Csillagászat, kozmológia, űrkutatás

[Szisz]

De milyen kérdésekre lesznek válaszok.

Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás

Isten vagy a Galaxis? Bár ez már teológia.

[Ody Mandrell]

De milyen kérdésekre lesznek válaszok.

Pl. hogy mi lesz az univerzum sorsa.

[Obi1]

Isten vagy a Galaxis? Bár ez már teológia.

Isten vagy a Galaxis? Bár ez már teológia.

 

Hát ja, bár sztem csak a Galaxis létezett és más semmi

[Szisz]

Tegnap volt Telihold

Ilyenkor a Hold szinte vonzza a figyelmet, a Telihold nálam mindig ünnepnap. Mondjuk a napéjegyenlőség és a napforduló is

Erről jut eszembe, hogy mostanában volt részleges napfogyatkozás. Utólag tudtam meg, valami volt a levegőben, de nem tudtam megmagyarázni mi olyan más, aztán meghallottam, hogy erről beszélnek.

Szerkesztve: 2006. Április 14. - Szisz

[Ody Mandrell]

Tegnap volt Telihold

Ilyenkor a Hold szinte vonzza a figyelmet, a Telihold nálam mindig ünnepnap. Mondjuk a napéjegyenlőség és a napforduló is

Erről jut eszembe, hogy mostanában volt részleges napfogyatkozás. Utólag tudtam meg, valami volt a levegőben, de nem tudtam megmagyarázni mi olyan más, aztán meghallottam, hogy erről beszélnek.

A hold fázisváltozatai érdekesebbek, mert különböző megvilágítottságnál lehet vizsgálni a felszínt. Sokkal érdekesebb, arról nem beszélve, hogy a Telihold elnyomja a csillagok fényét.

[Szisz]

A hold fázisváltozatai érdekesebbek, mert különböző megvilágítottságnál lehet vizsgálni a felszínt. Sokkal érdekesebb, arról nem beszélve, hogy a Telihold elnyomja a csillagok fényét.

Hát én más szemmel nézem az eget mint te...a boszorkányoknál a Telihold az ünnep és pszichológiai hatása is ennek a legerősebb...

[Ody Mandrell]

Hát én más szemmel nézem az eget mint te...a boszorkányoknál a Telihold az ünnep és pszichológiai hatása is ennek a legerősebb...

De Te nem vagy boszorkány (remélem).

[Szisz]

De Te nem vagy boszorkány (remélem). 

Kicsit.. a boszorkányok másik neve favas asszony, ha jól emlékszem, Füves asszony és én foglakozom gyógynövényekkel. Strigáknak is hívják őket. A boszik koránt sem gonoszak csak az egyháznak az állt érdekében hogy ferdítsen.

Annyiban tartozik ide, hogy a bosziknak 8 nagyobb ünnepe van egy évben: a két napéjegyenlőség a két napforduló és ezek felezőpontjai. Ezekhez jönnwk még a Teliholak, ami a nők életében nagy jelenőséggel bír(t), akkor amikor és azoknak akik még nem távolodtak/idegenedtek el a természettől.

Szerkesztve: 2006. Április 18. - Szisz

[Ody Mandrell]

Aki letávolodik a természettől, az kicsit a saját identitásától is megválik.

[Ody Mandrell]

Mindenkinek ajánlom akit érdekel, az alábbi linket. Csillagászati hírek, cikkek. Naprakész információ forrás.

 

http://hirek.csillagaszat.hu/

[Ody Mandrell]

Névadó a Plútónál

 

Az anyabolygónál mintegy 5000-szer halványabb új holdak 2-3-szor messzebb keringenek, mint az 1978-ban felfedezett Charon. A két kis holdnak a Nemzetközi Csillagászati Unió szakbizottsága által adományozott neve: Nix és Hydra. A görög mitológiában Nyx az éjszaka istennője volt, akinek számos gyermeke született, köztük Charon, a túlvilág révésze, aki a a Sztüx folyón át szállítja a halottak birodalmába az elhunytakat. Mivel a 3908-as sorszámú kisbolygó számára már korábban kiosztották a Nyx nevet, ezért a Plútó holdja annak egyiptomi megfelelőjét, a Nix elnevezést kapta. Hydra, a kilencfejű, mérgező vérű mitológiai szörnyeteg a Hádész bejáratánál lapul az odújában, ahol Plútó és felesége, Perszephoné lépett be a túlvilágra.

