Bomarr

Az Apocalyptóról ezt irtam pár napja: Apocalypto Mel Gibson saját elmondása szerint csak egy üldözős-filmet akart forgatni? egy olyat, amiben nincsenek autók. Mivel mindenképp valami eredetit akart, ezért idő szerint a XVI. századba, míg hely szerint a Maya Birodalomba helyezte a történetét. S valóban? több mint 100 évnyi filmes történelemmel a hátunk mögött, már oly sok mindent megfilmesitettek a ganajturó bogarak inváziójától kezdve az éneklő és beszélő lábujjakig, de a Maja Birodalmat még soha senki nem tartotta arra méltónak, hogy egy nagyszabású film témájául vegye. Gibson akárcsak elöző filmjénél a Passiónál, egyszerre játsza a nagy különcöt és a hollywoodi profit: a szinészek kivétel nélkül amatőrök, nagyrészt a maják leszármazottjai, s a film az ő nyelvükön lett rögzitve, tehát megint egy feliratos film, amit elvileg az amerikaiak utálnak. A brutalitás is valami egészen elképesztő méreteket ölt? ha a film gyökerét keressük, akkor nem is igazán a klasszikus üldözős-filmek közt kell keresgélnünk, inkább minden idők legbrutálisabb dzsungel-horrorját a Cannibal Holocaustot kell meglessük. Ugyan itt nem ölnek a kamera elött igazából állatot, nem vágják le az egyik főszereplő nemi szervét premier plánbane, de azért a tapir-herét elmajszolják, a szivkitépéseknél se nézz arrébb a kamera és a félig-leskalpolt vadász fejéből spriccelő véren is szivesen elidőznek? Ám a film Gibson erőszak-mániájával együtt is nagyon jól működik. Az első fél óra felvezetése, vagyis az egyszerü falusi bennszülöttek felhőtlen életének bemutatása után az év egyik legerőteljesebb képei következnek? miután elrabolják a vadászok a férfiakat, egyre beljebb és beljebb hatolunk a Maja Birodalom szivébe? a szereplőknek alig van már itt funkciójuk, ha csak az nem, hogy ők is pont olyan félelemmel vegyes döbbenettel nézik az őket körbevevő világot, mint mi nézők. Az óriási fákat irtó munkások, a kő-bányák, az egyre nagyobb házak, melyek már nem fából, hanem kőből épültek? majd jön az út vége: a Birodalom szive? micsoda képek, micsoda pezsgés! Gigászi piramisok, a lakosokon elképesztő test-ékszerek, tetoválások, minták? bár a film csak képeket közvetit, de szinte éreztem a várost bejáró szagokat is. Mintha egy idegen bolygóra csöppentünk volna és mégis oly ismerős az egész. Nem tudom eléggé dicsérni a film készitőit: már rég túlléptünk azon, hogy az effekteket dicsérjük, mert már megállapithatatlan, hogy mi az amit tényleg felépitettek és mi az ami utolagos pótlás? de már nem is érdekes? a lényeg, hogy azaz érzésünk, mintha a Maja Birodalom a filmesek kedvéért újjáéledt volna pár napra (és ilyen szempontból nagyon csalóka az elözetes ami agyon van szűrözve, ráadásul a CGI is üvölt róla). Külön jó, hogy moziban láttam? otthon lehet, hogy csak elismerősen biccentettem volna, de igy a moziterem megilletődőttségéből és döbbenetéből rám is ragadt valami a nagy vászon hatásáról nem is beszélve. Az pedig külön érdekes, hogy a vetités alatt senki sem ment ki, pedig pesten igencsak szokás. Ráadásul mellettem idős nénikék ültek, akik ugyan eltakarták az arcukat a durvább részeknél, de végigizgulták a filmet. S van mit, mivel a második részben beindul a lényegi rész. Miután Jaguár-Mancs a főhős elszabadul fogvatartóitól (aki persze hamar rokonszenvet vált ki azzal, hogy a terhes feleségéhez és a fiához akar visszajutni) és menekülése közben megöli az egyik vadász fiát, hajtóvadászatot indítanak ellene az esőerdőben. Innentől felpörög a film, s akció, akciót követ, persze szigoruan Gibsoni látásmóddal, tehát fröcskölő vérrel, eltörő állkapcsokkal és hasonlókkal? ha még nem érzed késznek magad arra, hogy lásd, milyen amikor egy fekete párduc ráakaszkodik az emberi arcra, akkor ez nem a te filmed Nem vagyok biztos benne, hogy ez egy jó film, de hogy az idei év egyik leghatásosabb darabja ahhoz számomra kétség sem férhet.

