Pildi

Igazad van, de azért a bizonytalanság mértéke nem mindegy. Ennek eldöntéséhez viszont ismernünk kellene a könyvet, mert lehet hogy veréb és az ágyú esete forog fenn. Ha elolvasom, visszatérek rá.

Filmen biztosan hiba lett volna ezt a gondolatot belekeverni, de könyvben több tér adódik a szereplők gondolatainak, belső vívódásainak, bemutatására, arra, hogy többször is meggondolja magát, mielőtt cselekszik valamit, ami nem feltétlen megy szembe a filmbéli karakterfejlődéssel. Meglátjuk, mi lesz majd erről a véleményem, ha elolvasom a könyvet.

Szerintem is. A film egyik fordulatáról van szó, így sokkal jobb volt, hogy ezt nem tudtuk. A könyv kicsit más tészta (bár még én sem olvastam), nem bánom, ha ez kiderül belőle, mert utólag már úgysem számít a meglepetés szempontjából, viszont Luke karakteréhez mégis hozzáad valamit. Ezek szerint mégis kész lett volna a testvére kedvéért beszállni a harcba, vagy legalább támogatni Leiát. Ebben valószínüleg közrejátszott a bűntudat, amit Ben elvesztése miatt érzett, vagyis végül ami a szigeten tartotta, az is vitte volna vissza - mert a testvérének szüksége volt rá. A galaxis miatt nem ment volna vissza, de Leia miatt igen.Szerintem ez szép gondolat. És így végül is azért jelent meg látomásként a Craiten, mert máshogy nem tudott...

Én is azt gondolom, hogy még találkoznak, pont ezért, mert Luke ezzel búcsúzott el.

Én is pontosan így érzek. Végre igazán beindul a sztori!

Biztos nyomasztó a film, mert a regény is az volt. De végig nagyon izgalmas a történet, és gondolom, a film sem rontott ezen.

Ez a "külön polc" nagyon szemléletes és találó kifejezés, nálam is ez a helyzet.

Ez kérem egy igazi történelmi pillanat a Star Wars Saga világában.

Itt a mai napig megborzongok, annyira katartikus kép. A remény maga, amit látunk.

Én könyvben olvastam, remek volt! Nem is tudtam, hogy film is készült belőle, meg fogom nézni!

Nekem elsőre furcsa volt ez a jelenet, de aztán az, amit szimbolizál, abszolút überelte ezt az első érzést.

Jó szilveszterezést és boldog új évet kívánok minden kedves fórumtársnak!

Köszönöm, Dzséjt! Nagyon örülök, hogy végre van valaki, aki ezt fiatalabb rajongóként is megérti. Senki sem várja el, hogy az ep5 legyen a kedvenc filmje mindenkinek, sőt, - hiába volt az én kedvenc filmem is több mint 20 évig, ma már az első háromban sincs benne - de az érdemeit ne vitassuk el. Szerencsére az azóta készült filmek hozzátettek és nem elvettek az értékeiből, de ezt úgy tudták megtenni, hogy az már előtte is nagyszerű volt. A viszont óriási dolog, hogy az új filmek hatására utólag még azok is méltatni tudják, akik korábban nem értették, miért jó. Ez kétségtelenül az új filmek elvitathatatlan érdeme.

Így van! De a legjobb mégis az, hogy a film végén már elkezd repedezni a kegyetlenség máza, hiszen nem hullanak fejek, amiért a Falcon mégis megszökik. Már Luke megismerése elveti a vívódás magjait. @pb69 Utólag én nem vitatnám el azt, miért volt 30 évvel ezelőtt ez egy hatalmas film. Sajnálatos, hogy sok rajongó nem tudott ezen túllépni, és azóta egyetlen új SW film sem nyerte el a tetszésüket, de ez nem a film hibája. A Birodalom visszavág nagyszerű példája annak, hogy milyennek kell lennie egy trilógia második részének, elmélyíti a cseleményt és építi a karaktereket, és felemás érzésünk van a végén, mert nincs happy end. Annál jobban kevés filmet vártak már valaha, mint ezek után az ep6-ot.

Nekem különösen az tetszik ebben a jelenetben, ahogy Leia reagál Luke bocsánatkérésére Bennel kapcsolatban. Nem vádolja semmivel, csupán örül annak, hogy azokban a végsőnek hitt percekben együtt vannak, dacára a reménytelen helyzetüknek. Lehetne vádaskodó és keserű, de ő megbocsátó és örül annak, ami a végére megadatott. Annyi lélek és szív van kettejük rövid beszélgetésében, ami méltó megkoronázása Luke és Leia, a sokára egymásra találó ikrek kalandokkal teli kapcsolatának és a két színész közös munkájának is.

