caseyjones

De. De attól még megszerethetted annyira Mault, hogy egy ilyen szavazásnál ő kerekedjen felül.

Akkor, gondolom, velem egyetemben te is rá szavaztál. Vagy nem?

Egyébként pont témába vágó kommentet találtam a Filmek topikban. Dzséjttől idézek: Leszögezem, nem nagyon értek a Terminátorhoz (láttam az első öt filmet egyszer, ez minden), de ha jól tudom, akkor ez a hatodik film teljes mértékben szembeköpi a T3-at meg a Salvationt, és elvileg ezt kell a harmadik résznek tekinteni. Szóval szerintem itt most pont az a szituáció merült fel, mint az én viszonyom a Thrawn-trilógiával kapcsolatban.

Én azért nem gondoltam volna, hogy Yoda ilyen könnyen nyer. Azt gondoltam, hogy a TCW meg a Rebels növelte Maul reputációját.

Ez alatt azt érted, hogy egy olyan mű, amelyik kifejezetten abban az időszakban játszódik, amikor a Thrawn-trilógia is (tehát pontosan abban az időben), vagy úgy alapvetően bármelyik időszakban? Mert ha előbbi, akkor nem hiszem, hogy az általad felvázolt szituációra sor kerülne, elvégre az Utóhatás-trilógia meg a filmtrilógia (TFA-TLJ-TROS) az, amelyik tulajdonképpen felváltja a Thrawn-ciklust. Bár a TFA valamivel később játszódik, mint a Thrawn-trilógia meg a Jedi Akadémia-trilógia. Ha meg a másik verzió... akkor nem tudom. Megfogtál. De én egyszerűen nem tudok nem úgy tekinteni Zahn meg Anderson könyveire, hogy nem azok a folytatások. Valóban nem olvasok képregényeket, én kifejezetten a regényekre céloztam, mikor ezeket leírtam. Az idővonal meg egy kicsit becsapós olyan szempontból, hogy Greg Rucka könyve valójában nem YU 0-kor játszódik. Mármint ugye az öreg Han ül egy kocsmában, és visszaemlékezik egy YU 0-kor játszódó sztorira. És hiába játszódik a regény nagy része akkor, ha egyszer az az egész tulajdonképpen csak flashback. Ezért nem tartom korrektnek a regény idővonalbeli elhelyezését. Vagy akkor írták volna úgy, hogy YU 0/YU 30 (a 30-at csak megsaccoltam, valamikor akkor játszódhat). Ezzel csak azt akarom mondani, hogy azt a könyvet is nyugodtan elkönyvelhetjük TFA érájában játszódó könyvnek. És az már eggyel több könyv, amely a TFA érájában játszódik. De azért, mert ifjúsági regény, még nem kéne sz*rnak lennie. Az említett Rucka-kötet is gyerekeknek íródott, és (szerintem) teljesen jó volt. Hm, jogos végül is. Most egyébként az jutott eszembe, hogy talán az is jó lett volna alternatívának, ha nem hozzák létre ezt a Kánon-Legendák dolgot, hanem inkább felosztják az egészet (minden létező SW-művet) párhuzamos univerzumokra/alternatív valóságokra. Mert hát ugye a Legendáknak minősített művek között is van rengeteg összefüggés! Pl. Kirajzás-JA-trilógia-A Tatuin szelleme-Thrawn-ciklus-A túlélők keresése, vagy a Klónok háborúja-ciklus regényei is összefüggenek egymással meg A gonosz útvesztője. Tehát lenne a fő sík, amely ugye a való életben Kánon néven szerepel, és lenne egy B-idősík, egy C-idősík, stb. És mindegyik idősík értelemszerűen úgy lenne megalkotva, hogy azon az idősíkon belül ne legyenek ellentmondások. Bár lehet, hogy ez nagy káoszt okozott volna. Fene tudja.

Jaj, de jó! Már most nagyon boldog vagyok. Imádtam a Queens' Shadow-t. Örülök, hogy minél több, TPM-hez kapcsolódó regény jelenik meg.