Off, de az eredeti Solaris nagyon nagyon jó.... szerintem.

Remek elemzés Ody, ahogy megszoktuk! Naboo egyszerüen gyönyörű... minden kinti felvételt kilehetne mereviteni és belehetne kereteztetni. Első-osztályú tájképek Mondjuk az én izlésemnek már-már túl szép... Mustafar, Kamino és Dagobah közelebb áll a szivemhez Ami nekem a mai napig egy kicsit furcsa, hogy Anakinék elsétálnak piknikezni ahhoz az óriási vizeséshez és odaérve háttal ülnek neki... mondjuk elöttük lehet, hogy valami még látványosabb van. Arról pedig, hogy Anakin keze a takaró alatt van nekem valami egészen más szokott beugrani

Érdekes, kiskoromban engem sem fogott meg különösebben Boba Fett alakja... aztán később, ahogy láttam micsoda lelkesedés és rajongás veszi körbe a rajongók közt, engem is egyre inkább elkezdett érdekelni a páncél mögött rejtöző szűkszavú fejvadász. Szerintem Lucas egyik legnagyobb húzása (a sok közül), hogy beleépitette a prequelbe és a sima két dimenziós karakternek saját drámát fabrikált. Mostmár az is sokkal érthetőbb, hogy profi létére az ep.6-ban miért veti rá csak úgy magát esztelenül Luke-ra... azzal, hogy tudjuk, hogy az apját egy jedi ölte meg, immáron teljesen világos

frenkie: üdv, újra a körünkben!

Boldog szülinapot reaper!

Bár én még csak pár részt láttam, de Ody-hoz hasonlóan én is Dexter-fan lettem

Esetleg, hogy jó legyen?

Mindenkinek Boldog Karácsonyi Ünnepeket!

Valahogy úgy.... a Road to Guantanamo mondjuk valszeg bekerül az év végi top 25-embe (bár inkább a végére), meg a Lady in the Water se volt rossz, de igazán semmi különös, a többi meg bűnrossz De most valamiért kitaláltam, hogy megnézem azokat a 2006-os filmeket, amik valami miatt érdekeltek... most épp Brian De Palma 'Black Dahlia'-ája forog.... hát ez is ölég gyenge

Rövid számadás az utobbi napokról: Road to Guantanamo (2006): Féluton a dokumentumfilm és a játékfilm között. Egy történet három brit srácról, akik elkövették azt az öles hibát, hogy rosszkor rossz helyen voltak... történetesen 2001 végén Afganisztánban, ami számukra egy beutalót jelentett a Guantanamon fenntartott amerikai "börtönbe", ahol több éves megprobáltatásaik vették kezdetüket. Mivel a narrációt tényleg ők adják, igy kicsit megrázóbb az egész, ugyanakkor a rendező annyira minimál-eszközöket használ, hogy az alkotás talán távolságtartóbb lett, mint kellett volna. Ám ezzel együtt is egy hatásos és fontos film (ami sok buktatót kikerül, például nem csinál hőst a főszereplőkből), ami mögül úgy áll fel az ember, hogy hát igen: a világ nem fekete és fehér... a világ szürke. Devil Wears Prada (2006): Mivel nemzetközi szinten is rekordokat döntögetett, úgy gondoltam érdemes vele egy próbát tenni... hátha van benne valami különös. De nincs. Egy szokásos, már-már agy-zsibbasztóan klisés romantikus-vigjáték. Asszem most újabb egy évig nem nézek hasonlú műfajú filmet Eragon (2006): Jeremy Irons a következő sárkányos-forgatókönyvet látva jobb lesz, ha visitva elkezd rohanni az ellenkező irányba... megint sikerült mellényúlnia. Azért a készitőket sajnálom: látszik, hogy mindent megpróbáltak, de hát sz*rból nem lehet várat épiteni (pedig a trükkök egészen szépek, akárcsak a magyar táj - merthogy nagyrészt itt forgatták). A szereplőkkel és a történettel nem azaz elsődleges baj, hogy klisés, hanem, hogy egy az egyben van átvéve minden eleme, úgy hogy sajnos a másolás során ezek elvesztették minden belső varázsukat. Semmi egyedi iz! Aki látta vagy olvasta a Gyűrűk Urát, valamint látta a Star Wars-okat s mellettük legalább csak hallott az 'Ezüsttövis'-ről annak nem hogy újat nem fog adni, de jelentről jelenetre megtudja majd mondani, hogy mi honnan lett copy-pastelve. Igazat kell adjak annak a kritikusnak aki azt mondta, hogy a könyv irója lehet, hogy 15 éves, de a forgatókönyvet mintha egy 12 éves irta volna. Lady in the Water (2006): Shyamalan új munkája vegyes érzéseket kelt. Nem vagyok a direktor túlzottan nagy rajongója... például a Jelek-en majdnem elaludtam, pedig moziban néztem és a hangfalak jól felvoltak tekerve (viszont a körbeutált Falu meg egészen tetszett). Új munkája attól érdekes, hogy már nem görcsöl a sokadik nagy csavart hajkurászva... óriási csavar nincs, s mintha igy jobb is lenne az egész. Mint a többi filmjében, a szinészi és az operatőri munka most is kiváló, egyedül a mesét éreztem sokszor túlmagyarázottnak... de amikor nem ennek túlrészletezésén van a hangsúly akkor a film nagyonis működik. Azaz óriási fricska, pedig amit általába véve a kritikusoknak ad az egyik jelenetben (akik jól le is húzták a filmet) már-már szenzációs

