Bomarr

Segítségképp vagy háromszor leírtam, hogy mi volt a mondandóm lényege.

Ahogy lentebb is írtam: a megjegyzés szarkasztikus volt. Nem egy halálkomoly érv volt, csak költői túlzással akartam felhivni rá a figyelmet, hogy nagy időugrásnál változnak a dolgok. Ha tudom hogy ezen a két soron ennyit rágodunk másképp fogalmazok...

Tényleg ennyire nehéz? Arra akartam a magam szarkasztikus megjegyzésével rávilágitani hogyha sok évet ugrunk az időben akkor rengeteg minden változik és sok köztes állapotról lemaradunk és ez természetes igaz akkoris amikor 30+ évet megyünk előre, csak kisebb léptékben. Igen a spin-off más és a Saga rész is más, más elvárások, más felépités és nem ettől még ez az állitás áll. A Saga nálam akkor lenne egy nagy történet, ha az első részben feldobott főkonfliktusokat csak az ep.9 oldaná meg. Nem véletlen hogy az Indiana Jones filmekre nem tekintünk egy nagy történetként. Hiába van jelen Indy állandóan. Palpatine halálával egy sztori véget ért. Lehet hogy Snoke-ot valahogy úgy fűzik be hogy mégis folyamatosnak érezzük majd.... akkor majd felülbirálom az állitásom. De jelenleg nagyon úgy tűnik hogy egy új sztoriba fogtunk. Mondhatjuk hogy akkor ez a Skywalker Saga de akkor a Skywalker Saga már több különálló történetet mesél el.

Akkor mégegyszer: a példám egy bizonyos aspektusra vonatkozott. Ha sok idő telik el annak látszani kell. Benne van a pakliban hogy lemaradunk dolgokról mert a kihagyott idősávban is történnie kellett valaminek. Szerintem elég egyértelműen fogalmaztam. Nem tudom miért érzed szükségét hogy leszögezd hogy egy film ami a Saga része az nem ugyanolyan mint egy spin-off ami ezer évvel korábban játszódik. Senki nem állitotta az ellenkezőjét. Abban pedig Naboval értek egyet hogy a Saga az ep.7 óta már nem egy nagy történet. Az első hat film központi alakja és főgonosza meghalt. Vannak kapcsolódások plusz felépitésbeni hasonlóságok de alapvetően ez egy új sztori, ami következik a korábbi nagy történetből.

Csak az előzetesekre tudok hagyatkozni, de azok alapján nagyon egyetértek. Hiába a jó rendezés óriási csalódás ami ott van. Semmi újdonsággal nem mertek előjönni. Még "ős-droidikák" is vannak (amik alig különböznek a több ezer évvel későbbi társaiktól)

Márhogyne lenne értelme köztes állapotokról beszélni:a Jedi Rendet, a fennálló politikai rendet mind egészen más helyzetben kéne találnunk, olyan helyzetben ami alig emlékeztetne a mostani állapotokra. Már ha jó és érdekes a sztori. Lehet olyan frakciókkal találkoznánk akik azóta teljesen eltüntek. A huttok lehet hogy nem csak a galaxis szélén élnének stb. Bármi lehet és egy ilyen ugrás tényleg csak akkor érdekes ha vannak érdemi köztes állapotok. Ha minden nagyon hasonlit az ep.1-es felálláshoz akkor az ezer éves ugrásnak semmi értelme. De ha valaki ilyesmire vágyik akkor megértem hogy itt is tyúklépésekben haladó sztoriszövést vár. Én nem.

Ha egy ezer évvel ezelőtti történetnél elfogadjuk hogy rengeteg köztes állapotról lemaradunk, akkor miért nehéz elfogadni hogy egy 30 éves ugrásnál is megvan ugyanez csak kisebb léptékben? Erre próbáltam utalni. Annak semmi értelme hogy ugrunk 30 évet és a karakterekkel alig történt valami.

Viszont ennek tükrében nem értem, hogy akkor miért akarnak egyesek annyira a régi trilógia előtt több száz vagy ezer évvel játszódó sztorikat. Ott aztán pláne minden más lenne és fogalmunk se lenne az átmenetekről. Ez nem épp hogy jó dolog? Igy bővül az univerzum. Ha tyúklépésekben épitkeznének az elég uncsi lenne.

