Werebazs

Huh, micsoda évad van mögöttünk! Tény, hogy csupán az évad harmada felelt meg a hangzatos "Frontvonalak" alcímnek, de az a bizonyos "szerencsés" hetes aztán 1000%-ig, a fennmaradó részek többsége pedig olyan fantasztikus volt, hogy ki törődött ilyen apróságokkal? Én aztán tutira nem! Kezdeném néhány az egész évadra jellemző észrevétellel: Érdekes, hogy ebben az évadban milyen sokféle ruhát hordtak a szereplők, csak Ahsokának volt négy cucca idén (sima, búvárruha, rabszolga ruha, és a kabát Carlac-on), szemben azzal, hogy az első két évadban meg a hétköznapi ruhájában láttuk és egyszer egy űrszkafanderben. Obi-Wan is viselte a hagyományos ruháját, a zygeriai páncélt, a saját cuccának a rongyos változatát, aztán Hardeen cuccait (igaz innentől kezdve sokáig nem volt önmaga ), aztán a rabruhát, és legutoljára még egy saját fejvadász kosztümöt is összeálított magának Azért ez is jelzi, hogy mennyire fejlődnek a modellezők és az animátorok, hogy már ilyesmire is jut idejük. Megint csak rengeteg jó kis utalást szórtak el a készítők, Star Wars-ra és minden egyébre: a Dac-i épületek, amiket a EP6-os mon calamári cirkálókról mintáztak, Acbar kapitány „It’s an attack!”-je, Fives rádió beszélgetése Krell-el, aztán amikor elmeséli Hardcase-nek és Jesse-nek, hogy hogyan robbantotta fel Anakin a droidvezérlő űrhajót, aztán amikor a vadászokkal kimenekülnek a szétrobbanó gömberődből, a Nomad Droids epizód mindenestől, Indi kalapja és sorolhatnám holnaputánig Űrcsata nem volt sok, de volt helyette rengeteg nagyszerű felvétel űrhajókról, a Dac-ra forogva megérkező Venator, és a Kadavo felett várakozó köztársasági könnyűcirkáló különösen nagy hatással voltak rám. 1: Mon Cala-trilógia A készítők most sem haboztak egyből a premierrel bedobni a nézőt a mély vízbe. A látvány, ahogy megoldották a vízalatti világot, egyszerűen fantasztikus volt, különösen a Water Wars első csatája fogott meg. Nem ám a megszokott négyzet alakzatban vonuló száz B1-es, húsz B2-es meg néhány droideka küzdött másfél tucat klónnal, meg egy-két Jedi-vel! Elképesztő volt egy ennyire telített csata teret látni, ahol több száz mon cala, klón, quarren és droid lövöldözött egymásra, szinte teljes össze-visszaságban, ahol Tamson foggal tépte szét az ellenséget, ahol a hullák ott lebegtek a még élők között....ilyen brutális csata még nem volt SW mozgóképen, és ez még csak a kezdet volt! Megérkeztek a hidroid medúzák, és az addig sem rózsás, de azért nem reménytelen helyzet, katasztrofális vereségbe fordult hőseink számára. Kimondottan kísérteties volt, ahogy ezek a kiborg szörnyek lassan, de megállíthatatlanul közeledtek a védők felé, ahogy a háttérből megvilágították az előző összecsapás elesettjeit brrr. Aztán jött a Gungan Attack, ami még három lapáttal rátett a darkos feelingre. A jelenetek, ahogy Dooku parancsba adta, hogy a foglyokat azonnal állítsák rabszolga-munkába, Lee-Char és a Jedik reményvesztett bujkálása, a Jedi Tanács igyekezete, hogy a lehető leghamarabb segítséget küldjenek gondoskodtak a nyomott hangulatról. E téren egy kicsit talán túl is teljesítettek, a sötét, és zavaros képvilág, a fojtott hangok, a baljós zene, és a nyomott hangulat együttese elég álmosítóvá tették az epizódot, ami elvett egy keveset az akciójelenetek lendületéből. Ezt próbálták humoros villanásokkal ellensúlyozni, például, Ahsoka arckifejezésén, amikor Lee-Char a gungan sereg érkezése után „Támadás!” üvöltéssel, fegyvertelül beveti magát a csatába, még mindig röhögnöm kell ahányszor csak meglátom, Jar-Jar és Meena Tills keringőjéről nem is beszélve A Prisoners eleje és közepe valamivel gyengébbre sikerült az előző két résznél. „Jó” volt, ahogy Tamson a Jediket kínozta, igaz a „Where is prince Lee-CHAAAAAR!?” üvöltése ugyancsak ripacskodós lett, de gondolom szándékosan. Ahogy Jar Jar vízhatlanította Padmé ruháját, az nagyon komoly volt Lee-Char viselkedésében túl hirtelen, túl nagy változás állt be. Mármint komolyan, a „Támadás!”