Darth Sky

Ahogy korábban már felvetettem, arra gondoltam, hogy össze lehetne hozni egy jó kis The Mandalorian kvízt a 3. évad közeledte alkalmából. Klasszikus kérdezz-felelek a sorozat 1-2. évadából. Időben legfeljebb 2 óra lenne. Ki az, akit érdekelne? Illetve, melyik időpont lenne az optimálisabb a február 18 és 25-i szombatok közül?

Boldog születésnapot, @Frenkie!

Egy szimpla kalandnak elment, de szerintem ilyen is kell. Sok mást nemigen tudok írni róla. Tetszett a "Tallneck" lépegető, meg a kalandoros Indy/Aphra feeling, és az utalások a Jedik előtti (több tízezer évvel korábbi) ősi időkre. Phee kapcsán lehetett volna még fűszerezni a dolgokat: pl. kíváncsi lettem volna, hogy kalózként elárulta volna-e a csapatot a kritikus pillanatban, hogy övé legyen a teljes jutalom.

Egy-két apróságtól eltekintve nálam is betalált a 2. rész. A hangulatot ismét olyan remekül sikerült megragadniuk, hogy az ténylegesen a játék atmoszféráját árasztja. Ezt eddig még egy adaptációnál sem éreztem. Persze nem maradéktalanul, de nekem eddig mindkét rész nagyon tetszett, és alig várom a folytatást, tudván, mi vár még ránk...

Rey mellett engem Grogu eddigi útjára is emlékeztet Omegáé. A körülmények akarata ellenére kiszakították az addigi életéből, de a negatív áramlatok ellenére végül új, szerető családra talált. Mind e közben, fontossága révén vadászik rá az aktuális, galaktikus zsarnoki hatalom. A Rey-Grogu párhuzamhoz plusz töltetet adna Omega esetleges Erő-érzékenysége. Ha már párhuzamok, itt egy jó a The Bad Batch és a The Mandalorian között:

Érdekes lett, köszi, hogy beraktad! A többi részről is tervezel ilyet? (Plusz most láttam csak azt a remek "kis" írást is a Part 2-ről. Sikerült finomhangolnod az álláspontomat, bár Abby kapcsán nem látjuk túlzottan másként a helyzetet.)

Ez már bennem is felmerült párszor. Kezdésnek mindjárt a sorozatnyitányban, ahol Omega ösztönösen remekelt a sugárvető használatában (amit állítása szerint korábban soha nem használt). Vagy a logikai mutatványainál a dejarik játszmáknál. De a fokozott empátiája mások irányába is lehet az Erőn keresztüli érzelmi összehangolódás. Lehet, hogy belemagyarázás, de egyelőre nem zárhatjuk ki. Az szerintem fix, hogy valami okból különlegesebb Omega egy áltag klónnál, ez tisztán lejön az eddigi sorozatból. Azon felül, hogy Jango ugyanolyan nyersklónja, mint Boba (csak az eltérő kromoszóma leosztás miatt nőnemű lett), így benne még tisztán ott van a mintaegyed eredeti DNS-e. Viszont kétlem, hogy Nala Se csak ezért tartotta volna olyan nagy becsben a lányt, hiszen a kaminóiakra nem jellemző módon oltalmazta is, mintha már-már érzelmileg is kötődött volna hozzá. Plusz valamiért Omega is abban a titkos laborban "született", ahol a Clone Force 99 többi tagja. Ez arra utal, hogy neki is lehet valami spéci mutációja - ami lehet akár az Erő-érzékenység is. Ez azért is lenne érdekes, mert a Birodalomnak (Palpatine-nak) gyakorlatilag ez a Szent Grál, amire olyannyira vágyik: egy nem Erő-érzékeny mintából bizonyos módosítással Erő-érzékeny klónt kreálni. Ráadásul ez érdekes kapocs lenne mind az Ep7-8-9-cel, mind a The Mandaloriannel.

