Darth Sky

A Köztársaság akart hadsereget, Padmé ágált ellene. Erre gondoltam, csak mást írtam. A látszat ellenére, talán még ekkor is tehettek volna érdemben a Jedik azért, hogy más legyen a végkimenetel. Ahogy egy későbbi részben egy bizonyos személy említi: "remény mindig van". Ha Fives nyomdokában járva (főleg a jelenlegi, Sifo-Dyas incidens után) alaposabban utánajárnak a klónhadsereg ügyének, olyan kikezdhetetlen bizonyítékok birtokába juthattak volna, melyek ellen tippem szerint Palpatine se tehetett volna sok mindent. A Sith erőssége a megtévesztés erejében és befolyásában rejlett. Ezek megrengetésével az öreg varázsa is könnyen semmivé lehetett, legalábbis sokakban bizonytalanságot keltve a "jóságos kancellárról". Egy egész Galaxist nem tud megzsarolni, hogy álljanak mellé (ekkor még legalábbis). Persze tény, hogy Palpatine manipulációi olyan szinten mozogtak, melyek ellen a kikezdhetetlen bizonyítékok sem olyan kikezdhetetlenek. Illetve valóban, egy háború közepén problémás átszervezni egy komplett hadsereget. A helyzet az, hogy a Jediknek korábban kellett volna észbe kapniuk. A gond ott kezdődik, hogy sokkal inkább a beletörődést látom rajtuk (főleg Yodán), semmint azt, hogy változtatni próbálnának sorsukon (akár a biztos kudarc tudatában is), amely a közhiedelemmel ellentétben nincs megírva, hiszen "a jövő mindig mozgásban van".

Én is gratulálok!

