2x03 - Harvest

[Ody Mandrell]

7 perccel korábban, DanCarver írta:

az Andor meg inkább explicit eléd tárja, naturálisabb úgy mond, de azért még a PG-13-on belül.

Ez a sorozat sajátja, és én pl. már el is várom tőle, hogy ezeket a dolgokat kicsit konkrétabban mutassák be. Itt ez felkavaróan sikerült.

[DanCarver]

14 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Ez a sorozat sajátja, és én pl. már el is várom tőle, hogy ezeket a dolgokat kicsit konkrétabban mutassák be. Itt ez felkavaróan sikerült.

Tony Gilroy nem finomkodik.
😁

[Pildi]

Nekem ebben a részben nem a Bix elleni támadás volt a legdurvább, bár való igaz, hogy erőszakos és drámai volt, de valahogy az is benne volt, hogy nem történik, nem történhet meg a nemi erőszak. Bix nem védtelen, a hadnagy meg nem számít igazi ellenállásra, gondolom, nem ehhez szokott hozzá, hanem inkább ahhoz, hogy a kiszolgáltatott sorsú nők a jobb bánásmód, félrenézés reményében általában belemennek az együttlétbe. Hát itt most nem ez volt a helyzet. Bix rendkívül traumatizált, de nem védtelen, nem adja magát könnyen, s pontosan azt tette, amit kellett. Számomra sokkal fájdalmasabb volt látni, hogy Brasso, a hű barát, nem jutott ki élve, s hogy Cassian, aki még épp időben érkezett (bár ha hamarabb jön, talán mind megmenekülhetnek), már csak Bix-et és Willt tudta magával vinni, még Bee is ott ragadt a Mina-Raun, pedig megígérték neki, hogy visszamennek érte.  

 

De a leginkább szívszorító jelenetek Mon Mothmához kapcsolódnak. A lányához intézett vallomása, ahogy elmondta, hogy mindent félre lehet dobni, le lehet mondani, nem kell végigcsinálni az esküvőt, ha Leida nem akarja szívből igazán, mert ez nem fontos - az példaértékű nekem is, mint anyának. Szerintem egy gyerek nem kaphat ennél nagyobb ajándékot az anyjától, mint annak beismerése, hogy semmi sem számít annyira, mint a gyermeke boldogsága. A sors fintora egyébként, hogy ezt egy gyerek akkor fogja majd igazán értékelni, ha szülői szerepbe kerül, mert addig nem éli át, érti meg a másik álláspontját, hogy mennyit jelent ezt kimondani. Leida sem értékeli, inkább furának tartja, s emiatt az a válasza, hogy inkább lenne az anyja részeg, vagyis ebben a pillanatban már nem kíváncsi erre a lelkizésre, kész végigmenni ezen az úton, ahol minden barátnője őt irígyli, csodás a menyasszonyi ruhája, és a hagyományok amúgy is ezt kívánják, hogy ilyen fiatalon lépjen bele egy szülők által elrendezett, kívánatos házasságba. Ugyan volt egy pillanat, amikor csalódott a vőlegényében, de ezen azóta túllépett. Amúgy, ha az a gond, hogy a srác még éretlen, gyerek, az múló állapot, mire férfivá érik, lehet, hogy ő lesz a legjobb férj a Chandrilán. A bökkenő csak az, hogy jelenleg még bizonytalan, milyen ember lesz. De Leida ezen túllépett, céltudatosan előre tekint, bizonyosan bizodalommal a közös jövőjüket illetően. A sors fintora, hogy pont azért nem lép vissza, mert eltökélt, mint az anyja. Mon is érti ezt, én úgy gondolom, ezért is kezdi el szomorúan, de immár megjegyzés nélkül a szertartást. 