 

 

A Plútó és három holdja a HST felvételén (STScI nyomán)

 

Több nagyhírű kutatóintézetből sereglettek össze a tudósok, hogy méltó elnevezést válasszanak a kéttucatnyi nevet tartalmazó listáról. A jelen és a jövő felfedezései iránti tiszteletadás vezérelte őket, mivel a H betű az Űrtávcsőre utal, amivel számos korszakalkotó új eredményt értek el a csillagászok, köztük a holdak felfedezését. Az N. H. rövidítés pedig a rendszerhez 2015-érkező New Horizons űrszondát is jelképezi. Az ehhez hasonló elnevezéseknek történelmi hagyományai vannak, hiszen a bolygó két első betűje annak a Percival Lowell-nak állít emléket, akinek kezdeményezésére fogtak hozzá a titokzatos X bolygó felkutatásához. Sajnos ő már nem élhette meg a Lowell Obszervatóriumban dolgozó Clyde Tombaugh 1930-as felfedezését.

 

Alan Stern, a felfedezőcsoport egyik vezetője (Délnyugati Kutatóintézet, Boulder, Colorado) szerint az elkövetkezendő években még sokat fogunk hallani a Nixről és a Hydráról: tudósok hada folyamodott távcsőidőért, hogy a két kis hold pályáját és fizikai tulajdonságait tanulmányozhassa, a kilenc év múlva érkező szonda pedig részleteiben is feltérképezi majd őket.

 

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

Szerkesztve: 2006. Augusztus 15. - Ody Mandrell

[Donát]

De jó

 

Nagyon szeretem a csillagászatot, csak mostanában nem sok időm volt rá... apa távcsöveket szokott tervezni és amatőr csillagász, szóval volt honnan örökölnöm

 

 

Donát

[Ody Mandrell]

Mostantól remélhetőleg minden nap felrakok valami érdekes hírt.

 

Apukád amatőrcsillagász? Akkor ismernem kellene... Tagja az MCSE-nek? Szokott észlelni? Stb...

[Donát]

Nem tudom igazából, hogy tag-e. Szokott járni csillagásztáborba évenként (így nyáron), jár neki a Meteor, csillagászkodik az udvarban, és tényleg komoly távcsővel, amit ő tervez, és aztán a tervek alapján elkészítik a távcsövet. Csabai István, a Meteorban volt is már képe. De nem hinném, hogy észlelni szokott. (ha ez alatt... hmm.. . ez alatt mit is értesz pontosan? )

 

 

Donát.

Szerkesztve: 2006. Augusztus 15. - Csabai Donát

[Ody Mandrell]

Észlelés alatt azt értem, hogy kimegy este a távcsövével, és nézelődik, fotóz, stb. Egyébként nem cswodálnám ha most is kint lenne. Szenzációsan szép, tiszta ég van.

[Donát]

Ma nincs kint, mert beverte a fejét, és fáj neki

 

 

Donát

[Modi]

Mit szóltok a bolygó lehetséges új definíciójához? Nekem személyszerint tetszik. A szégyen az, hogy szinte semmilyen forrás nem tudja értelmesen közölni, hogy miről is szólnának az új meghatározások. Akármilyen netes híroldalt/szennylapot nézek, össze-vissza írnak minden hülyeséget. Még a lentebb belinkelt hirek.csillagaszat.hu is kegyetlenül nagy f@szságokat ír róla.

 

A Plútó és három holdja...

A Charon nem a holdja, hanem kettős bolygórendszert alkot a Plutoval, mivel a tömegközéppontjuk, ami körül kering, a Pluton kívűl van. (mint a Talus és a Tralus )

[Ody Mandrell]

Pedig egyszerű. A Kuiper öv egy újabb kisbolygó öv a külső naprendszerben, és sokak szerint a Plutó ennek a társaságnak az egyik legnagyobb tagja. Tehát inkább Kuiper objektum, ha úgy tetszik kisbolygó. Ezért akarják "leminősíteni". Vagyis akarták, de a népakarat úgy látszik inkább a többit emeli bolygó szintre...érdekes. Pedig korábban pont az ellenkezőjét akarták.

 

Egyébként miért is ír hülyeségeket az említett odal? Mi a hülyeség szerinted?

Szerkesztve: 2006. Augusztus 17. - Ody Mandrell

[Ody Mandrell]

A Charon nem a holdja, hanem kettős bolygórendszert alkot a Plutoval, mivel a tömegközéppontjuk, ami körül kering, a Pluton kívűl van. (mint a Talus és a Tralus )

Az biza a holdja.

