Darth Sky

A Leia regényben "törvényhozói gyakornok" szerepel.

Végre eljutottam odáig, hogy megnézzem a Spider-Man: No Way Home-ot. Röviden: nekem nagyon bejött, valamennyi téren. Az MCU legjobbjai közt a helye. Az ismerősök beintegrálása a sztoriba jól sikerült, igen erős és érzelemgazdag jelenetek születtek. Pár dolog (nekem legalábbis) nem volt egyértelmű a filmben, és a spoilerek elkerülése miatt nem olvastam utána:

Nem vagyok nagy Predator fan (asszem egyszer láttam mindegyik részt), ez viszont ennek ellenére tetszett - szerintem a legjobb darab a franchise-ban. Kellő hosszúságú: szép tempóban építkezik, nincs üresjárat, viszont nem is kapkod. Naru kedvelhető, erős női karakter. A ragadozó kellően rejtelmes, fenyegető és vérszomjas. A hangulat beszippant, a látványvilág az alacsony költségvetés ellenére is szép. Az akciójelenetek is tetszettek. A történet egyszerű, és nem is a csavarokra van kihegyezve (a kiszámíthatóság nálam sok esetben megvolt), ettől függetlenül szórakoztató darab a korábban felsorolt pozitívumok kombójának hála. Egy nézést szerintem a nem-rajongóknak is bőven megér.

Boldog születésnapot, MissKarrde!

Gratulálok, @Frenkie, jó szórakozást az új géphez, tetszetni fog, nem kicsit!

DC mozifilmes szempontból szerintem a totális nullázás lenne a nyerő. Annyi lehetőség lenne ebben a világban (lásd: az Arkham játék-soroozatokat, a Gotham/Titans tv-sorozatokokat, az Arrowverse bizonyos szegmenseit), hogy fájó látni a mozifilmesek alkotói inkompetenciáit. Jelenleg, a fejesek helyében, én a nulláról újraindítanám az egészet. Noha sajnálnám a már meglévő és nekem tetsző DCEU filmeket (pl. Man of Steel, Wonder Woman, Aquaman). Ha a mozikat nem is, a színészeket mindenképpen átemelném az új univerzumba, mert érdemesek rá (Ezra Millert és a fa**ságait leszámítva). Robbie, Gadot, Cavill és Momoa szerintem tökéletesek a szerepükben. Batmanről nem merek nyilatkozni, mert bár semmi gondom nem volt Affleckkel, Pattinson filmje és színészi játéka iszonyú pozitív befolyást gyakorolt rám a The Batmanben. Nekem, mint világ jobban tetszik a DC Marvelnél (bár az MCU előtt emelem kalapom), viszont ez utóbbi sokkal jobban oldotta meg a filmes univerzumépítést. Őszintén bízom benne, hogy a DC is talál egy tagot, aki képes lesz összehozni azt, amit Kevin Feige a Marvellel. Ahogy azt is remélem, hogy a DC és Marvel megférnek egymás mellett. Batman vagy Superman eredetsztoriját szerintem is kb. annyi szükség van elmesélni, mint Pókemberét. Akit érdekel az adott karakter, az ismeri, a többieknek pedig elég az a nyúlfarknyi infó, amit a filmből kapnak - vagy utánakeresnek a Google-ön. Őszintén szólva, én támogattam volna Snyder koncepcióját a DC kapcsán, de a Warner nem értett velem egyet... Fájó látni, hogy a számtalan eltérő, de remek DC-mozgóképes darabok nem állnak össze egy kerek egésszé. Nem tudom, ki látta az HBO Maxen, de a Harley Quinn sorozatot minden DC- és Harley-kedvelőnek ajánlom. Egyáltalán nem gyerekes: vicces, erőszakos, ugyanakkor sokszor elgondolkodtató is.

Egy újabb "akkor és most" párhuzam

@ByRoT, mindenképp tervezem folytatni. Csak az idő-kedv-energia kombó ritkán ideális hozzá, hogy érdemben haladjak A 2021-es Annualba kezdtem bele, azzal haladgatok, ahogy tudok.

Utólag is Isten éltessen @Ody Mandrell!

Látványos előzetes! Egyre várósabb a sorozat! A Coruscant élőszereplős visszatérése nagy pozitívum. Egy sokat látott, de számomra megunhatatlan bolygó. Az eddigi szériákban látott, tulnyomórészt puritánabb "western"-helyszínek után jó lesz elmélyedni az ellenpólust képviselő Magvilágok egyik központi helyszínén. Andor mellett Mothma szála is nagyon érdekesnek tűnik. Vizuális téren sem spóroltak. Bámulatos, mozifilm-szintű látvány.