Eljutottam odáig, hogy írjak pár sort a részről. Örülök, hogy ennyi idő után elővették Sifo-Dyas sztoriját. Mindamellett, hogy az egyik legfontosabb eleme az előzmény trilógiának, számos megválaszolatlan kérdés is övezte. Immár fény derült rá, hogy Dyas előre látta a sötét, konfliktus uralta jövőt (talán magát a Sith-ek visszatértét is), ezért kezdett a Tanács akarata ellenére egy hadsereg felállításába, azok tudta nélkül. Dooku ekkoriban már Sidious tanítványa (legalábbis kiszemeltje/végrehajtója) lehetett, aki első feladataként egyértelmű utasítást adott: Dyast manipulálva rendeljen génmódosított hadsereget, melyet később felhasználhatnak a Jedik kiirtására. Dyas radikális nézetei tökéletes alapot és álcát szolgáltattak Dooku terveihez, aki a férfival (aki nyilván még Jedinek hitte) elutazott Kaminóra, és leadta igényét egy Köztársasági hadsereg felállítására a Jedi Tanács nevében. A 66-os szálból kiderült, hogy a kaminóiak ismerték (és Jedinek hitték) Tyranust, így elég egyértelmű, hogy a páros az imént említett céllal járt Kaminón. Ezt követően, a szálak elvarrása érdekében Dooku ragadott a Valorum által teremtett alkalmon, majd felbérelte a pyke-okat, akik végeztek Dyas-zal. Azonban Silmanről nem tudott, ami számára azon problémás eseményhez vezetett, hogy a Jedik képbe kerültek a Sith-ek szerepéről a klónhadsereg létrehozásában. Bár Sidious gondosan szőtt terveit ez sem befolyásolja különösebben, miután azon fázisba ért, ahol a Jedik gyakorlatilag teljes mértékben tehetetlenek (a részben látott mentalitással legalábbis)... ha megtudták volna Sidious kilétét is, szerintem az se befolyásolta volna nagyban sorsuk kimenetelét (esetleg a Skywalkerrel kapcsolatos eseményeket), mindössze előrébb hozzák saját pusztulásukat. Erre minden bizonnyal Yoda is ráébredt, nem véletlenül mondta, hogy tovább kell játszani a Sith-ek játékát, miután ez maradt az egyetlen út. Tehát, a Jedik tudják, hogy a Sith-ek állnak a klónhadsereg megrendelése mögött, akik nyilván nem szívjóságból biztosítottak sereget a Köztársaságnak... nem sokkal korábban pedig homályos események formájában két klón rendellenes viselkedést tanúsított, mely során egy Jedi életét vesztette. A megrendelők (Sith) kérésére a kaminóiak feltétlen engedelmességre és chip általi vezérlésre alakították ki a klónokat, amiből nem nehéz összerakni a képet, így feltételezhetően a Jediknek is sikerült. Tehát: tudják, hogy a Sith-ek rendelték a sereget, melyet speciális módon valószínűleg képesek irányítani (és amely bizonyítottan képes Jedik megölésére), ennek ellenére nem tesznek semmit az igazság elkendőzésén túl, mert... mert "nincs más út" (és ez egyébként is mindig jóra vezet). Furcsa ez a fajta inkompetencia és tehetetlenség a Jediktől. Persze nem ez az első hülyeségük a TCW során, de bukásuk ellenére a sorozat előtt ennél profibb szervezetnek gondoltam őket. Mert bár valóban nem sokat tehetnek, miért várnak pozitív végkimenetelű megoldást attól, hogy tovább folytatják a Sith-ek játékát? Persze felmerül a kérdés, hogy ekkor már mit tehetnének? Nos, kezdetnek lemondhattak volna katonai rangjukról, mellyel a köznép szemében talán előnyösebb színben tűntek volna fel, nem háborús uszítókként, másrészt így elkerülhették volna azt a kellemetlen felállást, hogy egy életre-halálra menő csata közepén több tucat Sith-ek által rendelt gyilkos katona legyen a hátukban. Arra már rég óta kíváncsi vagyok (az Ep2 óta), hogy mi volt a Köztársaság terve egy galaktikus méretű konfliktus esetére a klónok megjelenése előtt? Kétlem, hogy a több ezer éves rendszerben ne történt volna hasonló léptékű hadviselés. Ugyanakkor Padmé sem véletlenül kardoskodott egy állandó köztársasági hadsereg felállításáért... ha Kenobi nem bukkan rá a klónhadseregre, mihez kezd a Köztársaság állandó hadsereg nélkül? Csak a Jedikre nem hagyatkozhattak (akik amúgy is a „béke őrei” nem katonák)... képességeik ellenére minimális a létszámuk egy Galaxis-méretű háború lefolytatásához. Összetoborozzák a Köztársaság világainak hadképes polgárait, vagy felállított bolygóvédelmi szerveit? Bármi is a válasz, azt a klónháborúkban is alkalmazhatták volna. A problémásabb dolog az, mihez kezdtek volna a klónhadsereggel? Mert gyanúm szerint nem vonnák ki őket a forgalomból a köztársaságiak, csak mert a paranoiás Jedik össze-vissza beszélnek. Lényeg a lényeg, hogy sorsuk beletörődése helyett találhattak volna előnyösebb megoldást, ha megerőltetik magukat.

PC-re, Xbox One-ra és Playstation 4-re.

Az 1. rész után részemről ez is várós. Sajnos a megjelenés még odébb van. http://www.youtube.com/watch?v=rR1JTGjXIyE

