Wilde

Dooku az egyik legjobb vívó volt tudomásom szerint, akinek a stílusát, kvalitását különösen dicsérték. Obi-Wan-t, aki korábban már legyőzött egy Sithet (Mault) is könnyű szerrel lenyomta (kétszer is, itt az Ep. III-ra is gondolok)... ezek után az is nagy szó, hogy Anakin addig helyt tudott állni, amíg megérkezett Yoda. Úgyhogy Anakin vívótudománya ugyan nem állt összhangban még itt azzal, amit ő magáról gondolt, de mindenképpen tehetséges volt.

A kiválasztottságnak az unikalitás fontos része, ezért én sem örülnék annak, ha ez devalválva lenne azáltal, hogy szinte sorozatban érkeznek a kiválasztottak. Ettől függetlenül, ha Rey-t valami módon, ügyesebben beleszőnék a Próféciába, annak mindenképpen örülnék.

Én értem, hogy mire gondolsz (és egyet is értek vele), de azért annyit Anakin "mentségére" felhoznék, hogy Sebulbáék ellen azért már versenyzett párszor az Ep. I-es futam előtt, míg egy Sith ellen itt párbajozott életében először...

Van egy nagyon elhanyagolható kapcsolódási pont, bár ez egyrészt a könyvet olvasóknak szól, másrészt igazából inkább amolyan easter egg. A két női főhős (Katherine Waterston + Alison Sudol) testvérek és a vezetéknevük Goldstein. Na mármost az 5. könyvben volt egy Hollóhátas diák (Anthony Goldstein), aki szintén tagja volt Dumbledore Seregének. Erre egyébként Rowling hívta fel a figyelmet, szóval nem csak én magyaráztam bele, hogy ők rokonok.

Utána helyesbített azért J.J.: "What I meant was that she doesn't discover them in Episode VII. Not that they may not already be in her world."

Mit művelt a Liverpool te jó ég! Életem meghatározó sportélményei között van a 2001-es UEFA Kupa döntő, vagy a 2005-ös BL döntő, de azért ez sem volt semmi, amit most prezentáltak a Dortmund ellen. Bónuszként pedig gyerekkorom egyik nagy kedvence, Michael Owen volt a kommentátor az angol közvetítésben. YNWA Egyébként akkora öröm volt az Anfielden, hogy még az egyik tolószékes néző is felugrott Lovren 91. percben szerzett győztes góljánál. -

Bomarr, arról nincs infó, hogy Jaime flashback lesz-e az évadban? Az előzetesben 1:07-nél arról a jelentről az ugrik be, mintha hátba szúrná Aerys Targaryent.

Én inkább csalódott vagyok, de igazából nem tudnám egyértelműen azt mondani, hogy nem tetszett az epizód. Abból a szempontból még örültem is annak, hogy nem itt zárták le Ahsoka sorsát, mert nálam itt Maul ellopta előle a showt. (majd hosszabban is kifejtem, ha lesz gépem)

Ezt most, hogy értetted? Szerintem attól még, hogyha valaki megnéz egy szuperhősfilmet, ugyanúgy érdeklődhet mondjuk a művészfilmek iránt is (egyébként ezzel nem azt akarom sugallni, hogy a komoly, elgondolkodtató témáknak ez a műfaj lenne az egyedüli közege). Még akár a szuperhősfilmekben is feltűnhetnek komoly elemek, hogy messzebbre ne menjünk, pont Az acélemberben lehetett felfedezni egyfajta egzisztencialista vonalat (predesztináció - Zodd vs. szabad akarat - Kal-El), más kérdés, hogy sok mindent nem kezdtek ezzel a filmben (nem is volt rá szükség). Hozzáteszem még nem láttam az új DC filmet, nem is nagyon tervezem megnézni, de erre a fajta könnyed szórakoztatásra szerintem mindig is volt és lesz is igény... attól meg még lesz igény, ha nem is tömeges is az elvontabb, elgondolkodtatóbb témák irányába is.

Én ezzel a robotporszívón utazó nyúllal kívánok kellemes ünnepeket.

