pb69

Ez igaz, ugyanakkor nem kielégítő magyarázat a jelenségre. Nyilván nem tud minden bohóc vagy hétköznapi figura így játszani a Birodalommal. Ehhez kell egy jól szervezett csapat, amely egyénileg is okos-ügyes tagokból áll, ill. egységként is jól működik. Ilyenből viszont tipikusan rengeteg lehet egy galaxisban. Az eddigi részek alapján az jön le, hogy a kis csapatunk ugyan nagyon jó, de azért nincsenek olyan képességek birtokában, amik egy domináns nagyhatalom katonai erejének problémát kéne okozzon. És azért nemcsak annyi van, hogy lopnak pár gyümölcsöt vagy megtréfálnak 1-2 birodalmi tisztet. Ott tartunk, hogy a sikereiknek tudjuk a külső okait, de in-universe azért nekem egyelőre erősen túlzó a dolog. Logikusan annak kell következnie, hogy a Birodalom egyre inkább felfigyel rájuk és előreveszi őket a "most wanted" listán. Ha pedig így lesz, akkor komolyabb próbatételek következnek, ahol már egyre jobban sántítana ez a "könnyed" koncepció. Remélem, hogy idővel itt is komolyodik a helyzet, még mielőtt égetővé válna a "probléma". Ez remek, csak ugye elvileg ez az egész terv arról szólna, hogy a túlélő jediket akarják csapdába csalni. A Birodalom legveszélyesebb ellenfeleit, akik levadászására már a leginkább ácsingóznak. Ki is jelölnek oda egy olyan Erőhasználót, aki tisztában van a jedi-dolgokkal. Ettől azért többet várna az ember annál, minthogy egy nem épp elitkategóriás jedi veszteség nélkül kimásszon belőle a kis csapatával. Annak a helynek sokkal durvább támadók garantált vesztőhelyének kellene legyen, erre lett volna kihegyezve az egész. Rohamosztagosok százainak levágása és az Inkvizítor megölése nem épp tolerálható veszteség egy előzetesen ennyire kedvező pozícióból. Amikor becsalták a "vendégeket" a celláig, akkor még azt is tökéletesen felmérhették, hogy kikkel van dolguk. Egy ilyen akció még akkor is ciki lett volna, ha valahol egy világvégi titkos bázison lepik meg az Inkvizítort ebéd közben. Nem tudom kik voltak ezen terv kivitelezői, de Vader helyében (feltéve persze, hogy nem volt komolyabb szerepe benne) én nem kis vérengzést csaptam volna köztük.