Tényleg éles váltás volt az előző epizód után, de nincs kifogásom a változatosság ellen. Könnyed, kellemes kaland volt, ami nagyban megidézte az Ep1-et és valamelyest a Resistance-t. Tetszik Tech-ben, hogy bár elsőre a színtiszta logika és racionalitás emberének tűnik, azért csak helyén van a szíve, és nincs emóciók, illetve lelkiismeret híján. Persze rá lehetne fogni, hogy csak azért mentette ki Cidet, hogy a jövőben is legyenek megbizatásaik (azaz logika vezérelte érdekből), de szerintem nem erről van szó. Ezt már az évadnyitányban is bebizonyította, amikor az életét kockáztatva indult Omega után. Kimondottan jót tett Tech-nek, hogy ő került a középpontba. Az, hogy Hunter és Echo már zsinórban a második epizódban nem szerepeltek, teret engedve a csapat többi tagjának szerintem nem gond. A fogatverseny nem meglepő módon látványos, és a borítékolható végkifejlet ellenére kellően izgalmas volt. Elég bizzar volt, amikor az egyik nézőt eltalálta egy sugárnyaláb, a többiek pedig úgy élvezték tovább a versenyt, mintha valaki csak egy üdítőt öntött volna magára. Cid kapcsán már az 1. évad alapján is sejthető volt, hogy nincs patyolattiszta múltja (elvégre egy alvilági kapcsolatokkal is rendelkező infóbróker), de nekem tipikusan a kétes erkölcsű, de összességében jó útra tért figurának tűnik. Valószínűleg ki fog még derülni, mire utalt Grini Millegi, de arra nem számítok hogy Cid elárulná a csapatot, vagy visszatérne régi életéhez. Sokkal inkább segíthetnek neki továbblépni a múltján. Grini kapcsán tetszett, hogy gengszter létére milyen korrekt volt, amikor megállította a fegyveréért nyúló fickót. Sokat mondó, hogy még az ilyen alvilági figurákba is, mint Grini több erkölcs és becsület szorult, mint bizonyos birodalmiakba...

Nekem az első volt.

Szavazat leadva.

Ez jelképes arra nézve, hogy mit tesz a Birodalom: elmossa a színes egyéniségeket, hogy mindenki tökéletessen illeszkedjen az arctalan, szürke hadigépezetbe.

Én is megnéztem, és az eddigiek alapján ígéretes. Tényleg talán az eddigi legjobb játékadaptáció. A hangulat teliltalálat lett, sok esetben egy az egyben visszaadja a játék atmosztféráját. A történetbeli apróbb eltérések nálam nem váltak különösebben zavaróvá. Plusz valahol érthető, hogy nem a játék tökéletes mását kapjuk meg élőszereplős formában. Ha képesek ugyanazt a történetet kicsit másként, de hasonlóan remek végeredményt nyújtva elmesélni (az eddigiek alapján ez könnyen megtörténhet) akkor én már elégedett leszek a sorozattal. Ebből a "kicsit másként"-ből az kellene következzen, hogy a karakterek eltérő külseje sem zavar, de valamiért csak birizgálja a csőrőm. Talán azért, mert szerintem egy karakter külseje ugyanolyan meghatározó vonás, mint a személyisége. Ha én pl. Sarah-t egy szőke, kék szemű, fehér kislányként ismertem meg, akkor ne legyen belőle afro-amerikai. Mert hiába passzol tökéletesen a jelleme, ha ránézésre nem azt látom, akit megismertem. E miatt a másik sarkallatos pont nálam Ellie. Hiába hozza jól a karakter stílusát Bella Ramsey, Ashley Johnson Ellie-je nálam egybeforrt a karakterrel. Ramsey Ellie-jét nekem még nagyon szoknom kell, külsőre nem látom benne azt a karaktert, akit ismerek. Érdekes, hogy Troy Baker esetében nem érzem ezt, sőt, Pedro Pascal meglepően jól illik Joel szerepébe. A kedvemet minden esetre olyan szinten meghozta a sorozat, hogy épp az imént töltöttem le a PS-emre a The Last of Us Remasteredet. Kíváncsi vagyok, hány új játékost sikerül ugyanígy bevonzani a sorozattal. Amúgy is nagyon érett már egy újrajátszás (ahogy a Part II-höz is), mert a részletekre kezdek homályosan emlékezni. Valószínűleg a sorozat eseményeivel párhuzamosan fogok haladni a játék eseményeivel.