-tól pár óra alatt eljutott addig, hogy gondolkozik mielőtt cselekszik? Értem én, hogy pazarlás lett volna több időt vele tölteni, de valahogy túl éles volt ez a váltás. Az szintén nem fér a fejembe, hogy Tamson odacsődíti Lee-Char kivégzésére az összes elfogott mon calát, gungant, és klónt, és nem bilincseltette meg őket? Oké-oké elbízta magát, de az előző két részben sokkal kompetensebb vezérként mutatkozott be, hogysem ilyen hibát vétsen, akár diadalittasan is. De mindezek a hibák eltörpülnek amellett, hogy milyen grandiózus lett a végső összecsapás. Nem volt olyan látványos, mint a legelső, de sokkal intenzívebb, és durvább volt, ahogy droidirtás közben egymás után hullottak a mon calák, a quarrenek és a gunganek. A brutalitás megint akkor ért a tetőpontjára, mikor Tamson is beszállt a harcba. Ahogy osztogatta a bombatőröket jobbra-balra, majd amikor ő maga is szétrobbant…hát ugyancsak nagyot néztem, hogy ilyet leadott a Cartoon Network…Figyeljétek meg, ha ezt az RTL Klub még akár 16-os karikával is leadja, az ORRT egy hétre fel fogja függeszteni a műsorszórási jogukat Ez a szál összeségében 8,5/10-et érdemelt nálam. 2: Shadow Warrior Javarészt szórakoztató és látványos epizód volt. Tarpals halála kellően drámai lett, kár, hogy nem ért semmit. A Grievous vs gunganek csata és Anakin harca Dooku-val és a Magnaguardokkal látványos volt. Jó volt, hogy kellően érződött Anakinon, hogy érzi, hogy most bizony bajban van. Viszont az a kép az arcáról, amikor Dooku megsorozta villámokkal, nagyon rossz lett, az évad legrosszabb animációja volt. Aztán ott van persze a többi erőltetett, „hibás” lépés is, de Jar Jar bohóckodása, és Tarpals halála miatt ez a rész megérdemel egy 5/10-es osztályzatot 3: Vándor Droidok-duológia Nagyon szórakoztató és aranyos kis fillerszál volt. R2 és 3PO mint mindig ha együtt vannak most is gondoskodtak róla, hogy legyen min nevetni. Aleen nagyon érdekes bolygó volt, külön örültem annak, hogy végre bemutattak egy földalatti „civilizációt” is Orphne barlangja különösen szép volt kivilágítva. A Nomad Droids-ban egyik kikacsintás jött a másik után, Guliver/Willow után Óz-zal, és fantasztikus bolygókkal, plussz kaptunk egy röpke, de annál látványosabb űrcsatát és fénykard párbajt is. Egy kifogásom van, hogy nem tudott magával ragadni, és ez bizonyos későbbi részeknél is előjött. 5,5/10 4: Umbara-tetralógia Az eddigi legjobb klón központú szálat kaptuk meg ebben a négyesben, Rex-el, Fives-al és Krell tábornokkal a főszerepben. Az akció mindvégig pergő volt, a csaták könyörtelenek és brutálisak, a Dac-i polgárháború csak bemelegítés volt ehhez képest. Az akciókat végig követte a katasztrófa árnyéka. Az umbaraiak játékszerei végre fittyet hánytak a régi, jó „látványos, de haszontalan” SW hagyományra, és nem csak félelmetes, de rendkívül hatékony fegyverekkel próbálták útját állni Rex-éknek, akik viszont kénytelenek voltak mellőzni a már megszokott támogatást, amit az oldalukon harcoló Jedik jelentettek, sőt a szóbanforgó Jedi pontosan arra