QUI-GON FOREVER! Én meg merem kockáztatni, hogy az egészet megnyeri.

Itt most konkrétan arra céloztam, hogy ha az én fejemben/szívemben a Thrawn-trilógiát meg K. J. Anderson trilógiáját stb. tekintem folytatásnak, nem pedig az Utóhatás-trilógiát, TFA-t, stb., és meg is tartom ezt ott, akkor az miben befolyásol bármit is? A "meg is tartom ezt ott" alatt azt értem, hogy nem fogom másra ráerőltetni, hogy márpedig a Thrawn-trilógiát kell a folytatásnak tekinteni, nem fogok vele érvelni egy TROS-es témánál, egyebek. És hozzáteszem, nem azért van ez, mert az új SW-filmet köpködők táborát erősítem, akik divatból utálják az új részeket. Szó sincs ilyenről. Arról van itt szó, hogy nekem Anderson meg Zahn könyvei sokkal jobban tetszenek. Tehát azzal, hogy az én szememben az ő műveik a sequel, inkább őket szeretném dicsérni, nem pedig az új filmeket lehúzni. Itt most nem kifejezetten rád céloztam, ha esetleg így értelmezted, hanem úgy alapvetően. Több emberrel is találkoztam már, akik bizony ebben a felfogásban vannak, hogy nem szabad Legendákat olvasni, mert minek, rosszak a történetek, meg se történt, a Szukits is minek adja ki a Legendák-köteteket, anyámkínja. És hirdetik az igét, mint valami szektatagok. Ezt próbáltam leírni ezzel a fiktív apa-fia sztorival. És én ezt úgy írom, hogy sosem érdekelt, hogy rajta van-e a könyvön a Legends-csík vagy sem. Mindig is a tartalom alapján döntöttem el, mit szeretnék olvasni. Mindig is azt tartottam szem előtt, hogy egy jót akarok szórakozni a kedvenc univerzumomban! Tehát nem vagyok Legends-fan, se Canon-gyűlölő. Eddig is csak azért ignoráltam a Canont, mert meglátásom szerint javarészt a TFA-ra meg a TLJ-re koncentrált (amelyekkel nekem nem sikerült megbarátkoznom annyira), de mostanában már más időszakokat is felölel, így jobban elmerülök benne én is. De ha pl. valamilyen úton-módon létezne olyan Legends-könyv, amely a TFA-hoz kapcsolódna, akkor ugyanúgy nem olvasnám el, mert nem érdekel az az időszak. Hát ez az! Szerintem valahol az is egy szubjektív dolog, hogy a Disney-nél úgy döntöttek, hogy száműznek mindent - ők így álmodták meg ezt az egészet. Az is szubjektív, ahogyan én álmodnám meg az univerzumot, mert abba én beletenném pl. a Kirajzást vagy a Kenobit. Az megint szubjektív, ahogyan az autószerelő barátom vagy az unokatestvérem fia álmodná meg. Lehet, hogy ők meg A Klónok háborúja-regényeket tennék bele. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, nekem ez mindenhogyan szubjektívan jön ki. Valahol persze nem rossz dolog, hogy inkább tisztába tették az egészet, de szerintem semmi baj nem származott volna abból, ha néhány könyvet Kánonnak minősítenek (amelyek a rajongók körében igen nagy népszerűségnek örvendenek), és azt továbbszőve építik az univerzumot. Pl. nem hiszem, hogy mondjuk olyan nagy vitát váltott volna ki, ha a Kirajzást Kánonnak minősítik, míg a rajongók 99%-a által utált Jedi herceg-sorozatot nem.

