Kicsit sűrű volt, kapkodós és nem hatott rám úgy, mint az előző része. Ha valami, ez a rész eltudna viselni egy kevéske bővítést (plusz öt percet mondjuk). Sidious kicsit hirtelen vetette oda magát a Mandalore-ra, érdekelne, hogy eddig mire várt. Talán "előre látta," hogy drága tanítványa destabilizálja a Mandalore-t és a bűnszövetkezeteket, ami kétség kívül a majdani Birodalom hasznára válhat? Erős a gyanúm, hogy ez a helyzet, de el kéne ide egy kis plusz infó, úgy érzem. Ugyanígy kicsit sokalltam az események ismétlését, azaz a börtönből való kiszökést. Az előző résszel együtt ez három kitörés zsinorban, ebbe a börtönbe nehezebb bejuttatni foglyot, mint kivinni onnan. Emellett még kicsit epikusabb csatára számítottam a három Sith között, ámbár itt azért közrejátszhatott, hogy egy szerencsétlen avatarválasztás agyonvágta a bevezetőt számomra. Sokkal izgalmasabb lett volna, ha itt az epizódban értesülök arról, hogy Sidiousnak két fénykardja van és milyen királyul kapja elő őket.
De ennyi a rossz szájízről mert ezek ellenére nem sokkal marad el az előzőtől (bár hozzá tartozik a gyatra minőség és nálam erősen akadt is, majd holnap HD-ben valószínűleg jobban fog hatni az otthon melegében). Az események sorozata nagyon erős volt. Satine halála kétség kívül a legkritikusabb része a résznek, mivel ezzel Obi-Wan későbbi hozzáállása Anakin és Padmé kapcsolatához nagymértékben befolyásolva lesz. Például amikor elbúcsúzik az ep3-ban Amidalától a "so sorry" kifejezéssel, már tudjuk, hogy milyen mélyen megérti kettejük tragédiáját. Csak akkor még nyilván úgy gondolja, hogy Padménak kell elszenvednie azt a veszteséget, amit neki most itt. De a jelenet önmagában is drámai volt, ahogy Darth Maul előadja tervét majd lecsap, Kenobi pedig tehetetlenül nézi. Igen, a Sith gonosz, és most erőteljesen megmutatkozott, mennyire határtalan ez a gonoszság. Ám Obi-Wan példaértékű módon kezelte a helyzetet, igazi Jediként. Anakin bezzeg már kicakkozta volna Maul ülepét.
Aztán itt van a további - kicsit megint a kapkodást érzem, hogy Korki sorsa lazán el lett felejtve, miután tarkón vágták -, Bo-Katanról kiderült, hogy Satine testvére. Hehe, mondtam én, hogy a készítők terveznek vele. És ha örökletes a trón, akkor már tudjuk, ki kapja. Persze, a dolgok igencsak megváltoztak Mandalore-on, kitört a polgárháború - Satine halála még tragikusabb, hiszen vele meghalt Mandalore utolsó reménye is -, jön a Köztársaság, bevonulnak a klónok és innentől a bolygó óhatatlanul a birodalmi gépezet részévé válik. (Apropó, milyen királyak voltak a vörösfestésű Halálőrök. Csak kár, hogy a lézernyalábokkal már megint hasra ütésesen bántak a készítők... ) Satine minden vesződése, minden áldozata kárba veszett.
Na és akkor itt van Darth Maul, Savage Opress és Darth Sidious nagy találkozója. Jópofa, hogy a készítők előhalászták az ep3-as koncepciót és Sidious mancsába két kardot tettek. Jól állt neki és most aztán tényleg megmutatta, hogy nem ma kezdte a vívó sulit. A párbaj ezúttal is remekül festett, viszont annyira tetszene, ha kicsit még megtoldanák a BR-re. Olyan rövid volt, pedig ez a párbaj talán a legjelentősebb a Star Wars történetében Darth Vader és Obi-Wan Kenobi mustafari összecsapása után. Hiszen először láthatjuk hogyan mentek régen a dolgok, mert itt most nem Jedi vs Sith, Sötét Tanonc vs Sith vagy Sötét Tanonc vs Jedi a felállás, hanem Sith a Sith ellen. Mester a tanítvány ellen, két mester egymás ellen. Persze a mérkőzés nem volt kiegyenlített, Sidious elég egyértelművé tette, hogy csak játszadozik Maullal és Opressel. Már a belépője is jelezte, hogy a kisujja begörbítésével (a la Po, a Sárkányharcos ) is képes lenne megölni mindkettejüket, az egész fénykardhadonászás csak egy laza kis torna volt. Épp csak átmozgatta az irodamunkában megfáradt tagjait. Aztán amikor megunta a gimnasztikát, hip-hop elkente mindkét partnere száját. Savage halála szinte borítékolható volt, érezhetően semmibe vette Sidious. Zseniális a pillanat, amikor arra sem méltatja, hogy bekapcsolja a kardjait ellene. Aztán nagyon gyorsan lenullázza a túlszteroidozott állatkát.