Szerintem nagyon félrecsúszott a díjazás, ha csak azért adják valakinek oda a díjat a jelenben, mert a múltban másnak ítélték oda. Ilyen alapon, aki most nem kapta meg, pedig megérdemelte volna (legyen szó bármilyen kategóriáról), az lehet, hogy majd a jövőben kap egy díjat, mert most - meg még előtte ki tudja hány alkalommal - megérdemelte volna. Kicsit olyan ez, mintha egy focimeccsen a bíró nem fúj be valamit az egyik csapatnak, amit be kéne... erre aztán ő is rájön és utána a másik csapatnak se fújja be a kötelezőt, hogy így kompenzáljon. Ez esetben két rossz döntést is hoz, mert neki nem az a dolga, hogy patikamérlegen kimérje az egyenlőséget, hanem, hogy minden helyzetet a maga totalitásában értékeljen és a szabályok szerint ítéljen meg (annak meg nem része a kompenzáció). Nyilván egy ilyen esetben nem lehet ennyire objektív szempontok szerint ítélni (ugye nem tudjuk, ki milyen érvek alapján szavazott az adott jelöltre), amellett, hogy megvan a szakmaiság, ez jelentős részben esztétikai kérdés is. Ettől függetlenül, ha feltesszük azt, hogy egész biztosan csak azért adnak valakinek egy díjat, mert mondjuk korábban nagyon jó alakításai voltak, az abból a szempontból irreleváns, hogy mindig az adott évben, az adott filmben, az adott alakítást kellene értékelniük az illetékeseknek... a többire meg ott van az életműdíj.

Eddig szinte mindenkitől jókat hallottam az új évadról, úgyhogy most már én is belekezdek.

Mennyire érződött a showrunner váltás?

Nekem, ami tetszik az újdonságok közül (már, ha ez annak számít egyáltalán és tavaly még nem volt ilyen), az 3PO "szakmai" tanácsai, elemzései a párharcokról.

Érdekes podcast, a TFA soundtrack elemzése. - http://www.rebelforceradio.com/star-wars-oxygen/

Bomarr, jó lett

A pedofíliával kapcsolatos csúsztatással kapcsolatban már írtam, de az lehet, hogy elkerülte a figyelmedet, mindenesetre lentebb még ott van és Dzséjt is beidézte, ahhoz nem tennék már mást. A normalitásnak és a természetességnek az ideája egyfelől örökölt, másrészt viszont képlékeny. Az kétségtelen, hogy minden társadalomban léteznek normák, standardok, ideálok, minimumok, amiket elvárnak a tagoktól, de a társadalom újra és újra megvizsgálja és alakítja értékrendjét, a változó tapasztalatok alapján. Erre vonatkozott az a mondatom, amire reagáltál. A nemi erkölcs régen csak a patriarchális, heteroszexuális szexuális kapcsolatra (természetesen csak és kizárólag az egyházi házasság keretein belül) és maga az aktus mindössze az utódnemzésre terjedt ki, ez fokozatosan liberalizálódott – különválasztották a nemzést és az élvezetet. Ennek a liberalizációs folyamatnak az eredménye, hogy a korábban erkölcstelenségnek tartott dolgok elfogadottá váltak, pl. a maszturbáció, orális/anális szex, vagy az is, hogy elterjedt a fogamzásgátlás, ezzel együtt a házasság előtti szexuális kapcsolatok, a nők szexualitásának az elfogadása és megismerése, vagy manapság a homoszexualitás elfogadottá válása (ez persze még ma sem minden társadalomban számít annak). A szexuális értelemben vett betegségnek orvosilag objektív kritériumai vannak, ez a szexualitás destruktív volta – tehát másokat károsít általa; ha kényszer jellegű – az egyén nem képes kontrollálni a vágyait; ha az aktus az érintett számára is megterhelő, vagy elviselhetetlen. A funkcionalitás azért lényeges, mert attól még, hogy valami deviáns, eltér a normálistól – az átlagtól, lehet működőképes. Erre példa a balkezesség, sokáig (még a XX. században is) egyfajta fogyatékosságként, abnormalitásként kezelték bizonyos társadalmakban és az érintetteket erőszakkal próbálták meg átnevelni, hogy ők is „normálisak” legyenek, miközben hasonlóan tudnak működni, mint a jobbkezesek.