Nem, csak olvasgattam a topikot, és láttam, hogy ezekre a hozzászólásaidra még nem reagáltam, így hát ezt bepótolva leírtam a gondolataimat. (És most sem azért írom ezt a hsz-emet, mert még mindig ezen rugózom, hanem mert most jutottam el odáig, hogy meglessem, ebben a topikban mi történt a legutóbbi látogatásom óta. Azóta más topikokat nézegettem inkább.) Számomra kissé megvetőnek tűnt a nekem szánt reakciód akkor, de ebből most nem nyitok vitát, nem akarok személyeskedést ebből a diskurzusból. De épp ez az! Az, hogy te a szívedben, a te úgymond "saját Star Wars-világodban" mit tekintesz folytatásnak, mit vagy kit befolyásol? Milyen hatással van ez bárkire vagy bármire is? Semmire meg senkire, mert ez csak a te fejedben/szívedben létezik. A felhozott példáid meg szerintem nem feltétlenül idevalók. Az aláhúzott részre: Valahol márpedig igen, mert amikor a legelső hsz-emet írtam, ott tulajdonképpen pont erre akartam kilyukadni azzal, hogy mindenki maga döntse el, mit számít bele az úgymond "maga Kánonjába" (pl. ha meglátod valahol a polcon A gonosz útvesztője című könyvet, mert rajta van, hogy a ROTS előzménye, és megveszed és elolvasod, de csak utána infórmálódsz, hogy az nem Kánon, de annyira megtetszett, akkor a te kis világodban miért ne lehetne az a ROTS előzménye?). És a legnagyobb bajom ott rajzolódik ki, amit Frenkie leírt: ő azért nem olvas Legends-könyveket, mert nem illeszthetőek bele a hivatalos idővonalba - amelyet szerintem szubjektíven hoztak létre, de erről később írok. Frankie esetében ez még nem is akkora baj, mivel ő ugye az idősebb generációhoz tartozik, ebből kiindulva annak idején olvasott is több (akkor még ugye nem Legendsnek számító) Legends-könyvet. De jön a legújabb generáció, akik már a Disney-érában nőttek fel vagy születtek, amikor már megvolt a hivatalos Kánon. El tudom képzelni a következő fiktív párbeszédet egy jövőbeli apa és a kisfia között: Fiú: Apa, képzeld, láttam ma a boltban egy tök jó Star Wars-könyvet, Darth Plagueis a címe! Elolvastam a hátulját, és nagyon megtetszett! Megveszed nekem szülinapomra? Apa: Sajnálom, fiam, de az a történet gyakorlatilag meg se történt, mivel nem a Kánon része. Így nincs is értelme elolvasni. Fiú: Rendben, akkor majd valami más könyvet választok. És ezzel az apuka megfosztja a gyermekét egy csodás Star Wars-élménytől, csak mert a Disney-nél úgy döntöttek, hogy azt a könyvet nem számítják bele a Kánonba, és ő márpedig nem hajlandó egy meg nem történt sztorit a fia elé tárni. Ez itt nekem a bajom. Inkább elolvas 10 Kánon-könyvet, miközben kihagyja az említett DP-t, és lehet, hogy az felülmúlná mind azt a 10 Kánon-könyvet. De ezt sosem fogja megtudni, hacsak nem változtat a hozzáállásán. Na igen, épp ezért írtam, hogy szubjektív. Ha én lettem volna ott, akkor biztos nem kukáztam volna minden irodalmi művet, a rosszakat meg jókat egyaránt. Szépen kiválogattam volna, hogy mit raknék bele az új Kánonba, és úgy építettem volna tovább az univerzumot. Hopp, itt egy Jedi herceg-sorozat, gyorsan szabaduljunk meg tőle. Nocsak, itt van Daley Solo-trilógiája, ez maradhat, de még gondolkodom rajta. Ejha, Sötét Nagyúr, Gonosz útvesztője... Ezektől nem válhatunk meg!

Akkor már elkezdek én is így írni, ha nem bánod.

Ez a "b*zis becézgetés" az előző oldalról Rog kommentjeire értendő? Mert én speciel kifejezetten bírom az írói stílusát.

Pont, hogy nem enyhe sérülést írtam. Hanem súlyos, de nem halálos sérülést. Márpedig egy súlyos sérülésből felépülni beletart némi időbe. Utána meg lehetett volna azt mondani, hogy évekig erőt gyűjtött a Kenobi elleni bosszúra: az univerzum bizonyos részein garázdálkodott, stb.