Na igen, amúgy is durva az a jelenet, de nemhogy elvettek volna az éléből később, de még fokozták is a borzongást. Gondolom az élőlények (pláne az Erőhasználók) hagynak maguk után olyan lenyomatokat, amiket érezni lehet. Elég kemény lehetett Luminara halálesete is, de ki tudja hány hasonló vagy keményebb kivégzés zajlott ott le. Ezeknek is lehetett az Erőn keresztül érezhető nyoma. A guide is valami hasonló magyarázattal szolgált. Nekem az se kizárható, hogy Kanan az Inkvizítor közelségéből is érzett valamit, hiszen nem túl képzett jedi és abból az előfeltevésből indult ki, hogy Luminara lesz ott az egyetlen Erőhasználó. Nem mondom, hogy ne tudnék elképzelni nagyon érdekes párbeszédeket Barriss kapcsán, de szerintem a megvalósított verzió ütősebb. Szóval nekem tuti nem jelentett volna annyit az a motívum, amivel ellensúlyozni lehetett volna ezt a meghökkentő drámát (pontosabban ennek hiányát). Nyilván az on-screen halál is tudott volna durva lenni, de abból már láttunk eleget. Meg ugye ez a hologramos dolog a Birodalom görénységére is ékesebb példa, különlegesebb, technológiai vonzata is van stb.. Ill. pont a bizarrsága és szofisztikáltsága okán ütősebb, mint egy nyers lekaszabolás. Azzal egészíteném még ki, hogy úgy alapból a jedik kissé dogmatikus és absztrakt gondolkodásmódjára is nagyon elgondolkoztató példa. Ugyebár láttuk Anakin hogyan csavarja ki a tanításokat vagy mennyire képtelen értelmezni Yoda Ep.3-as intelmeit. Obi is elhumorizál párszor a sajátságos értelmezéseken, a TCW-ben meg kb. minden jediről kiderül, hogy eléggé másképp látják nemcsak a világot, de a jediknek abban betöltött szerepét is. És akkor mi csak a szűk elitet ismerhettük meg. Szóval tök jó, hogy Kódex meg Yoda bölcseletei meg nemes elvek, de valójában könnyen lehet, hogy a jedik nagy részének fogalma nem volt a dolgok mélyebb lényegéről. Nem érezték zsigerből a filozófiát, nem is jártak vagy kérdeztek utána semminek, csak betanulták a leckét, mint a diák a suliban. Egyetértek. Engem leginkább az zavar Chopper-ben, hogy amúgy meg szinte haszontalan. R2 nem egyszer kihúzta a csávából a hőseinket, és nemcsak a jóindulata meg pozitív tulajdonságai miatt. Chopper viszont sokkal több bajt csinál, mint hasznot. Jó lenne már, ha jellemben nem is akarnak, de más szempontból értelmet adnának a létének, mert így csak egyre idegesítőbb lesz. Hera és Sabine is sorra kerülnek majd, ebben biztos vagyok. Nem akarják az összes puskaporukat idő előtt ellőni. Valószínűleg egy Mandalore vagy twilek téma lesz olyan kaliberű, hogy masszívabban fognak vele foglalkozni, mintsem csak felvetnének pár keresetlen szót. Ettől még igaz, hogy hinthetnének el utalásokat, de én még türelmes vagyok, bár lehet már nem sokáig. Igen, ez engem is zavar kicsit. Az oké, hogy Kanan vagy Zeb párbajban való alulmaradásuk azért árnyalja a képet, de mégis az van, hogy egy maréknyi csapat úgy szopatja a Birodalmat, ahogy csak akarja. Értem én, hogy annyira még nem híresek, meg nem a legnagyobb kutyákat küldik ellenük, de akkor is túlzás ez kicsit. A Halálcsillag terveinek ellopása már ezek után is csak gyerekcsínynek tűnik és alig ment le pár rész a sorozatból. Azért egy direkt csapdaként szolgáló börtönből csak így kijutni. Mi lett volna, ha tényleg pár képzettebb túlélő jedi vonul oda be? Ez szerintem abszolút tudatos koncepció. A Birodalom nyomasztó hangulatát akarják ezzel erősíteni. Általában a diktatúráknak fontos jellemzője, hogy mindent és mindenkit egységesíteni akar, komoly erővel üldözik az egyéniségeket, a sztenderdtől eltérőeket. Ezt a legtöbb popkulturális alkotás igyekszik is kiaknázni. Ha pedig ez az egyformaság kellően szürke, steril és rideg, akkor ennél jobb eszköz nem is kell az alaphangulat beállítására. Nem véletlen, hogy a Birodalomban eleve (már az OT-ban is) minden szinte csak szürkeárnyalatos, az embereken kívül semmi élő nincs a környezetben, de azok nagy része is fehér páncélos jellemtelen tucatfigura. A lázadóknál meg színesebb cuccok, élettelibb bázisok, bolygók, látszanak az arcok stb.. A Rebels-ben is ez a koncepció köszön vissza. Amikor a sárgás sivatagban van egy piac, tele mindenféle színes-szagos gyümölccsel, jó pár emberrel, különféle fajokkal, akkor nagyon rosszul mutatnak ott az arctalan, tetőtől talpig fekete-fehér rohamosztagosok, az épp nem totál szürke öltözetű tisztek. A TCW-ben is voltak díszítések a hajókon, a klónpáncélokon, a klónok arcát is sokat láttuk. Hiába voltak elvileg egyformák, de mégis sokan más frizurával, tetoválással, arcszőrzettel díszelegtek. Az Ep.3 végére már a Venator-ról lekerült a piros csík, a páncélok full-fehérben pompáztak, majd az OT-ban egy rohamosztagost nem láttunk sisak nélkül.

