Pildi

Én már úgy megszoktam, hogy másként meg sem ismernélek. Jó, hogy marad.

Nem láttam a Fábry Show-ban, de gondolom, hogy az. Viszont nem olaj, hanem gáz és fegyver. Rengeteg magyar vonatkozással persze. Az előszóban ott a szöveg, hogy kitalált történet, de mégis az emberben ott motoszkál, hogy végül is így is lehetett/lehetne, és ha csak a töredéke igaz, az is durva. Én mégis fikciónak könyveltem el, mert inkább optimista vagyok.

Nekem meg nem nagyon jut idő olvasni, ezért hiába is vennék könyvet, lassan tudom csak feldolgozni. Metrón jövet-menet szoktam olvasni, meg lefekvés előtt egy kicsit. Most épp Frey Tamás új könyvét olvasom, A megmentőt. Irodalmi műnek nem nevezném, mert eléggé hatásvadász stílusban íródott, viszont a történet érdekes és nem kell rajta sokat elmélkedni, így metrón olvasni pont jó. Az összeesküvés-elméletek kedvelői imádhatják.

Teljesen egyetértek. Hiányzott annak alátámasztása, hogy lett az aktív politikusból, akit a házassága jottányit sem változtatott meg, egyszerre ennyire a közéletből menekülni vágyó asszony. Ezt anno mindenki kizárólag ahhoz kapcsolta, hogy gyermeket vár, és ez Anakin miatt nem derülhet ki, és most láthatjuk, hogy nem tisztán csak erről lehetett szó. Egy olyan tiszta lelkű politikusnak, mint Padmé, nagyon keserű lehetett megélni, hogy a rendszer, amiben hisz, már nem is létezik. Így még jobban érthető az, amit az Ep3-ban Anakinnak a saját erkélyén mond: Nem lehet, hogy a rossz oldalon állnak, és a gonosz, ami ellen harcolniuk kell, már maga a Köztársaság?...

Nagyon tetszik! Technikai dolgokhoz, hogy mit lehetne javítani, valószínűleg én nem fogok hozzászólni.

Miért is hajtunk? A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról. - ..és egyébként mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember. - Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász. A piackutató itt közbevág: - Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára. - És azután? - kérdezi a halász. - Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne. - Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász. - Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató. - És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász. - Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. -Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne. - És azután mi lenne? - kérdezi a halász. - Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit... No persze, ez nem ilyen egyszerű képlet a valóságban, de azért mégis.... van benne valami.

Jake, jó kis karakter palettát készítettél. Az első évad végén nagyjából én is így értékeltem őket, aztán még alakult.

Az idő az ilyen veszteségre csodás gyógyír, csak nehéz kivárni. Majd később könnyebb lesz, meglátod. És egy idő után az a jó, hogy az ember nem a beteg állapotra, a rosszra emlékszik majd, hanem a szép emlékek, a gyerekkori közös programok és még sok más, amire jó emlékezni, azok jutnak majd eszébe.

Donát, hatalmas gratula! Én sem vártam mást.

Én viszont imádom az intro-t, főleg a zene miatt.

Amíg csak ennyi a hasonlóság, addig nincs baj.

Remek, hogy nemcsak a beszéd-, hanem az énekhangja is jó. A filmet már csak miatta is érdemes eredeti hanggal nézni, olyan jó.

A Szellemirót nem láttam, így erről nem tudok véleményt mondani. De momentán nehezen tudom elképzelni, hogy ebben a kategóriában most bármi más jobban tetszene.

Szemekbe zárt titkok MissKarrde, igazad volt, köszi az ajánlást. Ennyire felkavaró filmet régen láttam már. Hosszú volt, és lassú, de minden percét élveztem nézni. Aki szereti a régi típusú, klasszikus krimiket, kitűnő karaktereket, a szevedély és bosszú párosát, és nem zavarja, hogy spanyol nyelvű (argentin) film, az bátran nézze meg.

Sok sikert, Donát! Frenkie, Neked pedig jó pihenést!

Én tegnap fejeztem be a negyedik évadot (alig tértem magamhoz a végén...), és csak azt tudom mondani, amit MissKarrde és kudar lentebb: nézd csak tovább bátran. A karakterfejlődés miatt, a mind izgalmasabb "mellékszereplők" miatt, és mert nagyon jó kis csavarok vannak benne, majd meglátod. Egy fél évad még semmi.

A grafit kimondottan ilyen képekhez való, ahol az árnyékokkal játszik sokat az ember, és ez különösen az első képen mutat nagyon jól.

