Bomarr

Ennél is nagyobb katasztrófa ha ezek az idős emberek egy járvány közepén bemennek egy boltba elkapják a virust és súlyos betegséget kapnak vagy meghalnak. Vagy ha ezek az idős emberek nem kapják el a virust, de valami bajuk lesz ami gyors egészségügyi beavatkozást kiván viszont nem tudják őket ellátni mert épp össze van omolva az egészségügy. Épp egy egészségügyi katasztrófa kellős közepén vagyunk. A szomszédainkban az egészségügyi ellátórendszerek már szinte össze is omlottak. Nem a műszaki bolt a lényeg, pláne hogy két hetes bezárásról van szó. A járványt nem lehet úgy megfékezni hogy az ne járjon kellemetlenségekkel. Épp nem a műszaki boltok nyitvatartása a prioritás.

A műszaki boltban is terjed a vírus. Minél több hely van bezárva most annál jobb.

"A már létező, a szállodákra és a vendéglátóiparra vonatkozó bértámogatást és adókedvezményt kiterjesztik azokra a szektorokra, amelyeknek most be kell zárniuk, a korlátozások időtartamára, március 8-tól március 22-ig."

Egy csomó embernek már most is ilyen maszkja van. Például nekem is. Pesten rengeteg ember hord ilyen maszkot. Ismerve az állami rendszereket, mire készülne egy pontos igényfelmérés hogy kinek van tényleg szüksége rá, be is szereznék és ki is szállitanák.... addigra véget érne a járványhelyzet Mindenki jobban jár ha maga megveszi.

A Solo-t Lucastól örökölte hisz Lucas alatt indult el a film készitése és az alapján amit tudunk pont hogy javitott a végeredményen Kennedy kavarása. Akár csak a Zsivány Egyesnél, ahol szintén volt egy rendező csere suttyomban. Igazából az ep.9-et leszámitva szerintem Kennedy-nek nincs mi miatt szégyenkeznie (mondom ezt úgy hogy az ep.9 tetszik viszont érzem rajta a kapkodást és az utólagos variálásokat).

A két gyerek lehet teljesen új karakter is. Vagy aminek én jobban örülnék: Luke és Biggs. Elvileg régi haverok. Jó lenne gyerekkori barátokként látni őket. Arról nem is beszélve, hogy Biggs halála az ep.4-ben igy még drámaibb lenne.

Kennedy nem forgatókönyvíró. Ő nem ír semmit és nem talál ki történeteket. Ezért van az hogy például hogy a Zsivány Egyes, a Last jedi vagy a Mandalori annyira különbözik egymástól. Mert nem ugyanazok az alkotók. A Dark Horse korszakot én a magam részéről szerettem. Az utolsó pár évet leszámitva minden képregényt olvastam. Viszont a Marvel nekem jobban tetszik. Sokkal egységesebb, több az ügyes kapcsolódási pont. A sokadik remek példa rá hogy miért is olyan jó dolog a kánon. Az hogy a Zsivány Egyes egyik mellékszereplője a képregényekben halt meg például remek húzás.

Azokra többet kell várni, de legalább ott lehet tudni hogy jönni fognak. Az igazán a para a junior könyveknél van. A Test of Courage valszeg jön de hogy mi lesz utána ezen a fronton az nagyon kérdőjeles.

Nem vagy egyedül. A bejelentés idején nem gondoltam, hogy ennyi lehetőség van ebben a békés korszakban, de óriási élmény felfedezni ezt az érát. Különösen tetszik, hogy egyelőre nyoma sincs a sitheknek. Persze előbb-utóbb majd befogják hozni őket de nagyon jó azt látni hogy a galaxis ezúttal másfajta problémákkal van elfoglalva. Nagyon ügyesen egyensúlyoznak a készítők: egyik oldalról kellemesen újszerű az egész, a másik oldalról viszont az összes eddigi High Republic alkotást hamisítatlan SW-nek érzem.

Szerintem nem.

Tehát akkor végülis jó döntést hoztak hisz egy olyan filmet készítettek ami érdekli az embereket. És az emberek szeretik is. Például nekem is messze az a rész tetszett a legjobban amikor Flecből Joker lett. Ott vált a film igazán emlékezetessé. A Joker elem nélkül az egész film sokkal unalmasabb és érdektelenebb lenne. Nincs fix Joker karakter. A képregényekben is állandóan variálták. Először egyáltalán nem is volt eredettörténete. Csak egy őrült volt. Aztán kitalálták hogy egy szennyezett folyón úszott át és úgy változott át. Aztán volt a "Gyilkos tréfa" amiben komplexebbre vették a figurát, viszont ott végig Joker a mesélő tehát sose tudjuk hogy mi az igazság. A filmekben is láttunk már több verziót Jokerből.

A Jokernek kifejezetten jót tett hogy önmagában álló film volt.

