SimonZ

Nagyon jó hírek! Tetszik a színészgárda. Andy Serkis és Max von Sydow lepett meg a legjobban, a többiek nem is voltak ismerősek. A fotónak nagyon klasszikus hangulata van! Az IGN pedig még emellé a fotó mellé is képes volt becsempészni a sagaposzteremet.

Dzséjt, JakeSully, Ody, Hunner, Rog, kudar, Darth Revan9, P.I.D., Krande, Donát, Master, Nabo, Frenkie: Köszönöm szépen! P.I.D.: jó utat kívánok!

Köszönöm! Amin meglepődtem, hogy semmi jelzés nincs a környéken arról, hogy hol van a Lucasfilm. Egyetlen tábla sem jelzi, és cégtábla sincs az épület külsején, csak belül (abban a parkban egy cég sem táblázta ki magát). Ha nem tudod a címet, addig kell menned, míg meg nem találod Yodát. És a Disney-re sincs semmi utalás. Amikor ott voltam, arra mászkált egy SW-rajongó házaspár a két kisfiával. A férfi Obi-Wannak volt öltözve, a nő EP5 Leiának, a gyerekek EP4 és EP5 Luke-nak. Először a közeli mesterséges tónál láttam őket, ahogy fotózták egymást, aztán a lentebb emlegetett Starbucks vécéjében futottam ösze a fickóval.

Nagy szerencse volt, igen. Szeretnék visszamenni még valamikor, mert ez csak belekóstolás volt, és nagyon ízlett. A Lucasfilm-képek nagyját ide tartogattam.

Tavaly október végén szakmai ügyben Amerikában voltam (életemben először), és a hivatalos ügyek elintézése után elutaztam San Franciscóba. A Golden Gate híd közelében belefutottam egy ismerős cég központjába. Innen még nem sok látszik, de ha hozzáteszem, hogy a cím a One Letterman Drive, és az épület előtt ez a szobor áll: Sajnos vasárnap volt, ezért esélyem se volt bejutni, de azért csináltam pár fotót az előcsarnokról: (Az ott King Kong az Empire State Building tetején.) Alig látszik, de baloldalt a nagy feketeség egy életnagyságú Darth Vader. Tőle balra volt egy Boba Fett is. A polcokon meg mindenféle figurák: klónok, arany Artu stb. A Lucasfilm hátsó részén van egy Starbucks, ahol felléptem wifire, és be is jött a Lucasfilm hálózata: Végül egy kép Yodáról és rólam:

Köszönöm! Kiírhatták volna, de szerintem nem is nálam találták meg, és sokan szeretik lehagyni újraposztolás előtt a forrás adatait a képekről.

Köszönöm! Nekem is nagyon tetszik. Én befejezés után rögtön újraolvastam, pedig ilyet már vagy 10 éve nem csináltam.

Az I Am the Doctor és a Words Win Wars (a monológgal) mindig jól működik. Itt a Song for 50: http://www.youtube.com/watch?v=E-zB91iQ_5I Nekem is pontosan az volt az érzésem, hogy Murray Gold nem tudta, mit csináljon: komolyzenét, operaáriát, filmzenét, vagy fene tudja, mit. Végül lett belőle egy elég furcsa massza, aminél nekem egy Majestic Tale, egy Greatest Story Never Told, This is Gallifrey vagy Vale Decem sokkal több hangulatot ad. A Happy Birthday-től pedig második hallásra még jobban kirázott a hideg, és nem jó értelemben. Voltak neki jó húzásai a 7. évadban (főleg Clara témája, a Town Called Mercy dallama, az Angels Take, és az Akhaten-zene), de egyre többet ismétli a korábbi darabokat. Lehet, hogy túl hosszú ideje csinálja a DW zenéjét, és EDIT: újrahallgatva a központi dallama egyre kellemesebb, de még mindig sok a sallang körülötte.