Miért felejtődne el a sok példa, ami az egységességet erősíti? Személy szerint nem egyszer hangot adtam neki, mennyire tetszik, hogy egységesen kezelik a különböző médiumokat, főleg az utóbbi évek sorozataiban. Viszont ez nem változtat azon a tényen, hogy ha felülírnak korábban Kánon dolgokat, máris borul az az állítás, amit az új rendszer kezdetekor hirdettek. Nem az arányokon van a hangsúly, hanem a mentalitáson, ahogy fentebb is írtam. Egy komplett regény felülírása (már ha igaz), szerintem már nem olyan "kis dolog". A The Bad Batch esetében ráadásul dramaturgiailag sem volt semmi szükség módosítani olyanokon, mint pl. a napszak, a klónok páncélja, vagy Billaba fénykardjának színe. De ez itt már OFF.

Javítva.

Az Ahsokát én egy közepes regénynek tartom. Nyilván, a karakter kedvelőjeként kissé elfogult vagyok, de olvastam már rosszabbat az új Kánonban is. Többet vártam tőle, de nem volt rossz. Vonatkoztassunk el attól, hogy ki szerint mennyire jó könyv, és mennyire kár az átírásáért. Szerintem is a tendencia az, ami gáz. Annak idején kijelentették, hogy lesz egy egységes Kánon, ahol akár egy képregényben ábrázoltak is egyenértékűek lehetnek filmes cselekményekkel. Sokan szerintem ennek szellemében vásárolnak kiadványokat, hogy "A Star Wars Kánonot" ismerjék. Erre fel, Kánonnak titulált alkotások kerülnek átírásra, már nem első ízben, és nem apróságokról van szó. Én megértem, hogy Filoni, vagy XY szerint jobban is el lehet mesélni, egy már létező történetet, és pozíciójuknál fogva élnek a lehetőséggel (Lucas is nem egyszer revizionálta önmagát a klasszikus trilógia során), de számomra nagyon nyugtalanító ez a mentalitás. Már a TCW finálé idején is az volt (noha jobban tetszett az animációs, mint a regénybeli változat az Ahsoka-Maul harc kapcsán), ahogy a The Bad Batch során is. Ha lefektettek valamit, mint Kánon, igenis igazodjanak hozzá, vagy ne tegyenek olyan kijelentéseket, hogy minden egyenértékű. Mert ennek függvényében, mi a garancia rá, hogy pl. a The Acolyte nem fog felülírni valami (sokak számára zseniális) The High Republic regényt, csak mert egy magas rangú Lucasfilmes úgy gondolja jobbnak? Vagy mi a garancia arra, hogy bármi is fix és megmásíthatatlan a Star Warsban, amit Kánonként adnak el? Szerintem úgy is lehet remek történeteket elmesélni, hogy tiszteljük más alkotók munkásságát, és igazodunk, korábban lefektetett dolgokhoz. Ellenkező esetben, ennek az egész "Kánon" marketingnek nincs semmi értelme.

Darth Vader "akkor és most"

"Fergeteg"

Valami azt súgja, hogy neked is az egyik kedvenc Marvel-karaktered lesz. Több okból kifolyólag is

@Frenkie, megtetted az első lépést egy új világ felé.

Világos, nem is "ellened" szólt. Egyébként annak idején, én is csináltam ilyen mozifilm jellegű vágást a TCW utolsó 4 részéből. Epizódonként és egyben nézve is megvan a maga bája/varázsa az SW soriknak.

És tényleg

Én örülök, hogy inkább részekre bontva kaptuk meg. Oké, a költségvetés nyilván szűkebb volt, viszont történet és karakterek szempontjából így több idő jutott, plusz jó volt hétről hétre várni és kibeszélni az újabb felvonásokat. Egyébként most olvastam, hogy eredetileg trilógiának szánták az Obi-Wan Kenobit, aminek csak az 1. része lett volna az, amit az 1. évadban láttunk. Ezek szerint, ötlet szintjén vannak tervek további évadokra.