Végeztem az 501.-el. Nem volt rossz ez a kötet se, de ennél valamivel többet vártam a Színvallás és a 66-os után. Szerintem nem sikerült kihasználni a regényben rejlő potenciált (én biztos, hogy a lentebb már ecsetelt irányba vittem volna a sztorit). A sorozatra jellemző hangulat persze itt is meg volt, de ezúttal inkább éreztem a korábbiak "utózöngéjének", mint tényleges folytatásnak. A tempó végig elég lassú volt, bár ez engem önmagában nem zavart. Érdekes, hogy lassan mindenki mindenkivel összejött az 5. regényre. Mintha kizárólag olyanok akadnának egymásba, akik kölcsönös vonzalmat éreznek egymás iránt, ráadásul valamennyien éppen szinglik a klánon belül. Sajnálom, hogy a folytatások nem láttak napvilágot, mert ez így bizony rendesen félbe van hagyva, amiért nagy kár. Valójában nem is értem Karen indokát, miután a 66-os parancsot leszámítva (amit akkor még nem ismerhetett) nem találtam semmi égbe kiáltó inkonzisztenciát a TCW-vel... Satine és Sunderi lakossága szerintem sehol nem rondít bele a Traviss által szőtt mandalore-i képbe, miután a Mandalore-on is létrejöhettek eltérő kultúrák, eltérő irányzatok. A Halálőrös dolog pedig még klappol is a TCW-hez. Akárhogy is, sajnálom, hogy az "ellentmondások" miatt nem fejezte be a sorozatot, ami az SW EU mai státuszát tekintve kissé ironikus.

Szerintem a Lázadók Szövetségének felépítése magáért beszél annak tekintetében, hogy milyen jellegű államformát kívánnak létrehozni a Birodalom bukását követően. Jó lenne látni egy második galaktikus köztársasági államformát (hívhatjuk, ahogy akarjuk), ami kontrasztot képezve a Palpatine által megrontottal, valóban egy jól működő, demokratikus szövetség képét nyújtaná. Ezzel is bizonyítván, hogy a korábbi eseményeknek hatása volt arra nézve, hogy ne ismétlődjenek meg az előző rendszer hibái... ugyanígy valószínűnek tartom a Jedi Rend újjászerveződését (az Ep6 után számomra mindig egyértelmű volt, hogy ez Luke küldetése), melyre csakugyan igazak az előbb írtak. Elődjével ellentétben egy jól működő, eredendően célul kitűzött, valós funkcióját ellátó rendszernek ismernének meg, amely mivel éles kontrasztban állna a filmekben látottal, pont, hogy nem hatna önismétlődésként, vagy fantáziátlanságként. Az viszont értelmetlen húzás lenne, ha görcsösen erőlködnének, hogy a lehető legtöbb téren "csak azért is" eltérjenek a Legends EU-tól.

Billy Dee Williams megerősítette, hogy részt vesz a sorozatban. Nem tudni, hogy Lando hangját adja-e, esetleg egy új karakterét, bár egyértelmű, melyik a valószínűbb. A Falcon kapitányaként Landót könnyen beleszőhetik a sorozatba, amivel máris adott lenne két OT elem, melynek hangulatára annyira törekednek. Taylor Gray (Ezra) szerint az animáció minősége ott veszi fel a fonalat, ahol a TCW-ben abbahagyták. Jelenleg továbbra is az 1. évadon dolgoznak.

Köszi a figyelemfelhívást. Amikor írtam még valóban nem láttam a szóban forgó TCW részeket, de pótoltam ezen hiányosságom és korrigáltam az idővonalat is.

A 66-os parancs

Sikerült a 66-os parancs végére érnem. Összességében hozta azokat, amikért eddig szeretni lehetett a RepCom sorozatot, bár szvsz a Színvallás valamivel jobbra sikerült (eddig az a kedvenc). Sok ismétlés van benne a korábbi könyvekhez képest, de a moralizálás továbbra is érdekes és elgondolkodtató és a karakterek szerethetőek. A TCW-s tények ismeretében érdekes volt így megvizsgálni a 66-os parancsot, de különösebben nem volt zavaró az ellentmondás. Immár eleve 2 SW univerzum van, így könnyebb szétválasztani egymástól bizonyos elemeket.

Ezen koncepció valóban minimális eredetiséget képes nyújtani, ahogy bizonyos műfajokra is jellemző, hogy egyazon alapanyagból építkeznek... ezzel nem érzek problémát, miután a hangsúly a TWD-ben sem az eredeti alapfelálláson, hanem főként a karaktereken van. Egyébként a képregény alkotóját (Robert Kirkmant) bevallottan a 28 nappal később c. alkotás ihlette, amely nyitánya nagyrészt megegyezik a TWD sorozat Pilot epizódjának cselekményével.