Óceán az út végén: ezt a könyvet előrendeltem a 20 oldalas demó elolvasása után, és alig vártam, hogy megjelenjen. Gaiman felesége írta a blogjában, hogy képzeljük el, Neil rutinos író, de ennek a könyvnek a megjelenésekor szokatlanul izgult, hogy mik lesznek a reakciók. Felesleges volt, úgy látom, mindenhol imádják a kritikusok. Őszinte leszek: én is. Szerintem ez Neil Gaiman legjobban sikerült írása, egy érett író szinte életmű-összefoglaló regénye. Szíve-lelke benne van, talán jobban, mint eddig bármiben. Mindenkinek ajánlom, aki felnőtt, és még érdekli a fantázia világa. Gyereknek nem való; minek olvasson egy gyerek a gyerekkorról? De egy felnőtt egy-egy mondattól évtizedeket repül vissza az időben, a saját gyerekkorába. Ennek a könyvnek minden sora igazi varázslat, sokszor gyönyörű, megnyugtató, felemelő, sokszor pedig szörnyű és ijesztő. Gaimant valami misztikus intuíció vezette a legfontosabb témák felé, amikről alig lehet írni és beszélni, neki mégis sikerült. kudar: Ez a regény annyira tetszett, hogy újraértelmeztem a borítóját, mert sajnos épp a varázslat hangulatát hagyták ki belőle, ráadásul az egyik legfontosabb pillanatból.

Köszi az infót, kudar! Kb. a felétől hallottam, az összességében nem volt rossz, és voltak kiemelkedő pillanatai is. De azért pl. a Name of the Doctor legszebb része a Majestic Tale volt a 6. évadból... Ejnye. A Song for 50 vegyes érzéseket keltett bennem, az elejét nemigen tudtam hova tenni, a közepe nagyon rendben volt, de a végén a "Happy Birthday Doctor Who" szöveg nekem már erős. Pár hallgatás után persze lehet, hogy finomodik majd a véleményem. A Vale Decem szokás szerint zseniális, és a főtéma is remek.

Érdekes epizód volt. Első nézésre, bevallom, nekem sem tetszett igazán. Kicsit én is féltéglának éreztem magam, mert bár sokszor nagyon jó volt a rész hangulata, párszor viszont komolyan kizökkentett.

Doctor Who A legújabb rész szerintem az évad legjobbja eddig. Game of Thrones: Nagyon tetszett az évadnyitó. A nyitást, az előző évad végén megnyitott szál lezárását gyengének éreztem, de aztán nincs bicsaklás, hozzák az elvárt (elég magas) szintet. A vége különösen jó lett. Már csak egy jó Once Upon a Time kéne, de az újabban nagyon gyengélkedik, lassan már nem is érdekel, mi lesz a vége.

Köszönöm a névnapi köszöntéseket, Riddicknek pedig utólag boldog névnapot kívánok.

Donát: ezekből lehetne indítani akár egy nosztalgiarovatot is. Nagyon jók voltak!

Brigivel értek egyet (hú, egy név a régmúltból... ). Az EP3 zeneileg szerintem jóval kevesebbet nyújtott, mint a korábbi epizódok, és nem érzem biztosítottnak, hogy Williams képes lesz megint egy akkora dobásra, ami ezekhez a filmekhez kell. Itt OFF, de a plakátról még nem született döntés. Drew-t senki nem kereste meg hivatalosan, csak pár Disney-ember mondta, hogy nem lenne rossz ötlet, de ezek nem döntéshozók, nincs befolyásuk semmire. És Drew sem döntött arról, hogy elvállalná-e, ha megkeresnék. Elvileg visszavonult, bár néha még felbukkan egy-egy új poszterrel.

A Sherlockkal én is fertőzöm a kollégáimat, egész jól terjed a kór. A DW-képek szerintem nagyon jók, a kalapozós (azaz fezezős) különösen tetszik. És ha már DW: november 22-én kezdődik Londonban az ötvenedik évfordulót megünneplő háromnapos Celebration. Apró poén, hogy az Excell Hallban lesz, ahol a Celebration Europe volt.