 

Maga az esküvő nekem nagyon tetszett, a mesés ruhák, fejdíszek, zene, a táncmozdulatok, az egészet átjárta a hagyományok tisztelete, aminek van egyfajta békés, nyugodt üzenete a vészjosló jelekben gazdag  birodalmi érában. Azonban Tal Kolma finom zsarolásra utaló megjegyzései miatt egyértelművé vált, hogy nem maradhat életben, s Luthen teszi, amit kell, s amiről Mon is tudja, hogy muszáj megtenni, de ezzel szembesülni egy régi barát kapcsán, aki segített a bajban, akivel régen volt valami közös múltjuk, s aki akár a férje is lehetett volna, ez olyan sokkoló érzés, ami szinte elviselhetetlen, pláne azon az esküvőn, aminek létre sem kellett volna jönnie, ha Mon Mothma nem kerül bajba a Szövetség finanszírozása miatt. Ennek kapcsán az az extázisba hajló táncjelenet, amiben a szenátornő megpróbál feloldódni, minden bút elfelejteni, az egyik legszomorúbb jelenet, amit ebben a sorozatban láttam. A kiszolgáltatottság és bánat megnyilvánulása, alkoholba és táncba fojtva. Vergődés.  Nekem fel sem tűnt, amíg nem írtátok, hogy ez ugyanaz a zene, mint az első évad első részében a bárjelenetben szóló zene. De ezen az esküvőn úgy nézett ki, mintha az egész násznép valami kábítószer hatása alatt ropná rá a talpalávalót. Szinte ijesztő ez a jelenet, még Mon személyes tragédiáján túl is.

 

Dedra, Syrill és az anyja közös vacsorája volt az ebben az epizódban, ami oldotta a fentiek miatti erős feszültséget. Nagyon tetszett, ahogy a mama úgy indított, amit korábban a fiánál megszokott, lenézően, okoskodva, tele gúnyos megjegyzésekkel, s ahogy a végén kénytelen volt meghátrálni. Monnal ellentétben itt egy olyan anyát látunk, akit egyáltalán nem érdekel a gyermeke valódi érdeke, inkább legyen otthon a mamával s legyen továbbra is gyámoltalan és szerencsétlen, de az övé. Én ezt érzem itt mögöttes indoknak, az elválástól való félelmet, hogy mi lesz a nővel a pici fia nélkül. S annyira tetszett, ahogy Dedra gyorsan helyre tette a kedves mamát!  Számomra ez annak jele egyébként, hogy Dedra nem hátsó szándékkal van együtt Syrillel, hogy kihasználja, hanem azért, mert egyrészt megbecsüli, hogy Syrill megmentette az életét, másrészt ez a fajta rajongás, amit a férfi érez iránta immár jó ideje, még az ő kevésbé romantikus szívét is megérintette. Az elmúlt egy évben kibontakozhatott köztük valami, amire mindkettőjüknek szüksége volt. Syrillnek az anyja, Debrának meg a múltja miatt. Tök jó, hogy megtudtuk, Debra azért olyan rideg és racionális, mert egy birodalmi gyermekotthonban nőtt fel, ahol semmiben nem szenvedtek hiányt, csak szeretetben, s ott biztosan csak mások kárán lehetett érvényesülni, figyelmet kiharcolni. Igazán felemelő érzés lehetett neki azt megtapasztalni, hogy valaki önmagáért és önzetlenül szereti. Dedra szeretetének további jele, hogy nem akarja Syrillt elszakítani az anyjától, hanem épp ellenkezőleg, rendszert ad hozzá, meghúzza a határokat, de megtűri, mert tudja, minden ellenére Syrillnek fontos az anyja. 

 

 

 

 

 

 

 

[Ody Mandrell]

1 órával korábban, Pildi írta:

De a leginkább szívszorító jelenetek Mon Mothmához kapcsolódnak. A lányához intézett vallomása, ahogy elmondta, hogy mindent félre lehet dobni, le lehet mondani, nem kell végigcsinálni az esküvőt, ha Leida nem akarja szívből igazán, mert ez nem fontos.