A prequel azért készült hogy megmagyarázza az eredeti trilógia előzményét és kibontsa mindazt ami az első filmben csak pár mondatban hangzik el. Még szép hogy az ep.3 zárása előre utal az ep.4-re. Hát ezért készült. A sequel trilógia viszont új fejezetet kezd. Az pont hogy az előnye hogy nem rág mindent a szánkba és szépen lassan bomlik ki a történet: ha máris tudnánk hogy ki Snoke, mi Rey múltja és jelentősége, fele ennyire se lenne érdekes az egész. Most megvan az a luxus hogy nem tudjuk hova tartunk és azt se hogy pontosan honnan indultunk. Épp mint a régi trilógiánál, ahol a múltról csak az ep.5-ben és az ep.6-ban derültek ki fontos információk. De pont ettől volt jó, pont ezért volt fordulatos. Ha minden kártya ki lenne teritve és hajszálpontosan lehetne tudni hogy mibe fut ki ez az egész... hát akkor sok értelme nem lenne az egésznek. És itt most nem OT majmolásról van szó: a Harry Potterben vagy a Trónok harcában ugyanigy lépésről lépésre derül fény a múltra és épp igy átértelmezi a jelenbeni eseményeket. Amit az ST csinál az teljesen szokványos, jól bevált és okos épitkezésre vall.

Ha az ep.6 azzal ért volna véget, hogy felszámolják a Birodalom teljes katonai erejét, akkor erőltetett lett volna folytatni. Így volt benne potenciál és egyelőre úgy tűnik élni is fognak vele. Han halálához hasonló katartikus jelenetre például nem számítok a Rogue One-ban (de ha meglepnek annál jobban fogok örülni).

Viszont nem ismerjük őket. Csak a film közben derül majd ki, hogy egyáltalán érdekel-e minket hogy élnek-e vagy halnak.

Ott elvileg az állomás félkész és csak a pajzsa védi. Amikor kiderül hogy a Halálcsillag letudja szedni egy lövéssel a csatahajókat alaposan meglepődnek.

Nálam is dettó ez van. Messze nem olyan nagy a várakozás, viszont nagyon jók az előjelek.

Az ep.4-ben elhangzik, hogy a Halálcsillag védelmi rendszerén csak egyszemélyes gépek tudnak áthatolni. A nagy csatahajókat azonnal letudja szedni.

De épp ezaz hogy már a második Halálcsillag se volt olyan igazán nagy ötlet: jól megoldották és vittek bele eredetiséget, de mint ötlet kikezdhető. Ez meg szerintem a lehető legrosszabb irány lenne, hogy csak azért mert a Halálcsillag replikái már szerepeltek ezért röptessünk újra X-winget, ezúttal az első Halálcsillagnál... annál az űrállomásnál aminél ezt már láttuk. Remélem ennél kicsit érdekesebbek lesznek a készülő filmek.

Egyébként tényleg, de legalább ott az űrállomások csak emlékeztetnek az első Halálcsillagra. De ez meg ugye konkrétan az.

Az első évadot nagyon bírtam. A második is nagyon jónak néz ki!

Új spot

Én valahogy kizártnak tartom, hogy X-wingeket fogunk látni a Halálcsillagnál. Ez olyasmi ami már volt. Sokkal érdekesebb a film ha valami -legalább kicsit- újszerűt mutatnak. Az előzetesekben látható, hogy lesz űrcsata és ehhez Halálcsillag se kell.

International trailer

Szerintem ez az első.

Nálam dettó

Irigyellek. Én majdnem végig szenvedtem rajta.

Jó hosszú, de így is csak töredéke a teljesnek.

