Dzséjt

Sajnálom, Kudar Mikor szegény Bendegúzom elpusztult, én is hetekkel később is sírtam utána és még most is elszomorodom, hogy rá gondolok. Pedig nekem némi megnyugvást jelentettek a kölykei.

Én is így voltam ezzel, annyi különbséggel, hogy a filmeket megnéztem, mégis csak tudjak róluk valamit. Ja, meg nem utáltam (robot énem, se imádni, se utálni nem tudok tárgyakat ), csak hidegen hagyott. Aztán jött, ami jött. Apropó, Tenel Kanak vissza kéne lassan juttatnom a könyveket. Nekem a filmek is tetszenek. Azért a nagymamád esete kicsit más, az egyház sok baromságot ki tud találni, és főleg az öregek hallgatnak is rá. Az én nagymamám is nagyon hithű, és sok dologból csinál vallási kérdést, de szerencsére, ő nem erőlteti ránk a dolgot (érdekes is lenne három hithű ateista mellett ). Persze abban igazad van, hogy úgy utálni, hogy közben csak halvány fogalma van róla, azért az is egy elég vak buzgóság.

Mélységesen egyet értek az előttem szólóval.

Azért ezt megnézném Ez már hasonlít arra, amikor nem veszem poénra a csipkelődést. Elnézést, de rohadtul irritál, ha valaki elszúr valamit, aztán másnak esik neki emiatt. Márpedig nekem nagyon az jött le, hogy Rog most Pildit hibáztatja. Lehet én vagyok a balfék, nem tudom, de ha tudom, hogy én szúrtam el, nem szegezem neki másnak a vádam, hogy miért nem gondolt rám, hátha éppen akkor végre képes lettem volna megtenni egy lépést. Pláne, ha egy olyan embert támadnak, aki tényleg minden nehézség ellenére szívét-lelkét ki próbálja tenni egy találkozón. Ez valahogy az én ingerküszöbömet átlépi. De részemről is lezárva a vita, elmondtam, amit akartam, úgy, ahogy akartam. Ponty.

Na, az meg a másik. Bár idén nem volt panasz a hóra

Rog, ott lehettél volna, de elment a kedved, mert elcseszted. Ott alhattál volna, de nem nyilatkoztál, ezzel cseszted el. Nem vettünk figyelembe? Na vidd el magad sétálni valahová! Karrde lemondott a helyéről a kocsiban a javadra, Pildi felajánlotta a visszautadat, Bomarr kis híján térképet rajzolt, hogy neked könnyebb legyen a tájékozódás, a többiek meg buzdítottak, próbáltak bátorságot önteni beléd. Mit vártál volna még, ha ez neked a semmi? Hogy gondolatolvassunk, fogjuk a kezed vagy mi? Te döntöttél úgy, hogy nem jössz. Nem Pildi happolta el a helyed, te mondtál le róla. Tudod mennyi esélyed volt igent mondani? Majdnem tíz órányi esélyed, ez egy gyerek megszüléséhez is elég, de te vártál, mire is? Hogy majd valaki begépeli helyetted a választ? Más inkább a saját kezét használta. Ellenben, mikor Pildi "elhappolta" a helyed, mérhetetlen jó szándékkal felajánlotta a fuvarozást, erre te meg itt vered a tamtamdobot, pedig csak gondolj bele, az a fuvar nem két fillérébe került volna, hogy a fáradtságról (és fáradt volt, nem is kicsit) nem is beszélve, de gondolom ez eszedbe sem jut a nagy elvárásaid közepette. És mindezek ellen mit kellett volna tenned? Beírnod ennyit: légyszi, hadd maradjak mégis inkább én, mert messzebb lakom. Biztos vagyok benne, hogy Pildi nem utált volna ki a világból. Ja, hogy téged ez kínosan érintett volna? Ezer bocsánat, de a hiba újban benned van, nem másban. Érdekes, azért nem érezted volna magad kínosan, mert Karrde lemondott az autókázásról a javadra? Szóval fogd az elvárásaidat, tedd őket zsebre, és gondold át alaposan, mi történt itt, mielőtt pont azt kezded el cseszegetni, aki energiát nem kímélve szeretett volna a kedvedben járni. Vagy az, hogy vele szemétkedsz, az összefér a lelkiismereteddel?

Tény, de úgy még nehezebb megjegyezni

Ha szüleim elbeszélései igazak, én is 30 fokos melegben születtem, ami szeptemberben volt Sőt, az én gyerekkoromban is voltak ilyen dögmelegek (ami részben a '80-as évek ). Inkább ezek a tetű szelek és a hirtelen nagy hőmérséklet változás az, ami szélsőség. Egyik nap harminc, másik nap tíz, ez nem normális.

De ha nem más bőrébe képzelted volna bele magad, hanem konkrét választ adtál volna, akkor talán ott lettél volna. Mit hittél, majd várunk, míg őméltósága eldönti, hogy marad-e vagy sem? Te képtelen voltál nyilatkozni, mi nem. Így jártál, majd máskor az agyadhoz kapsz, hogy Bomarr nem habókra mondja, amit mond, és ildomos eldönteni is a dolgokat, nem csak tanakodni. Aki a saját maga b*ssza el a dolgokat, az utána ne másra mutogasson, hogy mit kellett volna tennie.

