Nute Gunray

A békés-idilli Naboo kitermelte minden idők legnagyobb gonosztevőjét. Ezt mindig is ironikusnak tartottam.

Nekem is Coruscant a kedvencem, azokért, amit Bomarr is írt. A metropolisz rétegről-rétegre, szintről-szintre meséli el a saját történetét, a gigászi felhőkarcolók felső emeleteit jellemző csillogó fényűzéstől kezdve az ősi épületek tövében megtelepedő elképesztő nyomorig. De nagyon szeretek más bolygókat is, pl. Alderaan, Cato Neimoidia vagy Quarzite.

Én is a Light of the Jedi-ben reménykedem.

Ez a borító szerintem katasztrófa.

Boldog születésnapot, Sinistra!

Az utolsó jelenet vajon mikor játszódhatott? Szerintem hosszú évek teltek el.

Én kötelezően megveszek minden SW könyvet (legalább ami adult vagy young adult), úgyhogy előbb-utóbb ennek az elolvasása is sorra kerül majd.

@Dei, boldog születésnapot!

Remélem nem. Nem kell, hogy Filoni mindenhol ott legyen.

Na igen, ezt a kettős mércét nem szeretem.

Méltó, tisztességes lezárást kapott a sorozat. A sztoriszál csúcsa a 2. rész és a 3. rész első fele volt, itt leginkább a csodaszép animációt emelném ki. Gondolok pl. arra, ahogy a zuhanás közben darabjait elvesztő Venator fokozatosan egyre közelebb kerül a holdhoz, vagy az epizód végén a rohamosztagosok és Vader páncélzatára, Amennyire nem tetszett anno az animáció (TCW mozifilm...), olyan gyönyörűvé vált ez a széria, évadról-évadra. A harc látványos volt, bár Ahsokát túl erősnek éreztem, de nyilván valahogy túl kell élnie a 66-os parancsot. Továbbra is furcsa nekem, hogy a klónok "Darth Sidious"-tól kapták a parancsot. A három asztrodroidot nagyon sajnáltam, engem valósággal szíven ütött, ahogy azzal a kettővel a klónok hidegvérrel végeztek. Egyébként csak ennél a résznél esett le, hogy R7-A7 már jónéhány epizódban szerepelt korábban. Ideje lenne már egy TCW darának. Az utolsó két percben nagyon erős szimbólumokat kaptunk. A meg nem nevezett hold egy régi világ mementójaként betemeti az egykor dicső Galaktikus Köztársaság utolsó és végzetes háborús éveinek jelképeit: a fénykardot, a kopjafaként feltűzött klónsisakokat (Jesse ) és a Venator-t és ezzel mintegy végleg búcsúzunk a TCW-től is és gyanítom, egy időre az érától is. Nagyon szép búcsú. A TCW hatalmas űrt töltött be az "ínséges időkben" (2005-2012/4). Gyanítom, ha nincs ez a sorozat, és csak a képregények, könyvek, videójátékok maradtak volna, már sokunk megszállott rajongói mivolta apadt volna le az évek alatt. De a TCW ebben az utólag átmenetinek bizonyuló időszakban életben tartotta a lángot, küldetését betöltötte. Nálam egyértelműen a mozivásznas alkotások szintjére emelkedett és ha pár évtized múlva a Star Wars továbbra is egy virágzó franchise lesz újabbnál újabb filmekkel, sorozatokkal, a TCW kitüntető helye, emlékezete ebben a fantasztikus univerzumban minden bizonnyal akkor sem fog elhalványulni.

Nekem a 2. évad még hátravan, meg fogom nézni. Az első évad második fele igazából nagyon bejött (a Hux-beszéd esküszöm nekem vérfagyasztóbb volt itt, mint az EP7-ben). A folytatásra nyilván nincsenek nagy elvárásaim, ahogy olvastam, lezuhant a színvonal, de most már megnézem. Szép lassan, a TCW-nek úgy is vége.

A Dzséjt által berakott képet kérdeztem.

Idősebbnek tűnik, de nem annyira mint ahogy itt a kép sugallja. Ez melyik jelenetből van? Ennyire májfoltos fejjel szerintem sehol sem tűnik fel Palpatine.

Kíváncsi vagyok az új hősök felbukkanása (Luke, Han stb.) és a pörgő események fényében mennyire ápolták a kultuszukat a Lázadásban, majd az Új Köztársaságban. Sajnos, szerintem, évtizedekkel később az ő nevük már elfelejtődött.