A New York Times cikke (amire a 444 is alapoz) valószinüleg elég elhamarkodott mert erről a variánsról semmi pontosat nem tudni. A szakmabéliek nagyon nem örülnek a cikknek. Lásd: Egy másik reakció: Akit mindez bővebben érdekel, itt elég részletesen össze van foglalva a téma: https://www.nbcnewyork.com/news/coronavirus/city-hall-blasts-nyc-variant-pathogen-porn-report-as-scientists-criticize-data-release/2909523/

Én is szoktam nézni a videóit. Jó arc

Budapest szomszédságában lakok egy kb. ezer fős faluban: már nálunk is oltanak a kínaival. Egyik ismerősünket ma fogják beoltani vele. A háziorvos jelezte hogy mivel én átestem rajta ezért eléggé a lista végén vagyok. A következő egy hónapban szinte biztos nem kapok vakcinát.

Geode az egyik legjobb poén a könyvben

Nálam most így néz ki a sorrend: 1. The Last Jedi 2. Rogue One 3. Return of the Jedi 4. New Hope 5. Force Awakens 6. Empire Strikes Back 7. Rise of Skywalker 8. Phantom Menace 9. Revenge of the Sith 10. Solo 11. Attack of the Clones 12. The Clone Wars mozifilm A Last Jedi-nál nagyon döntő, hogy a premier életem legnagyobb SW mozizása volt. Amikor Snoke meghalt az nem csak SW szinten hanem úgy általában a legnagyobb meglepetés, amit valaha filmben láttam. És onnantól úgy tűnt, hogy bármi megtörténhet. Az azt követő kb. egy órát teljes döbbenettel néztem miközben szinte végig a torkomban dobolt a szivem. Az újranézéseknél pedig főleg az nyűgözött le, hogy mennyire érzelemdús az egész. Rey és Kylo beszélgetései vagy Luke jelenetei elképesztő mélységet adtak a karaktereknek. Az első helyért nagy a viaskodás a Last Jedi és a Rogue One között nálam mert nagyon eltérő okok miatt imádom ezt a két filmet. A Rogue One-ban pont azt tetszik, hogy mennyire más tónusokkal mutatja be a jól ismert témát vagyis a Lázadás és a Birodalom harcát. Tetszik hogy földhözragadtabb, hogy itt a Birodalom annyira fenyegető mint még soha, hogy akár egy sima rohamosztagos is ki tud nyirni fontosabb mellékszereplőket. A Rogue One-ban lenyűgöz az hogy minimalista eszközökkel mennyire érdekes karaktereket tudtak felépíteni. Legalábbis én imádom például Cassiant. Azt, hogy benne megtestesül hogy mennyire kétségbeesett a lázadás ezen a ponton. A Jedi visszatér nálam sokáig hátul kullogott a sorban. Egy 2019-es újranézés repítette a dobogóra. A legjobb hogy igazából gyenge SW film nincs. A Clone Wars mozifilm az egyetlen a mozipremierek közül ami kilóg a sorból, de úgy hogy összevágott sorozatrészekről van szó, ez azért aligha meglepő. Ráadásul minden hibája könnyen elnézhető, már pusztán csak azért is, mert ez indította el a kánon egyik legérdekesebb fejezetét a TCW sorozatot.

Az oldal az imdb-re hivatkozik. Viszont az imdb mint hirt nem hozta le hogy Lucas írna a sorozatba. Annyi történt, hogy az Andor sorozat imdb oldalán valaki berakta Lucast mint irót. Bár mi itt többször beszéltük, de az InsideTheMagic irkászai ezek szerint nem tudták, hogy az imdb nem hivatalos filmes oldal. A produkciók adatlapját átlagbélák írják és azoknál a sorozatoknál és filmeknél, amelyek még nincsenek bemutatva az adatlapok tele vannak találgatásokkal. Imdb-s adatlapok miatt rengeteg pletyka szállt már szárnyra. Star Wars berkekben is. Ez most egy újabb közülük.

Azért volt tér a fejlődésre. Nem voltak rosszak az első évad akciói, de én is úgy érzem hogy a második évadra lett ez igazán eltalálva.

Még két éve összevágtam egy videót a különféle középkori filmes csatákból. Most elkészítettem életem második videóját A 2015-ös év néhány remek filmjéből csináltam egy kis videós montázst. Nem az volt a cél hogy az összes szuper film bele kerüljön 2015-ből mert akkor valszeg vagy fél órás lett volna a videó. Inkább csak szemezgettem a legjobbakból. A zene ami alatta megy, az egyik legtöbbet használt trailer zene, a Sunshine című film zenéje.

Önmagában mókás visszagondolni hogy ott külön topik kellett azoknak akik szerették a prequelt És hát nem az volt a legforgalmasabb topik az biztos.

Szerintem nem fogod megbánni. Ha szereted a B-filmes marhulásokat akkor a Psycho Goreman-t is csípni fogod. Jó kis állatság. Pláne azok a részek ahol a szörny alapsztoriját mutatják be.