Bár már jó néhányszor láttam, még mindig nehéz összeszednem a gondolataimat az epizóddal és úgy összességében a szériával kapcsolatban. Annyira tömény, sokrétű és számos szempontból jelentős Star Wars alkotással bővült a messzi-messzi galaxis, hogy elismeréssel kell adóznom a készítőknek. Noha történeti jelentősség szempontjából eddig sem tettem különbséget az SW Kánon ilyen-olyan formátumú alkotásai között, volumenitását tekintve, ezt a sorozatot nyugodt szívvel említem egy lapon a Saga mozifilmjeivel. Kenobi és nem kevésbé Vader sorozata ez, ami fantasztikusan mélyíti nem csak kettejük kapcsolatát, de úgy összességében a Skywalker Sagát is. Nyilván, nem hibátlan (van, ami az?), de alázattal nyúl George Lucas univerzumához, és sokkal inkább hozzáad ahhoz, mintsem elvesz belőle. Emlékszem, hogy a sorozat bejelentésekor sokan - köztük én is - elképzelni sem tudtuk, hogy lehet érdekes történetet elmesélni Obi-Wan kényszerű tatooine-i remeteségének idején, főleg úgy, hogy ne bolygassák meg a korábban már lefektetett alapokat. Azaz, van-e létjogosultsága egy róla szóló sorozatnak? Bár a történetben nincs semmi kiemelkedő (írom ezt úgy, hogy én valamennyi részen jól szórakoztam), a sorozat erősségét nem csupán a fan service-ben, de a karakterek fejlődésében és lélektanának bemutatásában látom. Ebből a szempontból az Obi-Wan Kenobi inkább egy karakterdráma, mintsem kalandsorozat. Noha kalandokból és akcióból sem szenved hiányt - értelemszerűen, hiszen Star Warsról beszélünk, aminek az említett elemek mindig is szerves részei voltak. Na de, kicsit szorosabban az epizódról. Reva életben maradására erőteljesen utal az előző rész eseményeinek visszajátszása: a bosszú csodákra képes az élni akarást illetően. Ezt már Maul, Vader és a Főinkvizítor óta is tudjuk, így nem lógott ki a sorból a csajszi esete. Ahogy korábban már írtam, a Harmadik Nővér mindent egy lapra tett fel és zakózott. Így nem maradt neki más, csak a bosszú. A bosszúvágy mellett talán még egy gyors baktakezelést is végrehajtott magán a jabiimi bázison, ami növelte annak esélyét, hogy élve eljusson a Tatooine-ra, a hangárban maradt vadásszal. Egy-két plusz "magyarázó" jelenetet persze elbírt volna a szála (pl. ha azzal indít a rész, hogy Reva kikecmereg a baktából, majd a gépébe szállva megindul a Tatooine felé, végül egy vágást követően leszáll), de nem bánom, ha nem rágnak mindent a néző szájába, feltéve, hogy az kikövetkeztethető, ahogy jelen esetben. Obi-Wan "munkavezetőjének" visszatérését nem vártam. Nem lehet nagy szókincse a fickónak, ha minden konfliktust azzal akar elintézni, hogy "mondani akarsz valamit?". Kár, hogy nem állt neki ugrálni, amikor Reva kicsapta a kezéből a vizet, lehet, hogy az ő keze is repült volna. Vader és a Devastator üldözéses jelenete erősen emlékeztetett mind az Ep8-ra, amikor az Első Rend az Ellenálló Flottát hajszolta, mind az Ep5-re, amikor a Sith a Falcont kergette hasonló módon a Hoth-rendszerben. Ez utóbbira ráadásul a zene is ráerősített. Vader elvakultságát és Kenobi iránti megszállottságát jól szimbolizálta a Főinkvizítorral való párbeszéde. Az utóbbi az észérvek és rideg logika megtestesítőjeként azt javasolja, hogy felszámolják az egész lázadó-hálóztatot, amely az életben maradt Jediket segíti. Vader ennek ellenére egyetlen Jedire - Kenobira irányítja a fókuszt, szökni hagyva a potenciálisan veszélyes ellenségeit. Ezzel mintegy bebizonyítva azt, hogy akár csak Jediként, úgy Sith-ként is az érzelmei vezérlik, bárhogy is próbálja leplezni/tagadni ezt. Minden esetre tetszett, hogy a Főinkvizítor elvégezte a feladatát és felhívta Vader figyelmét a nyilvánvalóra, ellenérzései ellenére mégsem állt neki akadékoskodni azon, hogy a főnöke nem hallgat rá. Nyilván tapasztalta már, mennyire érdemes vitába szállni és/vagy ellenkezni a fazonnal. Hogy mennyire nem