[Ody Mandrell]

A hét csillagászati képe - Csillag(ász)ok háborúja

 

A légkör turbulens mozgása jól ismert a távcsövet használók körében, különösen a nagyobb átmérőjű műszerek esetében. Mint ahogy nyári forróságban aszfalt felett elnézve a távoli tárgyak szüntelenül vibrálni látszanak, pontosan úgy mosódnak el a finom részletek is a nagyobb távcsövekben. A hatás a mai 6-10 méteres távcsöveknél olyan jelentős, hogy egy csillag kepe egy adott pillanatban több száz apró kis foltra bomlik szét. Ezek össze-vissza ugrálva a távcső elméleti feloldóképességénél jóval nagyobb foltként képezik le a csillag képét egy hosszabb expozíciós idejű felvétel során.

 

A légköri nyugtalanság elleni harc fegyvere az adaptív optika, melynek egyik fő eleme egy deformálható tükör. Másodpercenként 10-100-szor megmérve egy fényes csillag torzítottságának mértékét (ún. hullámfront-érzékelőt használva) e tükör alakját úgy módosítják, hogy a mesterségesen létrehozott optikai hibák pont korrigálják a légkör által keltett hibákat. Így a távcső felbontóképessége nagyban javítható, így halványabb objektumok és finomabb részletek rögzíthetőek. Amennyiben az adott látómezőben nincs megfelelően fényes csillag, úgy egy nagyteljesitményű zöld lézert fókuszálnak a légkör 90 km-es magasságban levő, nátriumban gazdag rétegére, ahol ezáltal egy fényes foltot, ún. műcsillagot hoznak létre. Egy ilyen lézernyaláb látható a képen, a 6,5 méteres MMT (Arizona, USA) kupolájából kiindulva.

 

 

A felvétel Canon EOS 20D fényképezőgéppel készült, 2,8/70?200 Sigma teleobjektívvel, 70 mm-es fókusszal, f/5,6 fényerővel. Az érzékenység ISO 200 volt, az expozíciós idő hossza pedig 5 perc.

 

Forrás: hirek.csillagászat.hu

Szerkesztve: 2006. Augusztus 17. - Ody Mandrell

[Modi]

Az biza a holdja.

A Nemzetközi Csillagászati Unió weboldala szerint nem.

http://www.iau2006.org/mirror/www.iau.org/NEWS.55.0.html

 

Q: Why is Pluto-Charon a ?double planet? and not a ?planet with a satellite??

A: Both Pluto and Charon each are large enough (massive enough) to be spherical. Both bodies independently satisfy the definition of ?planet?. The reason they are called a ?double planet? is that their common centre of gravity is a point that is located in free space outside the surface of Pluto. Because both conditions are met: each body is ?planet-like? and each body orbits around a point in free space that is not inside one of them, the system qualifies to be called a ?double planet.?

 

Egyébként miért is ír hülyeségeket az említett odal? Mi a hülyeség szerinted?

>>>...és ami teljesen érthetetlen, a Plútó holdja, a Charon is! (bolygó minősítést kapna)

 

a Charon azért kapna bolygó minősítést, mert nem a Pluto holdja.

 

>>>Akkor viszont mi van a többi holddal, például a Föld Holdjával?

 

A Hold a Föld holdja, tehát nem bolygó...

 

>>>Ezen kívül létrehoznák a ?plutonok" osztályát is (nem keverendő a plutínókkal), ahová a 200 évnél hosszabb keringési idejű égitestek tartoznának, elkülönülve a ?klasszikus" bolygóktól.

 

Nem a klasszikus bolygóktól különítenék el őket, hanem minden bolygótól ami közelebb van a Neptúnusznál(beleértve persze a Neptúnuszt is), így a törpe bolygóktól is pl Ceres.

 

>>>Ekkor a Plútó és körei mind plutonok lennének. A Ceres viszont klasszikus bolygó?

 

A klasszikus bolygó a Merkúrnál nagyobb nem pluton bolygó (az eddigi 9 alapbolygó a Plútot leszámítva). A Charon most nagyobb mint a Merkúr, vagy közelebb van a Naphoz, mint a Neptúnusz???

kb egyik sem, szóval miért is lenne klasszikus bolygó???

 

>>>Salamoni döntés, amely tulajdonképpen megint kettős státuszban hagyja a Plútót.

 

Ezt nem tudtam értelmezni. Milyen kettős státusz?

 

Szóval az a hülyeség, hogy aki ezt a cikket írta az nem ismeri a bolygó új defiinícióját....

[Ody Mandrell]

Hát ez érdekes. A Charon felfedezése után tekintették kettős bolygónak a rendszert, de szép lassan elsikkadt ez a nézet. Szinte mindenütt a holdjának tekintik, de ez is egy olyan kérdés, mint amilyen a plútó rendszerrel kapcsolatban van még egy pár. Pl. most ez a bolygó-nem bolygó mizéria.