Az utóbbi időben ezeket láttam. Ami közös az alábbi filmekben, hogy mindegyik 2020-ban lett bemutatva: The Kid Detective Ismeritek azokat a 80-as, 90-es évekbeli filmeket, ahol egy gyerek göngyölít fel különféle bűneseteket? Na ez a produkció kicsit tovább gondolja a régi idők családi filmjeit és felteszi a kérdést: mi lesz egy kis bűnüldöző zseniből miután felnő? A főszereplő régen gyerek-detektívként a város szenzációja volt. Azóta viszont kiégett. Felnőttként csak piti ügyekkel keresik meg. Alig bírja eltartani magát. De egy nap beállít hozzá egy lány, aki megbizza élete első komoly ügyével: egy gyilkosság felgöngyölítésével. Amolyan jóféle szatíra ez. Ügyesen keverték benne a könnyed hangulatot a drámával, úgy hogy közben egy-két poénnak is jutott hely. Vannak hibái, de jól szórakoztam rajta. Nomadland Sztori igazán nincs, inkább csak életképek egy középkorú asszonyról, aki a 2008-as válság idején mindent elveszít és egy lakókocsiban nyomorogva próbál megélni egyik napról a másikra. A következő hetekben valószínűleg sokat fogunk hallani erről a filmről, mert kapott egy rakás Golden Globe jelölést és valszeg az Oscar-gálán is esélyes lesz a legnagyobb díjakra. A film kétségkívül erős. A nyomort bemutató jelenetek roppant hatásosak, a főszerepet játszó Frances McDormand pedig mint minden filmjében, itt is nagyot alakít. Egy apró negatív megjegyzésem lenne: bár a film igy is elég nyomasztó tud lenni, úgy érzem nem mertek elég messzire menni. A szereplők a társadalom számkivetettjeiből állnak mégsincs sehol egy drogfüggő, vagy egy bűnöző aki tehetetlenségében kénytelen lopásból eltartani magát. Ebben a filmben szinte minden nyomorgó ember egy önjelölt filozófus. Sőt félutón az is kiderül, hogy a főszereplő családja igazából tehetős és élhetne a gazdag nővérénél ha nagyon akarna. Így a film üzenete a szegénységről nem igazán jön át annyira. De ez már csak apróság. A film így is jó. Spontaneous Egy gimis osztályban véletlenszerűen felrobbannak a diákok. Senki se tudja miért, de egyik pillanatról a másikra némelyikük apró húscafatokra esik szét. Bármilyen furán hangozzon ez egy romantikus vígjátéknak a sztorija. Mivel kiderül, hogy a gimiben bárki bármelyik pillanatban meghalhat egy srác úgy dönt hogy végre nem teketóriázik tovább és szerelmet vall a lánynak, aki mindig is tetszett neki. Az ilyen filmekre szokás azt mondani, hogy olyanok mint egy hullámvasút. Hol egy bájos tinédzser film, hol brutális, hol meg olyan mint egy katasztrófa-film, ahol a kormány próbál rájönni, hogy a gyerekek miért robbannak maguktól fel. Tetszett hogy sose tudni hogy épp hova tart a történet. Ez elég is volt ahhoz, hogy végig lekössön. Freaky Úgy kezdődik mint bármelyik sorozatgyilkosos film: egy eszelős öli a tinédszereket. De a megszokott felálláson csavartak egy kicsit: egy elátkozott tör miatt az öldöklő testet cserél az egyik áldozatával. Ezért az egyik gimis kislány egy pszichopata bőrében ébred. Az elgondolás okos volt, de a megvalósítás már csak okés. Egy vígjáték, ami egynek elmegy. Láttam már jobbat is, de egy nézés erejéig lekötött. Bloody Hell És én még azt hittem, hogy a „Spontaneous” sikerült vadra. Először bűnügyi-akciófilmnek indul a Bloody Hell. Egy fickó lemészárol egy rakás bankrablót. Aztán ül pár évet a snitten. A sztori innentől viszont egyre furább lesz: amikor kijön már meg van hasadva a személyisége. Elmenekül Finnországba, ahol viszont egy nap arra ébred, hogy egy pincében láncra kötve lóg a plafonról és levágták az egyik lábát. Az a fajta film, ami akár még kultfilm is lehet idővel. Pergős, merész, szórakoztató. Nekem bejött. Possessor Elvont rétegfilm, amit nem mernék másoknak ajánlani, mert valszeg kevés embernek jönnek be az ilyen jellegű filmek, de nekem tetszett. A sztori egy titkos szervezetről szól, akik egy spéci eljárással megtudják szállni az emberek testét. A technológia segítségével pedig bérgyilkosságokat követnek el. Ebből az alapötletből lehetett volna akár akció, vagy valami jóféle thriller is, helyett egy néha egészen brutális képekkel operáló lélektani dráma lett. A rendező David Cronenberg fia. És ez esetben az alma nem esett messze a fájától. Tisztára olyan ez a film mint a korai Cronenberg művek. Bizarr, felkavaró és roppant hatásos.

Félreirtam. Rey és Poe.