Bomarr

Aham. Cameron esetében mondjuk az a rizikófaktor hogy pont a legutolsó filmjei nem valami fényesek. Például az elmúlt tiz évének több mint a felét a viz alatti világnak szentelte és teljesen beleszeretett állitolag, de az ebből készült filmjei (Ghosts of the Abyss, Aliens of the Deep) harmatgyengék lettek, akárcsak a Dark Angel sorozat első része amit szintén ő csinált és majdnem úgy ciki az egész ahogy van. Persze ott lapul benne a zseni és végülis tőle jött a Terminátor 2 meg az Aliens is, de azért én erősen fenntartásokkal várom, mégha érkeznek is a menetrendszerü dicséretek a készitőktől meg a haverjaitól.

Lenne egy egészen amatőr kérdésem, valszeg nem én leszek az első aki felteszi de ritkán nézek ebbe a topicba: miért is érdemes pontosan annyira várni az Avatart azon kivül, hogy 3D, meg sci-fi meg Cameron?

Ugyan kérlek, hova gondolsz

Viszont Mina, jobb ha készülsz mert az évad második felében elég sok olyan rossz rész lesz mint a Malevolence trilógia. Majd a helyzetet menti egy kicsit a Gungan General, de aztán nincs megállás a lejtőn...

3D-s mozi kapcsán. ITT egy kiváló cikk. 1926-ban irta Hevesy Iván, aki az egyik első nagy filmesztéta volt hazánkban. Látszolag egészen logikusan elmagyarázza miért nem lesz soha siker a szinesfilm és a hangosfilm. És miért marad egyeduralkodó a régi néma fekete-fehér film. Tanulságos, pláne hogy mi már tudjuk mennyire nem jött be a számitása. Van egy olyan sejtésem hogy ez lesz a 3D film sorsa is. Egy darabig ugy tünik hogy csak egy alternativa, aztán mire észbekapunk már ez lesz az evidencia a filmesek számára. Talán.

Hát szerintem a Fűrész filmek tipikus esetei annak amikor valaminek nagyobb a füstje mint a lángja. Durvának egyáltalán nem annyira durva, viszont néha elképesztően bugyuta a ""cselekmény"". A legújabb -egyenlőre utolsó résznek- konkrétan semmi értelme például.

Én anno a Beowulfot néztem 3D-ben a Westendben és gyönyörüen átjött a 3D-s élmény.

Egy érdekes tapasztalat: Korábban is több helyről hallottam már X360 tulajoktól, hogy ők eléggé tartanak attól a hires 3 ledes hibától, ami tönkrevágja a gépet és ami elvileg a korai gépek szériahibája (rossz a hütésük). Több fórumon, sőt ismerősöktől is hallottam, hogy egyesek sokat kellett költsenek a gépükre, sőt volt aki ugy tudta hogy a 3 ledes hiba után érdemes egy teljesen új gépet venni, ami valljuk be: ijesztő. Na úgy másfél hete nekem is beütött a 3 ledes hiba. Először picit bosszankodtam, aztán felhivtam a Microsoftot. Mondták, hogy ingyen kijönnek érte és megjavitják. Mondtam, hogy nincs semmi blokkom vagy bármi iratom arról, hogy vettem. Mondták nem probléma. Nekik elég a gép kódja, amit csak lekell róla olvasni. Megtörtént. Másnap kijött a futár. Pár nap alatt kivitték Frankfurtba a központi szervizközpontba és miután megállapitották, hogy kicsit nehéz lenne javitani és valszeg utolag elcsesződne inkább adtak egy teljesen új gépet, aminek már új fajta hütésrendszere van. Egy héten belül meg is kaptam az új gépet. 1 Ft-ot se kellett fizetnem. Tanulság: néha érdemes felhivni a Microsoftot.