hajtott, hogy minél több ember vesszen oda. Ez volt az első olyan szál, amiben folyamatosan téma volt az áldozatok száma, sőt nem is csak téma volt, de a szál második felének cselekményét is ez indította be. Rossz belegondolni, hogy ha Fives nem az 501-esekkel ment volna, akkor Krell tervei bizony tökéletesen beváltak volna. Nagyon ideje volt már feltűnnie egy árulónak a Jedik soraiban is, és ennél az alaknál jobbat aligha találhattak volna ki. Mondjuk veleszemben is áll az a hiba, ami Tamson-nál is: a szál folyamán sokkal ravaszabbnak ismertük meg, mintsem hogy belesétáljon egy olyan nyilvánvaló csapdába, mint amivel Tup előállt, vagy egyáltalán, hogy leálljon klónokat irtani, ahelyett, hogy átszökne az umbaraiakhoz. Még mindig elképedek azon, hogy Rex ugyanolyan közönnyel lőtte le a tönkrement hernyótank fegyvertelen vezetőjét, mint egy droidot, esélyt sem adott neki a megadásra, pedig Agrussal szemben neki csak annyi bűne volt, hogy védte a hazáját. Ilyesfajta kivégzésre nem számítottam Rex-től. A vérfürdők közt Hardcase biztosított némi humort, hősies áldozata előtt. Nem sok szerepe volt, de az a kevés ütősre sikerült. A két újfiú Tup és Dogma nem voltak túl nagy számok, de azért az utolsó epizódra sikerült egy kicsit érdekesebbé tenni őket. Fives ismét remekelt, nem hiába ARC-osztagos. Az is érdekes, hogy ő volt az első, aki nem csak megkérdőjelezte Krell parancsait, de szembe is szállt vele. Kíváncsi vagyok Echo mit csinált volna a helyében? Az egyetlen valódi kifogásom a szállal szemben ugyanaz, mint mikor leadták: nagyon nagy hibának tartom, hogy a Köztársaság végül győzelmet aratott. Krell kivégzése sokat vesztett jelentőségéből, ahogy Rex és Fives beszélgetése is a szál végén. Ennek az egész szálnak úgy lett volna valódi, komoly súlya, ha az umbaraiak visszaverték volna a klón inváziót, ráadásul nagyon ráférne már a sorozatra egy Szeparatista győzelem, és ennél jobb alkalmat nehéz lesz behozni rá. 9/10 5: Rabszolga-trilógia Hát akkor én egyből vitatnám is KisKósa azon állítását, hogy az Umbara-ark vitathatatlanul az évad legjobb szála lett volna, mert nekem bizony ez a trilógia sokkal jobban bejött Kíváncsiságból előre elolvastam ugyan a képregényt, de abban a formában nem igazán tudott lenyűgözni a történet, de leanimálva egészen más a helyzet. Kiros és Zygeria gyönyörű bolygók voltak, Kadavo és a börtön pedig kellően lehangoló látványt nyújtottak. Így visszanézve meglepően sok állat tűnt fel a trilógia első két részében: Kiros konvor, momong, blixus, brezak, narglach, a zygeriaikaról nem is beszélve Ritkán tud egy fikcionális mű olyan reakciót kiváltani bennem, mint amit a zygeriaiak viselkedése a foglyokkal elért, nagyon felháborított. Szegény Obi-Wan-nal jól el bánt ez a szál, előbb kétszer is összeverik, aztán tehetetlenül kellett néznie a togruta rabok kínzását. Jól mutatta, hogy mennyire elege lett a zygeriaikból, mikor „engedélyt adott” Rex-nek, hogy kivégezze Agruss-t. Anakin-nal szintén nagyon jó munkát végeztek, bár szinte mindig tudott uralkodni magán, végig érződött rajta, hogy alig tudja türtőztetni magát. Ahsokának az első két részben inkább csak akció szerepbe volt -meg persze a rabszolga ruhája - de az Escape from Kadavo-ban nagyon jó volt, hogy végre említésnél komolyabban is előkerült, hogy az ő népéről van szó. A beszélgetése Roshti kormányzóval nagyon jó lett, bár egy icipicit felszínesnek éreztem helyenként. Rex-nek nem sok szerep jutott, de abban mintha jóval komolyabb lett volna, mint Umbara előtt, különösen, hogy látható elégtétellel végezete ki Agruss-t. Ez azért érdekes, mert Krell-t nem volt képes parancs nélkül lelőni, ahhoz viszont, hogy belévágja az elektro-dárdát Agruss-ba elég volt, hogy Obi-Wan ránézzen. 