnék még bőven mit pötyögni róluk. Így is el lehetne mondani az eddigi sztorimról hogy az embereknek el tudna menni tőle az élettől a kedve.

Jól belehúztak a feliratozós szakik. Az elsőt még ma este letudom ha passzos felirat,

Én is mélyen együtt érzek veled apád elvesztése miatt. Ha el tudnék szakadni jó néhány múltbeli sérelmem emlékétől amik miatt nem igazán bízok az emberekben nagyot lendülne az egyenesbe kerülésem. 2000 körül suli után elmentem egy plázába vidijátékozni. Nagyban irtottam a sok terroristát vagy mit egy fedezékbe bújós géppityus ürgével mire néhány suhanc odament hogy adjak nekik lóvét. Az egyik közelebb ment hozzám én meg odébb löktem magamtól. Erre az egyik csaj visszaadta és kis beszólogatás után ott hagytam őket a pxcsába. Azóta nem is mentem oda játszogatni. Párszor buszokon is belém kötöttek. Egyszer két mögöttem ülő barom egymás közt cikizett hogy titkos ügynök vagyok amire nem reagáltam. Volt hogy hátul álltam és akkor is rám szállt néhány suhanc. Csak annyi történt hogy hátulról néhányat löktek rajtam. Egyszer a buszra való felszállásra készülve véletlenül meglöktem egy kattant ürgét aki szintén rám szállt egy kis időre. Azt mondta hogy elkap a sikátorban meg énekelgette hogy "De nehéz az iskolatáska." Nálam meg a korábbiak miatt egy seprűnyél darab volt a hátizsákomban úgyhogy talán meg is járta volna a manusz ha tényleg követett volna hogy megint belém kössön. Szintén az egyik buszon egy nagydarab cigány kötött belém. Az ajtó melletti rúd mellett álltam mikor megdobott egy papírgalacsinhoz hasonló valamivel. Odafordultam hozzá hogy "Bajod van?" és már hívott is hogy rendezzük le. Az ilyenek miatt már nem is szeretek buszon vagy vonaton utazgatni. Az eljárkálást az ilyen dolgok miatt minimalizáltam. Ha egyes idegenek képesek voltak akkoriban rám szállni akkor később is történhet olyan. Balhét meg nem akarok mert nem vagyok egy mindig szelíd természetű csóka. Ha rosszindulatúan rám szállnak akkor csak a szám jár de ha nekem jönnének akkor erősen felhúznám magam és akkor eléggé bevadulnék és abból akár bunyó is lehetne. Meg ott van még hogy a régi csesztetőim is képesek lennének rám szállni. Általános suliban rám szállt és csesztetett néhány bukott szamár. Ballagás után megszabadultam tőlük de ha meglátnának esélyes hogy megint rám szállnának. Az egyik valamikor 2000 előtt került velem szembe mikor a gimiből bicajoztam visszafelé. Amaz biciklit egy cigány hajtotta a gyerek meg ott ült előtte és mikor közel kerültünk egymáshoz hirtelen felém köpött mire beszóltam neki. Ő meg leszállt a bicajról és rám küldte a cigányt akit szerencsére egy kis üldözés után leráztam. Azóta nem láttam azt a barom gyereket. Annak a másik komája meg '13-ban egy buszmegállóban észrevett mikor a városba bicajoztam. Volt vagy háromszor olyan hogy elmentem a megálló előtt mikor ott volt és minden alkalommal rám reagált valamit. Vagy szólongatott vagy fütyült. Aztán meguntam és jó ideig másfelé mentem. Nem sokkal később a nővére bejelölt a pofakönyvön én meg elutasítottam mert nem bírtam a csajt. Aztán bejelölt még valaki egy üres profillal aminek a profilképe egy felém mutogató rapper szerű koma volt. Azt tutira a buszmegállós gané csinálta. Azóta rejtve is van a pofakönyves profilom. Lehet hogy ha simán csak lógva hagytam volna csaj bejelölését talán azt hitték volna hogy nem járok fel oda és amaz bejelölés se lett volna. A gimiben is eléggé rám szálltak. Először két bukott szamár szállt rám és rám küldözgettek néhány megfélemlített osztálytársamat hogy verekedjenek velem. Egyszer meg nyelvtan dogaírás közben odaültek mellém és néhányszor a pofámba vágva akarták elszedni az irományomat. A többiek nem foglalkoztak a dologgal és a tanár se mert észre se vette pedig mögöttünk ügyködött valamelyik gyerekkel. Tehát bármi balhét generáltak nekem senki se állt mellém. Azok a csótányok jövőre már eltűntek a suliból de harmadikban meg másik három osztálytársam szállt rám. Azok valamivel visszafogottabban szekáltak. Leeresztették a biciklim gumiját meg beszólogattak. Az egyikükkel oviba és általánosba is együtt jártam. Egy csoportba meg osztályba kerültünk. Ott is kétszínű alak volt mert hol rendes volt velem hol pedig összeállt néhány másikkal és úgy csesztettek. Pedig sokszor rendes voltam akkoriban azzal a barommal. A gimis akciója meg olyan jól sikerült hogy harmadik elején ott is hagytam a gimit és magánsuliban tanultam tovább és ott érettségiztem le. Ezek után nem csoda hogy nem igazán bízok a legtöbb emberben és a legtöbbjükben csak a rosszat látom. Az önbizalmam és az önbecsülésem plusz a magam elfogadása meg eléggé lecsökkent. A szxr hallgatásával úgy vagyok hogy családon belül hallom a legtöbbet. Persze nem mindig de gyakran előfordulnak a balhék mert a faterom és az öcsém nem akarnak úgy viszonyulni hozzám ahogy az állapotom megkövetelné. Sokszor lenéznek, lekicsinylik a felfogó képességemet. Sokszor tojnak rám annak ellenére hogy elég sokat teszek értük és hajlamosak fölém rendelni magukat. Az meg nem tetszik nekik ha a fejükhöz vágom a bűneiket. Akkor kitör a veszekedés. Szerintük jól van ahogy velem szemben intézkednek. Az önértékelési problémáim meg maradnak és súlyosbodnak. Anyám volt az egyetlen aki rendesen normális volt velem. Még a kórházban is azon agyalt hogy hamar meg kéne gyógyulnia mert nagyon kivagyok. Csakhogy aztán nem sokkal később elment. Aztán meg már az idegösszeomlás szélére kerültem. Amúgy találtam már olyanokat akikkel tudok beszélgetni. Itt van nekem egy csomó normális emberrel ez a fórum. Egyelőre elég nekem. Csak fórumtalira menésre kéne végre rávenni magam. Valamikor a nehézségek ellenére talán összejön.