Wilde

Éppen ez az, hogy "elvan". A labdarúgás olyan dinasztikus keretek között működik, hogy alulról szinte lehetetlen feltörni. A PSG, vagy a Man. City ámokfutása után többekben is felmerült (köztük Ferguson is felvetette) a fizetési sapka. Hozzáteszem a korábban említett csapatok sem tudatos építkezéssel kerültek be a top futball vérkeringésébe, hanem azzal, hogy megvette mindkettőt egy-egy milliárdos! A tudatosan építkező csapatokat, mint az Ajax, vagy a Porto pénz hiányában megfojtják a nagyok és ellehetetlenül a magasabb szintre lépésük. Az NBA-s példa a San Antonio-val, vagy az NFL-ben a New England jól mutatja, hogy egy évek óta tartó építkezés meghozhatja a gyümölcsét akkor is, ha ezek messze nem a leggazdagabb csapatok! De, hogy egy még szemléletesebb példát hozzak, ott van a Faragó Ricsi kedvenc csapata, a KC, akik egy 180 fokos fordulatot véve kis túlzással utolsókból elsők lettek, egy év leforgása alatt. Ez kb. olyan, mintha a Sunderland idén ott lenne a BL indulók között (első négy hely) a PL-ben! Hol van ilyen? (maximum a FIFA 14-ben) Csak úgy merő kalandvágyból utánanéztem, hogy az elmúlt 10 szezonban hány bajnok volt a négy legrangosabb európai bajnokságban és négy nagy major ligában (az egyik eredmény meglepett): Bundesliga: 5 (Werder Bremen, Bayern München, Stuttgart, Wolfsburg, Dortmund) Premier League: 4 (Arsenal, Chelsea, Manchester United, Manchester City) Primera Division: 3 (Valencia, Barcelona, Real Madrid) Seria A: 3 (AC Milan, Internazionale, Juventus) NHL: 9 (New Jersey, Tampa Bay, Carolina, Anaheim, Detroit, Pittsburgh, Chicago, Boston, Los Angeles) NFL: 8 (New England, Pittsburgh, Indianapolis, New York, New Orleans, Green Bay, Baltimore, Seattle) NBA: 6 (Detroit, San Antonio, Miami, Boston, Los Angeles, Dallas) MLB: 6 (Boston, Chicago, St. Louis, Philadelphia, New York, San Francisco) A német bajnokságban volt a legnagyobb a szórás, annak ellenére, hogy Bundesligát lehet talán a legkönnyebben egy csapattal azonosítani! Mindenesetre kivétel nélkül jobbak a számok a major rendszerben, ahol érdemes azt is megnézni, hogy ahol soft cap van (NBA, MLB) ott fordult elő legtöbbször, hogy egy csapat "kibérelte" magának az első helyet és többször is meg tudta védeni a címét. Viszont ezzel szemben el lehet azt is mondani, hogy a kosárlabda ligában a Spurs egy kifejezetten kis piacként tudott feltörni és nyerni 3 bajnoki címet négy év alatt, míg az MLB-ben a két leggazdagabb és legbefolyásosabb csapat (New York Yankees, Los Angeles Dodgers) ketten együtt mindössze egyetlen (!) bajnoki címet tudott szerezni, hogy az NFL-ben ne említsem meg a legértékesebb csapatnak tartott (a Forbes szerint) Dallas Cowboys-t, akik 2009 óta a playoffban sem voltak... egy a lényeg ebben rendszerben nem csak azok tudnak érvényesülni, akik tele vannak pénzzel, hanem olyan csapatok (elnézést franchise, nem hiába hívják ez ott annak!) előtt is adott a lehetőség, amelyek nem rendelkeznek hatalmas forrásokkal és felvevő piaccal. Ez a megközelítés pedig számomra sokkal szimpatikusabb.

