Nute Gunray

Oroszország - Szaúd-Arábia: 1-1

Köszi. Azt tudtam, hogy most a Vader Down kell, hogy következzen, de ez így leírva most bonyolultnak tűnik. Igen. Gépen egyszerűen nem tudok képregényt olvasni.

Star Wars #7-12: Leszámolás a csempészek holdján A kötet a 7. résszel kezdődik, amely rövid betekintést ad Obi-Wan remeteéletébe. Bár a rajzolás kimondottan nem tetszett, a komor színtónusok mégis remekül átadták a tatooine-i forró és száraz napok egyhangúságát. Obi-Wan önkéntes száműzetése továbbra is megfilmesítésért kiált. Nagyon remélem, hogy ha erre sor kerül, soha nem követlik el azt a csábító, ám mégiscsak óriási baklövést, hogy esetleg Obit a Tatooine-on kívüli cselekménysorban szerepeltessék. A 8-as kötettől visszatérünk a jelenbe. Luke továbbra sem tud mit kezdeni magával, meggondolatlan és önfejű. Hogy a fenébe jutott pont a Nar Shaddaa-ra mennie?! (amely azonban így, hál istennek, a canon része lett, a megszokott látványképpel, a toldozott-foldozott felhőkarcolókkal és gyárépületekkel együtt). Az események ezután gyorsan követik egymást, a szálak hamar összeérnek. Kapunk egy nem éppen szokványos hutt gengsztert, színre lép Dengar, és a történet nagyvonalúan túllép némi történetbeli és kronológiai logikátlanságokon (valahogy minden szereplő abban a bizonyos kocsmában bukkan fel egy holdnyi méretű metropoliszban...) Szintén négyes.

Én német győzelmet várok, annak ellenére, hogy a felkészülési idő nem sikerült valami fényesre: idén csak egy győzelmet jegyeznek (pár napja 2-1-re verték a szaudiakat), bár tény, hogy a legerősebb csapatokkal készültek: kikaptak a braziloktól, döntetleneztek a franciákkal és a spanyolokkal.

Kicsit jobban örültem volna, ha nem ennyire távoli időkben fog játszódni a sorozat, de így is szuper hír.

Star Wars #1-6: Skywalker lesújt Elkezdtem behozni az óriási lemaradásomat a Star Wars-képregények terén. Célszerű rögtön az első szériával kezdeni. A történettől azt kapjuk, ami várható: hiába van lépéselőnyben a Lázadás, története során először, a hatalmas infrastrukturális különbségek miatt mégsem képes döntő győzelmet aratni. Luke mester nélkül maradt, fogalma sincs a következő lépésről, miközben Han és Leia civódik, és előtérbe kerül egy eltitkolt feleség is. Az első három szám tömény akció, amelyben Han-ék küldetése a Cymoon 1 fegyvergyárának felrobbantására irányul, Luke elsőízben kerül szembe Vader-rel, ám itt párharcról egyelőre szó sincs. Az érdekesebb része a gyűjteménykötetnek az utolsó három kötet, amelyben Vader felbérli Boba Fett-et, hogy derítse ki, ki az az Erő-érzékeny fiatal pilóta, aki elpusztította a Halálcsillagot. Igazából az első kötet eléggé fan service, szerepelnek a filmes helyszínek (Tatooine), klasszikus szereplők (Vader, Jabba, Fett). Luke végül megszerzi Ben naplóját, amely révén már elindulhat egy úton, legalábbis úgy tűnik. Bár Fett kudarcot vall, hogy elkapja Luke-ot, a nevet mégis szolgáltatni tudja Vader számára némi gyilkolászás után. (Ki volt az a farmer, aki végül elárulta Luke nevét? Vagy csak egy random szereplő?) Erős 4-es

Ilyenkor inkább a kidőlő fáktól kell félni.

És szerinted a kettő egyszerre nem megy?

A fordítás 1991-es, tehát a Kirepülés elnevezés előbb létezett, mint a Kirajzás. És akkor még nem nagyon lehetett tudni, mi az a "clone wars" (a filmes szinkronban egész egyszerűen nem bíbelődtek ezzel, és csak "háború" maradt). Egy másik korai fordításban (már nem emlékszem, melyik könyv) én már olyan szerencsétlen verzióval is találkoztam, hogy a "Clone elleni háború".

Nagyon remélem, hogy a fejesek is hasonló következtetésre jutnak, mert a trilógiában hatalmas potenciál van, és én akarom látni, hogy Han miképp cseszte úgy el a dolgokat Jabbánál.