Frenkie, Dzséjt, kudar, KisKósa, Donát, JakeSully, Nabopolasszar, Darth Sky, Darth Revan9, NorbiLordi, A pécsi, Ody, Nute, Pildi, Riddick: nagyon szépen köszönöm! Krande: ez a költői köszöntés külön köszönetet érdemel. Olyan megható lett, mint egy sírfelirat, de a jobb fajtából. És mivel már csak kilenc perc van hátra, hadd kívánjak előre is boldog nőnapot a fórumon mindenkinek, akit illet!

Frenkie: utólag boldog születésnapot kívánok. Szép a torta!

98 évesen elhunyt Stuart Freeborn, Yoda készítője. Azt szokás tudni, hogy Einsteinről mintázta Yoda arcát, és valamennyit belevitt a saját vonásaiból is. Ha ránézünk a fotójára, látható, mennyire sokat használt a saját arcából, főleg a szemeit - szerencsére.

Köszönöm, ezt jólesik hallani. Steve Anderson is csinált egyet a 30. évforduló körül, meg még páran, de rájuk már nem emlékszem.

Igen, most is láttam valahol. Szépen beépült a köztudatba.

Már a Super 8-ban is lényegesen kevesebbet csillantott, mint előtte a Star Trekben. Bízom a tendenciában.

Annak ellenére, hogy nagyon szeretem John Williams munkásságát, nem vagyok meggyőződve róla, hogy ő lenne a legjobb választás az új filmekhez. Nem nagyon ismerem a legújabb darabjait, csak a War Horse-t hallgattam meg, de az nem tett rám mély benyomást, tényleg "összehozta a kötelezőt". És ami az EP3-ban történt zeneileg, az több ponton nem sikerült túl szerencsésen, bár ez nem feltétlenül/kizárólag Williams hibája. Szóval, hagyomány és tisztelet ide vagy oda, bizony kíváncsi vagyok, mit tudna kezdeni egy új zeneszerző Williams örökségével. Nyilván nem lennék csalódott, ha kiderülne, hogy ő csinálja, de nem tartom ördögtől valónak, hogy más.

Finally, we are getting results! Nagyon jó ez a (majdnem biztos) hír! Abramsnél jobbat aligha találhattak volna. Arndt, Kasdan és Abrams elég jó kiindulópontnak ígérkezik. Ahogy Bomarr írta: elképzelni sem tudom, mi lesz a filmben, de egy ilyen csapattal kimondottan bizakodó vagyok. Ami Abrams korábbi tagadását illeti: azért nem vettem mérget a szavaira, mert ezt az érvet (túl közel áll a filmhez, inkább néző lesz) nagyon könnyű leverni egy művésznél. Tessék csak elképzelnie magát a moziban, amikor majd megy a film, amit más rendezett. Egyetlen dolog fog a fejében járni: ezt én is csinálhattam volna. Ezt az érzést pedig aligha tudja elviselni, tehát ha először meg is retten a feladat nagyságától, le fogja győzni a félelmét, mert rendezőként és SW-rajongóként mégis milyen nagyobb feladatot tud elképzelni, mint azt, hogy ő viheti tovább a mítoszt? Ő, aki még a Trekből is (elnézést a túlzásért) fél Star Wars-t csinált, és be is vallotta? Ha azt mondta volna, hogy nem érdekli az egész (mint Tarantino), az más tészta, mert akkor vagy meg tudják fizetni, vagy nem. De ha elismeri az érzelmi kötődést, onnan már lehet nyerni. Annak idején David Tennant ugyanígy megijedt, amikor megkapta a 10. Doktor szerepét, és már vissza akarta mondani. Aztán belegondolt, milyen lesz egy másik Doktort látni a tévében. Ennyi. Viszont, ha egy apróságot kérhetnék: lényegesen kevesebb lencsecsillogást szeretnék, mint a legtöbb filmjében. Gigantikus űrcsatát biztos fog produkálni, ettől nem tartok. Ahogy Dzsjét is írta: ami a Star Trek elején megy, az szó szerint lélegzetelállító. Most pedig még nagyobb tere lesz...

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!