Ez tényleg egy parádés rész. Ilyen rövid időintervallumba ennyi utalást (PT, OT, TCW) beleszőni, ráadásul úgy, hogy minden tekintetben passzoljon a képbe, bravúros. Tetszik a szenvedős jedi-tréning, ahol egyik fél se túl kompetens és látványosan csak rákényszerülnek az utukra. Ráadásul emberként se ismerik egymást igazán, így a jediségtől függetlenül is sikerül szinte minden megnyilvánulást félreérteni. Szerintem ez nagyon tanulságos lehet az Obi-Anakin viszony szemszögéből is. Ott is hasonló (persze sok szempontból más) volt a helyzet, hiszen egy épp csak lovaggá váló, tapasztalatlan jedi kapott egy lényegében ismeretlen padawan-t, akiben hatalmas potenciál van. Csak ugye ott pont nem láttuk a kezdeti lépéseket, ill. a szereplők ismert elő- és utóélete elvette ezen szituáció élét. Nagyon jó kontraszt ez a PT-TCW-hez képest is, ahol a Jedi Rend "oktatási rendszere" olyan magától értetődően gördülékenyen működött. Legalábbis tényleg az az érzése volt az embernek, hogy évezredek óta jól megy ez már így. Itt meg azzal szembesülünk, hogy a legtriviálisabbnak tűnő dolgok is bizony nagyon nehezek tudnak lenni, a megfelelő alapok (infrastruktúra, képességek, tudás, közösség stb.) hiányában. Jó ötlet volt a Yoda-idézetre felhúzni a tréninges szálat. Nekem is egyértelmű volt már korábban az intelem jelentése, de sose árt letisztázni a dolgokat. Többek már leírták a lényeget, én csak kiegészíteném pár dologgal. Az Erőhasználat bizonyos szinten ösztönös, valamint készségszinten kell működnie egy jó jedinél. A legkényesebb helyzetekben is "gondolkodás nélkül" képesnek kell lenni az Erőhöz nyúlni, ahogyan az ember simán tud járni. Mi se azt mondjuk, hogy "megpróbálok inni valamit", mert fel se merül bennünk, hogy ez gondot okozhat vagy ne sikerülne. Ha valamire azt mondjuk, hogy megpróbáljuk, akkor abba nagyon mélyen bele van kódolva a bizonytalanság, a hitetlenség, az erőlködés. Nyilván valahol filozófiai megközelítés, de ilyen szinten nagyon fontos. Egy F1-es pilóta se állhat úgy minden kanyarhoz, hogy "na ezt is megpróbálom bevenni". Az Inkvizítor üt, nemcsak kinézetre vagy a cool kardjával. Egyrészt kegyetlennek és könyörületet nem ismerőnek tűnik, akiből árad az önbizalom, tekintélyt parancsoló és félelmetes. Másrészt pedig felkészült (harci és mentális képességek terén is, meg a tárgyi tudása is helyén van) és intelligens. Persze megvan benne a szokásos sötét oldali gőg, arrogancia, tiszteletlenség és beképzeltség, ami miatt menetrendszerűen tud nagyot koppanni. Azért a Birodalomnak igencsak ciki, hogy egy ilyen szinten előkészített csapdát, amivel egy börtönbe csalják az áldozatokat, se tudnak sikerre jutni. Látszik, hogy egységben az erő, hiszen Kallus és az Inkvizítor is hiába győztek volna az egyéni párbajukban, semmire nem mentek vele. A Luminara-s jelenet kifejezetten hátborzongató, már-már brutális volt. Pláne az utólagos guide infoi alapján. Nesze neked gyerekmese. Nem semmi azért, hogy minden egyes részben mik derülnek ki a Birodalomról. Ha így folytatjuk, a sorozat végére kiderül, hogy Sidious maga volt Jigsaw és Hannibal egy személyben. Remek koncepcionális építkezés. Egyben mutatja a készítők önbizalmát is, hogy felvillantanak egy ismert karaktert, de rögtön félre is dobják. Csak egyfajta eszközként használják a saját hőseikhez és történeteikhez, nem pedig meglovagolni igyekeznek a keltett hullámokat és az ismerős farvizén evezni. A humor és a könnyedség továbbra is működik, miközben azért van itt dráma és komolyság is. Lehet, hogy fel se tűnik annyira ennek a nehézsége, de szerintem nagyon nem egyszerű feladat ezt így megoldani. A női karakterek minden téren felérnek a férfiakhoz. Hera és Sabine különakciói zseniálisak. Szegény Zeb is csak pislog és próbálja követni a mandalore lány észjárását. Hera meg ha megjelenik, akkor ott mindenkinek kuss a neve, rend és nyugalom honol körülötte. A karakterek amúgy is jól muzsikálnak önmagukban is, de az összhang és közös tevékenységek is klappolnak. Nekem egyedül Chopper nem tetszik továbbra se. Lassan tényleg semmi tényleges szerepe nincs, csak tapló mindenkivel és kész. Most is magukkal vihették volna pl., hogy valami érdemi szerep is jusson végre neki.

Köszönöm.

Köszönöm mindenkinek a jókívánságokat!

Kézilabdában tudtommal elég súlytalanok, szóval alighanem különösebb megerőltetés nélkül verjük őket. Kéne rendezni pár vízilabda meccset is ellenük és tuti javulna ez a mérleg.

Nem tudom mennyire lehet ilyeneket a fórumon linkelgetni, de ha rákeresel mondjuk valami "nod32 keys" vagy hasonló kifejezésre, akkor lesz bőven merítési lehetőség.

Én leginkább ST-nek rövidítem, az szerintem elég egyértelmű és konzisztens.