 

>>>...és ami teljesen érthetetlen, a Plútó holdja, a Charon is! (bolygó minősítést kapna)

 

a Charon azért kapna bolygó minősítést, mert nem a Pluto holdja.

 

Erről beszéltem! A Charont, a Plutó holdjának tekintik a csillagászok. Nézőpont kérdése végülis, de számomra is marad a holdja.

 

>>>Akkor viszont mi van a többi holddal, például a Föld Holdjával?

 

A Hold a Föld holdja, tehát nem bolygó...

 

A Charon meg a Plutó holdja, ez a baj.

 

>>>Ezen kívül létrehoznák a ?plutonok" osztályát is (nem keverendő a plutínókkal), ahová a 200 évnél hosszabb keringési idejű égitestek tartoznának, elkülönülve a ?klasszikus" bolygóktól.

 

Nem a klasszikus bolygóktól különítenék el őket, hanem minden bolygótól ami közelebb van a Neptúnusznál(beleértve persze a Neptúnuszt is), így a törpe bolygóktól is pl Ceres.

 

Lényegében ugyanazt írtad, más megfogalmazásban. A Ceres-t ne vedd bele, mert az egyenlőre még aszteroida.

 

 

>>>Ekkor a Plútó és körei mind plutonok lennének. A Ceres viszont klasszikus bolygó?

 

A klasszikus bolygó a Merkúrnál nagyobb nem pluton bolygó (az eddigi 9 alapbolygó a Plútot leszámítva). A Charon most nagyobb mint a Merkúr, vagy közelebb van a Naphoz, mint a Neptúnusz???

kb egyik sem, szóval miért is lenne klasszikus bolygó???

 

Akkor mi lenne a Ceres státusza? Ha a Plutót és társait külön státuszba emelik, a Ceres féle nagyobb aszteroidákkal is kell kezdeni valamit...

 

>>>Salamoni döntés, amely tulajdonképpen megint kettős státuszban hagyja a Plútót.

 

Ezt nem tudtam értelmezni. Milyen kettős státusz?

 

Amint már fentebb is utaltam rá, vannak akik bolygónak, és vannak akik kisbolygónak tekintik a Plutót. Mindenki a nézőpontja szerint értelmezi a dolgokat. A Plutó speciális eset.

 

Szóval az a hülyeség, hogy aki ezt a cikket írta az nem ismeri a bolygó új defiinícióját....

 

Sárneczky Krisztián meglehetősen elismert csillagász, és kisbolygó-felfedező, szerintem nagyon is tisztában van a bolygó definíciójával. Csupán próbált rávilágítani ennek az új rendszernek buktatóira, szerintem sikeresen.

Szerkesztve: 2006. Augusztus 17. - Ody Mandrell

[Donát]

Akkor most felvilágosítanátok, engem, mezei érdeklődőt, hogy miképpen is vannak a kategóriák? Bolygó, hold, stb. Légyszi

 

 

Donát

Szerkesztve: 2006. Augusztus 17. - Csabai Donát

[Ody Mandrell]

Vannak bolygók, holdak, aszteroidák. Mérettől függően.

[Donát]

És mi a definíciójuk? És mi ez a "pluton"?

 

 

Donát

[Modi]

Hát  ez érdekes. A Charon felfedezése után tekintették kettős bolygónak a rendszert, de szép lassan elsikkadt ez a nézet. Szinte mindenütt a holdjának tekintik, de ez is egy olyan kérdés, mint amilyen a plútó rendszerrel kapcsolatban van még egy pár. Pl. most ez a bolygó-nem bolygó mizéria.

 

Erről beszéltem! A Charont, a Plutó holdjának tekintik a csillagászok. Nézőpont kérdése végülis, de számomra is marad a holdja.

 

Hmm. Ha az IAU idén azt mondja, hogy a Charon ezentúl nem holdja a Plutónak, akkor nemzetközileg, hivatalosan a Charon nem holdja a Plutonak. Nemde? Ha már itt nem tudunk megegyezni akkor kb fölösleges tovább vitáznunk.

 

A cikk írójának tudni kéne, hogy a Charon-t azért tekintik az új def szerint bolygónak, mert nem tekintik holdnak. (benne volt abban a cikkjében az IAU-nak, ami az új meghatározásról szólt) Ezzel szemben ő azt hiszi, hogy az IAU amellett tekintené bolygónak a Charont, hogy elismeri holdként. (ez azért elég abszurdnak tűnik nem? )

De biztosan elolvasta az új meghatározást...