Részben még egyet is értek, abból a szempontból, hogy nem működik úgy, ahogy ideális esetben kellene. Az amerikai profi ligákban nagy hangsúlyt fektetnek az esélyegyenlőségre, hogy minél kiegyenlítettebb legyen a bajnokság. (Egy érdekes párhuzam, hogy míg az ország gazdasági berendezkedése szöges ellentéte ennek, itt - sport gazdasági szempontból - még ha csak "látszólagosan" is, de ellene vannak a szabad versenynek.) *A látszólagost azért tettem idézőjelbe, mert a legtöbb ligában az úgynevezett soft cap van érvényben, ami megnyit bizonyos kiskapukat a csapatok előtt, az NFL-ben egyébként hard cap van. Visszatérve a draftra (a fizetési plafont csak azért említettem meg, mert ez is az esélyek kiegyenlítését hivatott szolgálni), minden nagy sztár először újoncként kezdi, így adott az ötlet, hogy a legígéretesebb újoncokat kínáljuk fel az aktuálisan leggyengébben teljesítő csapatnak. Ez sok esetben működik is, a legjobb példa talán az NBA-ben szereplő San Antonio Spurs, akik tavaly döntőt játszottak (az elmúlt évtizedben háromszor is bajnokok voltak - 2003, 2005, 2007) és a kezdőcsapatból mindenkit kivétel nélkül ők draftoltak! Viszont a rendszer hibája is egyben, hogy semmi garancia nincsen arra, hogy az adott újonc tényleg be fog válni, "le tudja fordítani a játékát" a profi liga szintjére, ugyanis az egyetem, vagy középiskola (manapság innen már nem lehet draftolni, tiltják a szabályok) teljesen más igénybevételt jelent. Erre vannak pozitív, vagy negatív példák is a közelmúltból, pl. JaMarcus Russell, akit 2007-ben 1/1-en választott ki az Oakland Raiders, de nem vált be a profik között, sőt minden idők legnagyobb melléfogásának tartják ezt a húzást a draft történelmében. Ugyanakkor a másik oldalról nézve meg ott van Tom Brady (minden idők legnagyobb draft steal-je), aki a 6. körben, a 199. választottként talált csak gazdára, Bill Belichick és a New England Patriots személyében... onnantól a többi meg már történelem (3 bajnoki cím, 5 Super Bowl, 9 Pro Bowl szereplés, 2 MVP cím és számtalan rekord fűződik a nevéhez). Azt meg nem tudhatjuk, hogy egy jelenlegi kései pick-ből nem lesz-e a következő Tom Brady. Ha több éve nézed az NFL-t, akkor biztos emlékszel Tim Tebow-ra. Ő is hatalmas egyetemi közönség kedvenc volt, csakúgy nyert Heismand trófeát, mint Johnny Manziel, s Tebow vele ellentétben egyetemi bajnok is volt, ráadásul kétszer! Viszont nem igazán illett bele a legtöbb csapat rendszerébe. 1/25-ön kelt csak el és első szezonját Denverben végig a padon töltötte. Utána is csak kényszerűségből került a kezdőbe, de akármilyen látványosan is játszott és maga mellé állította a szurkolókat, a médiát és kis túlzással a fél világot, nem tudott megragadni a ligában! Johnny Manziel nála azért sokoldalúbb játékos. Erősebb karja van és pontosabban dob, mint Tebow, de valószínűleg nem fog tudni ennyire fickándozni, mint itt a videóban, mert az NFL-ben más a tempó. A kiválasztásnál egyébként sok függ a támadó koordinátortól is, hogy ő milyen rendszerben képzeli el az offense-t, sok csapatnál ez lehetett a kizáró ok vele szemben. A Cowboys azért lett volna érdekes, mert a dallasi támadófal mögött Romonak rengetegszer kellett Manzielhez hasonló módon feltalálnia magát, így ott a mobilis "szabadulóművész" képességei értékesek lettek volna, bár a nyomás meg akkora lenne annál a franchise-nál, hogy azt kevés újonc tudná viselni... talán jobban is járt, hogy nem oda került.

Boldog szülinapot.