Csak ott az a ha, mert pillanatnyilag ez a ha nagyon nagyon nagy ha

Ez olyan, hogy aki nem tud angolul, az nem tudja, hogy az oo az u, az ee az i, a h az néma, az y az is i, a a j meg dzsé, és a többi, és a többi. Bármilyen nyelven nehéz kiejteni egy nevet, ha nem ismered a nyelvet, de ne már ehhez kelljen egy karaktert igazítani. És hát mi a garancia, hogy az angolt több olvasó ismeri, mint a németet vagy az oroszt, ami szintén elég népszerű hazánkban. Mert akkor csak magyar neveket kéne alkalmaznia a magyar íróknak (képregény, könyv, tök mindegy), ami viszont ostobán jönne ki teszem azt egy olyan sci-fiben, ahol kolóniák százai vannak, mert a magyar nép nem tipikusan az a nép, amelynek esélye lesz a közeljövőben több száz kolóniát létrehozni, esetleg űrnagyhatalommá válni Ilyenkor angolszász, kínai, francia, orosz, stb. neveket kell alkalmazni. Márpedig ezek javába beletörhet az átlag olvasó bicskája, de valahogy ez sosem okoz fennakadást, csak a szerkesztőknél. Engem legalábbis még sosem zavart egy név kiejthetetlensége, egyszerűen kiejtettem magamban úgy, ahogy tetszik. Nekem anno Qui-Gon Jinn is Kvin-Gen Dzsin volt, míg meg nem hallottam a filmben kiejtve a nevét. Szerk.: hát Rog nem beelőzött. Persze, ő tömörebb, nagy előny

Még egy dolog a nevekhez: sokszor elvárják a hétköznapiságot, na de kérdem én, a hétköznapokban hány kacifántos ember is létezik? Hát elég sok. És hát az irodalomban is akad: Vasilia Fastolfe, R. Giskard Reventlov, Zaphod Beeblebrox, Quellcrist Falconer, Xavras Wyżryn, stb.

Igen, készült egy az enyémmel is, ami feltűnően nem került fel ide :D

Bár én is elbírnám egyszer olvasni

Látom itt is megvan, ami a könyviparban. Bár ez csak egy vélemény, hamar átcsaphat abba, hogy a szerkesztő (tisztelet a kivételnek) rá akarja erőltetni a saját ízlését az íróra és az olvasóra, ami elég nagy baj. Plusz a névváltoztatás, ami ugye egyrészt, érvágás az írónak, ha a karakterrel addig együtt élt, aztán erre herélje ki a nevével, másrészt, a szokásos feltétel: legyen frappáns, eredeti, egyedi, hangzatos, egyúttal könnyen kiejthető, hétköznapi, a telefonkönyvben bármikor fellelhető és ami engem eléggé idegesíteni tud, angolszász. Mi a tökömért kell, pláne magyarok által írt sztoriba angolszász név?

Kudar, sajnálom a kutyusod. Nekem még nem kellett ilyen döntés elé állnom (közel voltam hozzá, de az élet rossz irányba közbe szólt ), de nem is szeretnék. Még a macskáimat is túlságosan szeretem ahhoz, hogy egy ilyen döntés lelkileg kikészítsen.

Hm... bele kell húznom a 7. elolvasásába, ha azt akarom, hogy ez legyen az első (és utolsó[???]) Harry Potter, amit előbb olvasok, mint látok Csak kár, hogy még a beszerzési stádiumon sem jutottam túl. Múltkor láttam egy könyvesboltban, de az ára durván borsós (jó, mondjuk vaskos kötet, szóval megéri, csak hát na... a szokásos).

Van tippem, mit akarsz kiszelektálni

Ugyanazt a filmet láttuk, vagy te valami Másnaposok Extrém kiadást?

Ma van Ody? Hát akkor bódog namedayt

Frenkie képei azt örökítik meg, hogy hogyan látott a buli vége felé a társaság. Sőt, az is jól figyelemmel követhető rajtuk, hogy nőtt az alkoholfogyasztás mértéke Elég sűrűn, pl. mikor pohár, sörösüveg vagy XBox konzol volt a kezemben

Valami jó kis FPS-nek én is örülnék, pláne olyannak, ami nem Call of Duty vagy Medal of Honor. Jók-jók, de kezdem őket unni. Pláne, hogy a sztorit és kort leszámítva mindegyik egy kaptafára készül (ha legalább nem lennének lineárisok, mint a vonalzó, még csak-csak lenne valami változatosság). Lehet kicsit nosztalgiázok majd, és végigjátszom a Quake 1-2-t és 4-t De előtte Gears of War, Bomarrnál megtetszett a kettő, úgyhogy rácsapok az egyre, ha már a kettővel nem játszhatok, mert a tetű kiadó nem adta ki PC-re. Pedig rendes emberként én az első részt még meg is vettem (egyike a ritka kivételeknek ).

Én is, pedig már aludtam is. A vonaton alig tudtam megállni, hogy ne aludjak el.

Ez marha jó

Mire nem viszi egy francia kapitány