Na nekem is megvolt a rész. Összességében tetszett, egy könnyed kis szórakozás nekem és a lázadó kis csapatunknak. A szereplők közti kémia remekül működik, most az Ezra-Zeb vonalat mélyítették, kiválóan. Mondjuk néha már frusztrált kicsit ez az eltúlzott "ellenségeskedés", majd "bratyizás". Értem, hogy a gyerekeknek így szórakoztatóbb a dolog, de tényleg olyanok voltak, mint az óvodások. Jól ellesznek ők még majd később, ha más nem, az eldugott TIE-vadász összeköti őket. Az egy tök jó elem volt a részben. A Birodalom gonoszságára is jött pár újabb utalás, tetszik ez a vonulat, remélem később is rendszeresen visszatérő motívum lesz. Hera tekintélye is szembetűnő, gyakorlatilag csak őt tiszteli mindenki minden helyzetben. Ez bejövős, mindig elkél az erős női karakter. Nálam Sabine sem tűnik kilógónak a csapatból, bár belőle és a Hera-Kanan duóból eddig nem sokat láttunk. Amúgy biztos fogunk, mert a mandalore múlt kihagyhatatlan ziccer, ahogyan a jediség is. De még talán Hera és a Ryloth kapcsán is tartogatnak szálakat, vagy legalább pár motívumot. Nekem inkább Chopper-nél tűnik úgy, mintha nem annyira tudnák érdemben foglalkoztatni. Eltrollkodik mindenkivel, néha soknak is érzem, amúgy meg nem túl hasznos. A személyisége mellett a "tudománya" is sűrűbben előtérbe kerülhetne. Hera remek csapatvezető és pilóta; Sabine a festegetés mellett fegyverszakértő és rengeteg nyelven beszél; Zeb a nyers erő mellett tehetséges ösztönös pilótának bizonyult stb.. Chopper-nél is jó lenne már valami. A TCW-ben (droidos szál) több asztromech-nál is megoldották az egyediséget és a spéci képességeket/kütyüket. Nála ez egyelőre elég hiányos. A humorra nem lehet azt mondani, hogy ne működne, mert kétségkívül rendkívül szórakoztató. Sabine alkotásánál valahogy nagyobb durranásra számítottam, de így is jópofa volt. Nagyon bejött a Zeb-féle Ep.4-es Han Solo utalás is. Ennek ellenére néha már túl komolytalanra veszik a figurát. Mindig felhozzuk az OT-t, de annak többnyire eléggé más jellegű poénjai voltak, ráadásul jócskán kisebb arányban. Ebben a részben is volt pár OT hangulatú poén, de kijutott pár olyan is, ami inkább az olcsó bazári kategória. Fontos a humorosság és könnyedség, de az már nem annyira szerencsés, amikor látványosan az egész aktuális jelenet arra van felépítve, hogy bohóckodhassanak egy sort. Márpedig néha mintha minden körülmény és szereplő csak ezt a cél szolgálná. A rohamosztagosok bántóan balekszerepre vannak kárhoztatva. Az egy dolog, hogy nem tudnak célozni vagy semmi egyéb katonai kompetenciájuk sincs, de gyakorlatilag végig az Ep.6-os Han-féle jelenet (amikor megkocogtatja a katona vállát) szellemiségében mennek házhoz a szívatásért. Mintha az Ep.4-ben az ajtóba való fejbeverés nem is filmes baki, hanem koncepcionális elem lett volna.

Ez úgyis elkerülhetetlen. A prequel is max. akkor lett volna kevésbé megosztó, ha koppintja az OT-t, minden téren. Hála a sorsnak nem ez történt. Így viszont már ez a lehetőség is elúszott az új trilógiára, mert ha olyan lesz, mint az OT, akkor a PT-t jobban kedvelők fognak akadékoskodni, amúgy meg az a másik oldal. Nem nagyon kell ezzel foglalkozni, de aligha kérdés, hogy a SW-tábor csak tovább fog szakadozni, ahogyan a TCW kapcsán is történt, sőt a Rebels okán is fog.