Nálam is szentimentális értékkel bírnak a könyvek és képregények. Hiába tudom, hogy valószínűleg soha nem fogom az összes meglévőt újraolvasni (időhiány és a folyamatosan érkező új tartalmak miatt), akkor semi bírnám eladni. Persze megértem, ha valaki nem így van ezzel. Mondjuk a helyhiány lassan nálam is fel fog lépni, hamarosan megtelik a "kánon szekrény" is.

Köszi, @NorbiLordi és @Pildi! Valahogy mindig hosszabbra nyúlnak az ilyen játékok a tervezettnél, amit én egyáltalán nem bánok.

Érdekes, hogy Sidious már a Klónháborúk idején (és ki tudja, mióta) kutatta az Erő-érzékeny gyerekeket, akiket aztán a saját céljaira formálhatott. Chip ide vagy oda, az öreg valószínűleg sosem alapozott csak a 66-os sikerére. Jól tudhatta, hogy lesznek túlélők, akik ellen többet érnek az Erő-használók. Ugye Vader sem lehetett ott egyszerre mindenhol (Jedikre vadászni, a Birodalom ellen fellépő világokat terrorizálni, Palpatine óhajainak eleget tenni, stb.). A klónok Jedik elleni alkalmassága főleg a meglepetésre épült, ezért is volt olyan hatékony a 66-os parancs. Bár a klónok, révén a Jedik oldalán harcoltak, egy átlag/sorozott katonánál jobban ismerhetik az észjárásukat, taktikáikat, ez szerintem így is kevés lett volna egy felkészült Jedi ellen (aki számít a támadásra, és nem éri felkészületlenül, hogy hátbalövik a saját emberei). Crosshairben konkrétan a sorozat eleje óta tapintható a vívódás a társai iránti hűség és a parancskövető katona ikonja között. Bár a lelkiismerete az egyik, a cél szentesíti az eszközt és a jó katona követi a parancsot mentalitás a másik irányba húzza. "Egy katona megteszi, amit meg kell tenni." - ezzel jött Cody-nak is. Ahogy ebben a részben is láttuk: ha a Birodalom által hirdetett "rend" érdekében egy fegyvertelen nőt kell megölnie, aki gyakorlatilag megadta magát, az empátiát felülírja a "nagyobb jó" eszméje, és a felettes parancsa. Ennek ellenére Crosshair nem tűnik olyan birodalminak, mint pl. Tarkin, Rampart vagy éppen Grotton, akik gátlástalanul, szenvtelenül cselekednek a Birodalom érdekének álcája mögött a saját javukat szolgálva, pozíciójukat és hatalmukat erősítve. Ezért is érdekes kérdés, hogy mi lesz az a végső lökés, ami végül szembefordítja Crosshairt a Birodalommal. Szerintem is arról lehet szó, hogy ő volt az első nevesített és a többiektől vizuálisan jól elkülöníthető klón, akit megismerhettünk az Ep3-ban. Plusz ő volt Obi-Wan klónparancsnoka.

Én mindenképp szeretném majd megvenni a Part I-et, viszont jelenleg még irreálisan sokba kerül. Legalábbis nekem, aki többször is játszott a PS4-es remastereddel. A feljavított látványon és játékmechanikán kívül nem érzem, hogy sok pluszt adna az alapjátékhoz, annyit semmiképp, hogy 27 490 ft-ot kiadjak érte.

Köszi a játékot minden résztvevőnek! Én jól szórakoztam, remélem, a többiek is Köszönet a kvízért, Ody, szerintem jó kérdések voltak.

Most akkor a "hol?"-ra az Ep4 vagy a mos eisley-i kantin a helyes?

Greedo mondja hutt nyelven Han Solónak a tatooine-i mos eisley-i Kantinában, amikor Jabba elé akarja vinni, és fegyvert szegez rá az asztalnál.

A Papnők Yodának a midichloriánok bolygóján.

Ep5, a Dagobah, miután Luke nem tudja kiemelni a gépét és otthagyja Yodát a parton.

Ep5, Dagobah, amikor Luke megpróbálja kihúzni az X-szárnyút a vízből.

Részemről mehet Donátnak a pont, mert ő előbb írta és ugyanarra a jelenetre gondolt A kvízmester kezépbe helyezem a sorsom

Rey Finnek a Falconon, úton a Kef Bir felé

Kicsit én is elkapkodtam