gondolkozott tisztán a Sith: Vadernek elég lett volna a Lambdával Kenobi után mennie a bolygóra (hiszen amúgy is egyedül akart szembeszállni vele), míg a csillagromboló követhette volna tovább Rokenéket. Roken... egy átlagos mellékszereplőként indított, de később úgy nőtte ki magát egyre szerethetőbb karakterré. Legalábbis nálam. Szívén viselte a Jediket segítő hálózat, az Ösvény sorsát, segített Kenobin és Leián, és felvette a harcot a Birodalom ellen. Kenobi nem véletlenül dícsérte meg a vezetői képességeit. Idális tagja lenne a jövőbeli Lázadók Szövetségének. Remélem, találkozunk még vele és társaival. Hajáról hasonlóan pozitívan tudok nyilatkozni. Eleinte csak egy pénzéhes, erkölcstelen ál-Jedinek tűnt, aki gátlástalanul kihasznál bárkit. De gyorsan árnyalták ezt a képet. A jelen epizódra eljutottunk odáig, hogy Obi-Wan másod ízben rá meri bízni az Alderaan hercegnőjének, nem mellesleg a Kiválasztott lányának az életét. Obi-Wan és Leia kapcsolatáról már párszor kifejtettem a véleményemet, de továbbra sem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire erős jelenetek kötődnek ehhez a pároshoz. A kis hercegnőt a széria legkellemesebb meglepetéseként tartom számon. Immár nem fogom ugyanúgy nézni a Carrie Fisher által megformált karaktert, mint korábban. Plusz réteg került a karakterre, színesítve annak életútját. Őszintén szólva, a Reva iránti ellenszenvet a mai napig nem értem. Már maga a karakter és színésznő iránt. Ha nem is képezi a fősodor (Obi-Wan és Anakin/Vader szekvenciája) szerves részét, kellően érdekes út és karakterív az övé is. A színésznő minimum tisztességesen hozta azt, amit a szerepe megkövetelt. Nyilván, a reflektorfény a Jedin és egykori tanítványán volt, ahogy valószínűleg a legtöbbek számára (számomra is) a fő érdeklődést képezték a sorozatban... de a magam részéről a Harmadik Nővér történetét sem éreztem feleslegesnek. Az ifjonckénti életben maradását jobban ecseteltem volna, mert mindmáig zavaros. Nagyon azt sugallják a flashbackek, hogy Vader gyerekként is leszúrta őt... viszont én szeretném azt hinni, hogy egy másik ifjonc volt az áldozat és a kis Reva attól rettent meg. Csalóka a vágás és nagyon gyanús, hogy nem mutatták totálban a szúrást, mint a jabiimi jelenetben. Szerintem Vader megérezte a Revában dúló érzelmeket, és szándékosan nem ölte meg a lányt. Van egy számomra nagyon erre utaló kifejezés Vader arcán. Mintha megérezné azt, hogy Reva bár retteg, mégis eltemetett harag rejlik benne, amit eszközzé alakíthat. Noha tény volt, hogy Reva nem fogja megölni Luke-ot, ahogy Owent és Berut sem, ennek ellenére nem volt érdektelen szál az övé sem. Engem leginkább a konklúzió és a karakter sorsa érdekelt. Egy fájdalommal, keserűséggel, haraggal és bizonytalansággal kikövezett útkeresés az övé, amelyen csak egy szakaszt fed le az Inkvizítorság. Identitásában sosem volt ő olyan engedelmes és kötelességtudó, mint a Főinkvizítor, az Ötödik Fivér, vagy a Negyedik Nővér, ez már az 1. részben is jól érződött. Noha végezhetett volna mind Owennel, mind Beruval, mégsem tette meg... ez már előrevetítte azt, hogy alapvetően mégsem olyan gonosz, mint amilyennek látszani szeretett volna Inkvizítorként (lásd: a tatooine-i nő kézlevágása az 1. részben). Ezt megerősítendő végül életben hagyta Luke-ot is, akiről önmaga és saját lemészárolt társai/barátai jutottak eszébe. Hiszen, azzal hogy szolgáltat igazságot értük, ha maga is azzá válik, ami végzett velük? Reva karakterének egyik mondanivalója szerintem ez: sosem késő visszakozni, és a helyes utát választani. Bár a múltat nem tudjuk megváltozatni, a jövőbeli döntéseinkkel vezekelhetünk. Végső soron a döntéseink és tetteink határoznak meg minket. Helyesen cselekedni pedig sosem késő. Ez Vader és Kylo Ren esetében hasonlóan megfigyelhető. Szerencsére Reva sosem süllyedt olyan mélységekbe, mint