A félig-meddig komolytalan Wal-Martos példa helyett valóban helytállóbb a Nemzeti Gárda. Egyébként így levezetve és párhuzamba állítva a mi világunkkal már teljesen korrekt, elfogadható a dolog magyarázata. Egyetértek vele.

A köznép részéről helytállónak tűnik a dolog. Egyrészt valóban minimális ismereteik voltak a Jedikről, melyen tovább rontott a háború rájuk nézve degradáló hatása. Másrészt, Palpatine hitelesen sugározta a jót akaró, tisztességes, szavahihető kancellárt, nem mellesleg a média is irányítása alá tartozott, mellyel nagy mértékben befolyásolhatta a Jedikről alkotott képet a dantooine-i mezőgazdász szemében. Mindettől függetlenül a való világban is furcsának hatna egy pusztán szavakkal alátámasztott indoklás, megdönthetetlen kézzel fogható bizonyítékok hiányában. Nem akarom különösebben felhozni a politikát, de ha tegyük fel (a poén kedvéért egy hülye, de talán érthető mögöttes tartalommal bíró példát felhozva), Obama holnap reggel nyilatkozatot adna ki, melyben felszólítja az Államok polgárait, hogy minden Wall-Mart alkalmazottat halálos erővel kell eltávolítani az ország minden pontjáról, mert az áruházlánc néhány tagja megkísérelt az életére törni az irodájában, mindenki szó nélkül elfogadná ezt, csak mert a főparancsnokuk állítja, akinek a szava szent és megkérdőjelezhetetlen? Nem is a Jedik megítéléséről, a kancellárról alkotott képről és az átlagpolgárok tudatlanságáról van szó... hanem arról, hogy szvsz egy normális társadalomban kikezdhetetlen bizonyíték nélkül nem fogadnak el egyetlen ítéletet sem, főleg, ha az hasonló kaliberű, mint Palpatine holokauszt akciója.

Mit gondoltok, Palpatine mivel magyarázta a köznép szemében a Jedik árulását és a 66-os parancsot? Mi már tudjuk, hogy előre meghatározott viselkedést produkáló chipekről van szó a klónok részéről, ugyanakkor valószínűleg létezett egy hivatalos protokoll is, ami a Jedik árulása esetén lépett érvénybe, ezzel leplezve a Galaxis egyszerű polgárai előtt a Parancs valódi mibenlétét... Tehát, Palpatine mivel bizonyította azt, hogy a Galaxis összes létező Jedije pszichopata gyilkos, áruló, aki halált érdemel? Ezt a lepedőt esetleg Windura és a "letartóztatására" érkező további Jedikre tudta ráhúzni (az irodájában lévő hangfelvevő berendezésekkel). De mi alapján nyert elfogadást (vagy belenyugvást) a tény, hogy a bizonyítottan számtalanszor pozitív eszméknek hangot adó Jedik mindegyike megérdemli a kirótt ítéletet? Miért nem háborodtak fel józan eszű polgárok tömegei (erre halvány utalás se volt), hogy a 6 év körüli ifjoncok is halált érdemelnek? Eleve... Winduék tette miért nem merült fel egy esetleges szakadár Jedi-szövetség merényleteként? Volt már példa hasonlóra (Barriss). Belegondolva kissé furcsa, hogy elfogadást nyert ez a mentalitás (a Szenátusban is tapsvihar tört ki), mely szerint néhány "bűnös" tetteiért egy egészt fajt (rendet) kiirtásra ítéltettek.

Köszi a tippeket!