Annál sajnos sokkal nagyobb meló hisz itt nincs eredeti írott forrás, amit le lehetne fordítani. Először valakinek egy időzitett feliratozást kéne készíteni a teljes audiokommentárhoz. Részletek egyébként vannak a neten. Egy-két érdekesebb megszólalás JJ-től: JJ: “But something we’ve not seen before in a Star Wars movie is a stormtrooper acting with compassion. When we were talking about the characters that we wanted to tell the story about, we had Rey, we had Kylo Ren, Poe and Finn. Larry had an idea early on, “What if there’s a stormtrooper who went rogue?” And I just loved this idea. And so having a character that was marked. I figured if we had him marked in the blood of someone he’s lost… Which immediately tells you, “Oh, they’re all humans in there. These aren’t robots.” Because I remember as a kid thinking they were robots. And to have body language and a stormtrooper behaving in a way that showed there was something else going on.” JJ: “When we first started shooting, we hadn’t really figured out the proper dynamic between Finn and Rey. It was much more contentious, and so in this first scene where they come together, it just didn’t work, and that was what we shot originally in Abu Dhabi, and so we ended up reshooting their entire first conversation. […] because we needed to change their dynamic. Originally, they were much more angry at each other. And truthfully, it wasn’t working. Originally in this scene, Finn revealed that he was a stormtrooper. And in this scene she had never heard of Luke Skywalker. Which didn’t really make sense because later she’s heard of Han Solo and she’s been wearing the Rebellion helmet.[…] So the idea was that her life was so isolated and so sad and so without hope that the most optimistic thing, Luke Skywalker himself, was nothing but a myth, and the idea is that Finn brings this hope to her. Also this really fun concoction that Finn is lying to her, that his truth that he’s actually a stormtrooper is being covered up with this lie about being with the Resistance, which allows for that great moment for Daisy to sort of fall for this guy. “Whose’s this daring, brave, good man?” But, of course, he’s lying. And she’s so lost in her own life that even when she hears the name Luke Skywalker, here, she doesn’t even believe it’s real. And changing their relationship and their attitudes and what they tell each other, I think helped enormously, in sort of bringing forward this sweetness and the kind of relatability that these characters needed.” JJ: “ So, this scene wasn’t like it was on the original draft. […] we changed it after we felt that the original relationship wasn’t really working. They needed this kind of excitement. This kind of joy and bonding. And they simply weren’t having the kind of fun that felt appropriate. […] and I rewrote this scene so that they would have a little bit more of that kind of buoyant energy and where they would get to meet and have a sweet moment.” JJ: “ And now we go to this scene, where we actually get a very different side of Kylo Ren. Where we see how unlike Vader he is. How tempestuous he is. How uncontrolled he is. […] We were really throwing sparks his way. I think the moment I actually just fell in love with Adam Driver was in his timing of this line. “Anything else?” This is the moment of course where Kylo Ren learns about Rey. And now, these two disparate pieces come together.” JJ: “So, this scene is not about strategy or military might. This is just about crisis. Kylo Ren is doubting his own strenght. And the key for this scene is to set up an uncertainty as to what will happen when the inevitable occurs when Kylo Ren and Han Solo face off. What’s important here is the struggle, the internal struggle that Kylo Ren is experiencing, that he’s not sure. And he’s begging his grandfather for help, for strength, for power. He want’s to succeed where his grandfather failed.” JJ: “I will say that shooting this scene was a very tricky thing. I think that both Harrison and Adam brought quite a lot to it. I think, their own personal baggage came to this. I think, the idea of killing Han Solo was a crazy, painful idea. And the truth is, because Harrison had been injured early in the shoot, despite his full recovery, I hated the idea of seeing him vulnerable at all. So, this was hard, I think, for everyone to do, even though we knew it was essential and necessary. People have asked me if I think that Kylo Ren was just playing with him the whole time, if he meant to kill him from the beginning. And the truth is, I think that Kylo Ren in this moment is actually being convinced to walk away from this. Snoke is, as Han says, using him. And I think that somewhere Ben knows this. But I think that he can’t accept it deep down. He has gone too far. We were working on this scene quite a bit, trying to find the right rhythm. And it was actually Jon Kasdan, Larry’s son, who helped us with this. And I think really helped us get to a place where there was a lot of emotion, but also this raw uncertainty of what was going to happen. […] But I don’t think that in this moment this is a put on. I think that Ben is legitimately going to give up. But then, the idea was that in this moment, where he’s taking the lightsaber and offering it to him as a gesture, the sun finally is drained from the sky. And you see the light go away. And now they’re in this darkness. And darkness takes over. And as if this moment isn’t disturbing enough, he pushes the saber further in and says these terrifying two words. “Thank You.” In Kylo’s mind, what he has just done seals the deal. It’s the ultimate proof to Snoke that he is to be trusted, that he will not be seduced by the light. And I think, the instant that he’s done it, he regrets it.”