Dzséjt

Én még csak telefonról néztem meg most, de a látvány még így is döbbenetes! A CGI is döbbenetes. Hol van már az első évad gagyisága.

Mint írtam, nyilván, de nem is a kibeszélésnek állítottam példát, hanem annak, hogy nem kell valamit úgy szeretni, hogy a hibáit észre sem vesszük, és pláne nincs olyan, hogy ha valaminek látjuk a hibáit, akkor csak gyűlölni lehet. A barátnő kibeszéléséről egy árva szót sem írtam, ha jól emlékszem (illetve másodjára igen, de csak poénból, reflektálva a kötözködésre ). A könyvben lehet, hogy nincs, de ugye láttunk már olyat, hogy a film és a könyv nem kis mértékben tér el és olykor például pont csaták jelennek meg vagy éppen tűnnek el (kicsit idétlenné téve a könyvben amúgy csatával vagy anélkül működő jelenetet).

Jackson? Egyszerűen, minden csatajelenetet és drámai pillanatot harminc percesre és egy órásra vág, és kész is a trilógia.

Bezony, ahogy lentebb Nute is írta, a két eredeti alapító Szélesi Sándor (Anthony Sheenard) és Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett). Sanyié az York Ketchikan, azaz az Ezredvég korszaka, és ő alkotta meg Gin Bowmant is, aki a NOS idején ténykedik. Tibi pedig a NOS és a Dominátus korszakát alkotta meg anno még saját univerzumként, így az ő személyéhez fűződik Brett Shaw, a Katedrális és a Pannonok. Aztán ott van még Szalai-Kocsis Tamás (I. M. Brod), aki hozta Ross Quinlant szintén NOS időszakból, és Mészáros László (Dave Howard), akinek nemrég csatlakozott, most jelent meg a második könyve, ő a Shark&Lez Agency-ért "felel", ami egy ügynökség a Dominátus idején (Brett Shaw is feltűnik benne). Illetve még Böszményi Gyula írt egy regényt, az Ütközet a Meridim felett címmel. Persze mindnyájan jegyeznek novellákat is és még van pár író az antológiáknak hála: F. Tóth Benedek, S. Ladislaw Cornelius, Leonard Stansky, Tamás Attila (Thomas A. Tyler), Gabriel B. Cobbler és Harangozó Balázs (Kevin H. Twelve). Ők egy-egy novellával járultak hozzá a világhoz.

Benne van, bár nem az eredeti moziváltozatban, de a jelentőségét így sem vesztette el. Félelmetes a kontraszt a Pandora és a Föld között. Ezzel nem teljesen tudok egyetérteni. Egyrészt, sokan álltak a na'vik mellé. Jake, Trudy, Norm, Grace, és a tudósok mindegyike. Érdekes kimaradt jelenet az, amiben a Hell's Gate-en maradt tudósok elfoglalják az avatár labort és bepattanva avatárjaikkal megrohamozzák a vezérlőt (elkapják az asztal alatt bujkáló Selfridge-t is). Szóval nem jó gondolat az egész emberiséget egy kalap alá venni. Mindezt úgy, hogy az elején Jake maga is lazán feláldozná a na'vikat a saját jobb életkörülményeiért cserébe. Miért? Mert nem ismeri őket. Túl távoli, idegen az egész. Csak azután áll át (és még akkor is majdnem a legvégéig jelent Quaritchnak), hogy megismeri őket. A földi emberek nem ismerik a na'vikat, ugyanúgy, ahogy Jake sem ismerte. Olyan távoli térben és időben is, hogy a szenvedésükből mit sem érezhetnek. Eleve, mindabból, ami a bolygón történt mikor fognak értesülni? Két év múlva. Nagyon sok idő. Azonban Selfridge is azért nem engedélyezte sokáig a támadást, mert az bizony rossz reklám lett volna. Azaz, ha a mészárlásról értesülnének a Földön, akkor az bizony sok bajt okozhatnak az RDA-nak és valószínűleg közvetve a földi kormánynak is. Ezért is volt szükség Jake-re, és még mellette egy provokációra (ez is ugye a bővített változatban kristályosodik ki). Quaritch kiprovokálta, hogy a na'vik támadjanak. Így a harc már nem is szándékos mészárlás, hanem védekezés, megelőző csapás. Szóval nem az emberiség a gonosz, hanem az RDA, köztük is azok az arctalan figurák, akik nem szerepelnek, de tudjuk, hogy a rossz PR-nál csak a rossz éves költségkimutatást szeretik kevésbé. A pandorai alkalmazottak csak próbálják tenni a dolgukat a maguk megkérdőjelezhető módján, az emberiség többi része pedig szimplán tudatlan vagy félreinformált. Mint amilyen Jake is volt.