Ezt az "eresszük össze Obi-Want és Darth Mault, mert... mert csak" dolgot már meglépték a TCW 4. évadjának végén, így a Rebels alkotói helyében nem erőltetném tovább. Egyszeri érdekességnek szerintem elment, ahogy az 5. évadbeli, Mandalore-on való találkozásuknak is volt értelme, de az, hogy még a Tatooine-on is párbajozgassanak unalmukban, nálam erősen a rókabőr irányba terelné kettejük kapcsolatát. Mondjuk abban biztos vagyok (a korábban már írt okok miatt), hogy Obi-Wan feltűnik a sorozatban, akár nyúlfarknyi szerepben. Maul esetében kérdéses, mennyire tervezték lezárni a történetét a TCW-ben, melynek scriptjéből végül a képregényt megalkották. A Son of Dathomir befejezése után tisztább képet kapunk róla...

Nem tudom, mennyi hitelt érdemel egy anonym mexikói fazon felvetése, de az is lehet, hogy az eleinte 2. évadra szánt sztorik egy részével toldják meg az 1. évadot a hosszabb szezon kedvéért.

Épp tegnap szereztem be a játékot, de nem tapasztaltam ilyesmit... bár nálam 43,6 GB, így lehet, hogy másik verzióról van szó. Kliensként uTorrent 3.4.1-et használok, eddig egyszer nem volt semmi gondom vele, ahogy most se.

Arrow - Season 2 Bár kissé elfogulttá váltam a sorozattal kapcsolatban (nem ok nélkül, azt hozzáteszem), nyugodtan kijelenthetem, hogy sikerült rápakolni egy jókora lapáttal az előző évad színvonalára, ami a finálét követően szerintem nem kis szó. Bár a nyitány kissé sűrűre sikeredett (és évad közben is akadt 1-2 laposabb töltelékrész), a finálétól pedig némileg több meglepetést vártam, összességében egy nagyon érdekes, élvezetes, karakterorientált (természetesen akciót sem nélkülöző) évadra sikerült, amely fokozottan magán viseli elődje pozitív védjegyeit. Kezdeti félelmeim ellenére a spin-off sorozat főszereplőjének bemutatása is jóra sikerült, ahogy a további karakterek is kellően érdekesek tudnak maradni... Supernatural - Season 9 Csak ismételni tudom az alább téma kapcsán előttem szólót: akinek bejött a 8. évad, annak ezzel se valószínű, hogy problémája lesz. Bár az immár elég egyértelmű, hogy ezek az évadok a régimotoros rajongóknak szólnak, nem az új generációnak (az erősen összefüggő évadok miatt ez nem túl meglepő). Ugyanakkor leheletnyi minőségromlás szerintem észrevehető ennél az évadnál, ahogy a logikátlanságok is egyre gyakrabban tűntek fel számomra - pedig általában minden "ellentmondásba" bele tudok magyarázni valami elfogadható megoldást. A sorozathoz képest viszonylag sok szállal volt dolgunk idén, ami nagyon ígéretesnek tűnt, de érzésem szerint egész évadban csak sodródtak az árral az írók, és nem igazán tudták, mit is akarnak kihozni ebből. Persze a finálénál a legtöbb dolog értelmet nyert. Nyárra tudnátok ajánlani valami ütős (lehetőleg nem 8-10 évados) sorozatot? A Game of Thrones sorozatba már rég óta szeretnék belevágni... emellett, illetve a Vikings és 24 új évadjai mellett maradt még egy szabad hely a nyári "ütemtervben". A Hannibalra gondoltam (bár minimális ismereteim vannak róla), de nyitott vagyok az új javaslatokra is.

Annak nekem is bejött a sztorija. Ha az írói tehetséget nézzük, talán nem lesz okunk panaszra. Az After Earth bennem is ellenpólusként dolgozik, bár ott inkább a megvalósításnál éreztem problémát, nem a történetnél.

http://www.youtube.com/watch?v=agWwSsCP6KI

Boldog születésnapot!

Állítólag számíthatunk romantikus szálra Hera és Kanan között. Egy beszámoló szerint igen erősen utaltak erre az egyik közelmúltban tartott rendezvényen.