a Sith és unokája. A bosszú elengedésével és a Sötét Oldal elhagyásával Revanák új jövőképet kell találnia, ami talán még nehezebb lesz számára, mint a bosszú útja. Ha nem is saját sorozat formájában, bízom benne, hogy vannak még tervek a karakterrel, mert én vevő lennék rá. Owen és Beru karakterei nagyot nőttek a szememben a sorozatnak köszönhetően. Bár már az Ep4-ből is remekül lejött a szerető, ugyanakkor aggódó nagybácsi és nagynéni képe, akik saját gyermekükként tekintenek az ifjú Skywalkerre. Ebben a részben viszont azt is láthattuk, milyen elszántan képesek védelmezni őt, a saját életüket nem féltve. Nekem legalábbis nagyon imponált a házaspár odaadása Luke jövője és biztonsága iránt. Külön tetszett Beru "tökössége", akitől nem vártam volna, hogy ilyen elánnal veszi át az irányítást, és készül fel a behatoló megállítására a Star Wars-shotival. De tényleg nagyon szimpatikus volt Owen és Beru viselkedése. Ez Ep4-ből és a képregényekből Owen egy mogorva, morcos és már-már goromba embernek hatott, viszont ebben a sorozatban kimondottan megkedveltem őt, és tudtam azonosulni a motivációival, amivel a későbbi jelenetek is újraértelmeződtek (pl. miért ódzkodik annyira Luke elengedésétől). Miért Obi-Wan Kenobi a 2. kedvenc Jedim Ahsoka Tano után? Mert példamutató személyiséggel megáldott, kedvelhető figura. A legsötétebb és legkétségbeejtőbb időkben is képes emberséges maradni, pozitivitást sugározni a negatív körülmények ellenére. A bosszú és gyűlölet helyett a megbocsájtást és békét sugározni. És noha a sorozat azt festi le - remekül - hogy miként áll újra talpra a múlt eseményei hatására megtört ember, összességében rendkívüli lelkierőről tesz tanúbizonyságot Obi-Wan karaktere. Az őt ért veszteségek és tragédiák ellenére (Qui-Gon, Satine, Anakin, stb.), az összeroppanás helyett végül a reményt választja. Noha kezdetben azon marcangolja magát, hogy "bizonyos szemszögből nézve" megteremtette Darth Vadert, megsemmisült az ezer éve létező Köztársaság, és a még régebbi Jedi Rend (köztük a barátaival/családjával), rá pedig vadásznak, mégis erőt vesz magán, és a kormányhoz engedi azt a remek Jedit, aki mindig is volt. Az élet védelmezőjét, és a Világos Oldal elkötelezettjét. Aki a legvégsőkig képes a jót keresni akár egy Sith Nagyúrban vagy egy Inkvizítorban is. Aki nem engedi át magát a gyűlöletnek, miután a mestere gyilkosa a szerelmével is végez. Persze Kenobi sem hibátlan (ahogy senki sem az), de szerintem az ilyen jellegű erő tesz igazán erőssé valakit, nem pedig az agresszivitás és brutalitás. Ez utóbbi két jelző kapcsán el is érkeztünk a sorozat második főszereplőjéhez: Darth Vaderhez. Mivel én nem vagyok olyan erős, mint Kenobi, képtelen vagyok elvonatkoztatni Anakin Skywalker vérlázító árulásától és gyomorforgató gyilkosságaitól, amikor meghallom a Darth Vader nevet, vagy meglátom a karaktert. Nem tudok külön személyekként gondolni rájuk, noha elég jól elkülöníthető a benne rejlő világosság (Anakin) és sötétség (Vader). Szerintem minden emberben (a Földön és a messzi-messzi galaxisban egyaránt) van jó és rossz, és mindkettő a személyiségének a része. Ahogy Yodától láthattuk az egyik legzseniálisabb TCW-szálban: a bennünk rejlő sötétséget nem tudjuk elűzni, de megtanulhatjuk irányítani, hogy ne legyen hatalma felettünk. Teljes mértékben így látom én is. Az illető dönti el, hogy melyik "énjére" hallgat adott szituációban. De mindkét "én" egy és ugyanazon személy része. Így tehát: Anakinban mindig is ott rejlett Vader és Vaderből sem tűnt el sosem teljesen Anakin. Erre ugye még Luke is utal az Ep6-ban. A párbaj! Egyértelműen a rész és a sorozat csúcspontja, imádtam minden egyes pillanatát! Ha nem láttam vagy tucatszor, akkor egyszer se. Filmes fénykardpárbajokkal vetekszik, sőt... az Ep3-as és Ep1-es párbajt követően ezt raknám a 3. helyre. De a