 

Lényegében ugyanazt írtad, más megfogalmazásban. A Ceres-t ne vedd bele, mert az egyenlőre még aszteroida.

 

Az új meghatározás szerint a Ceres törpebolygó lenne, nem aszteroida.

 

Akkor mi lenne a Ceres státusza? Ha a Plutót és társait külön státuszba emelik, a Ceres féle nagyobb aszteroidákkal is kell kezdeni valamit...

 

Sőt kezdtek is! Sőt le is írtam. (az előző hozzászólásban is) A Ceres törpe bolygó lenne.

Kérlek olvasd el vagy azt amit írok, vagy az új meghatározást az IUA oldalán. Így nem sok értelme van vitatkozni...

 

Amint már fentebb is utaltam rá, vannak akik bolygónak, és vannak akik kisbolygónak tekintik a Plutót. Mindenki a nézőpontja szerint értelmezi a dolgokat. A Plutó speciális eset.

 

Na de ezután a bolygók csoportján belül a plutonok közé tartozna. Megszüntetné ezzel a speciális esetet, mert mindn Pluto szerű bolygöt a Plutonok közé tenne.

 

Sárneczky Krisztián meglehetősen elismert csillagász, és kisbolygó-felfedező,  szerintem nagyon is tisztában van a bolygó definíciójával. Csupán próbált rávilágítani ennek az új rendszernek buktatóira, szerintem sikeresen.

 

Én elhiszem, hogy elismert csillagász, és nem akarom az eddigi munkásságát kétségbe vonni, de az új definícióval nem lehet tisztában, ha nem olvassa el. És ha arról ír cikket amit nem tud, akkor az (szerintem) nem jó.

 

Idézek az IAU-tól:

The classical planets are Mercury, Venus, Earth, Mars, Jupiter, Saturn, Uranus,Neptune.

Idézek a hirek.csillagaszat.hu-ról.

Ekkor a Plútó és körei mind plutonok lennének. A Ceres viszont klasszikus bolygó?

 

Sikeresen rámutatott a buktatóra? De biztosan én értelmeztem félre az IAU objektívnak tűnő mondatát, és a Ceres ott van a listán az idézetben. És biztosan el is olvasta. Hiszen ő elismert. Bocs!

 

És még folytathatnám az idézgetést, de minek?

 

 

 

Ez a hozzászólás nem akart személyes támadás lenni senki ellen, de ha úgy látod, nyugodtan töröld ki.

[Modi]

És mi a definíciójuk? És mi ez a "pluton"?

 

 

Donát

Az új meghatározás szerint valahogy így nézne ki: (néhány helyen erősen egyszerüsítek)

 

bolygó: Minden olyan égitest, ami egy nap körül kering (és nem nap) és a tömege elég nagy ahhoz, hogy nagyjából gömb alakú legyen. (ebben benne lennének az eddigi bolygók, a Ceres és a Pluto szerű kisbolygók)

 

a bolygókon belül lennének:

 

törpebolygók: Azok a bolygók amik kisebbek a Merkúrnál. (pl Ceres és Pluto)

klasszikus bolygók: Azok a bolygók amiket eddig is annak tekintettünk a Pluto-t leszámítva.

 

plutonok: Azok a bolygók, amik messzebb vannak a Neptunusznál. (200 évnél több idő alatt kerülik meg a napot). (pl Pluto, Charon(nem holdként!))

 

Ami nem bolygó:

 

Naprendszer apró égitestjei: Minden olyan égitest, ami egy nap körül kering (és nem nap) és a tömege NEM elég nagy ahhoz, hogy nagyjából gömb alakú legyen. (pl aszteroidák(a Ceres nem, mert elég nagy a tömege), üstökösök)

[Ody Mandrell]

Hmm. Ha az IAU idén azt mondja, hogy a Charon ezentúl nem holdja a Plutónak, akkor nemzetközileg, hivatalosan a Charon

Remélem a Ceres-t nem a minor planet besorolás alapján hívod törpe bolygónak, mert gyakorlatilag a kisbolygó öv több ezer tagjának ez a gyüjtő neve. Ez pedig nem törpe bolygó, hanem kisbolyó. Gyakorlatilag az összes ilyen égitest kisbolygó, független attól milyen az alakja.

[Darth Krande]

Ami nem bolygó:

 

Naprendszer apró égitestjei: Minden olyan égitest, ami egy nap körül kering (és nem nap) és a tömege NEM elég nagy ahhoz, hogy nagyjából gömb alakú legyen. (pl aszteroidák(a Ceres nem, mert elég nagy a tömege), üstökösök)

a Hold az gömbölyű?

[Donát]

Köszi, Modi!

 

Donát