Coce: Azért a Children of Menért képzelj el egy virtuális kő-hajitást

Igen

Nem.

Ezzel nem vagy egyedül. A szemes dolgok engem is fészkelődésre kényszeritenek... és talán sose fészkelődtem/hunyorogtam annyit, mint ezalatt a kérdéses film alatt

Nem, de a rendező stimmel

Számomra talán az egyik legnagyobb fórum-esemény volt az Aranyfénykard átadó... ugyhogy tűkön ülve várom mind a 'lokatelli-beszomoló', mind a következő fordulót

Hm.... most akkor én jövők? Ha igen, akkor itt egy, amit nem csak kitalálni, de pusztán ránézni is nehéz

Én is magamra tippelek

Hetedik pecsét

De a harmadik részben már nem is fél az űrhajótól, helyette megjegyzi hogy kezd belejönni, mig az ep.4-ben újra az ep.1 szintjén van ezügyben: újra azon károg, hogy mennyire nem szereti a repülést.

Igen

Végülis mondták az elöző rész végén, hogy a világ végére mennek... ezek szerint a világ végén Kína van

I Nuovi Barbari (1982) Na ezen minden B-film rajongó szakadni fog a röhögéstől. Egy egészen elvont szinten ez a film klasszikus? a normál emberek szintjén, pedig valami eszméletlenül nagy baromság. Történetesen egy olasz poszt-apokaliptikus filmről van szó. Már a kezdés nagyon kedves: pár kivilágotott dobozt mutat igen hosszan a kamera. Minnél tovább nézzük annál inkább kezd derengeni (jó képzelőerővel bíró emberek és harcedzett B-filmnézők előnyben): ez bizonyára egy futurisztikus nagyváros. Aztán megtörténik az, aminek megkell történnie: a dobozok felrobbannak. Bekövetkezett az apokalipszis. Úgy tűnik arra se volt pénz, hogy elugorjanak Spanyolhonba pár sivatagi felvételért, igy a világvége utáni táj meglepően jól fest. Hiába szenvednek hőseink egy számukra kiásott kis homokos részen, ha jól láthatóan tőlük nem messze gyönyörüen zöldel a növényzet. Még egy helyre kis tó is van a közelben? sose rosszabb poszt-apokaliptikus világot. De a tetőtől talpig fehérbe öltöztetett gonoszok azt sejtetik, hogy legalább arra volt pénz, hogy a Star Wars-t megnézzék a készitők. S ha már gonoszok, ne menjünk el szó nélkül a sérók mellett. A gonoszok úgy különböztetik meg magukat, hogy egyszerre akarnak punk-nak és rockernek kinézni. E kettősség minimum egy vigyort ki fog csalni a nézőkből vagy ha ez nem, akkor az átalakitott golf-autók mindenképp, amikre rászigszalagoztak pár hungarocel-lemezt, s voilá! Kész a jövőbeli járgány, ami ugyan 5 km/óránál többel nem tud menni, viszont cserébe könnyű lefilmezni az autós üldözéseket. Ráadásul van rajta pár egész ötletes tuning: például a gombnyomásra előtünő fejfűrész. Viszont azt a kevés diszlet-elemet, amit sikerült összehozni a filmhez az utolsó szálig felrobbantják. Ez ugyanis nagyon jellemző itt: minden felrobban. Még az is, ami első látásra nem is tudna. Nade a nagy kérdés persze az: a magányos hősnek, és a robbanó-töltetes nyilakkal felszerelt társának sikerül-e felszámolnia a gonoszok bandáját? De persze mindannyian tudjuk: ez nem kérdés. World Trade Center (2006): Mint egy TV-film. Olcsó hatásvadászat.... ennél több szót aligha érdemel.