Maullal kapcsolatban mindig is nagy vitát kavart, hogy minek kellett visszahozni a TCW-be robotlábakkal. Én óriási baromságnak tartom mind a mai napig az alap dolgot (tehát hogy egy nyilvánvalóan kinyiffantott karaktert robotlábakkal visszahozni), DE! a köré épített történetszál annyira jó lett, hogy azt mondom, megérte. Épp ezért én azon a véleményen vagyok, hogy annak idején nem kellett volna olyan egyértelműen megölni a TPM-ben. Persze, akkor még nem gondolták a készítők, hogy egy ilyen nem túl szószátyár figura ekkora népszerűségre tesz szert. Ha vissza lehetne tekerni az időt, én valami olyan jelenetet csináltam volna a TPM-ben, amelyben Maul valami súlyosabb, de nem halálos sérülést szenved, és úgy zuhan le. Tehát a teste egyben marad, csak kap például egy súlyos vágást a vállába, majd elveszti az egyensúlyát meg az eszméletét, és lezuhan, Obi-wan pedig biztos benne, hogy egy ilyen sérüléssel egy ilyen zuhanást nem élne túl. És ha ezek után hozzák vissza a TCW-be, értelemszerűen nem robotlábakkal, teljesen korrekt lenne a helyzet. De az időt nem lehet visszaforgatni (még). Egyébként nem is értem, minek kellett őt ilyen hamar elintézni a filmben. Én valami nagyon nem egyértelmű halált adtam volna neki, mint amit az imént felvázoltam, hogy ha esetleg a későbbiekben valaki foglalkozna vele (pl. Filoni vagy bárki más), akkor azt nyugodtan tehesse, mindenféle megosztó vélemény nélkül.

A Speak English! topikban angol nyelvű könyvek olvasásáról beszélgetünk éppen. Ennek kapcsán eszembe ötlöttek a Star Wars-regények. Gondolom, többen is vannak itt köztünk, akik olvassák a könyveket angolul is. Egy stabil B2-es nyelvtudással mennyire okoznának komoly fejtörést a Star Wars-regények? Most nem az ifjúsági regényekre célzok, hanem kifejezetten a felnőtt regényekre. Kánon vagy Legenda, nem számít. Én a Világok harcát olvasom angolul, de egy stabil B2-es nyelvtudással alig értek belőle valamit. Mondjuk, meg kell hagyni, több mint 120 éves regény, az SW-regények meg mégis csak ma íródtak. Ettől persze még lehetnek tömények.

Tökéletesen megfogalmaztad, Pildi! Én pont így csinálom. Nem lenne értelme kiszótárazni minden egyes szót, mert az csak tönkretenné az olvasás élményét - mármint az, hogy minden új szó láttán leteszem a könyvet, és nekiállok szótárazni. Másfelől meg nem egy olyan szót tartalmaz a könyv, amelynek szerintem soha az életben nem venném hasznát. Egyébként egy nagyon jó módszert találtam ki: legközelebb párhuzamosan fogom olvasni a magyar meg az angol könyvet. Az első "áldozat" Bram Stoker Drakulája lesz. Úgy fogom párhuzamosan olvasni, hogy elolvasom magyarul a fejezetet, utána pedig ugyanazt angolul. És így végig. Nekem sokkal jobban segít, ha látok szövegeket, mondatokat egymás mellett vagy egymás után lefordítva látni, mint szavakat magolni.

Én több ízben is rendeltem már antikvár jelzővel ellátott terméket Szukitséktól, és tulajdonképpen tökéletes állapotban voltak.