Minden kormánynak megvoltak a maga baromságai és baklövései. A jelenlegi magyar helyzetért az egész politikai "elit" felelős, mert a jobb- és baloldal együtt juttattak minket ide. És itt nem elég visszamenni mondjuk 90-ig, mert bizony a rendszerváltás előtti és utáni politikában bicskanyitogatóan sok a közös személy. Sajnos a rendszerváltás nagyon balul sült el, én ide tudnám visszavezetni a független államunk sanyarú helyzetét. Talán nem voltak eléggé felkészülve a nagy változásokra, talán tudatosan foglalkoztak csak azzal, hogy maguknak minél nagyobb falatot tudjanak kiemelni a fazékból, sőt valószínűleg mindkettő. Akkor és ott jogilag és erkölcsileg is élhetetlen alapokat fektettek le, aminek a mai napig isszuk a levét. Sajnos a társadalomban uralkodó hurráhangulat és optimizmus megadta a politikusoknak a visszaélés lehetőségét. Ráadásul a magyar emberek többsége a mai napig nem érti igazán a demokrácia, a kapitalizmus vagy a liberális eszmék lényegét. ~500 évig nem volt igazán független, önálló Magyarország, gyakorlatilag még a nagyszüleink se ismertek olyat, aki élt volna ilyen magyar államban. Na meg amúgy is annyira régen volt már az, hogy összehasonlíthatatlanul más világ volt akkor. Azt kell mondjam, hogy a magyar társadalom (globálisan) egyelőre nem elég érett ahhoz, hogy egy demokratikus államot működtessen. Sokaknak igazából még mindig király kell és feudális viszonyok, max. másképp nevezik. Nonszensznek tartom, hogy évtizedek óta ugyanazok a trógerek zsigerelik ki a népet, mert megtehetik, mert nem sikerül őket kiszorítani a politika "tetejéről". Még mindig ugyanazokban a vezetőkben gondolkoznak egy-egy választáson, akik már többször bizonyították dilettantizmusukat. A választás mindig arról szól, hogy kiválaszthatjuk a sok rossz közül azt, amelyik a legkevésbé rossznak próbálta magát beállítani. Majd kiderül, hogy megint hazudtak és átkúrtak, de felelősségre nem vonják őket. Eldönthetjük, hogy tökön rúgást vagy felpofozást szeretnénk, majd rendszeresen a pofánkhoz is vágják, hogy mit kértünk, hát azt kapjuk. A Fideszről meg annyit, hogy az egy dolog miket csinálnak és merre fele viszik az országot. Ami engem végtelenül dühít, az az, ahogyan teszik mindezt. Anno amit Kósa leművelt az RTL Híradóban vagy az Orbán-beszédek. A internetadó kapcsán is megkérdezték Vargát, mégis miért ez a sok új adó és még terveznek is továbbiakat. A válasz vmi olyasmi volt, hogy nem ismer ilyen adókat, szerintük nem kellenek új adók, hanem támogatni kell a családokat és a munkahelyteremtést. És még órákig lehetne sorolni a példákat. A Fidesz kommunikációja alapján kijelenthető, hogy olyan szinten néznek hülyének mindenkit, annyira látványosan röhögnek a pofánkba, ami tolerálhatatlan. A legkisebb látszatát se akarják fenntartani annak, hogy a 2/3-os hatalmukkal visszaélve nem a saját kis holdudvaruknak nyomják a pénzt. A trafikmutyi, a stadionépítések, a magánynyugdíjpénztárak stb.. és ezek közlése felénk. Amikor 100 üres lappal összetűzve lehet pályázatot nyerni és hasonlók. Az ilyenekhez képest az őszödi beszéd gyerekcsíny.

Egy másik fórumon már kifejtettem ezzel kapcsolatban a véleményem, bemásolom ide: ...én annak örülnék, ha eltávolodnánk nemcsak Shepard-től, de a korszaktól is. A prequel egyáltalán nem lenne jó ötlet. A trilógia olyan volumenű sztorit mutat be (a teljes galaxis összefogásával és sorsának eldöntésével), amihez képest egy előzmény mindenképp súlytalan. Tudjuk hova fog kifutni az egész és hogy mennyivel fajsúlyosabb események következnek. Egy SW-nál be lehetett játszani, mert az OT cselekménye nem volt annyira leküzdhetetlenül domináns, így lehetett elé tenni egy legalább annyira hardcore előzménysztorit. Ráadásul ott van, amit írtatok is korábban. Lehet megint mindenképp emberrel tolni, pláne egy olyan korszakban, amikor más fajokat még nem is ismerünk és sehol nem tart az emberiség. A teljes ME univerzum eddigi fantasztikusan változatos felépítése alig érne valamit így. A folytatás hülyeség, mert totálisan más kifutásai lehettek a ME3-nak. Gyakorlatilag ettől függően 4 teljesen új játékot kéne megírni, ami esélytelen. Ilyen téren még az is lehetetlennek tűnik, hogy a 3-hoz képest a bármikori jövőben játszódjon. Anélkül persze, hogy kidobják a játékos trilógiában hozott döntéseit, ami viszont öngyilkosság lenne. A trilógiával párhuzamosan zajló eseménysorozat számomra megint értelmetlen. Amellett a világmegváltó sztori mellett mégis mit csinálna más akkor, ami elég erős ahhoz, hogy egy új játékot vigyen a hátán? Ráadásul úgy, hogy semmi kölcsönhatás nincs a Shepard-sztorival, hiszen ki tudja ki hogyan döntött a trilógiában, ill. ott nem volt semmiféle utalás a potenciálisan új szálra. Kizárásos alapon a kicsit távolabbi múlt lehet ütős és jól működő cél, aminek nincs köze Shepard-höz. Én húznék egy merészet és az emberiséget kivonnám a képletből. Menjünk vissza akkorra, amikor ember még nem hagyta el a Naprendszert és a Fellegvár Fennhatóság nem is foglalkozott velünk. Mekkora fun lenne, ha nem is lennének emberek. Kockázatos, de nagy dobás. Más ciklusba nem mennék vissza, mert akkor megint csak kuka lenne az eddig remekül felépített univerzumnak. Most már ismerjük az aszárikat, kroganokat, szalariánokat, kvariánokat, turiánokat stb.. Ebben így rengeteg potenciál lenne és úgy adna teljesen más játékélményt, hogy közben a hangulat nagyrészt maradhatna. Lehetne fajválasztás a játék elején és durr bele. Nekem ez nagyon adná.

