Tegnap előtt megnéztük haverral a Hegylakó 5 - A forrást... hááááát... haver azt mondta, hogy "Nehogy a végén visszasírjuk a 4-et." Sírás volt, de az a röhögéstől. Azok az akciók, azok a parázs párbajok... az a színészi játék. Ojvééééé... Oscar gyanús.
Ez a blődségek tárháza. De minden szinten. Ilyen beállításokat, ilyen effekteket szerintem még sehol sem láttam, de nem azért, mert olyan újítóak... olyan szarok, hogy ilyet még Uwe Boll sem talál ki (na jó, ő igen, ne becsüljük alá a MESTER-t). A végső kardbadőlés akkor volt, mikor megszólalt az újrafeldolgozott Queen szám.
Aztán, még pár aranyosság. Nem teszem Spoilerbe, mert egyrészt úgy se meglepő, másrészt meg inkább senki se nézze meg. Szóval, Duncan MacLeod két késsel(!) küzd a főgonosz ellen, akinek kardja van, nem is kicsi, de puszta kézzel is lekapja egy ember fejét, ha úgy hozza a sors. Teszem hozzá, összesen egy embert fejeznek le az egész részben, aztán ezzel a halhatatlanok is kifújnak. Úgy értem, tényleg, a halhatatlanok halandókká válnak és már csak lazán meghalnak. Semmi vívás, sity-suty. És a film végső konklúziója, amiért az egész hepaj ment: MacLeod végre felcsinálhatott egy nőt! Ez a sztori lényege.
A 4-et legalább annyi pozitívum volt, hogy akadt benne még itt-ott kicsit értékelhető akció, plusz a csajról lekerült a ruha. Itt már az sem.