Boldog születésnapot, Ody! Igyál az egészségedre egy bort, de mértékkel, nehogy másnap ez legyen belőle:

Hát ezt így kicsit nehéz lenne tömören leírni. Lényegében egy olyan világ, amit több különböző korszakokra lehet bontani a jelenkortól háromezer környékéig. A főbb korok: - Jelenkor nagyjából a XX. századtól 2125-ig. - Energiaháborúk kora 2125-től 2190-ig, ez nagyjából egy harmadik világégésnek felel meg. - Novus Ordo Seclorum 2190-től 2395-ig, ez a Katedrális kora. - A Dominátus 2395-től 2680-ig, a megaira származású von Anstetten család császársága, az emberiséget teljesen leigázzák. Az utolsó egységes emberi birodalom. - A felfedezések kora 2680-tól 2799-ig, a démoncsászárság bukásával tiltott ismeretek is felszínre törnek, mint a féregvezetékek, így megindul a galaxis felfedezése. Ekkor tűnnek elő a mutáns fajok is. - A kolóniaháborúk kora 2799-től 2908-ig, ebben a korban kiújulnak a régi ellentétek idegen fajok között, akik ráadásul az agresszívan terjeszkedő embereket sem várják feltétlen tárt karokkal. - Gilleth-mutáns hábor 2908-tól 2974-ig, egy háború mely több térben, időben és dimenzióban zajlik. Van, ahol az örörkkévalóságig tart, pedig el sem kezdődött, van univerzum, ahol befejeződött, mielőtt elkezdődött. A gilleth faj és a mutánsok feszülnek egymásnak, de több galaxis is belekeveredik a mi univerzumunkban is. - Ezredvég 2974-től 3010-ig, a háború után egy sokszínű világ alakult ki. A főbb szereplők: Ross Quinlann, a NOS idejében élt magánhekus. Neki nincs lényeges beleszólása a dolgok netébe. Gin Bowman, lényegében neki köszönhető a von Anstettenek hatalomra kerülése. Brett Shaw, ő a bukásukat idézi elő. York Ketchikan, ő a gilleth-mutáns háborúban és utána élt, és több időben is zűrt kevert. Főleg a Katedrális érdekli. És persze van még számtalan szereplő. A világ sajátossága, hogy a földi miszticizmust keveri fantázia mítoszokkal, high-techet ősi világokkal. És a több korszaknak hála igen változatos. Más a hangulata a NOS világának, más az ezredvégnek.

És hozzátenném még, hogy Cameron az egyik legjobb mesélő. E' van, kitekert személyiség vagyok. Sajnos én a beszélő típus vagyok. Na nem a végig locsi-fecsiző, hanem az a fajta, aki oda-oda súgja a haverjának, ha idő előtt rájön egy-egy csavarra, meg ilyenek. Szóval inkább csak te öltél volna meg engem. Én szeretem ezt a trilógiát. Ha lesz BR díszdoboz (remélem lesz), akkor meg is veszem. A másik négy Batman filmet, no, azt speciel rühelem. De a képregényfilmekért alapjáraton nem rajongok. Egyikért sem. Szeretem őket, mint matiné filmeket.

Nyilván, és itt sem kezdtem volna el felsorolni, ha Frenkie nem kérdez rá. És egy filmnél azért megtehetem a hibák kivesézését, ha már fórumról van szó (bár a barátnő is kivesézhető, csak máshol, más közegben).

Teszi tönkre a hóhér fütyköse... Frenkie, több filmnél is ültél már velem egy moziban. Az ep1-nél konkrétan mellettem. Zsigerből tudok egy halom dolgot, ami szerintem ostobán van megoldva. Hányszor károgtam melletted? Is ki volt az, aki nekiesett Flórinak, amikor az fikázta a filmet? Helló! Vagy az Avatar. Egy ócska, egyszerű, sablonos, csöpögős szutyok. És imádom, már kétszer néztem meg, hogy megvan BR-en, és mióta is van meg?! Lehet, hogy ti nektek elrontja, ha valami rosszat véletlen kiszúrtok, de nekem nem. Én a hibák meglátásával együtt képes vagyok élvezni a filmeket, nem kicsit, nagyon. És ezért van az, hogy nekem nagyon sok film tetszik, még az olyan aljamunkák is, mint az Aliens vs Predator - Requiem, ami szégyen a mozira nézve.

Jó sztorik voltak az antológiákban. Na nem mindegyik tetszett, de volt benne elég, hogy érdekelni kezdjen a téma. A kolóniaháborúk idejéből csak egy regény van, Böszményi Gyula: Ütközet a Meridin felett. Még én sem olvastam.

Mert miért ne? Mert ez is egy film, és mint film, mint történet vizsgálható, pláne, hogy Nolan reális talajra akarta (de nem sikerült) helyezni valami olyat, aminek semmi keresnivalója a reális talajon. Ha a rendező megteheti, hogy reálisan próbál ábrázolni, akkor én is megtehetem, hogy reálisan próbálom nézni. Plusz, szerintem az különbözteti meg a fant a fanatikustól, hogy látja a hibáit is szeretetet tárgyának, de azok nem befolyásolják. Ha észre sem akarja venni, akkor elvakult. A Batmanban vannak baromságok. A Star Warsban is vannak. Az Alien szériában is vannak. Stb... Még a barátnőmben is van hiba. De szeretem őket, ezért nem érdekelnek a hibák, azokkal együtt szeretem őket.