Nekem is, bár ez kicsit csalódás volt számomra. Bármilyen hülyén is hangzik. Ha már meg lehetett menteni mindenkit, akkor megtettem, de elég súlytalanná vált így az "öngyilkos" küldetés. Az 1 vagy a 3 a kötelező áldozataival nekem jobban bejött ilyen téren. Nálam kizárásos alapon mindig csak a piros verzió játszott. A többi valahogy mind nagyon bizarr. Annyit tudok, hogy elvileg teljesen elszakad a Shepard-vonaltól és a trilógia sztorijától. Szóval nem valószínű, hogy akár előzmény, akár folytatás lenne. Azt is nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a ME3 után játszódjon. A befejezések olyan szinten más galaxist eredményeznek, hogy gyakorlatilag 3-4-féle totál más játékot kéne csinálniuk ennek függvényében. Ha meg valahogy (egyelőre ötletem sincs hogyan) megint megoldanák, hogy igazából bármelyik befejezés végtére ugyanoda vezet, az már tényleg a trilógia és a játékosok szembeköpése lenne.

Arra sincs garancia, hogy valaki a magyar részekkel nem marad le. Sajnos nem lehet mindenkit bevárni, ha épp én vagyok akit nem, akkor így jártam, elfogadom. Attól, hogy nem szólhatnak hozzá, még megnézik hamarabb, majd továbblépnek és ugyanúgy az újabb részeken fog járni az agyuk. Aligha fognak rögtön igyekezni vissza az újonnan nyitott témához, tehát a lelkesebbeken kívül alapból ki fognak maradni a beszélgetésekből, noha amúgy hasznos és jó gondolatokat is megoszthattak volna. Én mindig visszaolvasgatom azt a pár oldalt, hogy korábban mikről volt szó, mert érdekel. A doksiba mentéssel az is baj, hogy témanyitásnál pár ember betenne oldalas szövegeket, amik napok alatt gyűltek össze. Előtte nem alakul ki párbeszéd, így utólag kell tisztázni olyan dolgokat, amiket már sokkal hamarabb rövidre lehetett volna zárni és nem született volna belőle mondjuk 4-5 ugyanolyan kérdés. Nálam is van, hogy valami nem világos, de már el lett magyarázva korábban, így nem is agonizálok rajta, ha kielégítőnek találom a választ. Elég kaotikus lenne, ha amúgy keletkezési időben össze-vissza eltérő irományok jönnének sorba. Azért írom meg a hozzászólást, mert egyrészt jólesik. Másrészt, ha valakit mégis érdekel vagy épp ugyanott tartunk, akkor tudunk diskurálni. Harmadrészt, később jöhet valaki, aki lemaradt és lehet választ kap belőle pár kérdésére vagy érdekesnek találja a gondolatokat. Negyedrészt, lesznek majd újranézések, visszautalások más részekben vagy csak ritkább időszakok, amikor meg-megélénkülhet a téma, ahogy mondjuk TCW esetében. Ilyenkor jó lehet majd visszaolvasni a korábbi álláspontom, netán puszta kíváncsiságból az akkori első benyomásokat.

Dzséjt-nek szerintem igaza van. Noha nem szoktam angolul nézni a részeket, mert ha valamit mégse értenék meg, akkor sajnos nincs időm újranézni vagy visszatekerni és hasonlók. Még a magyarral is csúszni szoktam, akár feliratos, akár szinkronos. Viszont aki úgy megnézi és le akarja írni a friss élményeit, annak ne kelljen mondjuk előre megírni és elmenteni valahova, hogy majd bemásolja ide, ha megnyílt a topik. Vagy ha valaki szeretne kitárgyalni bizonyos kérdéseket, ne kelljen várnia ezzel.

Ha egy bölcs, idős, némileg megtört, az élet által megtépázott jedi mestert akarnak ábrázolni, akkor igen, jól fog festeni. Valószínűleg ezt a hangulatot akarják előzetesen is erősíteni ezen képekkel. Vagy nem, de akkor meg nem így fog kinézni. Majd úgy sminkelik meg cicomázzák, ahogy a szerep megkívánja és +/- 10 év simán áthidalható. Amúgy szerintem nem tűnik öregebbnek, mint Ben, ráadásul nincs is túl sok korkülönbség az Ep.7 Luke és az Ep.4 Obi közt, számolgass utána.

Szerintem tudatos a kinézet. Ha igaz bármelyik komolyabban felmerült pletyka, akkor jól fog passzolni a sztoriba egy ilyen Luke.