Ami az aláhúzott részben szerepel objektíve nem létezik. A normák általában vagy statisztikai (mondjuk az adott viselkedés előfordulásának gyakorisági átlaga), vagy erkölcsi jellegűek (értékrendszerek, világnézeti – vallási felfogások), amelyek, mint korábban rámutattam, az idők során változnak. Ha biológiailag, vagy orvosilag nézzük, akkor a normalitás megfelelője nem az átlagnak, vagy az erkölcsnek való megfelelés, hanem a funkcionalitás. Ennek értelmében pedig egészséges működésről akkor beszélhetünk, ha rendszeresen jelentkezik nemi vágy, a szervezet képes a szexuális izgalom jeleivel reagálni a különböző szexuális ingerekre, az ingerek folytatódása esetén képes elérni az izgalom csúcspontját (orgazmus), illetve képes partnerénél is elősegíteni ezt (amennyiben nem onanizál az illető). Az ettől eltérő szexuális viselkedések nem tartoznak az egészséges szexuális működés körébe, viszont ezen szempontok alapján a homoszexualitás ugyanúgy része lehet ennek, mint a heteroszexualitás, vagy a biszexualitás. A szexuális viselkedés tehát akkor egészséges (és normális), ha örömélményt nyújt és nem ártalmas, a közös szexuális viselkedést pedig megértésen alapuló egyetértés vezérli. Erről pedig csak egyenrangú felek között lehet szó, akik szabadon és felelősséget vállalva döntenek. Ezért tévedés és csúsztatás összemosni mondjuk a homoszexualitást a pedofíliával, vagy zoofiliával, ahol ezek a feltételek eleve nem adottak. A szexualitás nem egészséges és nem is örömforrás, hanem inkább veszélyforrás, ha kényszeres jellegű, destruktív, megterhelő és függőségben tart, illetve alig befolyásolható az egyén által (ide tartoznak a különböző fixációk, parafiliák, fétisek). Az egy korábban élő tévhit volt a biológusok körében, hogy csak az emberek között létezik az örömélményért való szexualitás és az állatok mind csak és kizárólag a fajfenntartás miatt létesítenek szexuális kapcsolatot. Sok emlősnél mutatták ki ennek az ellenkezőjét, több állat (pl. tehén, ló) klitorisszal is rendelkezik, ami kifejezetten a szexuális örömélményt szolgálja. Egyébként azért szoktak a törpecsimpánzzal példálózni, mert az emberhez nagyon közel áll, génkészlete mindössze 1.6%-ban tér el a humán genomtól. Amúgy a szociális, tanulási folyamatok befolyását arra értettem, hogy például egyes emberszabású majmoknál (csimpánz, gorilla) megfigyelték, hogy az emberhez hasonlóan szintén jelen van az incesztustabu – a szűkebb rokonsággal való szexuális kapcsolat tilalma, ami fontos, mivel genetikailag káros a populáció szempontjából.

Azonos nemű állatok sok esetben párosodnak egymással, ez nem jelent feltétlen homoszexualitást, nagyon sok állat biszexuális. Az ember fejlődési vonalához legközelebb álló bonobók (törpecsimpánzok), melyek csak kb. 2.5 millió évvel ezelőtt önállósodtak, mint faj, ilyen téren igencsak ellentmondanak Pacquiaonak, mivel szexuális kapcsolataik java része nem az ellenkező nemű partnerrel történik és mivel hasonlóan az emberhez, nem csak a peteérés körüli időszakban képesek párzani, így nem kizárólag az ösztrusz (fajfenntartás) kedvéért, hanem élvezetből, illetve egyéb okok (dominancia, konfliktushelyzetek) miatt is szexuális kapcsolatokat létesítenek. A "természetellenesség" kérdéséhez, a középkorban, vagy a viktoriánus korban mindenféle öncélú szexualitást, így például a maszturbációt is természetellenesnek bélyegeztek, bár szinte igaz ez a szexualitás összes formájára, ami nem a reprodukciót szolgálta (a női orgazmust elítélték - nem volt szükséges a megtermékenyítéshez, érdekes, hogy anno azokat a nőket tartották kezelésre szorulónak, akik élvezték a szexet, ma ez pont fordítva van - frigiditás problémája). A természetesnek tartott szexuális viselkedés kritériumai koronként és társadalmanként változnak. A legtöbb állat nemi élete ösztön vezérelt, de a primáták között akadnak esetek, ahol szociális, tanulási folyamatok is befolyásolják azt.

Ezek közül a Brooklynt láttam egyedül, de az nekem is nagyon tetszett. Egyébként Gleeson tavaly sok jó filmben szerepelt (Star Wars, Ex Machina, Revenant, Brooklyn).

Nálam az év egyik legjobban várt filmje a Deadpool, sajnos csak holnap jutok el rá, mert az OV vetítésekből kevés van amit össze tudok egyeztetni az időbeosztásommal, szinkronosra meg ennél a filmnél nem akarok menni...

Jobb topicot nem találtam hozzá... forog a VIII. epizód.

Ez olyan lesz, mint Scorsesenek a rendezői Oscar, A tégláért...

A Mass Effectel kapcsolatban engem az érdekelne, hogy van valahol olyan pack, amiben benne van a teljes trilógia minden egyes hozzá tartozó DLC-vel együtt egy csomagban? Korábban már végigvittem és régóta gondolkodom rajta, hogy rendesen megvásárolom...