Wow... az oldal szerint még a dobozos Guinness-ben is van golyó! Ez marha jó (sorry az OFF-ért)

Ha már horror. Pár napja nálam a franciák legújabb szörnyszülöttje a Mártirok csapta ki a biztositékot. Szokásos új-hullámos francia film: betegesen brutális kinzások, viszont van valami aprócska plusz, ami miatt nem feltétlenül mondanám elvesztegetett időnek a megnézését. Pedig a sztori még annyira nem is erős: annyi az egész, hogy az emberek 99,9%-a a fizikai és mentális kinzástól megőrül, viszont van egy elenyésző kissebbség -igy a film- a mártirok, akik miután átélik a földi poklot betekeintést nyernek a legnagyobb titkokba. A film ugy van leforgatva hogy még egy pofonnál is fintorog az ember igy elképzelhető mit vált ki az amikor a főhősről a bőrét is lemütik biztos ami biztos alapon... a vége viszonyt annyira erős (jó értelemben), hogy képtelen lennék csak legyinteni rá. Tipikusan az a film ami napok mulva is ott kattog a fejben, mégha ez nem is feltétlenül jó dolog.

A Guinness sörben a golyó a legjobb, amit minden palackba beletesznek. Még sosem sikerült rájönnöm hogy hogyan és minek rakják bele, de nincs jobb mint a golyót csörgetni az üvegben egy alapos ivászat után (najó talán van jobb dolog is de benne van a top10 kocsmai tevékenységben) (hogy jövök-e azt még nemtom)

Ez tisztára olyan mint valami XIX századi eszmefuttatás és ez most nem dicséret. Horvát István irt akkoriban ilyeneket, melyekben bebizonyitotta, hogy még Hercules is magyar volt, nem beszélve az egyiptomiakról vagy Jézusról. Mondjuk nála ez nem valami személyes hóbort volt, hanem kortünet: a XIX. század elején a nemzetek születésekor (merthogy elötte senkit nem érdekelt ki honnan származik és egészen eddig például a horvát/román és szerb lakosoknak se jutott az eszébe hogy például zavarja őket, hogy ők nem nemzetállamban élnek) hirtelenjében minden nemzet beakarta bizonyitani hogy ő hordozza a végső frankót. A románok tudni vélték, hogy ők alapitották a Római Birodalmat, a franciák úgy üszkve az egész világot, s ami minket illet mi se értük be kevesebbel. Mivel a sumérok az első civilizáció, igy ekkoriban mindenki a sumérok leszármazottjának tekintette magát. Egész Európa ebben égett aztán kinőttük, mert utána az vált divattá, hogy utána nézzünk a dolgoknak. Sokszor egyszerübb valamiről kevesebbet tudni és amögött nagy dolgokat és összefüggéseket sejteni, mint alaposan utánanézni. Ugyanakkor ezért könnyü az embereket megvezetni a furfangos elméletekkel: mindegyik arra játszik hogy az embereknek fárasztó sokat olvasni, ráadásul mennyivel izgalmasabb vaskos tudományos szövegek átrágása helyett valami UFO-t sejteni az egész mögött, aki buherál az országokkal a génekkel és mindennel ami a keze ügyébe esik, ahelyett hogy megnéznénk mit is mond igazából a tudomány. Tudom, hogy ez most picit bántoan hathat, de nem kell az legyen: mindenkinek meg van a maga hobbija és az amiben ő személyesen jó. Olvasni és a történelmet tudni nem valami olyasmi amitől az ember szintet lép és ami nélkül nem lehet élni, maximum jól tud jönni. Semmi baj, ha nem jártas benne az ember csak készüljön rá, hogy akkor ebben a témában könnyebben megvezethetőek leszünk, mert nem tudhatjuk hogy az érvek, melyek mondjuk a galaktikus birodalmat igazolják valóban jól ülő érvek-e. Most csak a példa kedvéért kiragadok egy mondatot: "hogy az emberiség a tekintetét az égről leemelvén ne álmodozzon, hanem a földet túrja lásd. inkvizíció, eretnek-, boszorkány-perek" Tehát az inkvizició és a boszorkányperek azért voltak, hogy az ember ne fürkéssze az eget. Oké. Nézzük mit mond a történelem. Az első meglepő amit tapasztalni fogunk, hogy az invkizició az emberiség egy adott történelmi periodusában csak igen kis szeletre hatott. Nem elég, hogy az ázsiai vagy épp az afrikai kultúrát elkerüli (ez nyilván evidencia, de azért nem árt konkretizálni, hogy az európain kivül is vannak még kultúrák), de még az európaira sincs teljes hatással. Kérdés: mikor volt inkvizició Magyarországon? A meglepő válasz: soha. Lehet, hogy kiválasztott nép vagyunk? Nem, legalábbis ez alapján nem, mert egy csomó más országban sem volt. Nade akkor ez elég csálé harc azért hogy az emberiséget elnyomják. Pláne, hogy a hatékonysága is megkérdőjelezhető volt: Galileit például hiába itélték el és vonatták vele vissza a tanait, eztán nyugodtan irkálgatott még és egyik legfontosabb irását pont a per után irta. Ráadásul még az akkori pápával is jóban voltak, de ez egy hosszú történet. Az inkviziciót a leghatékonyabban Spanyolországban használták, ám nagyon ugy tünik hogy nem az égre tekintgetőket, sokkal inkább az ottmaradt muszlimokat (Spanyolországnak óriási muszlim lakossága volt, az okok miatt érdemes a spanyol történelmet is böngészni) és zsidókat akarták cseszegetni vele. stb. stb.