koreográfia (a vívás és Erő-használat egyaránt) csak egy rétege ennek a találkozónak. Az érzelmi oldala egy olyan plusz töltetet ad neki, amit nem tudok száraz szemmel végignézni. Obi-Wan a történtek ellenére a jót keresi az előtte álló gépszörnyben (ahogy Padmé is mondta: "Még van benne jóság"), akit bár elbizonytalanítanak Anakin Skywalker érzelmei, immár a Sith dominál. Anakint egy gyenge lénynek látja akitől megszabadult, majd kiteljesedett a Sötét Oldal által. Elszomorító jelenet, amit Obi-Wan őszinte "sajnálom" kijelentése tetéz, melyet könnyes szemmel intéz egykori tanítványa felé. Ewan zseniális a szerepben. Érzelmileg nálam ez a rész a csúcspont. Kenobi még ebben a helyzetben is a saját hiányosságait mérlegeli, amit Anakin mestereként elkövöetett. A harc remek volt, méltó a visszavágóhoz. A helyszín remekül jelképezte azt, hogy Vader immár nem egy instabil, fortyogó vulkán, kitörésre kész lávával (Mustafar)... hanem egy sivár, sötét és sziklaszilárd személy, akit bár meg lehet bolygatni (mint az omladozó köveket), eltántorítani sosem. Gondolok itt arra, hogy Anakin érezhetően felszínre tört Vaderben a Kenobival való találkozáskor. De már a Mapuzón is! Vader ezért nézte látszólag tétlenül és megbéklyózva azt, hogy Obi-Wan egérutat nyer. Mert az érzelmei blokkolták azt a könyörtelen Sith-et, akivé Palpatine szerint és jelen elképzelései szerint válnia kell. Számomra így teljesen kerek a 3. részbeli jelenet. A szimbolikus fényjáték mint mindig, úgy most is nagyon tetszett. Amikor Anakin/Vader arca kékben játszik, pozitív hatást gyakorolva Kenobira feloldozza őt a felelősség alól, miszerint, nem ő ölte meg Anakin Skywalkert. Majd a fénykardpenge fénye által vörösre színeződött arccal, a gonosz-ént előtérbe engedve közli, hogy "I did." Rendkívül erős és hatásos megvalósítás, főleg Hayden gonosz mosolyával fűszerezve. Apropó Hayden... remek volt James Earl Jonesszal párhuzamban hallani őt, tökéletesen szimbolizálva Anakin és Vader egybeforrását. Ők ketten nem két külön személy. Hanem egyazon személy két külön oldala. Miért hagyta életben Obi-Wan Vadert? Bevallom, első nézés után nekem nagyon nem jött be a dolog, amit meg is írtam. Hiszen azt üzente, hogy Obi-Wan semmit sem tanult a mustafari fiaskóból. Sőt... a Jedi azt hitte, hogy meghalni hagyta ott a lávafolyó partján egykori tanítványát, míg ebben az epizódban egyértelműen tudhatta, hogy Vader nem halt meg, és érte mennek a birodalmiak. Miért nem tetszett? Nos, nem a részben nem tetszett (hiszen így kellett történnie a jövő ismeretének fényében, a megvalósítás pedig jó volt), hanem Obi-Wan részéről nem jött be, in-universe. Oké, ahogy Kenobi is mondta egy korábbi részben: egy Jedi az életet védelmezi, nem pedig elveszi azt. De: ha az élet védelme az elsődleges, akkor mivel tesz nagyobb jót a Galaxisnak? Ha életben hagyja a Sith-et, számtalan jövőbeli gyilkosságot elősegítve, vagy, ha megöli egykori barátját, de ezzel potenciális áldozatokat mentve meg? Szerintem ez utóbbi a helyes megfejtés. Tudom, szélsőségesen hangzik, de szerintem önmagában a gyilkolás nem tesz rosszá senkit, így egy Jedit sem. Ez csak egy eszköz, mint a kés, vagy a pisztoly. Attól függ, ki ellen használja, kit öl meg az illető. Egy ártatlant, vagy egy olyan személyt, aki tömegekre jelent veszélyt. Nem értek egyet azzal a gondolattal, hogy a gyilkolással magunk is gyilkossá leszünk, nem különbek a bűnelkövetőkkel. Ha egy sorozatgyilkossal végzünk (aki potenciálisan további áldozatokat szedne), szerintem ugyanúgy segítünk az ártatlanokon. Ezen gondolat mentén, Kenobi helyében én Vader megölését láttam volna a jó megoldásnak. Hiszen Darth tanújelét adta annak, hogy az egykori Jedi, Anakin már meghalt (legalábbis jó mélyen eltemette), a Sith pedig értelemszerűen ártatlanokat (is) meg fog ölni a jövőben (lásd: Mapuzo). Vagyis a