Utólag is boldog szülinapot, reaper! Dzséjtnek és a többi Tamásnak, aki ma tartja, boldog névnapot!

Pont tegnap gondoltam rá, milyen jó lett volna ez a film a karácsonyi vásározás előtt. Nagyon hiányzott az idei SW mozizás...

Látod, én pont ugyanezt érzem a tróntermi résznél. Ugyan az első Halálcsillag felrobbantása kisebb győzelem, ma már tudjuk, mert nem volt rajta az uralkodó, és Vader sem tért még meg, de ezt akkoriban senki nem tudta, Lucason kívül. Olyan Happy End volt, mint a könyvekben meg van írva. Ezt most már gyakorlatilag az összes boldog jelenetről el lehet mondani, hiszen nem rendeződött jó irányba véglegesen semmi. Igen, az azóta történtek miatt lehet ma már más szemmel nézni ezeket, de szerintem azért a boldog pillanatokat jó ma is megélni boldog pillanatokként. Az életben sincs végleges boldogság, sok mindent utólag felülír az élet, de a szép emlékekre ezzel együtt is jó úgy visszaemlékezni.

Anno fiatalkoromban ez volt az egyik kedvenc képem, az Original Trilogy zenéjéból készített best of válogatásom borítóján is ez szerepel. Csupa optimizmus és derű.

Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Várjuk a beszámolót majd, milyen volt.

Nagyon jó ez a kép! Én korábban az Alderaan pusztulását próbáltam elképzelni, hogy milyen lehetett a lakóinak, mielőtt a Halálcsillag lőtt, mit láttak. Ezt teljesen átadta ez a jelenet. Azóta megjelent a Bizonyos szemszögből novellagyűjtemény, amiben Breha Organa szemén keresztül érezhettük át, mi történt, de vizuálisan ez mutatta meg először. Hátborzongató. Egyébként gyönyörű ez a kép is!

Én tudom, hogy mit gondoljak: szerintem ez, pont azért amit írtál, értelmetlen volna. Mennyi volt az esélye annak, hogy Qui-Gon, vagy egy bármelyik másik Jedi rátalál Anakinra a Tatuinon, ami nem is a Köztársaság része? Nagyon-nagyon kicsi. Ha nem romlik el a hiperhajtómű, akkor nincs találkozás. Palpi nem vállalt volna ekkora kockázatot. Ráadásul az Ep1-ben a legvégén van csak egy közös jelenetük, ahol Palpi hozzászól, hogy figyelni fogja, és semmi utalás nincs arra, hogy már korábbról ismeri Anakint.

Boldog szülinapot, Kargarosz!

Szerintem egyébként sokszor azért dobjuk ki a régit és veszünk újat, mert nem akarunk szembesülni a hibákkal, amiket vétettünk. Ha meg akarnánk tartani azt ami jó és csak azt kidobni, ami rossz, ahhoz végig kellene gondolni a dolgokat, és ez sokszor fájdalmas. A teljesen újjal megvan az az illúzió is, hogy tiszta lappal indulunk, pedig nem igazán van így, hiszen a tetteknek mindig van következménye, ha máshol nem, az emberben magában, az esetek többségében nincs tiszta lap, akármit csinálunk. Bár Luke-ra ezek pont nem igazak. Ő nem azért akarta megszüntetni a Jedi Rendet, mert nem akart szembesülni a hibákkal, pont ellenkezőleg: pontosan látta a hibákat viszont abban tévedett, hogy azokat nem látta javíthatónak. Annyira marcangolta az önvád, hogy nem tudott józanul gondolkodni erről. De aztán láthattuk, hogy elég volt megismernie Reyt plusz meghallgatnia Yoda kommentjét, hogy belássa, Kyloval nem a Jedi Rend hibázott, hanem ő maga. Vagyis ez személyes felelősség, ahogy pb is írta, és a Rend tovább élhet, ha akad olyan, aki méltó örököse lehet a régi eszméknek, és mentes az elődök hibáitól, vagy rossz berögződéseitől. Rey úgy kezdhet tiszta lappal, ahogy Luke sem tudott, hiszen neki is volt egy súlyos öröksége az apja révén, valamint gyakorlatilag ugyanazokat a tanokat tanulta Yodától és Obi-wantól, mint anno a régi padawanok: semmi kötöttség és határolódjon el a Sötét Oldaltól. Az Ep8 arra utal, hogy Rey nem fog elhatárolódni a Sötét Oldaltól és szerintem a kötődés téma is újra lesz értelmezve, és ennek egy új egyensúlyhoz kell vezetnie - legalábbis ezt reméljük.