Az epizód szép folytatása az előzőnek. Padmé béketörekvéseit eddig is ismertük, de a szenátusi "háború párt" akcióit újra és újra látva még hősiesebbé válnak, főleg, mert elhangzik az ellenpártot támogatók szájából az ?Áruló!? bélyeg is, amit nagyon rossz lehet megélnie. Látszik, mennyire elvakulttá váltak már a háború támogatói. Biztosan voltak köztük korruptak is, de én úgy érzem, hogy sokan ideológiai és presztizs okokból támogatták a hadsereg erősítését. Teljesen elfelejtették azt, amit Amidala szenátor aztán szépen az orruk alá dörgölt: nem lehet öncélú a győzelem, és így a harc sem. Szép beszéd volt, szerintem Organa sem mondta volna szebben, és nagyon agyafúrt is. Mertek volna utána akkor és ott másként szavazni, mint nemmel, kaptak volna a választóiktól. Megjegyzem, meglepett, mennyire Bail-t állította ez a rész a legszavahihetőbb és legkarizmatikusabb ellenzéki szenátor helyzetébe, hiszen a filmekből, sőt eddig még a sorozatból sem derült ki ilyesmi. Lehet, hogy oka lesz ennek a későbbiekben? Kiderült az is, hogy a bankok deregulációja azt az eredményt hozná, amit sejtettünk: a Köztársaság adósodjon el minél jobban a bankár Klán felé, ami teljesen kiszolgáltatottá tenné. Pofátlanul még a kamatot is megemelik (25%, te jó ég, ez uzsorakamat a javából), sőt nem átallnak azzal dicsekedni, hogy a másik felet is ők pénzelik? És ezt biztosan nem csak Padménak mondják el. Ez már az erkölcsi, politikai és gazdasági mélység legalja, ahová a Köztársaság tart. Ha mondjuk nem lett volna maga a háború Sith mesterkedés, és valahogy a Köztársaság megnyeri, innen akkor sem lett volna visszaút az igazi demokrácia felé, hiszen az erőn túl felvett hiteleket vissza kellett volna fizetni, s mivel nem lettek volna képesek rá, így Sidious helyett csupán az icipicit szimpatikusabb Bankár klán lett volna a valódi uralkodó. A Jedik a gazdasági összeomlás ellen vajmi keveset tudtak volna tenni - ahol fizetni kell a számlát, ott nem segít a fénykard. De persze Lord Sidious a leghatékonyabb módszert választotta, kreált két ellenfelet, összeugrasztotta őket rendesen, majd amikor munkájának gyümölcse beérik, minden felesleges szereplőt, ellenséget és szövetségest eltakarít majd az útból. Így a Bankár Klánnak esélye sem lesz itt bármin uralkodni, pedig mennyire készülnek rá, látszik a fejükön. Ez egyszerre vicces és szomorú. Az pedig csodálatos, ahogy Palpatine, aki eddig a leggonoszabb oldalát a Zillo-történetben mutatta, lehetőséget kapott ebben az epizódban, hogy eljusson a rejtőzködő gonosz szerepéből addig, hogy legalább a nézőknek színt valljon. Kezdve onnan, ahogy szegény Bonteri szenátorral elbánt, ami még megint csak burkolt gonosztett, a végső pár mondatig, amit Mas Ameddával váltott. Én már régóta vártam erre, jól esett végre látni.

Lehet, hogy van benne kis túlzás, de ha a hatodik gyereke volt, akkor azért ez mégsem akkora képtelenség. Egyébként így az utcán nem is igen sikerült volna túlélniük másként ezt a szülést. Megj.: Phobos videóját nem néztem meg, így nem tudom, ott miről is esett szó.

Ez a fajta zene egyébként is nagyon bejön, s mivel a filmet is kinéztem már az ünnepekre, így duplán örülök. Nem gondoltam volna, hogy még itt is ezt fogom hallani. Ovisoknál, kisiskolásoknál örök darab.

Nagyon jó kép lett!

Én úgy igazán egyiket sem vártam, de aztán mindegyik tetszett, még ha nem is egyformán.

Apámnál nem rák volt, de ő is hosszú betegeskedés után hirtelen omlott össze.

Nekem apukám hasonló állapotban halt meg, 12 éve történt, a nagylányom épp megszületett, így egyszerre jött élet és halál. A lányom szülinapján mindig emlékezünk rá is.

Épp most akartam boldog névnapot kívánni... Fogadd részvétemet.