Hajnalban megtartották az idei NFL Draft-ot, én pedig meg is tekintettem (na jó, csak felvételről). Azt volt érdemes tudni a 2014-es játékosbörzéről, hogy most jelentkezett először a Draftra "Johnny Football", így java részben ellopta a show-t és mindenki arra volt kíváncsi, hogy hova kerül majd a fiatal irányító. Sokan gondolták, hogy a 3. helyezett Jacksonville, vagy a 4. pozícióból jövő Cleveland lesz a befutó, ugyanis a rostert tekintve ott volt a legnagyobb need egy franchise irányítónak szánt ifjú titán... Hogy megértsük a Johnny körüli hisztériát, itt egy kis referenciaanyag: Szokás szerint a Rockefeller Centerben található, Radio City Music Hall szolgált a Draft helyszínéül, ahol Roger Goodell komisszárt komoly "füttyszó" (inkább boo-zás, de ez nem hangzik olyan jól írásban) kísérte, kivéve mikor megnyitotta a "piacot". Az óra elindult, 10 perce volt a pole pozícióban lévő Texans-nak, hogy meghozza a döntését. A Texans egyébként 25 játékost draftolt saját maga a jelenlegi rosterből, ezek közül 4 a Pro Bowl-ba is bejutott, korábban kétszer voltak 1/1-en (David Carr - 2002, Mario Williams - 2006), bár ehhez hozzátartozik, hogy a legfiatalabb franchiseról beszélünk esetükben, 2002-ben csatlakoztak 32. csapatként a ligához. A houstoni war room-ban olyan gondterhelten ültek a scout-ok, mint a NASA-nál az Apollo 13-ban, a rakétamérnökök. Várható volt, hogy nem húzzák be Johnny Manzielt az első picken és a konzervatív hívást, Jadeveon Clowney-t (DE) mondták be a telefonba, aki J.J. Watt-al kéz a kézben a liga egyik legerősebb defensive end párosát produkálhatja. A második helyen kihúz egy tackle-t Jeff Fisher, itt is a várható scenario valósult meg, viszont ekkor jön a feketeleves! A 3. pick-el Blake Bortles kerül a Jaguarshoz (btw Skip Bayless a nap végén a legrosszabb pick-nek nevezi ezt a húzást). Rásvenkel a kamera eközben a green room-ban várakozó Johnny-ra és stábjára. A barátosné még tartja a poker face-t, de Johnny fején már látszik, hogy ideges... Ezek után megvan az est első trade-je is. A Cleveland elcseréli a 4. választás jogát a Bills-hez. Ők meg nem nagyon akarnak QB-t draftolni (tavaly húzták be Manuel-t), inkább elhozzák a draft legígéretesebb WR-ét, Sammy Watkins személyében (megy a pacsi Buffalo-ba)! Khalil Mack következik az Oakland választottja, aki tavaly is jelentkezni akart a draftra (akkor max. 4. körbe várták volna a mock-on), de édesanyja tanácsára inkább visszament a suliba, most meg 5. pick lett belőle (jár a pacsi a mamának is). A következő két pick-el elkel Johnny Football két legfontosabb segítője, a blind side tackle - Jake Matthews (6. választott) és irányítónk primer célpontja Mike Evans elkapó személyében (7. választott). A 8. választás jogán a Browns megszerezte a Vikings pick-jét, de mégsem Manziel-t húzták be, hanem Justin Gilbert cornerback-et (Joe Haden-el egy secondary-ben terrorizálhatják majd az elkapókat). A következő pick-ek nem szólnak nagyot, de szépen lassan eljutunk a bűvös 16-oshoz! Ez a választás ugyanis a Dallas Cowboys tulajdona. Johnny még mindig a kalapban... Voltak olyan hangok, hogy Jerry Jones valahogy megpróbál fel-tradelni érte, de arra senki nem számolt, hogy idáig lecsúszik a 2012-es Heisman győztes. Adná magát a pick, itt van ez a texasi gyerek, aki óriási egyetemi sztár volt, hát hol máshol köthetne ki, mint Texasban, azon belül is a Cowboys-nál, "Amerika Csapatánál", ahol a football a vallás! Aaron Rodgers ezt tweetelte ki a pick előtt: "This should be an interesting 10 minutes." Hát az volt. Dieon Sanders (aki amolyan "ringspeaker"-ként működött közre és a színpad aljánál várta egy villáminterjúra a frissen draftoltakat) még lenyomott egy kis kortesbeszédet Manzielnek... Aztán Goodell bejelenti a döntést, a Dallas Cowboys Zack Martin-t (OT) választotta! Mindenki a Radio City Music Hall-ban és a Cowboys Stadionban elkezd fújolni. Voltak jelek a war room bejátszókban, hogy JJ nem biztos, hogy belemegy a Manziel kérdésbe és valamilyen szinten érthető is volt a döntés. Van egy 108 millás irányítójuk Romo személyében őt most eldobni még nagyobb butaság lenne, mint az, hogy tavaly felajánlották neki ezt a kontraktust! Persze az igaz, hogy ahelyett, hogy nyomást helyeztek volna Romo-ra hoztak valakit, akivel bebetonozták őt az irányító pozícióba... hátha legalább megvédeni képes lesz majd Martin, mert a Cowboys O-Line kb. 5 éve átjáróházként funkcionál az ellenfél védői előtt. Közben szépen lassan fogytak a pick-ek és Steve Mariucciék a stúdióban már arról beszéltek, hogy vajon kihúzzák e Johnny-t az első körben, vagy úgy jár, mint tavaly a másik nagy közönség kedvenc Matt Barkley, aki végül lecsúszott a 4. fordulóba (mondjuk ő inkább az elkapóiból élt a USC-nél és nem voltak ilyen képességei, mint Manzielnek). Végül eljutottunk a 22. választásig, ahol a Philadelphia cserélt a Clevelanddel és így a Browns húzhatott. Goodell pedig végre bejelenti Johnny Manziel nevét!!! Erre mindenki egyszerre ejakulál Clevelandben, csak hősünk van lelombozva. Azért nyom egy műmosolyt a kamerába, de utána az interjúban Sandersnek is azt nyilatkozza, hogy kicsit csalódott és "reméli egy nagyobb jónak a része ez a döntés"... Van ez a mondás Amerikában, hogy "God hates Cleveland", hát most azt is lehetne mondani, hogy "God hates Johnny"... Ezek után, ami még érdekes volt, az az utolsó pick-nél következett. Johnny Manziel mellett ugyanis volt egy másik ígéretes irányító, akit a legjobbnak tartottak a QB-k közül. Teddy Bridgewater-ről van szó, aki tavaly 31 TD passzt osztott ki, ezzel megdöntve a Louisville házi rekordját! Az utolsó választás természetesen a bajnoki címvédő Seattlenél volt, akik viszont 'eltradelték' azt a Minnesotához. A Vikingek pedig az utolsó szó jogán még behúzták Bridgewater-t, aki remekül illik majd a rendszerükbe és rögtön kezdő irányító is lehet. Összességében jobban járt talán, mint Johnny, mivel egy komplexebb csapatba érkezik, ráadásul Mike Zimmer kezei alatt dolgozhat! Így ért véget az első kör és eme hozzászólás is... jövőre határozottabban több Cleveland meccset fogok nézni ez már biztos, kíváncsi vagyok Johnny Football, hogy tudja majd lefordítani az NFL szintjére a játékát...