Köszi!

Nem mondanám, hogy rajongó vagyok, csak szeretem. Igazság szerint tavalyelőtt nyertem meg egyazon napon két játékon a két antológiát (Az Evolvens kalózai és A Katedrális őrzői), és azokat olvastam el. Akkor megtetszett, de végül csak tavaly jutottam hozzá újabb kettőhöz (Tüske a köröm alatt és A hercegnő nyakéke). Utána kaptam rá, főleg, mert megkaptam a Kindle-met és mellé egy halom MU regényt. Szóval leginkább tavaly merültem bele igazán, bár Brown könyveket még mindig nem olvastam (egyet elkezdtem, de nem igazán ragadt meg). Pláne ráálltam, amikor decemberben Sanyi mondta, hogy ha gondolom, a következő antológiába írhatok egy novellát. Ami végül kisregény lett, mert elkövette azt a "hibát", hogy nem szabott terjedelmi határokat.

Ketchikant én sem kedvelem, pont ezért. Sőt, Shaw-t se nagyon. Quinlann viszont nekem a kedvencem az MU szereplői közül. Két lábon járó szarkazmus a pasi. Fonyódi, nos igen, kár, hogy már nem ír, de sajnos őt az asszony letiltotta a sci-firől.

Köszi Pildi!

És én pont ezért vagyok hajlandó túllépni ezeken az eszement baromságokon, mert egy képregényfilm, amiben egy milliárdos denevér jelmezbe bújva a háztetőkön ugrálva üldözi a bűnt. Az ellenfelei meg mindenféle bohócok, akik valamiért azt a tévképzetet mesélték be maguknak, hogy Gotham az egész világ és azt el kell pusztítani, mert az jó. De attól ezek a baromságok még benne vannak, és bizony még így is levonnak a film értékéből, még ha te is, én is túllépünk rajta. Ezért nem lesz sosem semmilyen képregényfilm számomra több egy délutáni matinénál. Ezért is tetszik jobban az Avengers az idei képregényfilm-felhozatalból. Mert az nem akar komoly és reálisnak látszani. Persze a Batmannak nem is állna jól az a stílus, de a képregényfilmek műfajában az a könnyed humor és akcióbomba sokkal jobban működik, mert kevesebb logikátlanságot kell lenyelni.

Köszi nektek is. Inkább űropera franchise. Sok benne a mágia, a misztikum, főleg a mi világunkra alapozva építkezik, a magyarok is igen nagy szerepet kapnak az egyik érában (speciel mi egy elég kemény nép vagyunk ebben a világban ) és általában egy-egy korszakot egy-egy karakter befolyásol, mint Brett Shaw császári testőr és élő Halálcsillag, York Ketchikan hivatásos túsz, unatkozó milliomos és két lábon járó tömegpusztító fegyver, vagy Ross Quinlann életunt magánhekus.

Köszi! Majd írok, ahogy alakul a dolog.

Köszi, köszi, köszi!

Köszi mindkettőtöknek. A kolóniaháborúk korában játszódik, nem sokkal a gilleth-mutáns háborúk előtt.

Nos, mégis kell egy. Mert ha rendszeresen akarok az MU világában publikálni, akkor a kiadó úgyis kérni fogja. És (dobpergés) a mai napon arra kaptam lehetőséget, hogy egy regényt írjak.

No, akkor amik nem tetszettek a TDKR-ben (ha már tettem azt a lentebbi kijelentést), annak ellenére, hogy ez a film számomra jobban bejött, mint a TDK. (Természetesen majd írok a pozitívumokról is, de most véges a szabadidőm.) Na most ezek jutottak eszembe. Az a baj, hogy Nolan filmjei a karakterekben zseniálisak, tényleg briliánsan építi fel őket, az ő sztorijaik jól megkomponáltak. De közben a filmek fő cselekményét egy általában bugyuta alapötletre építi rá egy nagyon felületes forgatókönyvvel, ez pedig nem jó kombináció.

Hogy egy képregényfilmben van sablon, az szerintem annyira nem meglepő, minthogy a Star Warsban van pátosz. A logikai bakik meg Nolan több filmjére is legalább annyira jellemzőek, mint Cameron filmjeire a lopkodás. Szóval nem, engem speciel nem zavartak. Ha zavartak volna, eltemetem a szériát a Begins végén. De én meg az elsőként idézett mondatodra gondoltam, és abban egy fia számomra szó nincsen, ahogy azt már két példa is mutatja. Szóval, beeee

Majdnem kiköptem a teám.