Én örülök a bejelentésnek, Waititi kreatív és tehetséges rendező, aki egy sajátos, az eddigiektől merőben eltérő stílust vihet a franchise-ba. Nekem a Hétköznapi vámpírok és a Jojo Nyuszi is nagyon tetszett. Csak kapjon szabadkezet, hagyják érvényesülni. Bár ő most egy népszerű, jól csengő név, nem hiszem, hogy Disney azért szerződtette le, hogy aztán minden kreativitását korlátozzák, lecsupaszítsák.

Tegnap újranézve az EP9-et felötlött bennem, hogy mennyi jó zárójelenetet köszönhetünk a Star Wars-nak, az epizódok gyakorlatilag fej-fej mellett versenyeznek egymással ebben a tekintetben is. Számotokra a SW filmek közül (ideértve + RO, Solo) melyik a kedvenc, legjobb, leghatásosabb zárójelenet?

Meg is rendeltem.

Szerintem a Disney-éra legjobb filmje, ez volt az egyetlen, ahol tényleg maximális áhítattal hagytam el a mozitermet (egyedül talán csak az első 20-25 perc nem tetszett annyira, nekem az túl kapkodós volt, gyorsan összerántották a szálakat.)

Előrendelhetővé vált a Skywalker kora (megjelenési dátum: aug. 12.) és az Erő nyomában (július 1.)

Sajnos, csak idő kérdése volt, mikor következik be a tragédia.

Nagyságrendekkel jobb. Persze benne van a pakliban, hogy ez az idővonal is szétesik majd a jövőben, ahogy Revan írja, de ezen majd ráér akkor polemizálni. Egyelőre ennek a tendenciának nyoma sincs.

Én is így vélem. Ennyi ellentmondást, ami most van, egyébként minden franchise-t jellemez. Teljesen messze vagyunk még attól a helyzettől, amikor a prequel írt felül egész élettörténeteket (Boba Fett) vagy a TCW egy egész bolygó kultúráját, történelmét (Mandalore).

Boldog születésnapot!

Ütős epizód volt, bár az előző kicsit jobban tetszett. Ám ennél a résznél is végig jelen volt az a hidegrázós érzés, amely egyértelműen érzékeltette, hogy már az események finisében vagyunk. Már azok is hatásos képsorok voltak, mikor a mandalore-i naplementében készülődnek Ahsokáék, Maul-t pedig egy ősi fogvatartó eszközben szállítják (piros pont az egykori Jedi-Mandalore háború említéséért), miközben szól az a baljós, túlvilágias zene (kicsit a Szárnyas fejvadász szólamaira emlékeztetett). Aztán a java még bőven hátra volt. Újra megnézni, más szemszögből az utolsó, létszámilag erősen redukált Jedi Tanács-ülést... már itt felállt a szőr a karomon. Az jutott eszembe, hogy Yodát leszámítva mindannyian halottak lesznek pár percen belül. Windu nem hazudtolta meg magát most sem. Úgy éreztem, Yoda szinte reménykedve, bátorítólag néz Ahsokára, hogy üzenne-e valamit Skywalker-nek. Aztán ahogy elköszön; mintha tudta volna, hogy most találkoznak utoljára. Amikor Maul és Ahsoka fejében is beindul az egyidejű, jelent mutató vízió.... a jól ismert mondatok Windu, Palpatine és Anakin szájából. Hát itt tényleg szaporán kaptam a levegőt. Mindjárt kezdődik... Furcsállottam hogy Rex Lord Sidious-nak szólítja a csuklyás alakot. Annyira örülök, hogy végül ő sem tudott ellenállni a chip erejének. Ahogy megremeg, leejti a sisakját... Fives nevét még ki tudja nyögni, de utána ő is hideg, szenvtelen gyilkológép lesz. Az pedig, hogy Rex később a Rebels-ben mást mond a chip eltávolításának körülményeiről... egyrészt csak felületesen foglalta össze az eseményeket, másrészt szégyellhette, hogy nem tudott ellenállni és jobb színben tüntette fel magát, a rizikós részleteket homályban hagyva. Ez egy teljesen emberi, azt is mondhatnám tudatalatti reakció klón barátunktól. Közben Maul arat a hídon. Itt bizony voltak duaracélajtóval leszelt fejek és a bezáródó ajtóval levágott végtagok. Örülök, hogy a készítők nem fogták vissza ezt a fajta brutalitást. Rex chip-jének eltávolítása kissé túlontúl is zökkenőmentes volt. Nagyon kíváncsi leszek a folytatásra.