Igy van. Ziro jól nyomja, de Jabba azért mégiscsak Jabba, aki egy szájszélmegnyalással vagy egy elvetemült kamerába röhögéssel lejátszik mindenkit

Érdekes visszaolvasni. Valóban elég nagy marhaságnak tünt ez a Jabba fia dolog... s igazából még most is annak tünik. Sajnos a filmet sehogy se sikerült megszeretnem a mozis megnézés óta.

Remek és meglepő ötlet volt S pont jól volt csomagolva. Nem hinném, hogy egy gyereket különösebben megrázna, ugyanakkor a felnőttebbeknek érdekes asszociációik lehetnek vele kapcsolatban.

Végre sikerült HD-ban is megnéznem. Ez is kiválóra sikeredett Ugyan a trilógia ivét én is úgy képzeltem el, mint SimonZ (a közepén feszültséggel vagy akár vereséggel végzödő epizóddal), de a maga módján igy is megvan a hangulata: láttuk mennyire megszenvednek a csapataik egy kisebb településen, s eztán ott a kérdőjel, hogy hogy birnak el a fővárossal. Hogy elbirnak az nem kérdés, de azért elég jól felvezeti a nagy csatát, ami remélhetöleg valóban méretes lesz. Az évad második felének egyébként az a legkellemesebb meglepetése, ahogy a Klón-háborút elkezdték kitágitani: az elején még csak a főmuftik cibálták egymás bajszát, de aztán egyre többet láttunk a szenvedő átlagpolgárokból és ebben a legnagyobb lépcsőt ez az epizód tette azzal a bizonyos twilek kislánnyal. Az Aliens nekem is eszembe jutott (de még a Grave of the Fireflies is), de nagyon szépen rakták bele. Ja és még egy: a magam részéről kifejezetten csipem a Star Warsban a szörnyeket (akárcsak az avataromban lévő "úriember"), s külön örültem, hogy a Ryloth nem csak megtört civilekből és megszálló robotokból, hanem nagydarab rémekből is áll, akik kifejezetten ötletesre sikerültek. Szóval le a kalappal ezelött az epizód elött. Reméljük a trilógia zárása is hozza ezt a szintet.

Ha ez a szint akkor tiltsuk be a demokráciát és a szabadságot is, hisz emiatt is százezrek haltak már meg és éljünk a Cosmopolitan életmód rovata szerint, mert azért meg még senki