A film a marketing és az érdektelenség áldozata lett, kár belelátni bármiféle bosszút a "fanok" (?) részéről, akiket a TLJ kiborított. Az érdektelenségről már az elmond mindent, hogy ez a fórum sem égett a megszokott lázban (hiszen még avatar "beöltözős buli" sem volt!), pedig itt tényleg Mo. legelkötelezetebb SW-rajongói írnak, ez minden túlzás nélkül kijelenthető. Azt kell megvizsgálni, hogy a negatív forgatási híreken túl mi okozta ezt az érdektelenséget. Lehet, hogy Han Solo (már) nem mozgat meg annyi embert, mint ahogy ezt gondolták sokan.

A Valhalla a 90-es évek vadkapitalista könyvpiacának egyik állatorvosi lova volt.

Ez nagyon jó!

El is olvastam a Solo képes útmutatót, szerencsére a színvonal maradt. Csak az nem tetszik, hogy maga a könyv valamivel kisebb alakú, mint az előző három, kicsit csúfítva a könyvespolcomat...

Egyetértek. Hirtelen nem is tudom, hogy olvastam-e ennél keményebb hangvételű SW-könyvet. Az egész regény belengi a reménytelenség és elnyomatás érzése. Itt a Birodalom tényleg egy olyan hatalmas csápokkal rendelkező szörnynek tűnik, amely elől nincs menekülés, és előbb-utóbb mindenkinek színt kell vallania, hogy hogyan viszonyul hozzá.

Úgy volt, hogy az újabb kiadásokban már egy másik Jedi-mester fog szerepelni, de aztán a Disney-vétel tárgytalanná tette az egészet.

Furcsa egy kicsit a film fogadtatása. A premier előtti vetítéseket megtekintő kritikák szinte egytől-egyig lehúzták a filmet (amely komolyan árthatott a szájhagyománynak), míg a nézői vélekedések azért jobbára pozitívak, én legalábbis akkora megosztást a vélemények között nem látott, mint a TLJ esetében.

Dzséjt, te írtál egy hosszú értékelést a könyvről, amelyet nem volt időm elolvasni, mielőtt a fórumleállás végleg eltüntette volna. Nem mentetted el az írást?

Én ezzel a karakterrel nem voltam kibékülve, se a maszk levétele előtt, se utána. Egyébként én is azt gondolom, hogy az egyik önálló lázadósejtről van szó, amely mögött egyelőre felesleges látni nagyobb szerveződést. De majd kiderül, talán. Egyébként ahhoz képest, hogy felelősek voltak Val és Rio Durant halálért, ez eléggé elfelejtődött a film második felére, még Beckett sem hozakodott ezzel elő.

A képes útmutató megerősíti ezt. A kristálykoponya egy, a Köztársaság előtti időkben élő bizonyos hadúr, Xim a Despota szimbóluma. A fent említett Brian Daley-könyvben (egyike az első EU-műveknek) az ő kincseiért megy a küzdelem Han és még pár egyén között.

Boldog születésnapot!

Még a premier előtt emlegették, hogy Tag és Bink, a két béna rohamosztagos fel fog tűnni a filmben. Ez megtörtént?