Boldog szülinapot.

Megemlékeztek a SW napról. http://www.nfl.com/photoessays/0ap2000000346372/star-wars-mock-draft?campaign=Facebook_essay_rank

Így anyák napja alkalmából.

Arról van valami infó, hogy ezek mikor is fognak megjelenni? Engem főleg a Tarkinos érdekelne (egyrészt, mert Luceno, másrészt, mert Tarkin )...

Köszi Dzséjt, ez tényleg nagyon jó lett!

Szerintem Tarkin csak el akarta bagatellizálni a képességeiket, mert olyan dologgal bírtak, ami neki nem adatott meg. Ráadásul ő nyíltan a nyers erőben hitt, ami ellen a jediknek nem osztott lapot. Ettől függetlenül érdekes lehet ez a vonal, hogy a jedik mekkora "publicitást" kapnak ebben a korszakban... Még visszatérve Tarkinra, vele kapcsolatban jutott eszembe, hogy ugyan a trailerben nem láttuk, de azért remélem fel fog tűnni a sorozatban.

Nem tudom érint-e itt még valakit az érettségi, ha igen, akkor sok sikert a jövő hétre! http://index.hu/belfold/2014/05/04/magyar-tori_erettsegi_teszt/ - 10/8, anno 5-ös kaptam mindkettőből, most már a felét csak tippelni tudtam.

Azt hiszem erre ez a megfelelő emoticon:

Gratulálok Donát, biztos hatalmas élmény lehetett.

Nem is azért készült, hogy komolyan vegyék. Egyébként hazai viszonylatban elég kevés releváns videós 'kritikát' találni a Saga-val kapcsolatban, inkább karikatúrákkal találkoztam...

Hoppá https://movies.yahoo.com/blogs/movie-news/decoding-the-most-prolific-hidden-symbol-in-movies-190750316.html

OFF Azzal egyetértek annyiban, hogy már az, hogy életben van - nyakatekert. Viszont én itt arra gondoltam, hogy ahogy ezt kezelték (nem próbálták megmagyarázni, szájba rágni valami elképzelhetetlen módon), okosan inkább a levegőben hagyták, s azzal foglalkoztak, hogy felépítsék a karaktert olyanra, hogy végül a rajongók nem a feltámadásával foglalkoztak, hanem azzal, hogy milyen mélységet kapott Maul.