10+/10 6: A Friend in Need Felemásak az érzéseim ezzel a résszel kapcsolatban. Egyrészt tele van izgalmas és pergő akcióval, ott van Ahsoka badass négyszeres lefejező ugrása, egy remek fénykardpárbaj, és egy ugyancsak furcsa csata roncsdroidokkal és „elit-harcosokkal”. Carlac igazán gyönyörű bolygó, az a jelenet pedig, ahogy R2 köré gyűlnek a roncsdroidok egyszerre kissé horrorisztikus, humoros és szomorkás, és Ahsokának is volt egypár jó beszólása. És mindennek ellenére nem tudott megfogni. Nem is annyira a Luxsoka szerelmi szál zavar, egyszerűen csak még annyira sem ragadott magával az epizód, mint a Nomad Droids. Lux és Ahsoka kapcsolatában nekem csak a megvalósítás nem tetszett, szerintem eltúlozták Ahsoka viselkedését a búcsú jelenetben. 7/10 7: Rako-Wan Kenobi tetralógia Megintcsak azt tudom mondani, mint az előbb: a The Box-ot leszámítva egyik rész sem ragadott magával, pedig igazán jól sikerültek. Obi-Wan halála durva volt, és ahogy Ahsoka meg Satine elsíratták, Anakin elkínzott üvöltése majd néma komorsága nagyon szívbemarkoló volt, annak ellenére is, hogy kívülállóként nyilvánvaló volt a csalás. A börtön elég jól nézett ki, és érdekesek voltak az elítéltek is. Nal Hutta még undorítóbb volt mint a Hunt for Ziro-ban. Serenno és Naboo viszont annál jobban néztek ki. A Doboz nagyon tetszett, igaz nekem is olyan érzésem volt, hogy „nem jelent akkora kihívást”, mint amilyennek beharangozták, mégha ez Obi-Wan érdeme volt is. Jó volt, ahogy Obi-Wan és Bane szívatták egymást az első két részben, meg hogy „Hardeen” kivívott valami elismerés félét Bane-től. Jó volt Palpatine elrablása, és az Anakin-Dooku párbaj bőven kárpótolta a Shadow Warrior lényegesen gyengébb összecsapását. Mindent összevetve ez a szál 7,5/10 ér nálam, de csakis a Box miatt, ami legalább egy ponttal felhúzta az átlagot. 8: Darth Maul visszatér tetralógia És el is érkeztem az évad legmegosztóbb szálához, és ennek az véleményezését inkább a második felével kezdeném. Mint szinte(?) mindenki én is fanyalogva fogadtam Maul visszatérésének hírét, de mire valóban megjött megbékéltem annyira a gondolattal, hogy többé-kevésbé semlegesen tudjak hozzáállni. Miután kétszer végignéztem az egész szálat azt kell mondanom: MEGÉRTE! Nekem most már elég, ha arra az egyre válaszolnak, hogy hogyan jutott Lotho Minor-ra a Naboo-ról, a többi nem érdekel, mert egy ilyen cliffhanger után már azt akarom tudni, hogy mi lesz Maul következő lépése, nem pedig a múltján akarok rágódni. Igen, sikerült olyan feszültséget felépíteniük ezzel, hogy azt mondjam lesz*rom az ötlet erőltettségét. Magukat az epizódokat nem értékelném hosszabban, mert még nagyon az elején járunk ennek a szálnak, de szerintem ez a kettős egy ígéretes kezdet volt. Mindezzel együtt Ventress sztoriszála sokkal jobban tetszett, a Massacre mellett elbújhat Krell mészárszéke brutalitás terén, de még az Overlords trónját nálam megdöntő Escape from Kadavo sem tudta tartani magát. Dathomir-ra elképesztő mennyire rágyúrtak a harmadik évadhoz képest. Az Éjnővér zombik pedig...hát nem is mondok mást Éjnővér Zombik. Ebben minden benne van. A Bounty pedig a sorozat Legjobb filler epizódja címet biztosan tartani fogja egy ideig. Nem is szaporítom feleslegesen a szót: 8,5/10 Összesen: 8/10