Főleg annak fényében nagy dolog ez, hogy kis túlzással a lázadás létét dobná oda, csak hogy a lánya boldog legyen. Mi ez ha nem a tiszta anyai szeretet megnyilvánulása?

Leida reakciója borzalmas, semmibe veszi azt aki csak jót akar neki. 

Mentségére legyen mondva, nem tud a háttérben lévő dolgokról. Később talán más fényben látja majd az anyja szavait.

 

 

[Pildi]

5 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Leida reakciója borzalmas, semmibe veszi azt aki csak jót akar neki. 

Mentségére legyen mondva, nem tud a háttérben lévő dolgokról. Később talán más fényben látja majd az anyja szavait.

Leida biztosan nem látja ezt át most, de lesz majd olyan pillanat az életében, amikor mindez átértékelődik majd számára. Bár ha igazságosak akarunk lenni, tényleg fura lehet, hogy miután ebbe az irányba lett ő terelve egy évvel ezelőtt, most mégis felmerül pont az anyja részéről, hogy nem kell ezt tennie. Joggal gondolhatja, hogy akkor mire fel volt ez az egész. Most vagy helyes, amit tesz, s akkor nem esik jól egy ilyen elbizonytalanító vallomást hallania az utolsó pillanatban - vagy ha nem helyes, akkor minek kezdték el egyáltalán?

 

[Ody Mandrell]

Láthatóan ő se értette az anyját ami nem is csoda 

[Dzséjt]

Hát így vagy úgy, de Leida a jövő héten (számára a jövő évben) valószínűleg sok mindent megtud az anyjáról.

[Ody Mandrell]

Elkészült a teljes guide!

[Donát]

Fél évig csinálták Leida esküvői ruháját. Az komoly. 

[Ody Mandrell]

2 perccel korábban, Donát írta:

Fél évig csinálták Leida esküvői ruháját. Az komoly. 

Teljesen prequel feeling. Ott voltak ilyen ruha költemények. 

[Dzséjt]

2025. 04. 22. - 17:22, Ody Mandrell írta:

A Mina-Raun használt igásállatok eredetileg az Andor 1. évadába, az Aldhanira tervezett haszonállatok voltak.

Tekintve, hogy eggyik szívfájdalmam az első évaddal kapcsolatban a négyszarvú földi kecske, így ezt eléggé rossz volt olvasni. Szóval ott volt a lehetőség, hogy megússzuk ezt a Zs-kategóriás húzást. 

[Ody Mandrell]

Túl lehet azért élni, feltéve ha nem nagyítunk fel bolhát elefánttá. Most őszintén...ki a t*kömet érdekli a négy szarvú kecske? Ok, téged. De ezen kívül?  

Szerkesztve: 12 órával korábban - Ody Mandrell

[Dzséjt]

46 perccel korábban, Ody Mandrell írta:

Most őszintén...ki a t*kömet érdekli a négy szarvú kecske? Ok, téged. De ezen kívül?

Nem igazán értem, hogy mi az összefüggés a között, hogy nekem mi tetszik és, hogy hányakat érdekel még rajtam kívül ez. Ha egész seregek vélik úgy, mint én, vagy rajtam kívül az egész emberiség máshogy gondolja, nekem attól sem fog ez jobban tetszeni. Most őszintén, magasról lesz*rom, hogy rajtam kívül még hány embert érdekel.

[Ody Mandrell]

Világos, csak már túl sokszor van emlegetve, ami valami forumszabályzat dologgal mintha ütközne. Pedig te írtad.

 

"Ha valamelyik film vagy valami nem tetszik, le lehet írni, nyilván nem mindenki fog egyetérteni, de még ha lesznek is ellenvetések, fogadd el, hogy elfogadtuk: neked az nem tetszik. Nem kell még ötvenszer megismételni, "

 

[Donát]

Ezek azok a kecskék, akiknek a tejétől az ember a létezését is megkérdőjelezi, ha csak azon él?

[Ody Mandrell]