Ma ünnepli a születésnapját a kedvenc sportolóm (sportágtól függetlenül), ő volt az első nagy kedvencem... David Beckham! Nehéz elhinni, hogy már 39 éves. Pár hete olvastam az új(2013-as) könyvét, ami egyfajta kollázs volt a pályafutása legjelentősebb pillanatairól, képekkel illusztrálva és a fotókhoz fűzte hozzá, hogy mit érzett azokban a percekben. Több érdekes sztori is volt benne, amit nem tudtam (pl. hogy Sol Campbellel már 12 éves koruk óta ismerték egymást), de ez nem egy klasszikus monográfia. Két fő oszlopa volt a visszaemlékezéseinek, az egyik az 1998-tól 2001-ig tartó időszak, melyben paradox módon egyszerre emberileg a legsötétebb, szakmailag viszont a legfényesebb időszakát élte át. Ez a szekvencia viszont inkább a világbajnokságról (illetve a selejtezőről szólt), míg a másik átfogó részben a Manchester Unitedhez fűződő rajongását, karrierjét és minden idők egyik legfordulatosabb BL döntőjét kommentálja a saját szemszögéből (a madridi, milánói és az amerikai + a párizsi részek csak a könyv 1/3-át teszik ki). Azért volt érdekes a könyv, mert én java részben emlékszem ezekre az eseményekre, amikről írt és nagyon furcsa most így hallani, hogy belülről ez hogy nézett ki... (Egyik ilyen emlék pl. a 2002-es VB - ami az első ilyen torna volt, amit követtem - csoportkörében, az angolok az ő góljával verték meg az argentinokat. Az M1 stúdiójában ott volt anno Ganxta Zoli és máig előttem van az a fej, amit utána bevágott... róla tudni kell, hogy nem kedveli se Beckhamet, se az angolokat, de az a fej, az priceless volt! ) Gyerekként nagyon komoly Beckham fan voltam, olyan hajat akartam vágatni, mint ő (voltam kb. 8-10 éves) + miatta kezdtem el nézni a labdarúgást és kvázi a profi sport, a televíziós közvetítések iránt is miatta kezdtem el érdeklődni. Részben Beckham miatt fogok most is az angoloknak szurkolni a VB-n és minden labdarúgó világeseményen is, ha nincsenek ott a magyarok (amire az én életemben még nem volt példa). Itt van még egy videó az összes manchesteri góljával, amikor itt játszott, tényleg a világ legjobbjai közé tartozott, s tette ezt annál a csapatnál, amelyikért kisgyermek kora óta szorított! (Amúgy kedvet kaptam most egy átfogóbb Beckham-es íráshoz, lehet pötyögök róla majd valami értékelésfélét.)

Kíváncsi leszek itt a rohamosztagosok úgy lesznek e kezelve, mint a TCW-ben a rohamdroidok... bízom benne, hogy nem.

Ha most megrendelem az Áramlatokat, akkor nem tehetem majd oda a SW szekcióba a polcomon, mert ez már nem lesz kánon? Vagy ez még az?

Annyiban látok némi kapcsolatot a kettő között, hogy mindkét esetben egy olyan karaktert bontottak ki a "feltámadás" után, akik a film(/ek)ben nem mutattak valami sokat magukból. Annyi különbséget viszont tennék a kettő között (bár ez persze szubjektív), hogy Maul vissza hozatala számomra szimpatikusabb volt, a kivitelezést tekintve. Nem erőltettek bele valami nyakatekert magyarázatot és utána úgy mélyítették a karaktert és adtak neki személyiséget, hogy az tanítani való lenne. Boba Fett esetében szerintem ezt nyugodtan meg lehetne tenni egy spin-off keretében még a halála előttre időzítve. Hogy miként szerzett nevet magának, hogy építette fel ezt a reputációt amivel a classic-ban bírt. Itt egy amolyan "eredettörténet" jobban nézne ki, mint Maul esetében és ilyen irányba lehetne haladni a jövőben Bobával kapcsolatban. A jövőjét meg inkább ne firtassuk (tudom elég gagyi volt a halála szegénynek), kb. úgy, mint azt, hogy miként is élte túl pontosan Maul az Ep. I-et!

Szükség nem lenne rá (bár ezt nem is írtam), csak eléggé megkedveltem a játékát és nagyon egyedi, karakteres személyiségnek tartom (már amennyire "ismerem"). Ezért én(!) megnézném szívesen egy szerepben az új trilógiában...

Amennyit bele lehetett olvasni, az alapján is nagyon színvonalas kiadványnak tűnik. Ráadásul elég jó kis kedvezmény is jár hozzá...

Lupitát megnézném a SW-ban, kár hogy jedinews...

Boldog szülinapot!