Ha ventilátor lett volna az akna alján, az még inkább beaprította volna, nem? Szerintem is hasonló dolog történt, mint Luke-kal.

Sajnos nem

Nyugi, a "póklavina-görgeteg" csak az én fejemből pattant ki Witwer csak annyit mondott, hogy ahogy Maul átvergődött a szeméten, egyre több-és-több alkatrészt tapasztott hozzá a Sötét Oldal és az őrület. Ebbe még az is belefér, hogy tudat alatt Sith-alkímiát használt, és azért lett az eredmény olyan amilyen, mert a mentális állapotát tükrözte.

Ezt akár már most is lehet a hivatalos álláspontnak tekinteni, mert Witwer elmondása alapján, Filoni magyarázta el neki a koncepciót (aki meg azt árulta el, hogy maga a póktest is Lucas ötlete volt), hogy minél jobban megérthesse és megragadhassa Maul őrületének mélységét, és az interjúban ezt nagyon jól tovább is adta. A Sith-ek annyira önhittek és beképzeltek, hogy a halál gondolata elfogadhatatlan számukra, azért rettegnek tőle, mert csak önmagukért élnek és a hatalomért, a halál pedig mindkettőt elveszi tőlük, ezért mindenre képesek a túlélésért. Maga a koncepció éppen ezért nekem tetszik, elvégre ez a póktest a megtestesülése Palpatine annak a mondatának miszerint "Az Erő Sötét Oldala olyan képességek birtokába juttat, amelyek egyesek szerint természetellenesek." De aztán elképzelem, ahogy a hibbant, megnyomorított, szinte magatehetetlen Maul a húsz méter magas tűzköpők és az agresszív turkálók közt vergődik a szeméthegyek oldalán, legurul az oldalán, és mint egy hógörgetegre a hó, rátapadnak a kacatok... Nem. Egyszerűen nem.

Sam Witwer a múltkori Force Cast interjúban elárulta, hogy Maul pókteste mégsem kibernetikus pótlék. Őrületében a Sötét Oldal erejét használta, hogy magához ragassza és formálja a szemetet, amin átvergődött Lotho Minor-on és az hosszú idő alatt vált olyanná, amilyen lett, együtt növekedett Maul őrületével. Őszintén szólva nem igazán tudom, hogy erről mit gondoljak Egyrészt érdekes és ötletes koncepció, másrészt viszont felveti, hogy mégis hogy maradt Maul életben, amíg elég nagy nem lett a test és a lábak, hogy járni tudjon vele, hogyan szerzett táplálékot, az emésztésről nem is beszélve.

Nekem nem az a bajom Lux-al kapcsolatban, hogy elképzelhetetlennek tartom, hogy Ahsoka beleszeressen, hanem az, ahogy bemutatták hogy beleszeret. Azok a szemezések teljes ellentétben állnak Ahsoka személyiségével. Értem én, hogy máshogy viselkedik valaki, ha szerelmes de nekem egész egyszerűen túl éles volt ez a 180 fokos fordulat. Az meg aztán már tényleg a chikifikálás netovábbja lenne, ha Ahsoka Lux miatt lépne le a Jediktől. Egyszerűen utálom, amikor erős női karaktereket azzal az iszonyú közhelyes és soviniszta húzással tesznek parkolópályára, hogy elmegy "babázni", ennél rosszabbat szerintem sem tehetnének Ahsokával. Akkor már inkább lője hátba Rex, vagy akár nyakazza le Vader. DE, ha a Lux iránti vonzalma csak az egyik ok, és valami más, sokkal komolyabb lelkiismereti probléma is arra készteti, hogy elhagyja a rendet, azt eltudom fogadni. A másik ok, amiért ellenzem, hogy Ahsoka Lux miatt lépjen le a Rendtől, az az, hogy nem mentené meg az életét. Vader és Palpatine ugyanúgy levadásztatnák, tehát felesleges volna a készítőknek ezen a módon megkímélniük őt, hacsak nem direkt egy Vader-Ahsoka párbajra hajtanak, de azt meg sokkal jobban is meg lehetne oldani. Az indulatosságom miatt elnézést kérek, elvonási tüneteim vannak. TCW elvonási tüneteim