legideálisabb megoldás az lenne, ha megóvná a Galaxist tőle. Ezzel tenné a legtöbb jót. Mondanom sem kell, hogy Vader hány gyilkosságot fog még elkövetni a jövőben (lásd: képregények), melyek mind meggátolhatók lettek volna azzal, ha Obi-Wan itt lesújt... Persze tudom, könnyebb ezt mondani, mint megtenni. Ahogy Vader/Anakin, úgy Obi-Wan esetében is jelen vannak az érzelmek, melyek befolyást gyakorolnak. Azt el tudom fogadni, illetve, meg tudom érteni, hogy Obi-Wan képtelen volt nem Anakint látni a szétvágott sisak mögé. Így nem tudta kioltani egykori tanítványa/barátja életét, annak ellenére sem, hogy tudja, miket követhetett el Vaderként a Mustafar után. A Jediség és gyilkosság dilemmája kapcsán: ugye Yoda is mondta az Ep3-ban, hogy el kell pusztítani a két Sith-et (tehát, meg kell ölni őket). Ahogy Kenobi is úgy sújtott le a Mustafaron, majd hagyta megégni Vadert, hogy az halálát leli. Ráadásul, az Ep6-ban Obi-Wan szelleme kvázi gyilkolni küldi Luke-ot Vader ellen: "Nem ölhetem meg az apámat!"... "Akkor az Uralkodó máris nyert." Ezek nekem mind arra utalnak, hogy egy Jedi számára egy Sith megölése nem bűn, sőt. Ugyanakkor nyilván érthetőek Kenobi érzelmei is, hogy egykori tanítványát és cimboráját látja Vaderben, akivel a Klónháborúk megannyi csatájában részt vett, ezért nem képes megölni őt. A Palpatine cameo is ütött, ahogy azt kell. Külön ki kell emelnem a Revicky Gábor magyar szinkront, aki a sajnálatos módon eltávozott Grúber Hugó mellett a legjobb választás volt az öreg Sheev megszólaltatásához. Vader "befenyítése" tetszett, miszerint, ha nem zabolázza meg az egykori mestere iránti érzelmeit, akkor pápá van. Noha a képregényekben már volt rá példa, de jó volt mozgóképen is látni, hogy Palpatine milyen szoros pórázon tartja tanítványát. Vader persze azt mondja, hogy Kenobi mit sem jelent, de tudjuk, hogy ez nem igaz. Viszont így jobban magyarázható az, hogy a következő 9 évben miért nem keresték olyan elánnal az öreg Bent, mint korábban, és hogy volt képes majd' 20 évig megmaradni a Tatooine-on a Birodalom uralma alatt. Leia mellett Bail és Breha is üde színfoltjai a sorozatnak. Az Alderaan Ep4-es elpusztítésa olyan plusz töltetet kapott, hogy az már fáj. Egy gyönyörű, békeszerető világ, tele jó emberekkel... és a legtöbbjüknek meg kell halniuk 9 év múlva, csak mert valami megalomán barom így akar hatalmat demonstrálni. Szörnyű. Mindazonáltal mind az Alderaan, mint Bail és Breha karakterei olyan pluszt kaptak, ami után képtelen leszek ugyanúgy nézni a Halálcsillag demonstrációját az Ep4-ben. Ellenben, Tarkin megsemmisülése annál nagyobb elégtétel lesz... csak azt sajnálom, hogy olyan gyorsan megszűnik létezni. Bail nekem már a TCW-ben is nagyon szimpatikus volt, azt a már-már fantazmagóriát megtestesítve, hogy milyen egy tisztességes politikus. Aki elsősorban nem a vagyona növelését, hanem a polgárok érdekeit tartja szem előtt. Erre a pozitív összképre erősített rá a férfi Leiával való kapcsolata. Jó volt látni, hogy Organa mennyire szereti a kislányt, és Brehával karöltve mennyire szívén viselik a sorát. Akár csak Owenék Luke-nak a Lars-farmon. Nehezemre esik belegondolni, hogy az Ep4-es "Tűz!" parancs kiadása után ők is porrá lesznek számtalan alderaani lakossal együtt. Viszont a dráma így sokkal komolyabb, sikerült jól elmélyíteniük ezt a szegmenst. Qui-Gon Jinn visszatérését borítékolni mertem volna. Bár csak hangként, így meglepődtem, amikor szellem alakban is láthattam. Aminek persze nagyon örülök, Liam Neeson még mindig remek! Az első gondolatom az volt, hogy akkor tűnik fel (hangként), amikor Obi-Wan beragad a sziklák alá a Vaderrel való párbaj során, és lelkesíteni próbálja majd őt, ahogy Rey-t lelkesítették az Exegolon a régmúlt idők Jedijei. Valamiért az volt bennem, hogy Qui-Gon csak hang formájában képes kommunikálni az élőkkel (már nem