Van egy csomó angol nyelvű könyvem, amelyek eredetiek, főként az utóbbi időben sikerült beszereznem őket. "Eredeti" alatt azt értem, hogy nem ilyen "lebutított", lerövidített változatok tanulóknak, hanem az adott regény teljes, igazi formája. Úgy voltam vele, hogy először egy olyan könyvvel kezdenék, amelyet már olvastam magyarul, mivelhogy úgy jobban megy majd a szövegértés, hogy ismerem a sztorit magyarul. Ezért H. G. Wells Világok harcájával kezdtem, amelyet magyarul már kétszer is kiolvastam. De ez kb. semmit se jelentett. Öregem, olyan nehéz a nyelvezete, mintha nem is angolul lenne! Pedig a nyelvtudásom egy stabil B2-es szinten van, de még így is komoly fejtörést okoz nekem Wells regénye. Azt hozzátenném, hogy eddig nemigen olvastam ilyen idegennyelvű könyveket, csak rövidített változatokat, de internetes cikkeknél például teljesen jól megértem, miről van szó. Vagy ha filmet, sorozatot nézek bármilyen témában. Ezek után nem gondoltam volna, hogy ilyen szenvedést okoz majd ez a könyv. Azzal nyugtatom magam, hogy sok olyan, az anyanyelvemen íródott regényt is olvastam már, amelynek a felét nem értettem... És ezek az 1800-as években íródtak - mint ahogy Wells kötete is.

Will Smith a kedvenc színészem, így nem hagyhattam ki a Gemini Mant. Nagyon tetszett. Inkább akciófilm volt, mint sci-fi (én előtte egy sci-fire számítottam), de kegyetlenül bejött. Végre nem valami remake, hanem valami eredeti ötlet (? - nem találkoztam még korábban ehhez hasonló sztorival a médiában, mint amelyet a Gemini Man tár elénk, de persze ez nem zárja ki, hogy ez a film se egy eredeti ötlet alapján készült). Az Én, a robotnál vagy a Legenda vagyoknál nem jobb, de így is bitang jót szórakoztam rajta.

Mert nem gondoltam volna, hogy Kylo ennyivel népszerűbb, mint Grievous. A tábornokról azt gondoltam, hogy egy viszonylag kedvelt negatív karakter. Ettől függetlenül még lehet az, csak nem Kylóval szemben.

Szerintem a jövőben is nagyon sokáig meglesz az a réteg, amely szívesen vásárol újságot. Akár hagyományból, akár megszokásból, akár csak mert szimplán szeret papírról olvasni. Én a jövőben is fogok venni újságot meg könyveket - a falra tudok mászni például az e-bookoktól, nekem az a könyvek megcsúfolása. Meg azt se feledjük el, hogy az újságok nem csak arra vannak, hogy híreket közöljenek, mert arra tényleg tökéletes az internet is, hanem hogy érdekes témákat feszegessen egy helyen. Például most jelent meg/fog megjelenni egy magazinnak a Harry Potter-es különkiadása, tele érdekes sztorival, interjúval, érdekességgel. Nem tudom, melyik internetes portál tudná a témában azt a mennyiségű információt elénk tárni egyszerre, amit a szóban forgó különkiadás.

Én például azt, hogy a 66-os parancsnak ellenállt (vagy nem hatott rá? - javítsatok ki, ha tévedek, nem emlékszem pontosan Rex esetére a 66-os paranccsal kapcsolatban), és visszatér a Rebelsben. Nem mellesleg a klónháborúk idején alázattal és hatalmas odaadással szolgálta a Köztársaságot, igazi katonaként. Én mindig is egy korrekt fickónak tartottam.

Erről is lemaradtam, de jobb is, mert nem tudtam volna kire szavazni. Obi az egyik kedvenc karakterem, viszont Kanant is bírom; nekem ő a Rebels Qui-gon Jinne.

Ennek a párharcnak a kimenetelén is meglepődtem, nem kicsit.

Pedig meg mertem volna esküdni rá, hogy Windura fogsz szavazni! Én szinte biztos voltam benne!

Kár, hogy erről is lemaradtam. Na mindegy, az a plusz egy szavazat nem sokat nyomott volna a latba. DJ nekem nem alkotott maradandót, kicsit amolyan szegény ember Landójának tűnt nekem. De persze nem kizárt, hogy ha a jövőben többet megtudunk róla egy-egy műből, jobban megkedvelem. Viszont Qui-gontimádtam mindig is. Önfejűsége ellenére is az egyik legkorrektebb és legjobb Jedinek tartom, aki valaha létezett.