Anakin büszkesége az EP1-ben még nem önhittség volt, hanem dac, a büszkeséggel védekezett az ellen a megaláztatás ellen, amit a rabszolgalét jelentett. Azért volt büszke mindarra, amit elért, mert bizonyították, hogy ő, Anakin Skywalker egy létező személy, nem pedig egy szervízdroid. Obi-Wan ezt nem volt képes felfogni, ezért leakarta törni a büszkeségét, ezért folyton leckéztette, becsmérelte őt, amivel viszont pont az ellenkezőjét érte el annak, amit akart: Anakin egészséges büszkesége gőgbe, arroganciába, és lázongásba fordult. A büszkesége Qui-Gon mellett is megmaradt volna az biztos, de az is tuti, hogy nem vált volna annyira beképzelté sem, mint amilyenné Obi-Wan tette.

Ha Qui-Gon nem halt volna meg, ő képes lett volna úgy nevelni Anakint, hogy normálisan tudja kezelni a szerettei elvesztésének a lehetőségét. Csak nézd meg, hogyan rendezte Qui-Gon ha Obi-Wan ellentmondott neki: adott némi magyarázatot, és aztán hagyta, hogy Obi-Wan elrágódjon a hallottakon. Ehhez képest mit csinált Obi-Wan, ha Anakin ellenkezett? Leszidta, hangoztatta, hogy ő a mester, és "azért mert ez a parancs" volt a legtöbb magyarázat amit adott neki. Nem vezette rá őt a helyes megoldásra, mint ahogy Qui-Gon tette ővele, olyan nézetek követésére próbálta ráerőltetni, amiket el sem magyarázott neki. Ezek után nem csoda, hogy Anakin nem tudta megtanulni, hogy hogyan tartsa kordában az érzéseit. Nem az volt a probléma, hogy kisgyerekként erősen kötődött másokhoz, hanem az, hogy tíz év alatt sem segítettek neki abban, hogy hogyan dolgozza fel, ha elveszti őket.

Könyörgöm áruld már el, mit segített volna Anakin-on az, ha lelépett volna a Rendtől? Attól még ugyanúgy átment volna tömegmészárosba, hogy megmentse Padmét a rémálmaitól! Ez az amit a Jedi Tanács hozzáállása sugall. A gond csak az, hogy rettenetesen szűklátókörűek ilyen téren. Miért is tiltják a szerelmet? Mert félnek, hogy mi lesz, ha valaki túl erősen ragaszkodik a szerettéhez. FÉLNEK, érted? Miközben nagyon jól tudják, hogy "a félelem a Sötét Oldal kapuja", mégis azt teszik, amit a félelmük diktál! A ragaszkodást pedig igenis le lehet küzdeni. Ha egy átlag ember képes rá, miért pont egy Jedi ne tudná? Anakin szinte kizárólag a Tanács ostobasága miatt jutott oda, ahova: nem tanították meg neki, hogy hogyan engedje el azokat akikhez ragaszkodik, mert amiatt, hogy évszázadok óta csak könnyen formálható csecsemőket vettek maguk közé, fogalmuk sem volt, hogy mihez kezdjenek egy nehéz előéletű kiskamasszal, így aztán gyorsan lepasszolták egy arra tökéletesen alkalmatlan, frissen lovaggá ütött Obi-Wan-nak. Zseniális mondhatom. Ahsoka viszont nagyon kicsi volt még mikor a Rend-be került, és hagyományos Jedi nevelésben részesült. Neki nem okozna problémát elengedni a szerettét.