Ez mondjuk egy igencsak bölcs döntés volt, mert vele hetyegni eléggé "zsákutca". Igen, ezért is írtam, hogy sajnos nagyobb léptékben ugyanoda fut ki a sztori. Olyan ez, hogy haladsz előre, hozod a döntéseket és másképp alakulnak a dolgok, aztán minden ilyen alternatív út elkezd egy irányba vinni, majd az adott ponton összefutnak. Tipikusan a jelentősebb dolgok ezen csomópontoknál vannak, így a fősztori nem tud globálisan elágazni. A döntéseid java csak a köztes mellékszálakon érvényesülnek igazán, ami valóban félmegoldás. Az említett 2 játék eddig kimaradt, de mondjuk a Fallout-ok kapcsán láttam már hogyan lehet ezeket a dolgokat jobban megoldani. Persze ennek is megvannak a maga hátulütői, de az már megint más kérdés. Igen, ez rendben is van,de valahogy nekem az 1-ből nem ez jött le. Mármint azon a vonalon, amin nálam Shep meghódította Ash-t az 1-ben, ott jóval finomabban és mélyebben volt végigvezetve a romantikus szál és nemcsak egy ilyen katonás "jól alád durrantok, ha már nincs jobb dolgunk" jellegű feszültséglevezetésnek. Ráadásul a 3-ban is elég sokáig nem így megy a dolog. A játék utolsó harmadában már vagy 3x ellenőriztem, hogy be van-e még billentve nála a flag, mert azt hittem valamit elcsesztem vagy bugzódás van. És az a vicc, hogy mindeközben szinte az összes többi potenciálisan becserkészhető karakternél remekül emelték a tétet és mélyítették a kötődést. A végén már tényleg azt éreztem, hogy kb. bárkivel (még Eve-vel is ) jobban jártam volna, mint Ash-sel, ami elég kellemetlen. Szerintem pont nála kellett volna veszettül ügyelni arra, hogy ha Shep a sok nehézség ellenére végig hű marad hozzá, akkor méltó jutalma legyen, ne pedig egy "jó nagy balek voltam" feeling. De hát ilyen az élet.

Az RPG-kben én általában nagyon közel tartom a karaktert a saját személyiségemhez. Ezért nem is szoktam pl. női karival tolni, mert nem tudnám kellőképp átérezni a feeling-et. Lövésem sincs miért cseszték így el a 3-ban az Ash-románcot. Már a kinézetét is kicsit túlzónak találtam, más szempontból persze erre nem volt annyira panasz. Ellenben a kapcsolatra annál inkább. Engem meg valahogy pont a 3-ban lévő dolgok fogtak meg jobban Liara-nál. Persze ezt a ME2 SB DLC-je masszívan megalapozta. Valahogy azt éreztem, hogy vele ez a románcszál szép ívesen végig van vezetve és az utolsó pillanatig működik minden kémia közte és Shep közt, ahogyan annak lennie kell. Nem igazán volt törés. Nála csak az az egy zavar, hogy a ME1-es "tinirajongói" gyerekes és zavaros viselkedése még elég problémás. Szóval tudván, hogy ki lesz belőle és milyen zseniális jeleneteket tartogat még Shep-pel, bevállalós a dolog, de az 1-ben kezdve (elvileg tudatlan fejjel) egyáltalán nem olyan vonzó a kis kékség. Na mondjuk egy editor-ral összeeszkábált szerelmi szál nem épp adja vissza az egész esszenciáját. Úgy is mondhatnám, hogy pofon a sz@rnak. Miranda mindenképp megérne egy végigjátszást, csak az 1-ben még nincs, a 3-ban meg megint alig. Valahogy nagyon hiányos lenne így a romantikus szál. Amúgy ez az "olvasszuk fel a jégkirálynőt" vonulat bejövős lenne, de akkor meg a jó öreg Shep-nek dobni kell az 1 hódítását, aztán böjtölni a 3-ban. Jack nekem is nagyon karcos volt. Az egy dolog, hogy sokkal jobban néz ki a 3-ban, de akkor is ez a televarrt külső azzal a személyiséggel párosulva nekem a bőven sok kategória. Samara sehogy nem fogott meg, a titkárnőcikhez és Kasumi-hoz meg annyira nem tudtam közel férkőzni. Azt is nehezen tudnám megítélni, hogy megérné-e egyáltalán. Tali nekem soha nem jött be igazán. Ez a kvarián dolog valahogy már tényleg nagyon komplikáltnak tűnik. Az egy dolog, hogy a belső számít igazán, de akkor is durva, hogy csak fantáziálhatsz róla mi lehet a maszk és a ruha alatt. Aztán meg alig némi intimitás, mert még belehal a végén. Most az egy dolog, hogy elvileg tudjuk hogyan néz ki valójában, de lehet csak trükk, mint a netes társkeresőknél. Amúgy meg a karaktere se passzolt hozzám annyira. Nagyon jól kidolgozott, szimpatikus meg minden, barátnak tökéletes, de ennyi elég.