Aztán jött Darth Maul. Az eddig hűdekemény Sith hogy meghunyászkodott, amikor Sidious megérkezett. Naná, jól tudhatta, mire képes. Ha azután, hogy térdre borult (Ssvage hogy leste már, szerintem azt sem fogta fel, hogy mi a fütyi van ), és Sidious azt kéri tőle, hogy szecskázza fel Savage-t bébipapinak, ott helyben ledarálja a szeretett öcsikét. Annak ellenére, hogy amikor Sidi lukat ütött belé, azonnal utána ugrott. Amúgy ez megint egy szép húzás, jelzés értékű, hogy a Sötét Oldal nem teljesen reménytelen, még a legnagyobb gonoszban is van némi jóság.
Ami a történet végét illeti, hát érdekes, mivel nem láttuk Mault meghalni, ezért most nem jelenthetjük ki, hogy meghalt. Bár akkor sem, ha láttuk, elvégre, már egyszer láttuk kipurcanni, aztán tessék. Elviekben végül ki kellett sütnie belőle Sidiousnak az utolsó életerejét is, de záró szavai alapján erre nem vennék mérget. Ami azért kár, mert Maul történetének itt és most véget kellett volna érnie. Kész, ennyi, hatszáz, nem szabadna többé visszatérnie. És az életben hagyása sem lenne jó, hisz mindig csak két Sith van. Ha ezzel szemben Sidious akárcsak merő cseszegetésből életben hagyja Mault, megszegi a szabályt, pedig eddig kínosan ügyelt erre. Na majd kiderül, akárhogy is, én azért most remélem, hogy Maul felfordult (úgyse, de reménykedni lehet...).
Ami még az apróját illeti: a Twilight végleg kifingott. Szép hajó volt, kár volt odaadni Obi-Wannak. Ő minden hajóval lezuhan, ami a keze alá kerül ("another happy landing"). Közben volt néhány utalás az ep4-re is (Satine segélykérése Obi-Wan felé Leia üzenetét idézi, a Twilight-ba felcsalt Mandi TK-427-es és társa kellemetlen afférjára utal, amikor a Mandi az azonosítóját kérdi Obi-Wannak az egy másik fogolyszöktetést juttat az ember eszébe, és hát a Twilight is legalább olyan roncs mentőhajó volt, mint a Falcon... csak az nem esett le; és persze Maul megérzése régi mesteréről). És persze a muzsika, az hogyan lehetett volna rossz, amikor a filmből jött? Nagyon ott volt és jó érzés volt hallani az ismert taktusokat. És VÉGRE valaki rájött, hogy az ep2 óta Sidiousra a vörös őrség vigyáz!!!
Összességében remek rész volt. Tényleg reménykedem egy kis bővítésben az BR-re, ez az epizód igencsak megérdemelné, de így is nagyon ott van. Kicsit tömör ugyan, néhol kapkodósnak érzem, de húsz percbe ennyi eseményt nehéz belesűríteni jó ütemben. Két rész minden esetre semmiképpen sem lehetett volna, annyit nem bírna el. Az előző rész ugyan jobban bejött a karakterfejlődés miatt (Maul ott nagyon király volt) és a végső párbaj miatt, de a sztoriszálban ez a második legjobb. Holnap HD-ban is megnézem, szerintem akkor tovább tisztul a dolog. Mi több, alkalomadtán végignézem az egész Maul szálat. Érdekes lesz.