Azért szerintem ne mossuk egybe a világirodalom egyik legszebb alkotását egy olyan B-kategóriás irónak a munkájával, mint Daniken, aki képes olyan süvegelnivalóan nagy butaságokat leirni, hogy például egy vizszintesen fekvő múmia bizonyiték arra hogy űrhajoztak az egyiptomiak. Az ő ügyetlen és meglehetősen szinvonaltalan fejtegetései ellenében a Biblia ha mást nem is tud, de legalább irodalmi értékeket feltud mutatni, s ezt a XIX századi első bibiliakritikusok, akik maguk se hittek egy deka Istenben se, például szintén eltudták fogadni, sőt hangsúlyosnak vélték. A Biblia kb. olyasmi, mintha fognánk a magyar irodalom első ötszáz évét és megjelentetnék egy könyvben... csak ez nem a magyaroké, hanem a zsidóké: számtalan szerző tollából, számtalan stilus és világkép: hinni nem kell benne, de hogy tartalmasabb egy Danikennél az aligha szorul bizonyitásra. S nemcsak az ember és az Isten kapcsolatáról beszélnek: a proféták néhol saját korukról keseregnek vagy jegyeznek meg érdekes dolgokat, s általuk megismerhetővé válik egy több évszázadokkal ezelött eltünt világ. A látomások leirásai pedig néhol egészen gyönyörüek. A világirodalom egyik legszebb sorai.

Ja és szerintem Daniken elég nagy kókler. Én még egy könyvét se tudtam nyerítő röhögés nélkül abszolválni.

Allah persze, hogy nem hisz bármelyik vallásfilozofus megmondhatja, hogy a keresztény Istenképből származik, de a buddhizmus már ennél sokkal komplexebb, hisz vannak irányzatai melyek hemzsegnek az istenektől, köztük néhány egész kegyetlennel és van ahol Isten sincs, csupán a szellemi életnek van valamiféle felsőbb logikája/rendszere. Egyébként ha már a keresztény teológia került pellengérre, akkor vegyük elő ezt a jól bejáratott Istenképet: ezügyben ott van Jób története, akit folyamatosan szivat az Isten, pedig az egyik legjobb fej a Földön... imádkozik, sose nyom félre, termeli amit termelni kell stb. Isten meg mindenét elveszi és azt mondja: "Akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik". Ez alapján megkockáztatható, hogy Isten egy nagy badass... a kora középkor igy is gondolt rá. Akkori filozofusok határozottan kiemelték, hogy Isten mennyire irgalmatlanul kegyetlen. Ekkoriban van divatja a nagy mártirtörténeteknek, melyekben Isten legfőbb szolgái elképesztő fájdalmakat élnek át. Ezekben a sztorikban néha Isten csak azért támaszt fel valakit, hogy aztán még tovább kinozzák és még jobban átélhesse a kereszténység akkori legfőbb élményét: a szenvedést (nem gyanus, hogy pont a kereszt a vallás jelképes, amin megfeszitették a Megváltót és nem valami barátságosabb?). Aztán az évszázadok folyamán sokat szépült ez a kép (a szépülés a későbbi középkor tájékán indul be, valahol a Keresztes háborúk megindulása körül). Az emberek egyre nehezebben tudtak megbarátkozni ezzel a képpel, ugyhogy előjött a "jóságos nagyapó", aki örül, ha valami jó történik és táncot jár egy-egy gyermek születésekor, vagy egy béke megköttetésekor.

De látod ezek a kérdések csak a keresztény istenképnek tehetők fel és általuk máris olyasmiket feltételezel róla, amit a kereszténység tanit (megteremtette a világot, nyomon követi a földi élet minden rezdülését stb.).

Mondjuk ez a paródia még erőltetettebb, mint maga a reklám.

Ezek a piszok Lázadók igazán küzdhettek volna szebb módon: például küldhettek volna egy szép levelet a halálcsillag összes főmukijának cimezve, hogy ne terrorizálják a galaxist. De lehetőleg szép piha-puha papirra irva nehogy szegény Birodalmi elit rózsaszin lelke megsérüljön. Aztán ha nem müködik a dolog, akkor érdemes feladni az egész Lázadást.....

Nekem egyre inkább ugy tünik hogy adywan unatkozik. Belenyul egy jelenetbe ami ugy jo ahogy van és a belenyulás se nem ad hozzá se nem vesz el belőle. De legalább belenyult. Ez a fanmunka kezd egyre érdektelenebbé válni... a New Hope-os legalább tisztességesen feltudott idegesiteni

Szerintem attól, hogy valakit elsősorban a jelen és az anyagi világ érdekel, még koránt se kell kizárja, hogy ebből a nézőpontból azért néha kitud kukucskálni.