Nálam az 1-nél Ash volt a befutó (szerelem első látásra ), aztán hű maradtam hozzá, noha elég csábító alternatívák voltak. Már a 2-ben is eléggé hiányoltam az Ash-vonalat, a 3-ban viszont a nagyon jó kezdés ellenére szerintem csúnyán elcseszték ezt vele. Másokkal sokkal belsőségesebb és intenzívebb kapcsolataim alakultak ki, még annak ellenére is, hogy nem is volt velük románc. Későbbi kijátszásoknál aztán bepróbáltam Tali-t és Liara-t, egyik se okozott csalódást. Miranda-t kéne még befűzni, csak az a baj, hogy eddig még nem bírtam úgy kivinni az 1. részt, hogy hagyjam a "lámúrt". Az meg, hogy dobjam akármelyikőjüket, nem igazán passzol a stílusomhoz.

Ezzel mondjuk nagyrészt egyetértek.

Szerintem erősen túl volt lihegve a ME3 befejezése körüli botrány. Sokkal inkább arról szólt, hogy nem egy olyan hangulatú végjáték volt, amire sokan számítottak. Tény és való, hogy az EC nélkül kicsit összecsapottan hat a dolog, de még a DLC-vel együtt is vannak komoly hiányosságai. Ettől függetlenül még így is több (EC esetén meg sokkal több) dologra volt kihatása a trilógia során hozott döntéseinknek, mint ez más játékokban jellemző. Ez nem menti fel a kissé hanyag készítőket, de túlzónak érzem a felháborodást. Pláne, hogy az EC se nyugtatott sokat a kedélyeken.

Ettől még dogmatikusak. A Kódexben (vagy lehet ez már EU, hívjuk akárhogyan) összefoglalt elvekhez tartják magukat mindig, minden körülmények között. Megkérdőjelezhetetlen alapvetésként fogadnak el minden ilyet és mérlegelés nélkül ehhez tartják magukat. Persze ez valahol szükségszerű, hisz másképp nehéz lenne egy ekkora szervezetet fenntartani, de attól még igaz. Az pedig erősen megkérdőjelezhető, hogy minden elvük értelmes lenne. Ez nem azt jelenti, hogy rosszak vagy buták, csak nem tökéletesek. Csak egy példa: a "sötét oldalról" alig mondanak el valamit a tanulóiknak, így azok Erőről hallott ismereteik hiányosak. Azt gondolom, hogy az információk visszatartása, mint nevelési elv, nem túl felvilágosult. Csak annyi van, hogy a sötét oldal rossz, soha nem szabad arra menni és egy csomó amúgy jó dolgot besorolnak tiltottnak, mondván veszélyes. Meg csak szenvedést és szörnyűségeket szül, örökre felemészt és nem lehet visszatérni stb.. Ezek nyilvánvalóan túlzó és végletekig leegyszerűsített dolgok, amiket axiómaszerűen nevelnek bele a jedikbe. Nyilván értem az okokat, de akkor se biztos, hogy ez lenne az üdvözítő megoldás. Igen, de az a 200-as IQ-jú sith többek közt pont a Jedi Rend hiányosságait és gyengéit használta ki. Így tudta hatékonyan félrevezetni őket vagy könnyebben megvezetni Anakin-t. Ez nem von le semmit az érdemeiből, de nem mehetünk el mellette szó nélkül. Anakin átállásában meg kb. annyira játszottak szerepet a jedik, mint a szerelem. Mondjuk ha Yoda kicsit empatikusabban kezeli Anakin helyzetét, amikor az segítséget kér tőle, akkor lehet másképp történnek dolgok. Ugyanígy, ha nem kell annyit titkolózni Padmé-val, ill. nem lett volna egyértelmű a Rendből való kizárása a gyerek miatt, akkor megint más lett volna a helyzet. Nem azt mondom, hogy a Rend a legnagyobb felelős, de benne voltak a buliban. Bármilyen nehéz is lett volna jobban kezelni a helyzeteket, de kicsit rugalmasabb felfogással mehetett volna.

@Dzséjt: Ezekkel szinte maximálisan egyet is értek. Én is erre utaltam a videók kapcsán. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy nem befolyásolja masszívan a trilógia végét a korábban hozott döntések sora. Persze, az EMS durva egyszerűsítés, de attól még valamiféle összesítése a döntéseid következményeinek, ami vezérli a végjátékot. Valószínűleg nem fogalmaztam elég konkrétan. Arra gondoltam, hogy sokan bírálták azért a készítőket, mert szerintük csak egy marketinges hazugság volt, miszerint a korábbi döntések sokat nyomnak a latba a végén. Ezt tartom indokolatlannak. Szerintem (a már említett hiányosságokat leszámítva a bejátszásokban) a korábbi döntéseink kb. pont annyira köszönnek vissza a 3-ban vagy annak végjátékában, amennyire annak értelme van.