Szerencsére nem dőltem be a fanyalgóknak, nem hagytam, hogy eleve rossz prekocenpciókkal üljek be a moziterembe, így nem is csalódtam, azt kaptam, amit vártam: egy élvezetes kalandfilmet. Nyilvánvaló, hogy a saga filmekhez nem lehet, nem kell hasonlítani, hiszen teljesen más szerepet hivatott betölteni. Ha csak az antológia filmeket vesszük alapul, azért a Zsivány egyes jobban tetszett, ám az a történetét tekintve már-már 3.5-dik epizódnak is felfogható. Hogyan is utálhatnék egy olyan filmet, amely rögtön minden hardcore rajongó szívét meglágyítja: a Korélia 40 év után végre debütált a filmvásznon, és pont úgy nézett ki, ahogy azt az egykori EU-művek révén elképzelhettük: egy túlzsúfolt gyártelep, amely mintha a Blade Runner egy-egy képi világát idézte volna meg. Szerintem engem már itt megvettek. Aztán berobban Alden Ehrenreich, és egy pillanatra sem hiányzott Harrison Ford: akármilyen hírek is keringtek, az ifjú színész maximálisan elsajátította azokat a gesztusokat és mozdulatokat, amiket kellett. Persze lesznek fanyalgók, de ebben az esetben ez elkerülhetetlen: ha Ehrenleich saját magát adja, akkor az lenne a baj, ha meg egy az egyben Ford, akkor meg az. Hálátlan színészszerep, de azt hiszem, ennél tökéletesebben ezt nem lehetett megoldani. A napokban a rap-videójával világhírnévre szert tett Donald Glover egy az egyben lepipálta az egykor szebb éveket látott Billy Dee Williams-t, mint Lando. Ezek után egy saját Lando-film szinte magáért kiált. A fickó minden jelenete zseniális volt. Chewie meg... Chewie. Az állandó humorforrás, aki ha szerepet kap, a néző biztonságban érzi magát, hiszen biztos, hogy jóízűet nevetni fog, elég egy vuki-féle vállrándítás vagy méltatlankodás. Han és Chewbacca megismerkedésének történetét zseniálisan írták meg a készítők. Mint ahogy azt a pillanatot is, amikor a vuki másodpilótává avanzsálódott. Beszélni kell még a két új főszereplőről is: elsőként itt van a simlis Tobias Beckett (ez a név szerintem továbbra is gáz), aki egyik adósságból menekül a másikba, miközben célja, hogy végre letelepedjen Glee Anselmen (a nautoliak szülőbolygója). Sajnos súlyosan eltaktikázza magát, így csak maga tehet arról, hogy ezt a célt nem éri el. Halála zseniális referencia egy bizonyos Mos Eisley-i kiskocsmában történtekre. A másik új főszereplő Qi'ra, aki valószínűleg még sűrűn fel fog bukkannii a következő években. Emilia Clarke sokkal jobban hozta a szerepét, mint bármelyik GoT epizódban, vagy akár a Terminator Genisys-ben. Egy látszólag a megélhetésért küzdő, ám a kemény évek alatt ambiciózussá váló nő, aki súlyos - ám a filmben nem részletezett - dolgokat követhetett el a Crimson Dawn tagjaként. Pár szó a mellékszereplőkről: A Paul Bettany által megformált Dryden Vos kissé emlékeztetett Dennis Hopper Frank Booth-jára. Enfys Nest számomra jellegtelen és unalmas volt (és a kalózbandájának theme song-ja is valahogy nem odaillőnek tűnt). A film első részében Rio Durrant, majd L3 szolgáltatott némi humort, de mindketten hamar meghaltak. A legrosszabb fajta feminista jogvédőket megidéző L3 számomra sokszor idegesítőnek tűnt, főleg BB-8 és K-2SO után. A pyke-ok feltűnése, vagy Bossk és Aurra Sing nevének megemlítése minden rajongót kielégíthet. A Solo egy alvilági történet. Olyannyira, hogy még a Birodalom is jobbára csak statisztál a filmben, néha felbukkan egy rohamosztagos, egy lépegető, vagy felsejlik egy csillagromboló körvonala a kozmikus viharörvényben (bitang jól nézett ki), de semmi több, és ez jól van így. Igazából az egész film egy kellemes kis űrwestern lenne a film végére roncsdarabbá váló Millenium Falcon fedélzetén (istenem végre van fogalmunk a Kessel-futamról ), ha az egyik utolsó jelenet nem adna súlyt a történéseknek... Maul? Ezt ki gondolta volna? Én csak tátogtam, hiszen totál spoilermentes voltam. Maul építgeti szindikátusát, hogy odacsapjon a Birodalomnak és volt mesterének, az itt még említés szintjére sem került, távoli trónuson székelő Palpatine-nak. De mégis, az itt még aktívan szervezkedő, láthatóan ereje teljében lévő zabrak hogyan jutott el addig az elfeledett, szánalmas roncsig, akit Ezráék találnak a Dathomir-on? A következő évek egyik nagy kérdése ez lesz, és gyaníthatóan nem csak az indirekt módon többször emlegetett Jabba miatt kell a Solo filmnek egy folytatás. Maul szerepeltetése hatalmas kockázat volt, és egyelőre nem tudom, beválik-e: a film nézése közben úgy tűnt, sokaknak nem esik le, mit keres ott, és egyáltalán hogyan... nekünk, a szubkultúrának persze hatalmas tisztelgés, hogy a TCW és a Rebels immár ily fokon beemelődik, de az volt az érzésem, a nézők java része inkább értetlenül fogadta a fejleményt. A filmről még sokat lehet írni, hirtelen ezek jutottak eszembe. Nagyon örülök, hogy kellemes érzésekkel távozhattam a moziteremből.

Mindenkinek, aki most nézi, kellemes szórakozást kívánok. Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű film lesz. Én holnap fogom meglesni.

Gratulálok!