Te meg azt nem veszed figyelembe, hogy nem egy átlagos kamasz lány. Akárhogy is nézzük a nevelésnek fontos szerepe van abban, hogy valaki mit lép egy ilyen helyzetben, és a Jediket kisgyerekkoruktól kezdve arra nevelik, hogy feláldozzák a saját vágyaikat mások védelmében. Ahsoka pedig határozottan nem az a fajta, aki egy fellángolásért hátat fordítana azoknak, akiknek szüksége van rá. Ne haragudj de ez egész egyszerűen b*romság. Attól még, hogy egy szerelmes Jedi otthagyja a Rendet, semmi nem garantálja, hogy nem fog ugyanúgy bedilizni mint Anakin, ha félti a szerelme életét És ennek a fordítottja is igaz, csak azért mert Anakinból időzített bombát csinált a Padmé-mániája, nem jelenti, hogy egy normális felfogású Jedi ne lenne képes elengedni a szerelmét.

Ők voltak az én jelöltjeim mellékszereplőként Nem csak az számít, hogy mennyit szerepeltek, hanem az is, hogy mit csináltak amíg szerepeltek. Krell egy négy részes sztori szálban az ellenség volt, még pedig az aktív sz*rkeverő fajta. Mellékszereplő az, akinek nincs közvetlen, jelentős hatása a történetre.

A különbség az, hogy Krell-nek meghatározó szerepe volt abban a négy részben: húsdarálóba küldte az embereit, elérte, hogy megtagadják a parancsát, és végül egymás ellen fordította őket. Tarkin mit csinált? Panaszkodott mindenre.

Már Sky is írta teljesen más volt a helyzet. Obi-Wan és Yoda mit értek volna ha nem rejtőznek el? Csak bajt hoztak volna akármerre járnak, mert Vader ás Palpatine üldöztette volna őket. Azzal, hogy elrejtőztek megvédték az ártatlanokat az üldözőiktől, másrészt biztosították a Jedi rend túlélését. Két rossz közül választották a kevésbé rosszat. Tudták amíg ők élnek, addig él a remény is, hogy a Jedi rend feltámadhat, és megdönthetik a Sith-ek uralmát a Galaxisban. Ez pedig fontosabb volt, mint amennyi segítséget bárkinek is nyújthatott volna két magányos Jedi. Az ellenben, hogy egy Jedi padawan, egy bizonytalan ideig tartó kamasz szerelemért hátat fordítson mindannak a szenvedésnek, amivel egy háború jár, és aminek legalább egy kis részén enyhíthetne, az az önzőség netovábbja.

Ebben a helyzetben a Jedi rend undorító képmutatása a demokráciát és egyéni szabadságjogokat illetően tök mellékes. Ne rohanj már ennyire előre! Egyenlőre ott tartunk, hogy van Ahsoka és Lux közt egy kis kölcsönös vonzalom. Szó nem volt itt választásról család meg Jedi élet közt! Az igenis önzőség, hogy ha annak ellenére, hogy meg van benne a képesség, hogy másokon segítsen, akkor a saját vágyait helyezi előtérbe. Ha akárcsak egyetlen életet megmenthetne azzal, hogy nem lép le Lux-al, és mégis megteszi, az már bőven önzőség. És miért ne lenne pont rá szüksége a Galaxis-nak? Mégis hány Padawan-nak jutott volna eszébe a Marg Sabl manővert bevetni a Ryloth-i blokád ellen? Senki nem tudja, hogy kin-mi múlhat. Sky remekül megfogalmaztad, de azt hozzátenném, hogy igenis lehetséges, hogy Ahsoka beleszeressen valakibe. Csak az volna karakter idegen -ahogy te is írtad- ha emiatt lelépne a rendtől. Ha valaki, akkor Ahsoka nem az a fajta, aki ne tudna elengedni valakit.

Nem azt kell nézni, hogy az egész évadban mekkora szerepe volt, hanem azt, hogy mekkora szerepe volt azokban a részekben, amikben szerepelt. IndianaAndrisSolo, azt hogy hollywood-i filmekben ki-milyen szerepet tölt be, nagyon ne keverd ide, mert teljesen más média a film és egy tévé sorozat.

