1. rész - The Duel: Payback / A párbaj: Bosszú

Írta: 

Rendezte: 

 

Helyszín: 

 

Szereplők:

 

Érdekességek

 

Concept Art galéria

Szerkesztve: 9 órával korábban9 órája - Ody Mandrell

Most újranéztem előtte az első évad vonatkozó epizódját aminek ez a folytatása és nem is emlékeztem rá, hogy az animációs stílus, a színek használata, az egésznek az esztétikája mennyire jól el volt találva ennél a történetnél. Ebben a tekintetben a folytatás is hozta ezt a szinvonalat, sőt amiben hiányosságot éreztem az első évados epizódnál, hogy nem érződött annyira nagyon a Star Wars hangulat az itt sokkal inkább tetten érhető volt. Ettől még persze összességében nagyon hangsúlyos a japán szamurájfilmes stílus, de ezt már nem éreztem annyira idegennek a SW világától, jól sikerült a két stílust összehangolni (a lépegetős kaszinó és anzellan főnöke, az ewokok, meg a bacta hőforrás) ráadásul ennél a résznél a látványvilág mellett a karakterek szempontjából is sikerült egy élvezetes sztorit alkotni.

Míg az első évados epizódnak a legemlékezetesebb pillanata talán az volt, amikor a Roninról kiderül, hogy sith, de ezen túlmenően egy hangulatos akció-szekvencia volt gyakorlatilag az egész epizód, itt azért jobban kitettek magukért a készítők. Az atmoszféra itt sokkal inkább arra volt kihegyezve, hogy milyen viszony áll fent a szereplők között. A résznek a dinamikája is inkább arra épült, hogy itt van ez a megállíthatatlannak látszó ellenfél és vele mit tudnak kezdeni a főszereplők, míg a korábbi kalandban a Ronin szinte érinthetetlen volt és viszonylag simán felülkerekedett az aktuális ellenfélen.

Amit ezzel a világos - sötét oldali szembenállással kezdtek az nem volt túl mély, de legalább némi kreativitást belekevertek a megszokott kerékvágásba és tovább is vitték az első évad fordulatát, hogy a Ronin egy vörös fénykarddal mégis a jó ügyet szolgálja. Itt megint kiemelném a vizuális történetmesélést, amiben kiváló volt az epizód, amikor a Nagymester kezd átfordulni a sötét oldal felé akkor a fején lévő implantátumok kékből lilába váltanak és ahogy elhatalmasodik rajta a bosszú és sodródik a sötét oldal felé úgy jelzik az átállását a színek használatával is. Az, hogy a Ronin képes volt a jedi vs sith háború után elindulni egy olyan úton ahol a sitheket vadássza és nem a jediket, illetve egy megsebzett jedi pedig mindenáron a bosszút keresi egy érdekes kifordítását adta az alapfelállásnak, de azért nagyon a mélyére nem mentek ennek a kettősségnek... ettől még mint koncepció érdekes volt.

Egyedül ami nem annyira tetszett az a rész vége volt. Ott ez az összecsapás a twi'lek sith csajjal egy kicsit fura volt, simán vége lehetett volna úgy is, hogy visszaadja a kristályokat, vagy nála maradnak, de ez a flörtölős pillantás az összecsapás közben számomra olyan szükségtelen befejezeést adott az epizódnak. Érezhető volt közöttük némi feszültség a rész során, de én nem ide futattam volna ki a végét.

Nem sokat vártam amúgy a Visionstől, de meglepően tetszett ez az első rész és ha lesz rá időm majd adni fogok a többi résznek is egy esélyt.

Ezt én is megnéztem már.

22 órával ezelőtt, Wilde írta:

a Star Wars hangulat az itt sokkal inkább tetten érhető volt.

Ezzel egyetértek, az SW stílusú zene sokat adott a feelinghez.

Valahogy így képzelem az SW halálát: amikor az egyes elemei csak a coolságuk miatt vannak használva, de egyébként lógnak a semmiben. Rengeteg pozörködés, ami nem tud nyomot hagyni. Legalábbis bennem. Nagyon felejthető.