tudom, hogy Kánon, vagy Legendák forrásból vettem-e), így meglepett, hogy vizuálisan is tiszteletét tette Jinn. Mintha anno szó lett volna róla, hogy Qui-Gon csak úgy volt képes visszatérni az Erő honából, hogy hang formájában tud társalogni... egyedül a Mortison volt képes vizuálisan is megjelenni, mivel az egy csomópont az Erőben, ami felerősíti az Erő hatásait, így a túlvilági jelenlétet is. De nem bánom, hogy teljes jogú Erő-szellemként debütált, rávilágítva arra, hogy csak az láthatja, aki készen áll. Ez magyarázattal szolgál arra is, hogy miért csak Luke látta az Endoron az Ep6 végén Obi-Wan, Yoda és Anakin szellemeit, míg a többi ünneplő nem. Szívből remélem, és szeretném hinni, hogy Qui-Gon mester tanításai Obi-Wanon, majd Luke-on keresztül élnek tovább Rey-ben, így a jövő Jedi Rendjében is. A párhuzamokról, új értelmezésekről és kohézióról csak annyit, hogy Doborah Chow remek érzékkel nyúlt úgy a régi elemekhez (lásd: Obi-Wan, Vader, Leia, Owen, Beru), hogy közben tiszteletben tartotta azok előéletét, előnyükre bővítve azokat. A korábban már említett újraértelmezésekkel én is csak egyetéretni tudok. Mától nem fogom ugyanúgy nézni pl. az eredeti trilógiát Az olyan apróságok, mint Ben Kenobi holo-segélykérése, Luke játéka, Owen bicegése, vagy Vader fejbúbon lévő sérülése mostantól mind új értelmet nyernek. Leiáról, Bailékről és az Alderaanról nem is beszélve. Így kell úgy tartalmat hozzáadni adott elemekhez, hogy közben nem veszünk el azok értékéből. Tényleg zseniális! Leia kapcsán én továbbra is azt gondolom, hogy Kenobi valamikor hozzá ért, és így az Erőn keresztül kapott képeket az anyjáról a kislány. Ez számomra egy annyira szimpatikus gondolat, hogy nem akarom elvetni. Bár nem vagyok magyar szinkron rajongó, meg kell mondanom: jól sikerült a hazai változat is. Anger Zsolt, Moser Károly, Sörös Sándor és Reviczky Gábor visszatésérét örvendezve fogadtam. Azt sajnálom, hogy Kránitz Lajos (ő a Halálos Fegyver 5 Roger Murtaugh-jaként is hatalmas fájdalmam) nem tudott visszatérni, de Vader magyar hagja nem volt rossz (oké, nyilván nem James Earl Jones). Összességében jó volt a fordítás, és úgy érzem, hogy a magyar szinkronszínészek megtettek minden tőlük telhetőt, hogy akkurátusak legyenek az eredeti műhöz. Köszönjük! Hogy ne vádoljanak meg a rózsaszín szemüveg gyanújával, kéne valami rosszat is írnom, ugye? Nos, Kenobi in-universe bakiján kívül (hogy életben hagyta Vadert), legfeljebb a zenét tudnám elmíteni. Lehetett volna kicsit több ismert téme, akár átkomponált változatban. A CGI és a "stúdió-feeling" engem nem zavart, bár nyilván lehetett volna még jobb is. Igaz, félig-meddig sorozat(évad?)értékelésre sikeredett ez a hsz, de külön évadértékelőt egyébként sem terveztem írni. Az adott epizódoknál már mindent leírtam, csak magamat ismételném. Itt viszont több is kikívánkozott, mint a szigorúan ehhez a részhez tartozó történések elemzése. Összességében remek epizód és sorozat volt, ami hozzáad a Star Wars egészéhez. Köszönöm mindenkinek, aki elkészítette, és mindenkinek, akivel részt vehettem ezen az utazáson - akár kibeszélés formájában. És köszi, ha ezt végigolvastad.

Obi-Wan utoljára beszél Anakin Skywalkerrel. Majd búcsút vesz Darth Vadertől is.

De kíváncsi vagyok, miről diskurálhattak ők ketten, miután elindultak a sivatagi túrájukra az epizód végén. Annyira jó volt Qui-Gont Erő-szellemként látni (tudom, a Mortison már láthattuk, de az nem ugyanaz). Ha valaki, hát ő megérdemli! Tanításai Obi-Wanon, Luke-on majd Rey-en keresztül élhetnek tovább. Egyébként a résztől még mindig nem igazán tértem magamhoz. Nagybetűs SW-élmény a köbön!

Lehet, hogy Vader most szerezte meg azt a durva sérülését, ami az Ep6 végén látható a feje felső részén? Nekem legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy Obi-Wan pontosan ott vágta fel a sisakját.