Na ezt azért vegyük át még egyszer. Szóval azt mondod, hogy az a helyes, ha egy Jedi, akit gyerekkora óta arra neveltek, hogy mások érdekeit a sajátjai eléhelyezze, ott hagyja a Galaxist a sz*rban, egy tinédzser első szerelemért? Már ne is haragudj, de ez az önző lépés, akárhogy is csűröd-csavarod. Nem a szerelemmel van baj. Anakin esetében sem az volt a baj, hogy szerelmes volt. Hanem a ragaszkodás. Anakin nem volt képes elviselni a gondolatát, hogy elveszítheti Padmét. De ez nem jelenti, hogy egy kevésbé megszállott Jedi ne lehetne szerelmes, és ne tudná elengedni a szerelmét, ha az meghalna.

Vagy pedig azt mutatják be rajta keresztül, hogy egy Jedi hogyan képes elengedni a szerettét, ha az meghal

ForceCast interjú Sam Witwer-rel Darth Maul-ról. A harmadánál tartok, de rengeteg érdekességet elárult már eddig is

Ez világos, de akkor is idegennek érzem tőle. Ahsoka eddig nem egy tsundere karakter volt, és jobb lenne, ha nem is csinálnának belőle egyet. Sokkal összetettebb egyéniség annál, hogy pont a szerelmi történet szálán egyszerűsítsék ennyire le.

Nem annyira felzúdulás volt ez, csak meglepődtem, hogy azt a választ kaptam, hogy nincs semmi baj, azzal, hogy egy tökfejbe zúgjon bele, miközben azzal kezdtem, hogy nem a tökfejjel van bajom.

Akkor más van a képernyőnkön, mert én azt látom, hogy tőlem van egy idézet a felett a válasza felett

Most Sky-hoz hasonlóan én is ledöbbentem, ennyire érthetetlenül fogalmazok? Vagy csak át futjátok, amit a másik ír? NEM AZZAL VAN BAJOM, HOGY AHSOKA SZERELMES LESZ, ÉS NEM IS AZZAL, HOGY LUX-BA! Az zavar, ahogy viselkedett, ahogy bemutatták, hogy belezúgott ebbe a tökfejbe. Ahsoka egy vagány csajszi, nem pedig egy sóvárgó, elvarázsolt hercegkisasszony! Ha máshogy tálalták volna a búcsújelenetet, pl amit mondtam, hogy csipkelődve megjegyzi, hogy Lux mást sem csinált, mint bajba sodorta őket, az sokkal jobban illett volna Ahsokához, minthogy beleegyezik ilyen badarságba, hogy ők ketten egy jó csapat, és révetegen bámul Lux-ra.

Nekem nem azzal van bajom, hogy ne lehetne szerelmes, hanem azzal, ahogy bemutatták a kapcsolatát Lux-al a Friend in need-ben. A rész elején az a szemezés, na az iszonyú karakter idegen volt tőle. Arról nem is beszélve, hogy milyen lazán rábólintott arra, hogy "jó csapatot" alkotnak Lux-al. Most nem azért, de abból amit én láttam, Ahsoka volt az, akinek ki kellett húznia mindkettejüket a sz*rból, amibe Lux rántotta bele mindkettejüket... Oké, ez is nevezhető csapatmunkának, "egy bizonyos szemszögből nézve"... Ahsokáttól azt várná az ember, hogy beszól valamit, hogy "Csapat? Én végeztem az összes munkát, Mr Bonteri!" vagy valami hasonlót, nem azt, hogy révetegen bámulva rábólint egy ilyen ökörségre! 14 volt a sorozat elején. Most 15-16 közt lehet, de a lényeggel egyetértek. Ami a "sötét kihívást" illetti, szerintem az lesz, hogy Ahsoka kap néhány epizódot Lux-al, hogy rendes kötődés alakulhasson ki köztük, aztán a srácot váratlanul kinyírják, és kiderül, hogy az Anakin "ültette magok" közül melyik az erősebb Ahsokában Egxébként összevetve azt, amit Filoni mondott a legutóbbi IGN interjúban Ahsokáról, azzal, amit még januárban közzétett a Facebook-on, nagyon azaz érzésem, hogy lovaggá fogják ütni Különösen az FB-s "it will raise her to her greatest heights" azaz "csúcsra fogja emelni" (Ben ne gondolj semmi rosszra! ) és az IGN "mindaz, ami jövőre történni fog vele, örökre meg fogja változtatni a karakterét, és különösen a többi karakterhez való viszonyát" részek csengenek nagyon össze.

Negyedik évados visszatekintő interjú Filoni-val